A film egy régimódi tündérmese, amit nagyszerűen átitattak a hetvenes évek szomorkás hangulatával. Sylvester Stallone pedig imádnivaló, mint egy basset hound.
Egy idő óta az ilyen "gazdagok és szépek" típusú filmek nem nagyon tudnak lenyűgözni. Hogy azonosuljak olyan szereplőkkel, akik mind iszonyú pénzesek és gyönyörűek és gyakorlatilag semmi bajuk nincs az életben, csak úgy csinálnak, mintha lenne. Ez volt az érzésem ebben a filmben is, igazából ezért nem jött át annyira.
Nem hiszem, hogy újra megnézem, de el kell ismerni, nagyon "erős" film. Különösen az tetszett, ahogy a fiatal nő ártatlanságát "ábrázoló" kellemes, tavaszi környezetből a nő halála után depresszív hangulatra vált a film. Komoly kérdéseket vet fel, főleg azt boncolgatja, mi a fontosabb; a fájdalom szülte bosszú vagy a megbékélés a hitben. És ami a legjobb, mindezt úgy teszi, hogy a nézőnek nincs olyan érzése, hogy valami vallásos propagandát néz.
Ez a film szép is és beteges is. Valahol iszonyodtam tőle, de azért tetszett is. Nagyon szépen ábrázolja a férfi és a nő nem normális közeledését és egymásra találását. Van ebben a kapcsolatban valami szép és intim.
Tom Hanks élete alakítását nyújtja a filmben. A bájosan esendő Forrest nagy szerencsével mégis elegánsan bukdácsol át az élet buktatóin, még akkor is, ha ő maga alig fog fel valamit mindezekből. Nem lenne egy kicsit mindannyiunknak könnyebb, ha mi is így tudnánk felfogni a világot?
Bírtam h a figyelem főleg az idősebb fiúra irányult, aki nem nagyon rajongott az új pasiért. Különben egy teljesen kiszámítható, szokványos mozi volt, mint a családi filmek általában...
Nem rossz film volt, AKKORIban. Mostani szemmel nézve semmi más, csak a szőke ribi cickóinak a promója, meg a magyar csajoké, akik annyira bevállalósak, hogy egy szál bikiniben végigtolják a nyarat a tök ismeretlenben. Titokban. Köszönjük, Álom.net :D
Mindig is nagyon izgatott az a kor, amiben a film története játszódik, és bár értelemszerűen sosem fogom tudni megtapasztalni, milyen volt pontosan az az éra, de minden képét és minden szavát elhiszem a filmnek. Nagyon meggyőző, lehengerlő alkotás.
Az ismerőseim nagyon ajánlották, több helyen is azt olvastam, hogy ez az év komédiája, de őszintén szólva nem győzött meg. Kezdjük ott, hogy különbség van humor és vicc között. Ez a film legfeljebb is csak vicces volt, de nekem a humor a Durr Durr és csóknál kezdődik, és a Brian életével végződik. Ezekhez képest a Másnaposok valahol a középmezőny alatt van. Ha azt veszem, hogy milyen az utóbbi évek vígjáték felhozatala, akkor is csak maximum közepesre tudom értékelni. Az nem mentség, ha valami kicsit jobb, mint a legtöbb nagyon rossz. Egyszerűen nem értem, hogyan lett kultuszfilm a Másnaposok, a második és a harmadik rész pedig nálam a nézhetetlen filmek kategóriájába tartozik.
Jó volt Channing Tatumot komikus szerepben látni megint, nagyon jól nyomja. A film sztorija meg a poénjai már egy hajszállal erőltetettebbek voltak, mint az első részben, de azért még mindig élvezhető volt, érdemes egyszer megnézni, ha az ember egy jót akar röhögni.
Nekem és a lányomnak nagyon tetszett a film. Persze rendben is van így, hiszen a Csingiling és a kalóztündér egyértelműen a kislányokat (és az anyukákat?) akarja megszólítani. A fiúk viszont inkább üljenek be valami másra, amíg mi lányok tündérkedünk.
Érzelmes volt és szívmelengető, nagyon megéri megnézni, az ember utána tényleg úgy érzi, kicsit több meg jobb lett, még akkor is, ha nem az élet igazságát tudta meg, de akkor is valamit megértett a művészetről, zenéről, stb. Kiváló!
Biztosan mindenki megtalálja benne a magáét, hiszen több szemszögből több történetre épül. New York egyszerűen csodálatos! Ja, és rengeteget cigarettáznak benne. Ezen mondjuk ledöbbentem. Kár.
A 12 majom egy valódi modern klasszikus, melyben minden eleme megtalálható a sikeres scifiknek. A film a maga nemében úttörő volt, elég csak megnézni, hány későbbi scifi épült hasonló dramaturgiára. Terry Gilliam fifikás rendező, és egy remekművet tett le az asztalra.
Ismerve a film elkészülése körüli mizériát nem meglepő, hogy ennyire, hogy is fejezzem ki magam, gyenge lett Ridley Scott filmje. Nem szívesen írom ezt a számlájára, valószínűleg nem is lehet, de nagy kár ezért, mert a témából egy igazán epikus filmet lehetett volna kihozni, de ez távolról sem az.
89 Rocky (1976)