Valóság és fikció keveredése egy horrorsztoriban A film két szakaszra bomlik: az első egy 1959 februárjában ténylegesen megtörtént eseménnyel foglalkozik, amikor a Szovjetunióban (az Ural hegységben) egy 9 fős egyetemista csoport máig tisztázatlan és rejtélyes módon katasztrófát szenved. Mindannyian meghalnak, mégpedig furcsa módokon, és bár az orvosszakértői vizsgálat minden esetben halálokként a kihűlést állapította meg, arra nem találtak magyarázatokat, hogy sajátos sérüléseik (radioaktív nyomok, törések, furcsa zúzódások, csonkolások) hogyan keletkeztek. Pláne arra nem, hogy miért futottak mindenfelé alig felöltözötten. 2020-ban zárták le a legfrissebb nyomozást azzal, hogy lavina zúdult a túracsoportra, melynek tagjai a sátortól elfut... több»
Infantilis zöldség, de néhol szórakoztató A harmadik évadot is megnézve (sok év csúszással viszont lelkesen) úgy döntöttem, hogy írok a Breaking Bad (Totál szívás) című sorozatról is. Az USA rajongott érte 2008-ban, és engem is amerikai barátok vettek rá, hogy megnézzem. Felemás hatást gyakorolt rám: egyik oldalon idegesített a sorozatból áradó infantilizmus és magas gagyiságfaktor, a másikon meg tetszett az egyes részek humorossága, szürrealizmusa. Persze egyelőre csak az első 3 évadról tudok véleményt formálni, később lehet, hogy feljavul. A jelenlegi állás szerint nem sok életszerűséget találtam benne. Nyilván egy rákos kémiatanár és egy kissé fogyatékos kamasz nem tudnak szembeszállni a komplett amerikai droghálózattal, pláne a ... több»
A legjobb háborús filmek egyike Háromszor is feldolgozták Remarque híres első világháborús regényét, de a harmadik, 2022-es változat lett a legjobb, amit a 4 megérdemelten odaítélt Oscar is jelez. Remarque ténylegesen is harcolt 1917 és 1918 között a nyugati fronton, majd a két világháború közt írta meg élményei alapján regényét. A könyvet Hitler később betiltatta (mert Remarque antifasiszta nézeteket vallott), így Németországban nem lehetett olvasni a 30-as években, mindenütt máshol azonban rögtön óriási siker lett. A 2022-es feldolgozás német szereplőkkel realisztikus, átélhető és sokkoló egyszerre. Maradéktalanul visszaadja a frontvonal borzalmait. Egy fiatalokból álló kis baráti társaság sorsát követi nyomon, ahogyan m... több»
Izgalmas akció-thriller remek rendezéssel Annak idején 2016-ban A zátonyt elkészítő Jaume Collet-Serra a figyelembe középpontjába került egy időre cápás mozijával, de akkor még nem lehetett tudni, képes-e megismételni sikerét. Aztán jött 2018-ban a The Commuter (Az ingázó, magyar címén: Nincs kiszállás), és kiderült, hogy valóban tehetséges rendező. A Commuter ugyanis izgalmas és jól elkészített akció-thriller lett. A forgatókönyv fokozatosan adagolja a rejtélyeket, a rendezés mindent kihoz a scpitből, Liam Neeson pedig kitűnően alakítja a Michaelt, az átlagembert, akitől a legkevésbé sem átlagos teljesítményt várnak egy száguldó vonaton. Elismerés illeti Vera Farmigát is a titokzatos Joanna szerepében. A Commuter még úgy is többszö... több»
Megéri megnézni Leköti az ember figyelmét végig a sztori, mert nem tudhatja, mi fog történni a következő jelenetben. A forgatókönyv egy nagyon ősi, belső félelemre épít, a tehetetlen kiszolgáltatottság rettegésére. Szinte mindenki álmodott már olyat, hogy futna, menekülne, de nem tud, mert megbénult. Ebben a filmben pontosan ez történik: a fiatal és csinos főhősnőt megtámadja egy idegen egy elhagyatott erdőben, majd bénító injekciót ad be neki, hogy könnyebben elhurcolhassa. Az sajnos nem derül ki, hogy mit akar tenni vele, mert a nő a bénultság beállta előtt megszökik előle. Menekülés közben áll be a nőnél a teljes mozdulatlanság, és ezzel a kiszolgáltatottság is. Egymás után kerül megdöbbentő helyzetekbe:... több»
