Szeretem ezt a filmet. Tetszik a hangulata. Jó a zene, jó a szereposztás, a film vontatottsága; bejön Sean Penn kicsit fura, de szerintem igazán hozzá passzoló kesernyés művészi arca. Az átlagtól nagyon eltérő, érzelmes, tartalmas, elvont karakterek megformálásában véleményem szerint igazán jó. Erre az útra kellene visszatérnie a jelenlegi piff-puff semmiségek eljátszása helyett.
Jajj, ezt a filmet kínszenvedés volt végignéznem. Boooooorzasztó! Musicalnek sem mondanám, zenés családi filmnek nagyon gyenge. A szereposztás igaz megállja a helyét, de a karakterek kidolgozatlansága pillekönnyű feladat volt a színészek számára, s ez látszik is játékukon. Cameron Diaz 'Little girls' megnyilvánulása volt az egész film legjobb jelenete.
Remek rendezők remek kisfilmjei egy csokorban - ez a Párizs, szeretlek. Központban a szerelem és a szeretet: vámpírok, elvált házaspár, gyermekét elvesztő anya, színészpalánta, bébiszitter szívében lakozó érzelem jelentése, megnyilvánulása pár perces képkockák sorozatában. Szép és megható. És elgondolkodtató.
Amikor nagyon magam alatt vagyok, megnézem ezt a filmet és röhögök Josephine kis életének fordulatain, s közben egészséges humorral kezdem nézni az én életem banális kis butaságait, melyek kísértetiesen hasonlítanak a film főhősének életéhez. Mert minden attól függ, milyen szemmel tekintünk a dolgokra. Még a nagy fenekünkre is :-). Vicces, romantikus, kesernyés és mézédes. Ajánlom mindenkinek!
Amikor megtudtam, hogy Oscart kapott a film, csalódott voltam - nem ennek az alkotásnak ítéltem volna oda a díjat. Gondoltam mindezt úgy, hogy még nem láttam a filmet. Most, hogy ez után vagyok, bizony el kell ismernem, hogy megérdemelte az elismerést. Keaton egyébként is a kedvenc színészeim között van és örülök a visszatérésének - végre egy hozzá méltó szerep! Kiemelném Emma Stone ordibálós jelenetét, amikor kiosztja az apját: a csendes vízből háborgó tenger lesz - az arctorzulása meglepően ügyes. Norton is jó, habár ezt eddig is tudtam róla. A színészgárda tehát jó alapanyagnak bizonyult. Nekem a zene is tetszett. Ez a ritmus és rendszer nélküli dzsessz dobolás remekül illik ahhoz a kesze... több»
Legendás. Varázslatos. Egyedi és megismételhetetlen. Az a mozdulat, ahogyan Bogart rágyújt a filmben, vagy az a kecses, törékeny mozdulat, ahogy Bergman félszegen rápillant... Látni kell.
Nem szeretem a háborús filmeket. De ez a film kegyetlenül jó! Erős és odavág; valóban taccsra teszi a napomat, annyira a hatása alá kerül az ember, de látni kell. Egyszer, kétszer biztosan.
Amikor először láttam a filmet, egy 'mi a franc van?!' kérdés ordított fel bennem. Persze nem ilyen finoman. És közben hatalmasakat nevettem. Egy olyan életérzést ad vissza ez a film, mellyel még egyetlen más mozi kapcsán sem találkoztam. Nagyszerűen hozzák szerepeiket ezek a frenetikusan sokoldalú színészek; a zene is passzol. Cool.
Chaplin minden poénja mögött igazságmorzsák lapulnak. Nagyon szeretem a filmjeit. Lénye megtölti a filmet; nincs is szükség hangra, beszédre - a képkockák tisztán és érthetően mesélnek.
Hittanon sok fura dolgot kaptam tanárnénimtől anno, de ez a film volt a legjobb húzása az évek során. Azóta többször is megnéztem; azon kevesek közé tartozik, mely DVD állományomban is megtalálható. Szép a zene, kedvesek a karakterek; tetszik a jellemfejlődés, melyen a főhőst elkísérhetjük; Néri Fülöp olykor naiv és tiszta hite a jóban, az Istenben pedig kedves ábrázolásra sikerült.
A film látványvilága hihetetlenül gazdag és lenyűgöző. Az első pillanattól fogva magával ragadott. A történet pedig örök; nem csupán ma időszerű, hanem 20 év múlva is érthető és aktuális lesz.
Még szinte gyerek voltam, amikor először láttam; akkor arra gondoltam, hogy ez egy brutálisan nyers film és hogy soha többé nem nézem meg. Felnőve persze átértékeltem ezen álláspontomat. A magyar filmtörténet egyik legmegrázóbb, legmarkánsabb, legszebb szerelmi eposza. Afféle magyar ízű Rómeó és Júlia.
Kíváncsi voltam, mit hoznak ki az 'időutazás témából'. Kellemesen csalódtam. Egész jó a történet, a főszerepet alakító srác is remekül helytállt a maga karakterében. Leszámítva a tényt, hogy az egyszer nézhető kategóriájú filmek közé tartozik nálam, tetszett.
Szeretem a francia filmeket, szeretem Audrey-t és nagyon szeretem ezt a könnyed és bájos kis francia szuflét. A zenéje is nagyon kellemes, gyakran hallgatom. Borús napokon mindig napsütést varázsol.
Ez a film szerintem zseniális! Színészei, azok magukra öltött filmbeli jellemei, a film humora, a zene, a történet banalitása, mégis különlegessége mind-mind együtt ad egy fenomenálisan szórakoztató produkciót.
Vannak filmek, melyeket egyszer megnézel és filmkockái beleégnek az emlékezetedbe. Nekem ez a film ilyen volt. Ma is tisztán látom és emlékszem a néma csendre és figyelemre, mellyel néztem. Tisztelettel és megbabonázva. Sorsok, életek találkozásai; kulturális, vallási, nyelvi és nembeli különbségek koccanásai az idő különböző, mégis egyvonalú folyásában.
70 Helyben vagyunk (2011)