Egy alternatív Budapest, ami majdnem valóság Nem tökéletes, de próbálkozásnak több mint megteszi. A skandináv krimik, thrillerek hangulatát tökéletesen átadja, még ha a megvalósítás hagy is maga után kívánnivalót. A lassú, Budapestet fejjel lefelé ábrázoló drónfelvételek, a nyilvánvaló szűrő a lencsén, a város ábrázolása mind-mind egy olyan alternatív Magyarország és Budapest képét mutatják, ami közelebb áll a valósághoz, mint azt elsőre gondolnánk. A sztori bonyolultabbnak tűnik, mint amilyen, a színészi alakítások nagyon jók.
Aktuális témákat dolgoz fel a klasszikus rajzfilmek stílusában, hatalmas dumákkal. Ami nem tetszett, hogy a végén hasonlóan bugyuta megoldások születtek, mint például a Harley Quinn sorozatban is. Pedig ahhoz hasonlóan ez sem egy gyerekrajzfilm.
Jót tesz egy sorozatnak, ha az alapjául szolgáló anyaghoz képest kreatívak a készítők, de itt már az alapkoncepció is totálisan eltér az eredeti képregénytől. A színészek szerintem nem igazán sziporkáznak a karaktereikben, a pilot engem nagyon nem győzött meg. Kasza, van elég sorozat amit lehet nézni.
Vérgőzös vérgőz Nem sokat tudtam a filmről, mielőtt leültem megnézni, az előzeteseket soha nem szerettem igazán, mert korábban sokat csalódtam már egy-egy alkotásban az előzetes után. Amit hallottam róla az az, hogy azon kevés horror-vígjátékok egyike, melyek még jól is ötvözik a két műfajt. Ezt azért írtam le így, mert ugyanezt én is bátran elmondom róla. Ahogy elkezdtem nézni, nem tudtam elképzelni, hogy lesz ebből egy humorizálós horror, hiszen csak arról van szó, hogy
SPOILER -
egy sátánista család le akarja mészárolni az ifjú feleséget. Aztán persze beugrott, hogy hát hogyaviharbane lehetne már, hiszen ezek az emberek nem profi gyilkosok, soha a büdös életben nem játszottak még bújócskát - ezt a fajtát... több»
Nem olvastam a regényeket, ezért nem adhatok maximális pontszámot. A történetet vázlatosan ismerem, az első játékot viszonylag jól ismerem, a másodikat kevésbé, a harmadikhoz még nem volt szerencsém. Nagyon remélem, hogy a Netflix marad az eredeti terveknél és a bemutató előtt berendelt második évadban is a könyvek történetét fogja követni, nem szopja fel a kocka rajongókat.
Del Toro rendezése is zseniális, de itt végre olyannak látjuk Hellboy-t, amilyennek talán mindig is elképzeltük. Ez a film aztán nem sz@rral gurít, nem egy gyerekmese, az tény. David Harbour pedig legalább olyan jó a szerepben, mint Ron Perlman.
Kib***ott Bill Murray! Nincs olyan jó, mint az első rész. Talán látványosabb, de a poénok nem olyan jók, meg hát a maga idejében kuriózum volt az a film. Viszont a szereplők között ugyanúgy megvan az összhang, hoztak be új karaktereket is, akik szintén illenek a képbe. A zombikkal kapcsolatos újítások is tetszettek. Ráadásul badass Bill Murray is megkapja, ami jár neki.
Imádom, igazából ezóta gondolom azt, hogy zombis filmből csak vígjátékot kellene csinálni. Persze, aztán láttam a REC-et, ami megint egy teljesen külön kategória. Na de lényeg a lényeg, hogy ezt szerintem mindenki imádni fogja, aki csak egy kicsit is szereti a fekete humort és a horrort.
Egy teljesen új Joker eredettörténet, hátborzongató köntösben Nagyon mély dráma, nehéz megemészteni, szóval csak saját felelősségre ajánlom mindenkinek a fogyasztását. Phoenix hatalmasat alakít, talán élete szerepe, bár újabban Joker megformálására gyakran használjuk ezt a jelzőt. Korábban sok olyan kritikát olvastam, hogy igen, nagyon nyomasztó, de nincs meg a kellő karakterfejlődés, a hirig elkezdődhetne akár az első percben is. Ez részben igaz, és igaz az is, hogy szűk másfél órán át a forgatókönyvből fakadóan nehéz érezni azt, ahogy Arthur egyre közelebb kerül az őrülethez. Van viszont egy pontja a sztorinak, ami teljesen jól tükrözi a casus bellit, néhány perc alatt olyan karakterfejlődésen megy át a főszereplő - ami persze végig ott lebegett körü... több»
Megéri a három és fél órát Valóban hosszú film, kétség sem fér hozzá. Viszont zseniális a rendezés, zseniális a színészi játék, mindenki a maximumot hozza ki magából. Az egyetlen probléma a CGI általi fiatalítással van, aki ismeri Pacino, De Niro, és Pesci régi filmjeit, az tudja, hogy nem egészen úgy néztek ki, ahogy itt ábrázolva vannak. Ráadásul ott van az a tény is, hogy egy 40 éves ember nem igazán úgy mozog, ahogy egy 70 pluszos. Ezt azonban ellensúlyozza az, hogy ezeket a színészeket senki nem tudná pótolni, valóban az a legjobb megoldás, hogy végig ők formálják meg a karaktereket. A valóságtartalmával nem tudok vitába szállni, egy könyv alapján készült, valószínűleg már soha, senki nem tudja meg, hogyan halt m... több»
Az alapkoncepció, a szakítás okés. Harley karaktere hibátlan. Viszont Joker sosem hagyná őt így cserben, a korábbi sztorik szerint ők tényleg szeretik egymást, és együtt alkotják a tökéletes bűnözőpárost. Ivy meg legalább ugyanolyan sunyi aljas számító nő, mint máskor is.
