10/10 – Az éjszaka veszélyes üzem Most ment le a film, és csak nézek, nem emlékszem, hogy valaha láttam-e figyelemre méltó belga filmet, erre ez, hát ez nagyon meg volt csinálva, elképesztő teljesítmény.
Egy antwerpeni mélynövésű gyerek nem mindennapi karrierjét követhetjük, Frank Verstraetenét, aki kisvállalkozó családba született, és hamar ráérzett a 90-es évek offline világában még viszonylag szabadabban űzhető adócsaló vállalkozás ízére, amikor is óriási forgalmat bonyolított svarcban a saját építésű PC-ivel. Az események egymást követték, a bevételt tisztára kellett mosni, ahhoz jól jött a helyi Kovi, vagy hogy a fiatalabbaknak is mondjon valamit a dolog, az akkori helyi Pierre Woodman barátsága és üzleti együttműködése... több»
6/10 – Pletykaérzékenyek figyelmébe Kellene az nCore-ra valami figyelmeztetés az angol királyi családdal kapcsolatos filmek elé, hogy ki tudjam őket kerülni. Olyan szinten hagy hidegen mindenféle buckinghames téma, hogy csak na. A Me Too-t kiváltó szexuális ragadozókról van lesújtó véleményem, de mint témát, azt se követem. Úgyhogy alapos helyzeti hátrányból indultam a film nézésekor.
102 percben megtekinthetjük, hogy András gyanúba keveredett egy Jeffrey Epstein nevű féreggel. A BBC-nél van egy pláza 3,14 tcha típusú újságírónő meg egy tévébemondónő, na meg a Romola Garai által játszott nemtudomki, akik összehoznak egy tévéinterjút a herceggel. Ezt sokan látják, és hatása van. Hurrá. Röviden ennyi, elmondtam az egészet.
A fil... több»
9/10 – Minden kisbefektető erre a történetre vágyik néha Amerikában mindenki tőzsdézik, az utcaseprő is, ott ez népszokás. Persze nem mindenki profi benne, nem véletlenül gúnyolják a profi intézményes befektetők dumb money-nak a befektetéseiket, vagyis az ostobák pénzének. A BÉT-en ha kisbüfikről van szó, olyankor Mari nénit emlegetik. Más kultúra, más etimológia. :) Ami közös, hogy ott is, és nálunk is Mari néniket kirázzák a pénzükből, mert a Mari nénik keze hamar megremeg, őket könnyű elbizonytalanítani. És ezt a nagyok meg is teszik a nagy összegű és jól időzített és hangolt kötéseikkel. Itt jön a képbe a főszereplőnk, aki egy felkészültebb amatőr, manapság TikTokker lenne, itt van neki egy YouTube-csatornája, ahol egy lelkes csapat követi az ... több»
8/10 – A háromnegyedéig tökéletes Brad Bird rendezte és társával írta is a filmet, akinek az ezt megelőző munkássága során a Pixar legnagyobb durranásainak a megalkotásában volt vezető szerepe. Meg is látszik a végeredményen, méghozzá jó értelemben. Az elején úgy gondoltam kis ideig, hogy Lucas és Spielberg hatását érzem, aztán amikor lecsekkoltam, hogy ki a rendező és miket csinált eddig, nyilvánvaló lett, hogy igazából teljesen Pixar- jellegű a film, csak most élő szereplőkkel. Egész hatásos kombó.
A történet egy mese nagy felnőtt gyerekeknek, de a kisebbek is élvezni fogják. A látványvilág remek, a sztori pedig jó. A háromnegyedéig 10/10-es, de ezt az utolsó fél órában nem sikerült tartani. Így is kiváló, és kb. az egész ... több»
4/10 – Tök felesleges Sophie 15 éves, és Franciaország egy viszonylag kisebb városában (Nancy) él a lumpen anyjával és néhány lánytestvérével egy lakótelepi házban. A család csóró, lepukkant, a villanyt is bármelyik pillanatban lekapcsolhatják. Rettenet környéken laknak, a környező infrastruktúra már-már Magyarországot idézi. Az egyik nővérének máris van gyereke, akit ebben a leprában próbál felnevelni, tiszta roncs az egész család, kb. a főszereplőnk az egyetlen, aki úgy-ahogy egyben van. Anyunak van lumpen csávója, cigire és piára van pénz, tányérra nem, a serpenyőből a viaszosvászonra hajítják ki a húst a zacskós chips mellé. A maradék meg megy ki az ablakon. Sophie közben a 83. percig Király Gábornak öltözik,... több»
5/10 – Tévéfilm főleg kutyásoknak. Asszem. Róise egy magányos özvegyasszony, két éve kicsekkolt Frank, a férje, azóta zárkózottan és örömtelenül él. Aztán jön egy kóbor kutya, mellészegődik, nem tágít, pedig az öreglány nem kedves vele. De aztán idővel kialakul köztük egy szoros kapcsolat, mert Róise számára egyre világosabb, hogy a kutya Frank reinkarnációja. Ebből az alaphelyzetből látunk egy ír vidéki történetet, az anyjáért kissé aggódó orvos nagyfiúval, a féltékeny szomszéddal, gyeplabdás vonallal.
