A nárcizmus pszichodinamikája a Krisztus utolsó megkísértésében A Krisztus utolsó megkísértése egy vallási figurát nem transzcendens ikonként, hanem pszichésen vergődő, ambivalens, emberi lényként mutat be. És ha valaki ateista szemmel nézi, ahogy én, akkor teljesen természetes, hogy a „prófétai élmények” és a „küldetéstudat” mögött pszichózisszerű mintázatokat lát. A film attól zseniális, hogy van bátorsága ezt a kérdést feszegetni.
A film Jézusa állandó belső hangokat hall, amelyek parancsokat adnak neki; küldetéstudatot él meg, ami nem racionális, hanem kényszeres; szélsőséges önértékelési ingadozásai vannak: egyszer kiválasztottnak érzi magát, máskor teljesen értéktelennek; folyamatos szégyen–grandiozitás ciklusban él, ami a nárcisztikus dinamika egy... több»
82 Krisztus utolsó megkísértése (1988)
A Krisztus utolsó megkísértése egy vallási figurát nem transzcendens ikonként, hanem pszichésen vergődő, ambivalens, emberi lényként mutat be. És ha valaki ateista szemmel nézi, ahogy én, akkor teljesen természetes, hogy a „prófétai élmények” és a „küldetéstudat” mögött pszichózisszerű mintázatokat lát. A film attól zseniális, hogy van bátorsága ezt a kérdést feszegetni. A film Jézusa állandó belső hangokat hall, amelyek parancsokat adnak neki; küldetéstudatot él meg, ami nem racionális, hanem kényszeres; szélsőséges önértékelési ingadozásai vannak: egyszer kiválasztottnak érzi magát, máskor teljesen értéktelennek; folyamatos szégyen–grandiozitás ciklusban él, ami a nárcisztikus dinamika egy... több»