Különleges hangulat, kiemelkedő Denzel-alakítással Tony Scott remek rendezése egy sötét hangulatú akciófilmet tett le az asztalra 2004-ben, melyet Denzel Washington kiemelkedően jó alakítása és az egyedi atmoszféra tesz különlegessé. Adott egy kiégett egykori ügynök, aki Dél-Amerikában egy testőr-megbízást teljesít egy kislány védelmét ellátva. Ám egy nap a lányt elrabolják, és bár a testőr majdnem belehal az akcióba, felépülve mégis az elrablók nyomába ered. Akciódús a kivitelezés, és rengeteg izgalmat is kapunk, ám nem ettől jó a film, hanem attól a légkörtől, amit a rendezés teremt, és amit Denzel Washington alakítása erősít. Hitelesen formálja meg a lecsúszott ügynök karakterét, megmutatva a figura több oldalát is. A film utolsó harmadár... több»
Zseniális megvalósítása az 1983-es Tevis-regénynek Ez egy olyan sorozat, hogy ha elkezded nézni, egyszer csak magába szippant, és nem tudsz leállni vele, muszáj tovább nézned. Kár, hogy a film alaptörténete nem valósult meg ténylegesen, pedig nagyon életszerűen csinálták meg. A filmet Walter Tevis 1983-as regényéből készítették, melynek eredeti címe: The Queen's Gambit. A főszerepet Anya Taylor-Joy játssza élete legjobb alakításával. A sorozat erőssége, hogy érzékletesen mutatja meg, mennyire más volt a nők helyzete az 50-es és 60-as években (a világon mindenhol, főleg az Egyesült Államokban). A sakk világában különösen szokatlan volt a női versenyző, pláne olyan, aki sorra veri meg a férfiakat, és világelső tud lenni. Anya Taylor-Joy egysze... több»
Remek pszicho-krimi, ami még el is gondolkodtat Többször nézős, színvonalas és különleges pszicho-krimi, Simon West rendezésében. A legtöbb helyen thrillerként szerepel, de szerintem sokkal inkább hordozza a krimi jellemzőit azzal a kiegészítéssel, hogy pszicho-krimiről van szó. Mi a lényege: A középpontban egy szerencsétlen sorsú nő áll, akit áldozatként látunk, hiszen meggyilkolják, és csak később bontakozik ki a sorsának minden részlete és halála. Apja az amerikai hadsereg egyik nagyon befolyásos tábornoka, aki inkább a hadsereg felé lojális, minthogy saját lányával törődjön és azzal a tragédiával, amit lánya szenvedett el. A leányzó azonban nem tud és nem is akar túllépni azon, hogy katonák erőszakolták meg, hiába tussolja el az ügyet... több»
Különleges világot ábrázol Nagyon elgondolkodtató, zseniális világot tár elénk, egy remek sztorival a Gattaca, melynek még a rendezése is különleges. Andrew Niccol a Gattaca után készítette el a Lopott időt és A burok című filmeket, melyekkel nálam végképp bizonyította, hogy tehetséges rendező. Az Új-Zélandon született, de Londonban karriert csináló Niccol idén lett 60 éves, és sajnálatos módon már évek óta nem készít filmeket. (Az utolsót 2018-ban csinálta, a címe: Anon). A Gattaca című disztópikus sci-fiben megjelenített világ a genetikáról szól: az embereket kasztokra osztják az alapján, hogy mennyire jó a genetikájuk. Egyesek öröklött hajlamoktól, betegségektől mentesek, jó képességekkel, magas termettel, így a ki... több»
Egyoldalú film, mely csak a király kihasználásáról szól Elvis Presley a XX. század egyik legnagyobb zenei tehetsége volt, 14 alkalommal jelölték Grammy-díjra, 1971-ben pedig a Grammy-életműdíjat is megkapta. Rengeteg dolgot lehet bemutatni életével kapcsolatban, ám Baz Luhrmann úgy döntött, CSAK a negatívumokra megy rá filmjében, és részletesen elénk tárja Elvis Presley minden kudarcát és árnyoldalát. Szemétség, ha engem kérdeznek, valakiből csak a rosszat kiemelni. Elvis esetében szólhatott volna film hihetetlen sikereiről, gyönyörű számairól, barátairól, szerelmi kapcsolatáról (mely igenis szerelemmel kezdődött Priscillával, és csak később romlott meg). Ám Luhrmann filmje sokkal inkább Elvis kábítószer-függőségére fókuszál és arra, ahogy a gus... több»