A film közepesen érdekfeszítő, a hangulata tévéfilmes. A forgatáshoz felhasználták az ír időjárás összes esőmentes napját, állandóan napos tavaszias az idő. Az operatőrnek voltak jó észrevételei 1-2 felülről vett és más érdekes beállí... több»
8/10 – A robot is csak ember Nagyrészt szürkeárnyalatos és nyomasztó zenével aláfestett film, melynek cselekménye a nem túl távoli jövőben játszódik, és hordoz néhány igazán eredeti ötletet. Némi nemzeti büszkeséggel kijelenthetjük, hogy ez bizony egy angol-magyar-amerikai film, melyhez most elvileg nem csupán az etyekvúdi infrastruktúrát és fx teamet adtunk. Bár a stáblistába alaposan belenézve, a filmötlet, a rendezés és a forgatókönyv tőlünk független, elsősorban a megvalósító-végrehajtó vonalon voltak magyar nevek. Viszont 18 percnél a lemezjátszón nagyon gyanús, hogy magyar hanglemezt láttam forogni.
Az első fél órában majdnem kiszálltam, mert úgy éreztem, hogy a különös látványvilágot és atmoszférát előre megjósol... több»
8/10 (Utólagos szerkesztés - Itt jönne egy mondat a filmből, de nem bizonyult elég irodalminak. Vicces volt azért.)
Ez a mondat akkor hangzik el, amikor Russo apuka (Leo – alakítja Ray Romano, aki az író, rendező és főszereplő egyben) egy autózás közben beköszöntő kínos pillanatban mindenféle hülyeséggel igyekszik elterelni a figyelmet.
Hát ilyen hangulatú ez a film, minden pillanatában benne van a dráma és ugyanakkor egy ilyen fura, de remek humor is.
A népes és zajos, nagypofájú Russo család egy saját építőipari kisvállalkozást visz Queensben, ott dolgozik a családfő és megannyi fia, köztük Leo. A fia, Ropi egy félénk gyerek, de nagyon nagy kosárlabda-tehetség. Ennek ellenére otthon az van ne... több»
5/10 – de csak mert szerintem nem film Szuper vicces menet volt, és közben időnként sokkoló is volt nézni, úgyhogy erre mondják azt filmek esetében, hogy hű, de meg volt csinálva. Viszont ez műfajilag nem film, hanem egy jó hosszúra nyúlt TikTok videó vagy valami ilyesmi. Én is ilyen minőségű felvételeket csináltam, amikor újdonság volt a videókamera és ifjonc hülye gyerek voltam.
A tizen-huszonévesek számára ez szerintem egyfajta bulivígjáték, a tinédzserkorú gyerekekkel rendelkező szülőknek horror, az időseknek pedig egy újabb lehetőség a megbotránkozásra és a rettenetes új generáció feletti sopánkodásra.
A mi gyerekeink szerencsére már kirepültek, annak idején szülőként hárítottam pár házibuli próbálkozást, azt hiszem, igazam ... több»
5/10 Átlagos Marvel A film úgy került a látókörömbe, hogy a gyerekekkel moziba akartunk menni, és semmi normálisat nem játszottak a nekünk megfelelő időben, csak ezt meg másik 2-3 vackot. Végül valamelyik másik mellett döntöttünk, de a feleségem kedvéért leszedtem ezt is most, hogy fenn van a torrent.
Amikor leszedtem, lecsekkoltam az IMDb értékelését, el se akartam hinni, amit láttam: 3,8, figyelemreméltóan gagyi filmre számíthatunk. Úgyhogy bekötöttük a biztonsági öveinket, magunkhoz vettünk némi sós mogyorót, és belevágtunk a kalandba.
