Nem is olyan rég láttam ezt a filmet, és mondhatom, nagyon tetszett! Gyönyörűen megcsinálták! Az egyetlen dolog, ami számomra zavaró volt, az Katie Holmes volt. Úgy éreztem, hogy nem tudott azonosulni a szerepével, számomra egyáltalán nem volt hiteles, holott az egyik kedvenc színésznőm. A filmet végig gyönyörű képek jellemzik, a hangulata viszont végig komor, de a történethez valójában más nem is illene. Nem szeretem a feldolgozásokat, de örülök, hogy ezzel a filmmel megtették, mert nagyon igényes és látványos lett, cseppet sem unatkoztam rajta!
Igen nehéz erről a filmről véleményt írni. Először is azzal kezdeném, hogy olyanoknak ajánlom, akik elvont alkotásokra vágynak, hiszen ez sem egy hétköznapi mozi. A főszereplő egyértelműen egy lelki sérült fiatalembert alakít, aki miért is ne, épp egy hozzá hasonlóan sérült idősebb embernél lel otthonra. Érdekesen van megoldva az egész film, mert a két férfi jelenetei úgy tűnik, mintha letűnt időkben játszódnának, azonban amikor Louis a munkahelyén van, ott már mai időszámítás szerint ketyegnek az órák, ő viszont stílusával eléggé kilóg mindenhonnan. Szeretem az ilyen filmeket, de őszintén szólva fogalmam sincs, hogy a készítők mit szerettek volna ezzel mondani. Talán azt, hogy aki már ennyi... több»
Az alapötlet igazán izgalmas, ennek ellenére a film eléggé felejthetősre sikerült. Nagyon sajnálom, mert szerintem sokkal többet is ki lehetett volna belőle hozni, főleg ezekkel a színészekkel. Annak ellenére viszont, hogy olyan lett, amilyen, úgy gondolom, hogy igazán elgondolkodtató alkotásra sikeredett. Olyan kérdések foglalkoztatják utána a nézőt, hogy van-e értelme az életünknek úgy, ahogy most éljük, vagy jobb lenne-e egy szigorúbb, ámde biztosabb rendszerben élni, amelyet a film felvázol? Fontosabb-e az anyagi jólét és a technikai fejlettség, vagy megéri-e a boldogságra való lehetőséget kockáztatni még akkor is, ha esetleg ez boldogtalanságot, balszerencsét von maga után? Érdemes megn... több»
Mindkét szereplő nagyon távol áll tőlem, mégis szerettem ezt a filmet. Igazi romantikus vígjáték. Annak ellenére, hogy a történetnek sorozatosan újra kellett indulnia a női főszereplő problémája miatt, nem tartottam egyáltalán erőltetettnek vagy unalmasnak. Még azt is megkockáztatom, hogy egyszer talán újra megnézem. :)
Bár Sandler film, és őt finoman fogalmazva nem igazán kedvelem, ennek ellenére ezen a filmen jókat tudtam nevetni. Voltak benne ütős poénok, ugyanakkor erőltetett részek is, összességében mégis azt kell mondjam, hogy kellemeset csalódtam, mert tényleg jól szórakoztam, nem ért semmiféle csalódás. Még Sandler-fóbiásoknak is nyugodt szívvel ajánlom. :)
Ez volt az a film, ami után szerintem kényszeríteni kellett volna Sandlert, hogy soha többet ne vehessen részt semmilyen film forgatásán. Ez a film egy förmedvény volt, szó szerint szenvedés volt végignézni. Nem is miatta tettem, hanem Katie Holmes miatt, de számomra érthetetlen, hogy ő hogy volt képes szerepelni egy ilyen filmnek nem nevezhető valamiben? Aki egy kicsit is igényes alkotásra vágyna, az nehogy megnézze, mert ennek az igényességhez semmi köze. Az elején egy darabig egyébként komolyan azt gondoltam, hogy Jack és Jill egy egypetéjű ikerpár, és Jill transzvesztita. Később rádöbbentem, hogy ez nem így van, és hogy bár vígjáték, de alapvetően komolyan gondolták...
