Ahoj poplacsek

2/10 – Ami univerzális, az gyakran egyik célra se jó
Ebben a kevert műfajú kisfilmben keveredik a dokumentum és a dráma. De milyen rosszul! Így dokumentumfilmnek is nagyon karcsú (pár kis tudású ifjoncnak persze adhat némi információt), és drámai minőségében se emelkedik a Rákay Kakálmán műhelyéből kikerült kínos emlékű Aranybulla sorozat fölé. Közben Aiden McArdle annyira hasonlít Einsteinre, mint Bajor Imre Scarlett Johanssonra. És ezt a játékával és mimikájával se tudja feledtetni, inkább tovább ront a helyzeten. Teljesen felesleges és elszomorító minőségű alkotás, amely az Oppenheimer farvizén számíthat a betévedő (és megtévedő) nézők járulékos figyelmére. Az alkotók gondolkodását nem is tudom hová tenni, amikor a film vége felé komoly súl... több»

10/10, Wenders csodát tett
Évtizedek alatt se kopik ez a film, a hangulata és az érzelemvilága, gondolatai elkísérik azt, aki látta. Meglehetősen elvont, nem mindenki leli örömét azon az elgondolkodva szemlélődésen, amit a nézőtől megkíván ez a mű, miközben nem ad könnyen követhető cselekményt, vagy valamiféle egyszerű megoldást. Láttam néhány Wim Wenders-filmet, ami korántsem ragadott magával ennyire, de ez maga a tökély szerintem. A rendszerváltás előtti Nyugat-Berlin eszményi keretet ad, a néhány évvel későbbi Faraway, So Close! nagyszerű és méltó folytatás.

5/10, van neki magyar címe is
„Ami összeköt minket” Cédric Klapisch, a Lakótársakat keresünk, megint keresünk, meg még mindig keresünk, vagy hogy volt c. filmek rendezője ismét nekifutott, hogy felmutasson nekünk valamit, és egy hosszú családregényt kaptunk. Két kávét ittam a film előtt fél órával, de nem mindig volt elegendő. Juliette, Jean és Jérémie testvérek, egy végeláthatatlan, a legnagyobb villányi és szekszárdi szőlőbirtokokat többszörösen felülmúló méretű szőlészet örökösei. Anya öt éve, apa nemrég csekkolt ki. Jean Ausztráliából érkezik, a testvérek között feldolgozatlan feszültségek vannak. „Ami összeköti őket”, az a birtok, közösen öröklik meg, így egyik se tudja elpasszolni a részét a másik két testvér belee... több»

A negyedénél besokalltam a hülyeségtől
Liam Neeson egy megkeseredett özvegyember, akinek az a melója, hogy valami sarkkörön túli melósok körül kell vadászgatnia a ragadozókat, biztonsági okból. OK, higgyük el, hogy van ilyen. Egy nap ő és x db melós felszállnak egy repülőre, amelyik lezuhan a sarkköri semmi közepén. A sarkköri semmi közepén aztán ezek a lezuhant emberek előszeretettel baszogatják egymást, és közben ebből a semmiből nagyszámú nagy testű farkas támadja őket. A semmi közepén, ahol ha éppen nem zuhan le repülő, akkor nincs mire vadászniuk ezeknek a ragadozóknak. Szóval ott se kellene lenniük, mert ha ott lennének, már éhen lennének halva. Azt hiszem, az volt a konkrét pillanat, amikor azt mondtam, hogy na jó, ezt már... több»

7/10 Kudarctörténet
A franciák ismét megmutatták, hogy büszke népük nem hajol meg a konvenciók előtt. Sikerült létrehozni egy új filmes kategóriát, a kudarctörténet műfaját. Isabelle Huppert egy szakszervezetist játszik egy atomenergetikai cégnél, ahol az új tajparaszt agresszív állat főnöknek elege lesz a tevékenységéből. Ezután dolgok történnek vele, amiket a nyomozó hatóságok nem hisznek el neki, hogy úgy történtek. Van áldozathibáztatás is bőven, az ismerős lehet nekünk magyar nézőknek. Minek ment oda, ahol a pofont osztják ugye. A film lassú sodrású, de egész jó, és Huppert is jól adja elő a szerepét. Vártam, hogy mi jön ki az egészből, de nem tetszett, amit végül kaptam. Nem akarom elspoilerezni, de olyan... több»