Nos be kell vallanom, hogy az elmúlt 7-8 évben nem néztünk Marvel-filmeket, amióta a gyerekeink kinőttek a műfajból, úgyhogy nem tudom, mostanában mi a nívó, de 7-8 éve még po... több»
8/10 – Könnyed és mégis gondolatébresztő Olivier Nakache és Eric Toledano, az Életrevalók író-rendezőpárosának filmje nem üti meg ugyan a korábban felállított igen magas mércét, de franciásan könnyed és szórakoztató módon továbbra is lényeges témákkal foglalkozik.
Megismerünk egy már-már szektás szélsőbalos klímaaktivista csoportot, mely távolabb nem is állhatna a két semmirekellő adóssághalmozó, Pio Marmai és Jonathan Cohen által alakított Albert és Bruno értékrendjétől, már amennyire az esetükben értékrendről lehet beszélni.
A két jómadár a potya ellátmány reményében meglátogat egy klímamozgalmi gyűlést, ahol a helyi jó csaj vonzásába ragadva belekeverednek a hamis és szélhámos kamu klímaaktivista szerepébe, amiből azután nem is ... több»
10/10 – Így kell komoly dolgokról szórakoztatóan filmet csinálni Szerintem ez a film minden tekintetben nagyszerű, bár úgy láttam filmes oldalakon, hogy nem mindenki osztja a véleményemet. Nekem rohadtul bejött.
Először is leszögezem, hogy az oldalon a filmleírás teljesen félrevezető. Elemeiben helytálló, de az ok-okozat és időrend téves. Pár szóban majd visszatérek erre.
A szereplőgárda fantasztikus, az alakítások remekbe szabottak. Rebecca Miller, aki egyben író és rendező, érti a dolgát, hogy hogy teremtsen a színészei számára termékeny munkakörülményeket. Robin Wright ragyog, és azt hiszem, teljesen pontosan érti, hogy mit szeretne tőle Miller.
Szóval van ez a Pippa Lee, akit már a születésekor nehezen fogadott el a speed junkie anyja, később tulajdon... több»
8/10 – A horizont A legvégén a horizontos poén igazán rendben volt :). De lehet, hogy azért működött olyan jól, mert ettől eltekintve egyáltalán nem volt poénkodás a filmben, és már jólesett végre.
Amolyan önéletrajzi film Spielbergtől, mely a kis Fabelman gyerek (a rendező filmes alteregója) filmes életének megindulását idézi fel kiskorától odáig, amikor bekerül Hollywoodba.
Van filmes szakmai fejlődési szál néhány apró kulisszatitok fellebbentésével, pl. nem is gondoltam volna, milyen egyszerű taposódeszkás trükkel lehet a rohanó katona mögötti robbanásbecsapódást imitálni. Van családi dráma, és van van kis felnövős-szerelembe esős szál is. Ennek ellenére a hosszú játékidő alatt néha leül a film, de semmi v... több»
5/10 – Sportfilm vallási csavarral A szegénységben felnövő texasi fekete srác nem sok mindenhez ért, de ütni nagyon tud. Az n-edik suliba íratják be, mert ha oltják az osztálytársai a szegénysége miatt, akkor odacsap. Felfedezik, sportsikereket és el, azonban a magánélete finoman szólva is döcög, de azért éldegéli a befutott és anyagilag sikeres, de beképzelt profi sportolók életét.
Aztán villámcsapásszerű vallási fordulat éri, felhagy az egójának a dédelgetésével, felelősséget vállal a korábbi életéért, és viseli a következményeit a korábbi rossz magánéleti és pénzügyi döntéseinek, sőt, nekiáll kijavítani ezeket.
Maximális tiszteletem a sportoló előtt, de maga a film szerintem nem emelkedett ki az életrajzi sportfilmek sorá... több»
2/10 – Mondjuk az előző 3 se volt jó Tiszta hülye vagyok, hogy letöltöttem. Valójában a feleségem kedvéért tettem, ő persze nagy életművész és mázlista, elaludt már úgy 10 percnél, én meg itt nézem. Nem adom fel könnyen, mindjárt vége.
25 percnél kezdtem mélyen érdektelenné válni, 28-nál leesett a sorozat ikonjaként működő öreg repülő, na mondom, juhúúú, nem lesz több rész, zsír. De valamit majd tutira kitalálnak, és lesz feláldozh5ók meg feláldoz6ók és feláldoz7ók is.
Ezen a ponton elővezetem az erkölcsi problémámat. A csalókat és szélhámosokat megvetem, közülük is a hitványabbak közé valók azok, akik időseket, főleg szellemileg leépült időseket vernek át. Megérdemelnék, hogy egyenként a nevükön nevezzem őket, de az képtelensé... több»
4/10 – Legalább megpróbáltam A 2024-es remake megnézését követően kerültem abba a fellelkesült hangulatba, hogy kíváncsi lettem erre a filmre, és meg akartam nézni összehasonlításképpen. Annak idején kimaradt, pedig láttam egyet s mást az 1980-as évek végén.