Még az első rész csak-csak elment, de ez a második valami rettenetesen semmitmondó, unalmas valami volt. Sajnos még fizettünk is érte, szennyeztük a környezetet, mert autóval mentünk a moziba, hogy részesei legyünk ennek a kritikán aluli alkotásnak. Volt benne talán egy szem poén, de ha jól emlékszem, ezt el is sütötték az előzetesben, így sokadjára látva már az sem volt annyira poénos, sem pedig váratlan. Tényleg őszintén sajnálom, hogy időt, pénzt és erőforrásokat pazaroltunk erre a filmre.
Hát ez a film borzasztó, de a jó értelemben. Ismerek én is hasonlóan megkeseredett embereket, mint amilyeneket ebben a filmben is láthatunk, és mondhatom, hogy igen hitelesen adják vissza a színészek és a rendező ezt a valós állapotot, ami sajnos sok családban jelen van. A film tökéletesen ábrázolja azt a réteget, akik beleillenek a mai mókuskerékbe, ám annak ellenére, hogy teszik, amit kell, mégsem találják a helyüket a világban, depresszióssá válnak az elvárásoktól és a nyomástól, ami rájuk nehezedik, ezért olykor még ha lehetetlennek is tűnik, megpróbálnak túljutni ezen. A film esetében kevés sikerrel. Szeretnék figyelmeztetni mindenkit, hogy nem egy szívderítő film, elég lehúzós, de aki ... több»
Nem egy világmegváltó alkotás - az tény. De ha az ember leül a TV elé, hogy megnézze, mert éppen filmnézhetnékje támad, azt hiszem, hogy nem rossz választás. Laza, esti szórakozásnak elmegy, ha nem várunk tőle sokat. Számomra akadt néhány igazán vicces jelenet is a filmben, de összességében mégsem fogott meg annyira, hogy még egyszer megnézzem, de jó emlékként gondolok vissza rá.
Bár jobban kedvelem a pozitívabb kisugárzású filmeket, meg kell mondjam, hogy ez a film remek volt! A történet nagyon tetszett, kicsit a Szex telefonhívásra című filmhez tudnám hasonlítani. Bár egy idő után sejthető, hogy nagyjából miként fog végződni a történet, mégis folyamatosan leköti a néző figyelmét. Kár, hogy Aniston nem kap vagy vállal több komolyabb szerepet, szerintem itt is kiválóan megállta a helyét.
Nagy állatbarát vagyok, ezért ez a film egyértelműen magával ragadott. Csodálatosan bemutatja, hogy milyen helyet foglal el a szeretett állat egy család életében. Bár maga a film nem egy nagy durranás, amire mindenki vevő, a célközönségnek szerintem mégis örökre belopta magát a szívébe, hiszen számomra teljesen visszaadja azokat az érzéseket, amelyek minket is körülvesznek, lévén hogy egy macskával együtt osztozunk a lakásunkon, szeretetünkön. :)
Bár nem igazán nyújt többet, mint egy két főszereplős, átlagos romantikus dráma, azért mégis könnyít a filmen az, hogy több szálon fut. Mivel az ilyenből van kevesebb, és jelen esetben ezt számomra kedves színészekkel oldották meg, így azt gondolom, hogy ez a film simán megfelel egy elvárások nélküli esti mozizásnak. Még azt is megkockáztatom, hogy van benne realitás, így könnyebb azonosulni egy-egy szereplővel.
Ez a film sem vett le a lábamról, Jennifer Aniston ide vagy oda. Annyira semmilyen és kiszámítható az egész, szörnyű, hogy ilyen semmitmondó filmekbe ennyi pénzt fektetnek. Bár értelmesebb dolgokra fordították volna. Egy ilyen "alkotás" megnézése után mindig az jut eszembe, hogy igazából nem azért fizetjük a mozijegyet egy ilyen film esetében, hogy jót szórakozzunk egy remek kis történeten, hanem azért, hogy Jennifer Aniston kiváló adottságait bámulhassuk másfél órán keresztül.