8/10 – Kosztümös életrajzi, a jobbik fajtából
A főszereplő csaj (Maïwenn) írta a forgatókönyvet, és rendezte a filmet, korábban színészkedett csak, újabban próbálgatta az ez irányú tehetségét is, de ez volt az első igazán fajsúlyos ilyen munkája. Szerintem jól sikerült. Johnny Depp jó munkásemberként megoldotta rutinból XV. Lajost, nem ő volt a legnagyobb teljesítményt nyújtó szereplő, de nem csinálta rosszul. A történet közismert, meghalt a Mme Pompadour, kellett új nő a királynak, és du Barryt hajtották fel neki. Az udvar, az időközben a trónörökös mellé érkező osztrák Marie-t beleértve kevésbé fogadta lelkesen, mint a király, úgyhogy amikor a király kicsekkolt, őt elhajtották apácának. Persze nem sokáig örülhettek, mert jött a felfo... több»

7/10 – Pont, mint egy román pálinka
Fú b*sszus, Ulrich Seidl egy hardcore arc, nem kíméli a nézőt. Ennek a filmnek a párja a Rimini, arról ezt írtam 10 hónappal ezelőtt, amikor azt néztem: „Végig közel voltam hozzá, hogy leállítsam, de aztán csak végigment. Készüljetek gyakori kínos érzésre a film megtekintése közben. Mindennek ellenére azt kell mondanom, hogy jó volt. Még utána fogok olvasni kicsit, hogy másoknak mi jött le belőle, úgy látszik, ez az a film, amin utána még muszáj agyalni.” Hát most pont így érzek, erről a filmről is írhattam volna, csak itt nyilvánvalóbb volt a sztori, már előre féltem attól, hogy mi jön ki az egészből. Aztán az jött ki mégis, de kicsit másképp. A filmismertető szerint ez a Rimini testvérszto... több»

7/10 – Tinédzsereknek szól
A film OK, csak negyven évvel ezelőtt kellett volna néznem. A német vígjátékok összes jellegzetességét magán hordozza, ami szerintem jobbára rendben van, legyen bármilyen gyenge megítélése a német humornak. Két eltérően zűrös hátterű iskolás megpattan a szünidőben, és nem standard magaviseletű német iskolásokra jellemző dolgokat csinálnak. Tizenéveseknek melegen ajánlott történek, X generációsként persze kicsit öregnek éreztem magam hozzá, de ez nem volt vészes. Szóval ha valakinek tizenéves gyerekei vannak, és úgy adódik, hogy együtt néznek filmet, akkor nem kell félni tőle, családi mozinak is teljesen megfelelő.

3/10, de csak mert olyan rendes vagyok
Hallmark típusú romantikus vígjátékba botlottam, mert cserben hagyott a radarom, és benéztem. Manapság azért egész jól kiszűröm a Hallmark jellegű tartalmat. Az első fél óra alapján pedig ez bizony itt egy közülük. Annyi különbséget felfedeztem eddig, hogy ez hosszabb, ebből még hátravan 1 hallmarknyi. És most már ráadásul végig is fog menni, mert az asszony nézi. Mindegy, addig nyomogatom a laptopot. A három csillagot azért adtam, mert valószínűleg nincs semmi baj a filmmel, ha valaki ezt a műfajt csipázza, csak nekem nem világom. ««UPDATE»» Közben lement a film, fél szemmel figyeltem, fú, de rossz volt, visszaveszek egy csillagot, kettőt kellene, de senki ne vádoljon szőrösszívűséggel.

Ezt most nem értékelném, mert nem volna fair, de a portál ragaszkodik hozzá
Kíváncsi voltam ennyi elismerő kritika után. Kicsit olyan volt nézni a mai filmek után, mint egy, a perspektivikus festészet feltalálása előtt családi megrendelésre készült kétdimenziós középkori festményt. Valamikor nagy fless lehetett, de hogy kedvenc szóláskeveredésemmel éljek, az idő vasfoga úgy elszállt felette, mint szódás a lovát. Ez az időszak még nagyon nem arról szólt filmes szempontból, mint a mai, a történet végtelenül egyszerű, az előadásmód gyermeki szintű. Függetlenül attól, hogy Chaplin nyilván tehetséges volt persze.

