Sodanth

Méltó a mesterhez
Igen, volt egy nagyon tehetséges olasz-amerikai rendező a múltszázadban Hollywoodban. Olyan alapfilmeket köszönhetünk neki, mint a Taxisofőr, a Dühöngő bika, a Nagymenők és a Casino. Mindegyik filmben főszereplő az egyik legjobb színész, Robert De Niro. Nos a rendező neve Martin Scorsese, New York-i születésű, gyerekkorában közelről megtapasztalta a maffia ténykedését, ez rányomta a bélyegét filmjeire. A maffia filmek a 70-es évektől élték reneszánszukat kezdve Coppola mestermunkájától, Scorsese művein túl. Nekem a műfaj személyes kedvencem, de sajnos a drágalátos Akadémia valahogy elfeledkezett díjazni Martint akkor amikor diktálta a trendeket. Évtizedek teltek el, mire elismerték és a megé... több»

A Wachowski testvérek által megálmodott Matrix világa nagyszerű univerzum. A három remekül lefedte a főbb eseményeket Neo körül, azonban a világ annyira mély és összetett volt, hogy bőven akadt benne további történetmesélésre. A japán rajongók és ügyes manga, anime rajzolók, kódolók összeültek és 9 apró történet kibővítették a trilógia világát. Mindegyik történet különálló, nem nagyon van közös pontjuk, egyedül a nyitó rész, mely az Osiris hajó bukásáról szól, az kapcsolódik szervesen a filmekhez, leginkább a másodikhoz. De a többi is mind megér egy misét, mindegyik más-más rajzfilm stílusban készült, nekem leginkább a második reneszánsz két epizódja tetszett a legjobban, amolyan nulladik ré... több»

Hát igen, ritkán van az, hogy egy trilógia befejező része legyen a legjobb, pedig az egész Matrix szériát egybenézve igenis indokolt ez a befejezés. Igaz kevesebb akciót kapunk itt a Matrixban, mint a második, annál több látványos csata van a gépek ellen Zionban. A kritikus lehúzták, a nép inkább nem értette, pedig nagyon van mondanivalója. Ugyan kinek nem dereng az, hogy Neo, az One, vagyis a kiválsztott, vagy Trinity neve a szentháromság és Smith a vírus. Bezony nehéz az átlag nézőnek Wachowskiék elvont fejével gondolkodni, pedig érdemes, ez a széria az egyén felemelkedéséről szól, elindított bennünk egy kritikus, lázadó gondolkodást a rendszerünk felé, amelyben nap mint nap élünk, amiben ... több»

A Matrix hatalmas siker volt 99-ben. Alapjaiban forradalmasította a scifi és az akcifilmek világát, technikáját. Kevés pénzből nagy bevétel és Wachowskiék olyan jól kidolgozott, komplex világot álmodtak meg, hogy adott volt a folytatás, méghozzá plusz két felvonásban. A sztori valójában kerek egész volt az első filmmel, az Újratöltve és a Forradalmak inkább kibővítették, elmélyítették és főként franchiset csináltak. A stáb ugyanaz, természetesen több a látványos akció, repülés, verekedés, autós üldözés, golyózápor, szóval minden ami szem szájnak ingere. Jobban megismerjük a karaktereket, Neo immár kiválasztottként formálja a virtuális álomvilágot, az emberiség háborúra készül a gépekkel. Nag... több»

Rendszerkritika
A Matrix az ezredforduló legfontosabb akció-scifije. Az addig ismeretlen Wachowski fivérek forradalmit tettek le az asztalra. Egyedi látásmódjuk, vizualitásuk, kamera kezelésük, mind-mind újító volt. Korábban már ők jegyezték a Bérgyilkosok forgatókönyvét, majd leforgatták a film noirt újító Fülledséget, mely szintén nagyon hangulatos film volt. A Matrix végül 99-ben kerülhetett a mozikba, a fivérek évekig dolgoztak rajta. A történet remekül kidolgozott, igazi cyberpunk scifi, film noir stílusban, megfűszerezve utópisztukus jövőképpel és mély filozófikus tartalommal. Van itt minden, mitológia, buddhista útkeresés és biblia megváltó is, igazi multikulturalista felfogás. A produkciót a Warner ... több»

Ezek a pillanatok is elmúlnak, mint könnyek az esőben...
Adva van egy író, aki a 80-as évek elején írt egy sokak számára ismeretlen és furcsa könyvet, Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? címűt. Ugye? Mindenki ülve maradt. De ha meghalljuk azt, hogy Szárnyas fejvadász, vagy Blade Runner, mindenki feláll. Bezony az író, a modern scifi atyja, Philip K. Dick volt, akinek sok más szerzemény is fűződik a nevéhez. Ő mégis a belőle adaptált filmtől lett ismert, amit nem más rendezett mint Ridley Scott. Scott már ismert volt, korábban leforgatta az alap scifi-horrornak számító Alient 1979-ben. Dick művét jócskán megváltoztatva írta át Hampton Fancher és David Webb Peoples. Független produkció volt, egyik nagy stúdió sem vállalta be, de lehet ... több»