Totális valóságtorzítás Coppola lányától Sofia Coppola úgy gondolta, sikerfilmet csinál Elvis történetéből, melyhez a sértett feleség beszámolóit használja fel, messzire kerülve az objektivitást. Elvált emberként mondom: a csalódott asszonynál bosszúállóbb nincs, így arra építeni egy ember jellemrajzát, amit egy megromlott kapcsolatban ragadt feleség mond, enyhén szólva nem korrekt dolog. Ezzel a filmmel is ez a legfőbb baj, sok egyéb mellett, hiszen vontatott, unalmas, hatásvadász és gyenge alakításokkal teli. Coppola kisasszony filmjében Elvis egy démoni figura, aki csak kihasználja szegény ártatlan, fiatal leánykát, akit persze elnyom, és akin uralkodik. Már a főszereplők karakterisztikája is ezt a felállást sugallja: Jacob Elor... több»
Absztarkt, véres és meglepő Sajátos hangulatú film lett a Tommy Wirkola rendezte Vérapó (Violent Night) David Harbour főszereplésével. Biztosan megosztó a téma, és az emberek egy részénél kiveri a biztosítékot, hogy a Mikulás részeges gyilkológépként jelenik meg. Ugyanakkor nekem tetszett az egész. Izgalmas a cselekmény, és van logikai felépítettség is. A Mikulás alakja egy ősi vikingharcos, aki vagy ezer évvel korábban élt emberként, majd lett belőle egy emberei lét feletti entitás, ember alakban. Legalábbis én így értelmeztem a dolgot. A karakter csalódott az emberekben, elege van a gyerekekből, a kívánságokból, mondhatni, egész munkaköréből, így iszákos és enervált Mikulássá válik. Karácsony éjszakáján aztán egy csa... több»
Valós alapú és látványos Valós és megtörtént eseményeken alapul Az utolsó szamuráj. A hakodate-i csata valóban megtörtént 1868-ban, amikor Japán történetének utolsó szabadon élő és felfegyverzett szamurájseregei megütköztek a japán kormány hivatalos hadseregével. A csatát, ahogyan a film is bemutatja, a modern lőfegyverek döntötték el. A puskákkal, gépfegyverekkel felszerelt katonák legyőzték a kardokkal küzdő szamurájokat. A végeredmény nem is lehetett kérdéses. A filmben szereplő századosnak, akit Tom Cruise alakít, nem találtam nyomát, de tény, hogy az európaiak és az amerikai vezetés is a japán kormányt támogatta a szamurájok ellenében minden eszközzel. A film rendezése nagyon jó, és szerintem Tom Cruise is nagy... több»
Egy adott szempontból nézve érdekes kísérlet a film Ez a film szerintem azért érdekes, mert elárulja a néző számára, hogy mit gondolnak a Fideszben arról, hogy a 2006-os események idején hogyan működhetett az MSZP vezetés. És persze önmagukból indulnak ki! Így az Elk*rtuk valójában egy fordított tükör, amiben egy autokrata rezsim önmagát mutatja be. Na innentől nézve, ebből a szemszögből vizsgálva tanulságos az egész. Nézzük sorban: azt hiszik, hogy hozhatott fontos döntéseket egy feleség és egy közvélemény-kutató (Dobrev Klára és Hann Endre). Mert a Fideszben bizony bennfentesek befolyásolják Orbánt. Aztán sötét, démoni embereket sejtenek a döntéseket meghozó szűk körű tanácskozásokban, mert nyilván náluk is ez a helyzet: egy nagyon limitált... több»
A két akciólegenda utolsó igazán jó közös filmje Legelső megtekintéskor emlékszem, picit csalódást okozott a Szupercella, talán mert nagyon vártam. A két nagy akciólegenda, Stallone és Schwarzenegger párosára annak idején 2013-ban mindenki kíváncsi volt. A cím ezúttal eredetiben jobb: Escape Plan, mely rávilágít arra, hogy itt nem csupán egy celláról van szó, hanem egy különleges börtönről is, ahonnan főhős párosunk szökési tervet kidolgozva lép meg. Jók a párbeszédek, kölcsönös beszólások és bunyók is. Schwarzinak ez volt az utolsó jó filmje egy másik alkotással együtt, mely ugyancsak 2013-ban készült, és a címe: Erőnek erejével. Bár Stallone az öregebb (egyetlen évvel), mindketten kitűnő formában vannak, pedig a film forgatásakor már 66,... több»
Látványos, néhol izgalmas, de egy kihagyott lehetőség Az új Twisters teljesen más jellegű film, mint az 1996-os eredeti. Ezúttal két fiatal kapcsolatának plátói alakulásán túl a viharok megfékezésének bemutatása a központi téma. A női karakter, Kate (Daisy Edgar-Jones) a film kezdetén elveszti barátait egy viharban, majd életét a forgószelek, hurrikánok tanulmányozásának szenteli, irodai munkákat vállalva. A férfi karakter, Tyler (Glen Powell) vagány pasas, aki YouTube-videókat forgat arról, hogy speciális terepjárójával (mely képes önmagát a talajhoz rögzíteni) belehajt a viharok kellős közepébe. Találkozásuk érdekes, mert látszólag két nagyon eltérő jellemről van szó. Aztán kiderül: nem is annyira mások, mindketten szeretnének segíteni a kata... több»