Megértem, ha valaki úgy emlékszik, hogy ez jó film volt, hiszen amikor nézte, akkor volt fiatal, és a rendszerváltós időkben ez olyan frissnek és szabadnak hathatott Mágenheim Julcsi és Gábor Gábor után.
Mai szemmel (legalábbis az én mai szememmel) nézve azonban a film vélhető egykori vonzereje elpárolgott, ami maradt, az egy ZS kategóriás akármi. Pár dolog, amire ezt alapozom:
– Patrick Swayze mint ügyeletes címlap-szépfiú nagyon pózolva és mesterkélten játszik. A ... több»
6/10 – A film 2002-es, de 1982-esnek tűnik. Lassú és kicsit lapos pszichotriller jellegű film az ezredforduló környékéről. Amikor azt mondom, hogy lassú és kicsit lapos, azt úgy értem, hogy egészen hihetetlen, hogy három évvel olyan filmek után, mint a Harcosok klubja vagy a Mátrix, hét évvel a Trainspotting és nyolc évvel a Ponyvaregény után kapunk egy filmet, amelyik olyan, mintha a felsoroltak előtt 10-20 évvel csinálták volna.
A készítők nem törekedtek progresszivitásra, nem vetettek be semmilyen modern filmes eszközt, minden nagyon old school, de ez nem tudatos stílusválasztás, mindössze így sikerült.
Samuel L. Jackson jól játszik, Ben Affleck könnyen felejthető, William Hurt jó, de csak összesen 3-4 percet játszik. Tóth Nikolett... több»
8/10 – Felhőtlen szórakozás Egy oldschool magányos bosszúállós remake-et látunk, én az eredetit nem ismerem Patrick Swayze-vel, és kicsi is az esély rá, hogy megnézzem, mert a néhány évtizeddel ezelőtti ilyen csihipuhis filmek ma már általában elég elavultan hatnak. Úgyhogy csak a Charles Bronson-féle Bosszúvágyhoz tudom hasonlítani, nagyjából ugyanazokra a kisemberi érzésekre alapoz, szeretjük nézni, hogy egy kitesizett hős leszámol a sok köcsöggel.
És Gyllenhaal meglehetősen jól ki is van tesizve, az elmúlt éveket bizonyára konditeremben töltötte. De nem ez a legnagyobb dobása, hanem az, hogy nagyon viccesen adja elő ezt a bosszúálló hős figurát.
Nincs mélyebb jelentéstartalom, nincs semmi túlgondolnivaló, szórakozta... több»
8/10 – Nagyon lesújtó Nehéz volt nézni. Nehéz, de semmiképp se felesleges.
Autumn egy 17 éves diáklány a pennsylvaniai Mucsán, a nem egészen 7000-es lakosú Shamokinben. Suli után pénztárosként dolgozik a helyi hiperben, otthon egy igazi roncs család várja, agresszív-tahó alkesz (feltehetően mostoha) apával meg rottyon lévő anyával.
Mivel ebben a családban csak úgy felnő, mint a kerti gyom, totálisan kimaradt neki a szexuális felvilágosodás, teherbe is esik szegény. Pennsylvaniában kell a szülői beleegyezés a kiskorúak abortuszához, így tekintve a családi viszonyokat, államon belül felejtős a projekt, valamit ki kell találni, mert Autumn nagyon úgy fest, hogy nem akar lányanyává válni.
Jellemző a családban uralk... több»
79 Zillion (2022)
Most ment le a film, és csak nézek, nem emlékszem, hogy valaha láttam-e figyelemre méltó belga filmet, erre ez, hát ez nagyon meg volt csinálva, elképesztő teljesítmény. Egy antwerpeni mélynövésű gyerek nem mindennapi karrierjét követhetjük, Frank Verstraetenét, aki kisvállalkozó családba született, és hamar ráérzett a 90-es évek offline világában még viszonylag szabadabban űzhető adócsaló vállalkozás ízére, amikor is óriási forgalmat bonyolított svarcban a saját építésű PC-ivel. Az események egymást követték, a bevételt tisztára kellett mosni, ahhoz jól jött a helyi Kovi, vagy hogy a fiatalabbaknak is mondjon valamit a dolog, az akkori helyi Pierre Woodman barátsága és üzleti együttműködése... több»