10/10, a felelősségelhárító nyilatkozatot olvasd el!
Ez egy zseniális hülyeséghalmaz, mégpedig a Family Guy legjobb pillanataihoz fogható töménységben és minőségben. Kellett egy 5-10 perc, mire rájöttem, hogy tulajdonképpen ma este nem lesz hagyományos értelemben vett film. Ha jól láttam, akkor ez egy Hírcsárda jellegű, de tévés formátumú idiótáskodás sorozat filmre vitele. Ennek megfelelő elvárásokkal érdemes hozzá közelíteni. Az eredeti tévés műsor ismerete nem szükséges, legalábbis azt hiszem, mert nekem így is beütött. Felelősségelhárító nyilatkozat: Csak saját felelősségre nézd meg! Egyáltalán ne nézd meg, ha a Family Guy, South Park, Ted, Borat, Wayne világa vagy a Hogyan rohanj a veszTEDbe idegesít.

9/10 – Na ez a kemény, nem a kád széle.
A film nagyon érdekes megoldással operál, gyakorlatilag az FBI házkutatási hangfelvételének leiratát adják elő szóról szóra, a félbehagyott szavakat, újrakezdett mondatokat is beleértve. A következő két bekezdés nem spoiler, mert Reality Winner ügye fenn van a Wikipédián meg egy csomó helyen. Nagyon röviden: A csaj olyan munkahelyen dolgozott, ahol titkos iratokhoz fért hozzá, és elé került a titkosszolgálati jelentés, hogy az oroszok hogy hekkelték az USA választásokat (2016). Ezt kiszivárogtatta. Se ő, se a médiacég, ahová szivárogtatott nem volt elég körültekintő, elkapták. Elrettentő és példát statuáló módon öt évre bevarrták, és örülhet, hogy ennyivel megúszta, mert ha másik országban t... több»

7/10, Drogfüggős
A film jó, de nem tökéletes. Steve Carell (apu) és Timothée Chalamet (a fiú) nagyon jól játszik, a kettősük viszi el a bulit. Továbbá a zenei összeállítás nagyon erős. Az egyéb dolgokat nem tudom különösebben magasztalni. Amit az életrajzi alapú a filmből megtudunk: a drog rossz. Illetve nagy élményt tud adni, még nagyobb áron. Hát ezt sajnos tudjuk. A függőség poklát a hozzátartozók szemszögéből látjuk. Amit nem tudunk meg, mert a film technikai fókuszú (rehab, ne csináld, miért csinálod satöbbi), hogy Nic miért tolja ezerrel, mit tompít, miért muszáj kilépnie állandóan a valóságából? Valahol pedig ott kell egy ilyen helyzetet elkezdeni kibogozni. És kb. mindenkinek el kellene mennie pszich... több»

4/10 – Harmatgyenge
Feleségem mutatta az előzetest, hát mondom, a Kingsman rendezőjétől, az nem sok jót jelent, de az előzetes meglehetősen vicces, hát adjunk neki esélyt. Ott volt a trükk, hogy az előzetesbe beletettek minden vicces részt, és 139 percre az már kevés volt. Másfél óra után elkezdett eluralkodni rajtam az apátia, pedig próbáltam a jegybe és popcorn menübe invesztált pénzért cserébe minél jobban élvezni a filmet. Alacsony elvárásokkal mentem be a terembe, és sikerült azokat is alulmúlni. Nem sokon múlt, lehetett volna ez jó is. Kevesebb ZS kategóriás megoldással. Tudom, ez nem az a filmkategória, amin a valóságot vagy a realizmust kell számonkérni. Meg azt se, hogy legyen az egésznek valami értel... több»

3/10 – Valakinek biztos való
A 104 percből megnéztem 67-et, ezalatt posztviktoriánus angliai lányintézeti picsogás volt megfigyelhető, melyben az alapból is nehezen kedvelhető Eva Green egy súlyosan excentrikus tornatanárnőt alakít, és a helyi bandavezérlány pozícióját aláássa a társaságból kiemelkedő új diáklány, a jó hátterű, de rejtélyes múltú új spanyol jövevény. Megannyi féltékeny pillantás, csajos intrika, meg ilyen lányos cukimukiságok nyomasztó kaleidoszkópja kavarog, a tanárnő és a spanyol diáklány között van valami titokzatos, aminek az okát talán megtudtam volna, ha képes lennék végignézni.

