Ez nem egy világmegváltó alkotás, de a szereplők és a film hangulata mégis egyfajta garancia egy könnyed kikapcsolódásra. A történet meglehetősen egyszerű, könnyen emészthető, a befejezés gyakorlatilag az első percektől nyilvánvaló, csak az odáig vezető út nem. Kedves, romantikus film némi poénnal fűszerezve.
Az egyik legcsodálatosabb romantikus dráma, ami csak létezik! A szomorú vég ellenére úgy gondolom, hogy azzal együtt teljes az egész, ha nem így zárták volna le, talán az teljesen más hatást váltott volna ki az emberekből. Bár ez a film is lassan nagykorúvá válik, még mindig élvezhető, újranézhető. Ez az az alkotás, amiért megéri, hogy egy kicsit megszakadjon a szív...
Ez a film akár igen realisztikusnak is felfogható, mert akaratlanul is az jutott az eszembe, miután megnéztem, hogy igen, a nők valóban így viselkednek egymással. Amúgy laza kis sztori ez, ami leginkább azt emeli ki, hogy miként változik meg az élete egy nőnek, amikor szembesül azzal, hogy megcsalják. Valójában eléggé kiszámítható a sztori, de ennek ellenére úgy gondolom, hogy szerethető. Egyszeri délutáni kikapcsolódásnak mindenképp megteszi.
Remek kis film, kellemesen el lehet rajta nosztalgiázni. :) Igaz, hogy ez csak egy tipikus szerelmi történet, de Meg Ryan bája igazán megfűszerezi. Ehhez hozzájön még az egyre többek által visszakívánt kilencvenes évek megkapó hangulata, és íme, ennyi már bőven elég is ahhoz, hogy kellemesen töltsük el az estét a film - és esetleg egy randipartner vagy társ - társaságában. Azért említésre méltó még a film kapcsán a Cranberries együttes is, melynek felcsendül a Dreams című száma. :)
Ez a film még abból a korból való, amikor tudtak élvezhető romantikus vígjátékokat készíteni. Meg Ryan filmjeit eleve nagyon szeretem, szerintem sokat számított ennél a filmnél is, hogy ő játszotta a női főszerepet. Nem is a sztori az, ami annyira jóvá teszi ezt a filmet, hanem a 90-es évek hangulata és a remek színészek.
Ezer éve nem láttam már ezt a filmet, de azt tudom, hogy amikor láttam, akkor nagyon szerettem. A történet igen változatos, végig leköti az embert. Szerencsére ezt még megspékelték egy adag kiváló zenével, úgyhogy panaszra szerintem senkinek sem lehet oka. Véleményem szerint ez is egy időtálló alkotás, amit akár 10-20 év múlva is szívesen fogunk elővenni. :)
Mielőtt rászántam volna magam a film megnézésére, sok pozitív véleményt olvastam róla, és párom is dicsérte, tehát úgy gondoltam, hogy nincs mit vesztenem. Végül miután túljutottam a filmen, másként gondoltam. Elvesztegettem azt a két órát a nagy semmire. Ennek tetejében még jól fel is húztam magam. Nincs annyi hajszál a fejemen, mint ahányszor azt hallottam, hogy Krakózia. Egyszerűen már annyira idegesítő volt az egész, hogy a falat tudtam volna tőle kaparni. Nagyon de nagyon nem tetszett. Jobban örültem volna, ha szimplán unalmas, de ez idegtépő volt.
Ez az egyik legfelháborítóbb dokumentumfilm, amit valaha láttam. Szörnyű érzés, hogy az ember szembesül azzal, hogy a világ néhány nagyvállalat zsebében van, és ez ellen az egyén nem tud tenni semmit, csak a globális összefogás, az pedig - valljuk be - ilyen elbutított társadalom idején csak egy álom, semmi más. Bár a film egy konkrét autómodell bevonásáról szól, mégis sokkal többet sugall annál, mint hogy csak megfosztottak minket egy lehetőségtől. Az az üzenete, hogy korlátozva vannak a lehetőségeink, mert akik a pénzt birtokolják, még többet akarnak, mindegy, hogy ez mibe kerül. Legyen az ára akár környezetszennyezés, akár mások kizsigerelése, tönkretétele. Szörnyű, de sajnos reális kép a... több»
Egy megnézés után ezt a filmet leginkább egy szóval lehet jellemezni: érdekes. Szerintem ez tipikusan az az alkotás, amit mindenkinek muszáj legalább 2-3 alkalommal megnéznie, hogy letisztuljon benne, miről is szól, mit is akarnak vele mondani. Nehéz összekapcsolni egyes részeket, de egyes vonalaknak teljesen nyilvánvaló jelentésük van. A film több szálon fut, mindegyik nagyon egyedi, tökéletesen elkülönül a többitől. A képek csodálatosak, nem találni bennük kivetnivalót. Ez egyfajta tükör az emberi egónak.
Nem igazán vagyok oda a karácsonyért, és az animációkért sem, de ez a film nagyon tetszett. Nem az a tipikus karácsonyi sztori. Amellett, hogy a vonaton utazni úgymond megtisztelő élmény a gyerekek számára, mégis van az egész filmnek egy nagyon lehúzós hangulata. Vagy talán inkább nyomasztó. Talán nem is ültetném le elé a kisebb gyerekeket szenteste, mert elszúrnám vele az ünnepüket. :) Inkább olyan felnőtteknek ajánlom, akik azért még vevők a mesékre is.