Nincs végzet, csak ha magad is bevégzed...
Nincs végzet, csak ha magad is bevégzed... 1984-ben James Cameron és csapata megcsinálták az évszázad egyik legjobb akció-scifijét. A első és második részt sokáig nem tudták überelni, Arnold a sikerrel világsztár lett színészként is. Aztán eltelt majd 30 év, közben a 3. és 4. részt elrontották és a sok tulajdonos váltás betett a sztorinak, főként a Cameron féle történet félreértelmezésének. A Carolco és a Columbia után a Paramount vette meg a jogokat és úgy tervezték, hogy újraértelmezik a történetet és a Cameron féle történet szerint egy újabb trilógiát csinálnak. Ez lett 2015-re a Terminator: Genesys. Arnold közel 70 évesen visszatért a jövőből érkező T-800-as sorozatú temrinator szerepére... több»

Felemás érzésem volt a Terminator: Salvationnel. Arnold most nem szerepelhetett, mert kormányzó volt. A jogok még mindig a Columbianal és Andy Vajna csapatánál voltak, holott a Carolco már rég történelem volt és a 3. rész sem volt sikeres. Mindegy a Cameron féle koncepció szerint kellett, még egy jövőbeli poszt-apokaliptikus csatákkal teli film is. A forgatókönyv megírásánál már voltak bajok, ugyanis eredetileg John Connor csak másodrendű szereplő lett volna, a főszereplő Marcus karaktere lett volna, amit Christian Bale-nek szántak. De nem jött az őrült Bale és a nagy egójának engedve kikövetelte, hogy ő legyen Connor és a főszereplő, ennek alapján írják át a könyvet. Ezután nem meglepő a fo... több»

A Terminator első és második része a 80-as, 90-es évek nagy klasszikusai. Ezek tették világsztárrá Schwarzit, Cameront és a többi színészt. Cameron 3 filmre tervezte történetét, ideális lett volna a történet szempontjából 1997 körül lefilmezni, egy végső jövőbeli csatával, de ő közben eladta a jogokat Andy Vajnának és a Columbianak, mert a Titanicot csinálta. Sajna ők pihentették a gyilkos jövőutazó gépet, egészen 2003-ig, amikorra szinte minden színész kiszállt a projektből, Hamilton nem vállalta, Furlong az elvonón volt, Schwarzi pedig Cameron tanácsára annyiért vállalta, amelyért nem szégyelte. De még nem is a tulajdonosokkal volt a baj, ugyanis a Vajna-Kassar által birtokolt Carolco stúd... több»

Hasta la vista Baby... Ritkán van olyan, hogy a második rész felülmúlja az elsőt, a Terminator 2 - Az ítélet napja ilyen volt. James Cameron megalapozta saját és Schwarzenegger hírnevét a Terminatorral 84-ben. Igazi cyberpunk scifi-akciót csináltak viszonylag kis költségvetésben, de nagy sikerrel adva volt a folytatás. A sztorit remekül folytatják, Sarah-nak meg van a fia John Connor, újra visszaküldik Arnoldot, de ezúttal ő a jó, méltó ellenfélként a T-1000-est kapja, akit az isteni Robert Patrick alakít. Az akciók sokkal látványosabbak, pörgősebbek, itt már látszik, hogy komolyabb költségvetés volt. Mégis a film legnagyobb erénye a stílusa, nem véletlenül ez a rész az igazi kult és nem az ... több»

I'll be back...
Bezony kevés olyan film van, ami stílusteremtő James Cameron két filmje az egyik legjobb példa rá. Adott egy ügyes kanadai rendező, aki soha életében nem járt filmművészeti iskolába, fizikát tanult az egyetemen, de gondolta ha már leköltözött Los Angelesbe belefog a filmezésbe is. Volt érzéke hozzá, elsőként a forgatókönyvírással foglalkozott, majd jött az art directori mukák, míg végül néhány low buget baromság után jött, 1984 és a Terminator film. Cameron és Gale Anne Hurd, egy jól átgondolt, apokaliptikus cyberpunk sztorit raktak össze, mely igencsak reflektál a kor hangulatára. Igen, a 80-as években vagyunk, Reagan elnök elkezdte a csillagháborút a szovjetekkel szemben, a számítástechnik... több»

