Képkockák

Egy méltó folytatás
Számomra az első részt magasan felülmúlta, ami nagy szó, hiszen az első rész is egy kiemelkedő, érdekes és szórakoztató animációs film volt, de ezen nagyon talán nem is csodálkoznék, hiszen mostanság mind az Illumination, mind a Disney, mind egyéb animációs filmeket gyártó vállalatok ontják a jobbnál jobb filmeket. Az első epizódból kellő karaktert vettek át (bár én hiányoltam kicsit az egeret, főleg Seth McFarlane nagyon jó énekhangja miatt), hogy legyen mihez kötődni, valamint hogy legyen hely újakat bevonni. Az alapsztori sokat nem változott, egy mindent elsöprő műsort kell alkotnia kedvenc koalánknak egy meglehetősen szűk határidőn belül. Talán ez a film mutatja meg legjobban, hogy egy a... több»

A Chadwick Boseman 42-eséhez és a Samuel L. Jackson Carter edzőjéhez hasonlóan ezt is a legfontosabb sport/életrajzi filmek közé emelném. A film egy igaz történetet dolgoz fel egy kosárcsapatról, akiknek egyetlen vágya, hogy a sztereotípiákat leküzdve az ország legjobb játékosai között legyenek. Bár a fent említett két film messze nagyobb hatással van az emberre, mint a Fekete dicsőség, a korszakot ismerni akaróknak nyugodtan ajánlom, mivel a film igazán lelkiismeretesen készült el, tele jó színészekkel.

Kezdődjék e mesés show!
Bár a játékkal sok időt nem töltöttem, mivel számomra túl nehéz volt, de a Cuphead világa már az első képekkel és előzetesekkel magával ragadott engem. A történet két testvérbögre, Cuphead és Mugman kalandjait hozza el nekünk, amelyek egyszerre lehetnek viccesek, izgalmasak és akár tanulságosak is. A Cuphead-világ alapja számtalan régi rajzfilm, melyek még a '20-as és '30-as években készültek el, és amikre több utalás is van mind a játékban, mind a sorozatban. Számomra talán a legnagyobb negatívum az volt, hogy nem voltak annyira összefüggőek az epizódok, leginkább csak az ördögi szál volt, amire fel lehetett fűzni az eseményeket. A másik negatívum a történet befejezése és az utolsó rész vo... több»

Az alapötlet ötletes, de sajnos a megvalósítással sok baj van. Az akciójelenetek igazán látványosak lettek (mint általában bármelyik koreai akciófilmnél), azonban a krimi/thriller nem lett kellően mély, sem kidolgozott. Hiányoltam azt a bizsergető érzést, a saját magam nyomozását, de a történet nem engedte ezt meg, sem a hossz miatt, sem a történet kidolgozatlansága miatt. Sajnos a koreai filmek és sorozatok abban nagyon jók, hogy felkeltsék az ember érdeklődését, de azt megtartani már sajnos nem tudják.

Egy szokásos Jim Carrey-film, amit szívesen megnéz az ember akár 20 év távlatából is, hiszen nagyon jól tudja, mi vár rá: némi önfeledt kacagás, egy kis komolyság és még egy kis romantika. A film története nagyon érdekes, talán pont erre refelektálva találta ki Ricky Gervais a Lódító hódító (2009) alaptörténetét, ahol a jelen filmmel ellentétben mindenki igazat mond, csak a főszereplő hazudik. Szerencsére a mellékszereplők karakterei is kidolgozottak voltak annyira, hogy kellően valóságosnak tűnjön a környezet, viszont a filmvégi reptéri jelenet számomra már egy amolyan Airplane!-utalás (1980) volt.

A 2010-es évek egyik legjobb akciófilmje lett, melyben megkapjuk a két (mondhatni) régi motorost és a szórakoztató történetet is, amit kellő mennyiségű akcióval fűszereztek. Elsőre mindenképp élvezetes lesz, és kicsit az Orvlövészre (2007) emlékeztet, amiben Wahlberg szintén főszereplő volt.

Talán 2-3 éve volt először, hogy nekifogtam a filmnek, azonban az angol történelem, főleg ebben a korban, és a királyi család főleg az, ami teljesen hidegen hagyott engem. A Korona töretlen sikere miatt a sorozatot megnézve jöttem rá, hogy nem feltétlen történelmi/életrajzi történetként kell ezt kezelni, sokkal inkább kosztümös filmként/sorozatként. A történet középpontjában VI. György király és az ő beszédhibája áll, akit nem mindennapi módon próbálnak meg kikúrálni. Colin Firth érdekes választás a szerepre, Helena Bonham Carterrel együtt, de talán ezt csak a Korona mondatja velem, hiszen Helena magát Margit hercegnőt játszotta a sorozatban. Amennyiben az első pár perc bizonytalansággal t... több»

Az évtized legjobb rendőrös filmje
Los Angeles egy veszélyes környékén két rendőr minden nap a veszélynek kitéve, csak egymásra számítva, a szokásos műszakok között véletlen egy nagyobb bűnbandának tesz keresztbe. A film bemutatja a két rendőr műszakjait és a bűnbandák életét. Jake Gyllenhaal és Michael Peña tökéletesen bemutatják, hogy milyen lehet egy bandákkal teli környéken rendőrnek lenni. Nem csak azt mutatják meg, hogy Hollywood mit gondol ezekről a környékekről, és nem is egy rendőrpropaganda a film (ami amúgy Amerikában elég gyakori), hanem egy valóságos képet kapunk a rendőrök életéről mind a munkában, mind a magánéletükben. A kellően érdekes és izgalmas történeten kívül a film elhozza nekünk a Gyllenhaal és Peña ... több»

Lépéshátrányból, hátrakötött kézzel
Az USA-ban hiába szolgáltad a hazádat, éltél tisztességesen, betartva minden törvényt, négerként nem tudtál érvényesülni a fehérek lesújtó tekinteteinek kereszttüzében. Éppen ezt az életérzést mutatja be a film, melyhez a Ray (2004) és az Ellenségek legjobbika (2019) volt csak fogható. A BlackLivesMatter-mozgalom mélyen politikai is lehet, azonban azt kell mondanom, hogy az ilyen alkotásokat kellene a lehető legjobban támogatni ahelyett, hogy sárdobálásra pazarolják az idejüket egyesek. Sajnos már Chadwick Boseman sincs közöttünk, hogy egy újabb, hasonló alkotással überelje, ezt a sport témájában készült egyik mesterművet. Nem is írok hát többet, menj és pótold a filmet, ha még nem láttad.