A legrosszabb King-feldolgozás – ráadásul maga az író jegyzi a forgatókönyvet – evör! Nem olvastam az eredetijét, de valószínűleg az is az egyik leggyengébb alkotása Kingnek. Egy csillagot érdemel a jó zenék miatt.
Egy jó, de mégsem egészen jó King-feldolgozás Már majdnem végeztem a regénnyel, amikor megláttam, hogy ebből film is készült, így amint letettem és megemésztettem a könyvet, meg is néztem. Először is, a Mobil messze nem a legjobb könyve Kingnek, talán még közepesnek sem mondanám - az ő szintjén.
A film viszont szerintem kimondottan jó feldolgozás lett. Amit sajnálok, az a rövid játékidő, mert így igen fontos részletek is kimaradtak, na persze nem kell mindenképp az eredetit követni - itt sem tették, néhol egészen ötletes változtatások voltak, amikről rögtön az ugrott be, hogy ez az öreg Stephennek miért nem jutott eszébe - de úgy gondolom, hogy aki csak natúrban megnézi a filmet, elég sok mindent nem fog megérteni. A karaktereket sem tu... több»
Az elején le szeretném szögezni, hogy nem olvastam a regényt. Kritikákat olvastam viszont a filmről, és ezekhez szeretném viszonyítani az értékelésem. Egyrészt igaz az, hogy 1994-ben, ennyi pénzből ez volt a maximum, amit a látványból kihozhattak, ezzel nincs baj. A színészek - főleg Gary Sinise - elviszik a hátukon a minisorozatot. Nekem viszont a második két rész jobban tetszett, mint az első kettő. Nagyon bírom a posztapokaliptikus témát és nekem pont ez okozott csalódást az első két részben - egyszerűen, 1994-ben, ennyi pénzből ezt jobban is meg lehetett volna oldani.
Nem egyszer meg nem kétszer láttam a Trainspotting című kultfilmet. Ugyanakkor be kell valljam, elég rég láttam utoljára ahhoz, hogy a legapróbb részletekbe is bele tudjak kötni a második rész kapcsán. Természetesen nincs olyan jó, mint az első rész, de a forgatókönyv jól van megírva és a színészek is hozzák a karakterektől elvárt kötelezőt.
A Breaking Bad franchise most már (majdnem) kerek egész Oké, itt van ez a Jesse Pinkman, a balf@sz drogos srác, aki eleinte rohadt idegesítő karakter volt a Breaking Badben, aztán a végére jobban szimpatizáltam vele, mint Walterrel. De nem volt lezárva ugye a története. Most megkaptuk ezt a lezárást is egy, a sorozattól nagyon eltérő egész estés filmben. Nem mondanék túl sok mindent róla, a rajongók úgyis megnézik majd. Sokan mondják, hogy másra számítottak, bizarr módon én pont valami hasonlót vártam, mint amit kaptam. A valaha készült egyik legjobb sorozat története lezárult, minden és mindenki a helyére került, megvolt a kötelező nosztalgiázás is. Gilligan elengedheti a BB franchiset, és alkothat valami teljesen újat - vagyis nem egészen, ugya... több»
64 X - A rendszerből törölve (2018)
Nem tökéletes, de próbálkozásnak több mint megteszi. A skandináv krimik, thrillerek hangulatát tökéletesen átadja, még ha a megvalósítás hagy is maga után kívánnivalót. A lassú, Budapestet fejjel lefelé ábrázoló drónfelvételek, a nyilvánvaló szűrő a lencsén, a város ábrázolása mind-mind egy olyan alternatív Magyarország és Budapest képét mutatják, ami közelebb áll a valósághoz, mint azt elsőre gondolnánk. A sztori bonyolultabbnak tűnik, mint amilyen, a színészi alakítások nagyon jók.