Érdekes film, igazán nem is nagyon tudom hova tenni. Ami nagyon tetszett, azok a hangok, az effektek és a film egyedi hangulata. A horror és a thriller kategória szerintem nyugodt szívvel kihúzható a besorolásokból.
Nem egy remek remake Technikailag jobb, minden másban gyengébb, mint az eredeti 1980-as film. Technikailag jobbnak lenni 25 évvel később persze nem nagy dolog szerintem. Az viszont szinte már „csodálatra méltó” (szarkazmussal), hogy mennyire alulmúlja a film az eredetit a karakterek, a történet tálalása, vagy akár a hangok és zene tekintetében. Lehet, jobb lett volna, ha mindent hagytak volna úgy, mint az eredetiben, csak filmtechnikailag újítják fel.
Gyermekkorom ködös horrorfilm emlékei John Carpenter nagy kedvencem, de nem akarok ködösíteni, ezt a filmjét nem igazán kedvelem. Gondolhatnám, hogy azért nem, mert már 43 éves az alkotás, de gyermekkoromban sem volt rám nagy hatással, sőt nagyjából semmilyen hatással. Pedig szerintem jók a karakterek, jó a film történetvezetése, még a zene is teljesen oké, de a köd szellemkalózai nagyon gyengére sikeredtek.
Egy klasszikus a 80-as évekből A mai szemmel felfedezett „hibái” mellett is jobb, mint sok mai, magát horrornak nevező alkotás. Ezekben az időkben készítettek számos olyan mozifilmet, melyek mind a ma napig kiindulási alapot adnak filmekhez. A massza is ezek közé tartozik, jó volt újranézni.
Jó, jó, de a Keresés után nálam csak a második Nekem a Keresés jobban bejött, főleg az újszerűsége miatt. Ha ez a film jelent volna meg hamarabb, akkor most valószínűleg fordítva gondolnám.
Lehetett volna kicsit rövidebb Nekem a 115 perc sok volt a filmre. Ebből lehetett volna egy pörgősebb 90 perc, mert így voltak számomra vontatottabb részek. Thrillernek szerintem gyenge, inkább drámának mondanám, de persze attól függ, hogy kinek hol van az a bizonyos ingerküszöb.
71 Tizenkét dühös ember (1997)