Megnéztem a filmet, pedig már az alapötlet eléggé elborzasztott. Szóval egy olyan dolgot vittek mozivászonra, ami akárhogy is nézzük, magánügy. Egy nagyon intim dolog, ami csak egy ilyen úton teherbe eső anyára tartozik. Attól végtére is el is tekinthetünk, hogy már a film alapja is képtelenség, hiszen belegondolva ki az a nő, aki egy adag spermával a házában bulit csinál, hogy aztán a nagy mulatozás kellős közepén elvonuljon egy szobába és azt felfecskendezze magának annak tudatában, hogy a kintiek közül mindenki tisztában van vele, hogy éppen mivel foglalatoskodik, majd úgy tesz, mint ha ő volna ettől a világ legjófejebb, legmenőbb anyucija... Botrány! És az is, hogy Jason Bateman magára v... több»
Szerintem manapság a vígjáték címkével ellátott filmek szerencsésebb esetben nem veszik el az életkedvet, és csak kivételes esetekben sikerül újabban olyan poénokat kreálni, amik megnevettetnek. Viszont azt kell mondjam, hogy számomra a Förtelmes főnökök igazán szórakoztató mozi volt, rengeteget tudtam rajta nevetni. Való igaz, hogy sok benne az alpári poén, de sok film még hasonló stílussal sem tudott nálam ilyen hatást elérni, mint ez. Kétszer is megnéztem, egyszer moziban, egyszer itthon, és mindkét alkalommal ugyanúgy tetszett.
Ha csak meghallom Adam Sandler nevét, már attól rosszul leszek, de úgy gondolom, hogy ez a film még az elmegy kategóriába sorolható. Mindenképp egyszer nézhetős. A sztori elég lapos és unalmas, szerencsére Jennifer Aniston jelenléte sokat emel a színvonalon, de nem menti meg a filmet. Egynek azért elment.
Bár a legtöbbek számára ez nem egy nagy durranás, nekem mégis az egyik kedvencem Jennifer Anistontól. Be kell valljam, engem nagyon megfogott a lakóközösség is, ami az egész film alapja, hiszen egy hasonló életvitel - persze kulturáltabb keretek között - kedvemre való lenne. Nagyon sok poén van benne, én nem unatkoztam egyáltalán, de sajnos vannak jelenetek, amiket totálisan elrontottak, erőltetettek lettek, ennek ellenére ha eszembe jut a film, vagy meglátom valahol a címét, az már önmagában megmosolyogtat. Ajánlom mindenkinek!
Nagyon megfogott még anno a moziban a plakátja ennek a filmnek, azt gondoltam, hogy egy ilyen plakát és Jennifer Aniston garantálni fogja azt, hogy ezzel a filmmel minden rendben lesz. Nem mondom, hogy förtelmesen rossz vagy nézhetetlen volt, de a jó vígjátéktól kissé messze áll. Elég sok benne az erőltetett poén, vannak benne igen ízléstelen jelenetek is, amik még inkább rontanak a film színvonalán, de azért azt gondolom, hogy egyszer meg lehet nézni, de a készítők ezzel nem alkottak maradandót, az már egyszer biztos!
Talán még tavaly láttam ezt a filmet, de azóta is néha eszembe jutott. Furcsa egy alkotás, azt meg kell hagyni. Olyan, mint valami szürreális álom. Olykor lehangoló és depressziós, olykor vicces és szórakoztató. Végül is a célját eléri, hiszen szórakoztat, de a mai napig nem igazán tudom hová tenni. Azért néha beugrik a szó: agyfelhő. :D Ilyenkor mosolyogva gondolok vissza a látottakra. :)
Aki szereti a Doors együttes zenéjét, az imádni fogja ezt a filmet! Megnézve az ember úgy érzi, hogy a lehető legjobban megismerte Jim Morrisont és Pamelát. Val Kilmert remek választásnak tartom Morrison szerepére, hiszen külsőleg is hasonlít, és kitűnően alakít a filmben. Így visszagondolva talán ez a legjobb életrajzi film, amit valaha láttam. Sokszor megnéztem már, de valószínűleg kerítek még rá alkalmat. Remek alkotás!
86 Batman: Kezdődik! (2005)