10/10 – Jól meg lett ez csavarva
Hát ez a Donato Carrisi egy nagyon jó munkásember, remek krimit rittyentett nekünk, megírta, aztán meg is rendezte. Le vagyok nyűgözve, megemelem a kalapomat, mestermű! A történet a végső pillanatig kiszámíthatatlan, ami előny ebben a műfajban, a legeslegvégén meg csak ott ülünk és pislogunk, hogy most akkor mi van??? Nekem még további negyed óra kellett, mire megvolt az a homlokra csapós baaaaaaaaz...g pillanat, amikor a helyükre kattantak az utolsó puzzle-darabok is. A helyszín egy alpesi zsákfalu (ezek tök egyformán néznek ki az összes érintett ország alpesi részein, jelenleg az olasz Alpokban járunk), a nyomozás egy lány eltűnése körül zajlik, elképesztő erők bevonásával. Példamutató has... több»

8/10 – A zene miatt
A történet a thatcheri lepukkantság proli világában játszódik, konkrétan és rendkívül tömören összefoglalva egy viszonylag könnyen felejthető pitiáner bandaleszámolós sztori. Benne van a korabeli Nagy-Britannia minden nyomora, lehányt atléta trikók, alkesz apák, kuporgatott pénzből vett motor, amit másnapra ellopnak meg minden, ami igen lehangolóvá tudná tenni az egészet, de itt szerencsére körüllengi ezt a súlyosan letargikus miliőt egy könnyed vígjátéki báj. A film nagy erőssége a szememben az, hogy a zenei összeállítás kiváló, azzal akkor is el tudna lenni egy hozzám hasonló őskövület, aki a nyolcvanas években volt tizenéves, ha a film rossz lenne. Viszont szerencsére nem az. Bár, nincs b... több»

7/10 – Könnyen lehetett volna 10/10, de nem lett
Mostanában pszichológiai esettanulmány filmekbe botlok, ami nem baj, mert ezek egyébként is érdekelni szoktak. A szereplőgárda egészen erős, a történet is egész jól van összerakva, de nem hibátlan a film. Két dologgal volt lényegesebb problémám: 1. Az apa a film első részében más személyiségű volt, mint a többiben – ez szerintem forgatókönyvhiba. 2. A fiút játszó színész (Zen McGrath) elsőre nagyon meggyőzően alakít, de a film második részére világossá válik, hogy ez az egyetlen figura, ami nagyon megy neki, a kétségbeesetten sírós fajta. A fiúnak ez az egysíkú játéka számomra nagyon megnehezítette a kapcsolódást. Az egyes szereplők személyisége tankönyvi módon volt ábrázolva. Egy generációk... több»

9/10 – Emad túltolta
Ez az a fajta film volt, ami nyomot hagy. Azért nem adok rá maximumot, mert az én ízlésemnek kissé túl nyilvánvalóak voltak az ábrázolások, nyugodtan rá lehet bízni a nézőre komplexebb következtetések levonását. De ez biztos, ilyen iráni dolog. Különben patent volt az egész. Van egy színész házaspár, Emad és Rana, le kell lépniük a lakásukból, mert a szomszéd építkezés miatt életveszélyessé válik az otthonuk, mindjárt összedől. Hiába, Teheránban (de legalábbis valamelyik iráni nagyvárosban) se feltétlenül tartják be az építkezéseken az összes előírást. Kisegítik őket egy átmeneti lakással, de annak a lakásnak a korábbi lakójának a múltja igencsak kézzelfogható módon hatással lesz rájuk. Az a... több»

0/10, legalábbis az első 10 perc alapján
Elvétve csinálok olyat, hogy kinyomom a filmet, most ezt tettem tíz perc után. Szekunder szégyent éreztem a rettenetesen kaotikus kameramunka, tré hangosítás, kidolgozatlan és rémesen ostoba színvonalú párbeszédek és a röhejes tizenkét statisztás háborús jelenetek miatt. A film elején a Hadik felirat mögé meg bevágtak egy Zorro Z betű formájú kardvágást, már ott fel kellett volna kapnom a fejem, hogy nagy a baj. Na mindegy, tíz perc után sikerült leállítani, kármentésnek már az is valami. Értem, hogy a jelenlegi kurzus úgy döntött, hogy nemzeti hősöket formál meg a nép felé, de ilyen mélyen színvonal alatti munkát minek vesznek át? Mit várnak attól, hogy az emberek bemennek erre a produkciór... több»