Látványos propagandacucc A második világháborúban járunk, a film kezdetén 1941 novemberében Moszkva közelében. A nácik folyamatosan törnek előre a szovjet főváros felé. Aztán kibontakozik egy történet, melyben nem sokat törődtek a realitásokkal és a hihetőséggel. A rendező, Aleksey Sidorov egy olyan propagandajellegű filmet készített, melyben a szovjetek sztár tankja, a T-34 legyőzhetetlen, legénysége pedig csupa hősökből áll. A sztori középpontjában álló harckocsilegénység, élükön Nyikolaj Ivuskin alhadnaggyal (Alexsander Petrov), az egész film alatt sorra arat győzelmeket a németek felett. A történet legelején Ivuskin feltartóztat egy egész századnyi németet egyetlen T-34-el, majd szembeszáll a náci harckocsikkal ... több»
Az 1848-as látványvilágért megéri megnézni Azt ugyan nem tudom, hová tették a 7 milliárdot, amibe állítólag került a film, de sok elemében szórakoztató végeredményt produkáltak. Nagyon jó lett például az 1848-as Pest látképe az épülő Lánchíddal a háttérben és a hajóhíddal, melyen olyan lelkesen, énekelve mentek át a márciusi ifjak vezetésével a pestiek, hogy kiszabadítsák Táncsicsot. Azt nem tudom, honnan vették, hogy énekelt volna a tömeg, amíg átvonult Budára (a forrásokban ennek semmi nyoma, és Petőfi naplója sem említ ilyesmit). Tetszetősek a verekedős jelenetek is, kicsit Guy Ritchie-stílusban. A Farkas nevű besúgó (Horváth Lajos Ottó) alakja kitalált ugyan, de nagyon is biztosra vehető, hogy számtalan ilyen figura volt Pesten, ... több»
Az Alien-filmek középmezőnyében van Az Alien franchise mindig is megosztó és különleges világ volt. Jelenleg is az a helyzet, hogy legrégebbi eredeti részek népszerűsége a legnagyobb: az 1979-es A nyolcadik utas az IMDb-n 8,5 ponton áll, az 1986-os A bolygó neve pedig 8,4-es szinten szerepel. Ezek után jön egy szakadék, majd a Prometheus 7,0 ponttal érkezik (667 ezer szavazattal). Az összes több rész 7 pont alatti. A Romulus pontozása még sokat változik: egyelőre 171 ezer voks után még 7,2-es értékelésű (de ez még biztosan menni fog lefelé). Ezek alapján bukásnak semmiképpen sem lehet nevezni, noha az is egyértelmű, hogy a franchise eddigi 9 részét nézve a középmezőnyben lesz a helye. Ami személyes véleményemet illeti: akadna... több»
Inkább közepeske Parker Finn a rendezője és forgatókönyvírója is a Mosolyogj 2-nek, mely az első rész sikerét próbálja meg utolérni. Az IMDb értékelések szerint ez össze is jött neki, hiszen jelenleg az első rész 6,5 ponton áll (197 ezer szavazat átlagában), míg az új rész 6,9-et ért el eddig (47 ezer vokssal). Ugyanakkor nem túl nagy a különbség (és még módosulhat is), ami azt jelzi: egyik epizódot sem kategorizálja be a többség az igazán jó horrorok közé. És jogosan. A második rész erőssége Naomi Scott, aki kétségtelenül nagyot alakít, noha maga a sztori több sebből vérző, és jócskán hatásvadász. Az is sokat ront az egészen, hogy a képzelgésekből túl sokat kapunk, így a film kb. felétől összezavarodik a né... több»
74 Halálhegy: A Gyatlov-rejtély (2013)
A film két szakaszra bomlik: az első egy 1959 februárjában ténylegesen megtörtént eseménnyel foglalkozik, amikor a Szovjetunióban (az Ural hegységben) egy 9 fős egyetemista csoport máig tisztázatlan és rejtélyes módon katasztrófát szenved. Mindannyian meghalnak, mégpedig furcsa módokon, és bár az orvosszakértői vizsgálat minden esetben halálokként a kihűlést állapította meg, arra nem találtak magyarázatokat, hogy sajátos sérüléseik (radioaktív nyomok, törések, furcsa zúzódások, csonkolások) hogyan keletkeztek. Pláne arra nem, hogy miért futottak mindenfelé alig felöltözötten. 2020-ban zárták le a legfrissebb nyomozást azzal, hogy lavina zúdult a túracsoportra, melynek tagjai a sátortól elfut... több»