Az etika, ill. az erkölcs mindig magasabb szinten van, mint a törvény. A törvényt akkor alkotják, amikor túl sokan vétenek ugyanazon etika/erkölcs ellen. Éppen ezért van, hogy a törvény és a szolgája pont ellenkezőleg hat, mint amit a józan ész diktál.
Vannak, akik a szépet, a kedvest, ha van alkalmuk rá, földbe döngölik, szétszaggatják, mert rosszul lesznek attól, hogy ők nem szépek, nem képesek (már) a kedvességre! Pedig csak utánozni kellene a szépet, a kedvest!
Bármennyire is királyi család, azért ebben is ugyanúgy vétenek a gyermekek ellen, mint bármelyik átlagos családban. Ebből is látszik, hogy a rejtelmes félelmek igazgatnak mindenkit többé-kevésbé!
Ettől függetlenül kedvenc filmem minden szempontból!
Édesapám hívta fel a figyelmemet arra a tényre, hogy ezt a filmet MÉG CSAK 1940-ben készítették!!! Még senki sem tudta, még 5 évig tart, ahogy azt sem, mi lesz az olasz diktátorral a végére... Ennek a dátumnak a tudatában kell nézni.
Egy bajom van azzal, amit a film szeretne sugallani nekünk, márpedig az, hogy nem tudsz minden élményt átélni, lehet, alig van rá módod, éppen ezért az a fontos, hogy amit átélsz, azt mire használod, mit tanulsz belőle, örömöd telik-e benne, fejlődsz-e általa, lelkedet gyógyítja-e... stb.
Azzal kezdem, hogy a képen könyöklő lányok hiteltelenek, így most sem illik könyökölni az asztalra, pláne Jane Austen szereplőiként!
Ez a film bántóan gyenge utánzata a BBC 1995-os 6 epizódos filmsorozatának! De persze Amerika nem bírja ki, hogy ne csinálja meg a maga filmjeit, mindegy, milyen lesz, mindegy, mennyire volt tökéletes egy korábbi alkotás!
86 Jerry Maguire - A nagy hátraarc (1996)