Régen szerettem Sandra Bullock filmjeit. Melissa McCarthy pedig kedves régi ismerősöm a Gilmore Girls-ből. Azt hittem, hogy emiatt szeretni fogom ezt a filmet is. Hát, nem így lett. Értem én, hogy vígjáték, de abból is az igen primitív fajta. Melissának nem ez az első szerepe, ahol ilyen karaktert alakít. Ilyen bugyuta, 40-es IQ-jú nőt. Számomra a film szenvedés volt, semmi más.
Úgy tudom, hogy ez a film igen megosztotta a nézőket. Nekem mindenképp sokat jelent ez az alkotás, mert olyan dolgokra hívja fel a figyelmet, ami itt van az orrunk előtt nap mint nap, és mi, emberek mégsem törődünk vele - tisztelet a ritka kivételeknek! Sajnálom, hogy nem látták elegen, és hogy sok embernek nem jött át a mondanivalója, pedig ez a jövőnk alapja, hogy odafigyelünk egymásra és a környezetünkre, a bolygónkra is és nem csak egoista módon élünk. Emellett fontos üzenete még az is szerintem, hogy attól, hogy hivatalos szervek, nagyhatalmú vállalatok valamit elítélnek és üldöznek, az még nem biztos, hogy a közjó ellen van. Talán csak vállalati, pénzügyi érdekekkel megy szembe. Ajánlo... több»
Hát, ez egy szuper film! Eszméletlen jó ötlet volt a gazdagságot-szegénységet, az emberi életet időben mérni. Mármint a filmvásznon. Élőben azért nem örülnék neki, és gondolom ezzel mások is így vannak, de erre rávilágít a film is. A látványvilág remek volt, viszont úgy gondolom, hogy egyáltalán nem egyedi alkotás ez, hiszen ez is csak a társadalmi rétegek közti különbségről szól.
Remek kis film ez. Hiába a jövőben játszódik, sok dolog összeegyeztethető a jelennel és a múltban történtekkel is. Megnézése mindenképp gondolkodásra készteti a nézőt, és valószínűleg ez is volt a fő cél, nem a kellemes időtöltés - legalábbis én így érzem. Gyönyörűen kirajzolódik, hogy mások hatására miképp alakul át egy jellem; láthatjuk, hogy a nagy szavak mire képesek.
Kislány voltam, amikor ez a film megjelent. Akkoriban szerintem ez nagyon nagy durranás lehetett. Rám is nagy hatással volt, láttam többször, és úgy gondolom, hogy az eltelt 25 év ellenére ez a film a mai napig megállja a helyét. A korához mérten remek képi világot nyújt, és a sztori sem utolsó.
Ez is azok közé a sorozatok közé tartozik, amin már többször átrágtam magam. Egyszerűen imádom. Annyira megkedveltem a szereplőket és a várost, hogy kedvem lenne köztük élni. Sarah pedig biztosan a legjobb barátnőm lenne! :D Az időutazós részeket leszámítva tetszett az egész sorozat, még a negatív szereplőket is szerettem. Bár csak fikció az egész, de inspirált az is, hogy egy olyan lány, mint Zoe mire vitte. Ajánlom mindenkinek, bármilyen korosztálynak!
Annak ellenére, hogy a szó szoros értelmében nem valami mozgalmas a film, és gyakorlatilag ugyanazon a helyen játszódik végig, mégis az egyik legjobb alkotás, amit valaha láttam. Az első perctől az utolsóig lekötött, bár el kell ismernem, hogy ez nem az a film, amiről a legtöbb ember így vélekedik. Ugyan nem mozgok ilyen körökben, de a készítők nálam elérték azt a hatást, hogy úgy érezzem, ez akár szóról szóra igaz is lehetne. Engem megnyert ez a film, és valószínűleg meg fogom még nézni néhányszor.
Igazából tiszta sor, hogy mit szerettek volna kihozni ebből a filmből, de szerintem az nem jött össze. Véleményem szerint kidolgozatlan az egész, és bár vannak benne érdekes részek, történések, én ezt sajnos nem tartom valami jó alkotásnak. Láttam már sokkal jobb filmeket is hasonló témában.
Eszméletlenül vártam ezt a filmet, nagyon akartam látni, mert az előzetese a rádióban felkeltette az érdeklődésemet. Nem hétköznapi szóhasználat, idilli muzsika, ez fogott meg benne. Aztán amikor végre elérhetővé vált számomra is, azt hiszem, hogy egy kissé csalódtam. Egyáltalán nem rossz film, inkább úgy fogalmaznék, hogy nagyon tömény. Ezt úgy kell érteni, hogy nincs benne egyetlen nyugodt pillanat sem. A helyszínek ugyanúgy élők, mint a szereplők, minden külön életet él és állandó mozgásban van. A kommunikáció sokszor értelmetlennek és feleslegesnek tűnik. Olyan hatást kelt az egész, mintha a történet egy hiperaktív ember agyában játszódna - talán valami drog hatására. Nagyon szürreális, ... több»
68 I.Q. - A szerelem relatív (1994)