Forget it, Jake. It's Chinatown.
Kevés olyan film van, ami képes évtizedekkel később újratámasztani egy műfajt és közben úgy, hogy annak történetét, kivitelezését máig iskolapéldányként tartják számon. A Kínai negyed ilyen film. A zseniális Roman Polanski jól tette, hogy Amerikában is megcsillogtatta tudását, egyedi vizualitása, történetmesélése, jót tett az akkor már válsággal küzdő Hollywoodnak. A film stílusa neo noir, színesben, új formában, de hűen a 40-es évekhez hozza vissza azt a sötét, realista műfajt, ami folyamatosan játszik a világítással, amit film noirnak nevezünk. A szereplők erősek, J.J. Gates nyomozó szerepében az őrült és zseniális Jack Nicholson tündököl, akit ekkor még max. az Easy Riderből ismerhettek a... több»

A Töki kibírja... Coen tesók híresek egyéni látásmódjukról, egyéni filmnyelvükről. Ez a film kiemelkedik a munkáikból, bár már korábbi két filmjükkel is filmtörténetet írtak, a Fargo és A halál keresztútján mind műfajuk legjobbjai. Már-már védjegyük az a fekete humor, amitől az amúgy igen komoly témákat és emberi helyzeteket szórakoztatóan tálalják. Jelen filmjük is hozza ezt, megfejelje néhány igazi kult karakterrel. Jeff "Töki" Lebowski szerepére az isteni Jeff Bridges került, aki valami zseniális a kivénhedt, alkoholista tökés-hippi szerepében, méltó társa Walter, a veterán szerepében John Goodman. A mellékszereplők is nagyon jók, Buscemi, Moore, Hoffman, Turturro mind tökéletesek. Hatalm... több»

Kérdem én ez minek kellett? A 99-es Múmia film hatalmas élmény volt, még a másodikat is elnéztem bár már az sem volt jobb, de ez itt vérciki. Az ekkor már Oscar-díjas Weisz kiszállt, megmondom jól tette, csak ártott volna a karriernek. Helyére jött Maria Bello, a többiek maradtak, Vosloo helyére jött Jet Li, Egyiptom helyére Kína. Sommers helyére került Rob Cohen, aki már azért ismert volt a szórakoztatás világában, mert letett az asztalra egy Halálos irambant és egy xXx-t legalább. Én nem tudom, lehet hogy már nem emlékszem, de összesen 1 poénon tudtam nevetni, az is csak akkor amikor Hannah közli, hogy behányt a jak :D. Ha másnem ez mindent elmond a film minőségéről, a forgatókönyv gyakorl... több»

A kiváló első rész kötelező folytatása. A 99-es Múmia egy halott műfajt hozott vissza a mozikba, az Indiana Jones filmek utáni tátongó űrt célozta meg, hatalmas sikerrel. Az Universalnak így adott volt a 2. rész, a készítőknek visszahívták szinte az egész stábot. Sommers maradt, Fraser, Weisz, Hannah, Vosloo és Fehr szintén, ők mind jól szerepeltek. A gond inkább a forgatókönyv, nekem hiányos volt már néhol és másodszor nem annyira izgalmas, mint elsőre. Az elsőnek volt tétje, értelme, célja, ez meg inkább ugyanaz mégegyszer, csak legyen szórakoztatóbb, látványosabb, ami sikerült is, csak ez már kevés. Ha a film nem is lett jobb, de méltó volt elődjéhez és megismertette a világgal, Dwayne 'T... több»

A múmia az utóbbi 20 év legjobb kalandfilmje. Nekem gyerekkori kedvencem, ennek köszönhetően kezdtem intenzíven rajongani az ókori Egyiptomért. 1999 erős év volt, sok újító, vagy formabontó film született, kasszasikerek tömege, ez a film is szépen szerepelt a pénztáraknál. Stephen Sommers értő akciófilmes rendező és egy nagyon jó történetre épített. Az írók elővették az 1932-es film forgatókönyvét és a mai igényekhez aktualizálták, több humorral és látvánnyal amolyan Indiana Jones stílusban, de az alap misztikus, horror és kaland elemek maradtak a régiek. A látvány pazar, még mai szemmel is tökéletes, szép díszleteket és korhű jelmezek, ja és fegyverek, ha valakit ez lázba hoz még. A színész... több»

Akár egy jó nosztalgia is lehetett volna... de nem lett
Az Indiana Jones trilógia, igazi 80-as évekbeli sikertörténet. Az első rész már-már kultfilm lett és a folytatások is hozták, amit kellett, a harmadik szerintem még jobb is volt, mint az elődjei, Harrison Ford világsztár lett és Spielberg és Lucas is évekre elvolt a sikerből. Aztán eltelt majd 20 év és újra elővették a francise-t, de azt kell mondjam bár ne tették volna. Ford azért 60 fele, több mint kínos volt, ugyanis sokkal hajmeresztőbb akciókat kapott mint az előző három filmben együtt véve, és nonszensz, hogy minden második poén az öregedésről szólt. Lucas, mintha egy képregény szuperhőst csinált volna kedvenc régészünkből, egy hűtőbe zárva túlél egy atomrobbanást! Ez most komoly? És m... több»

Minden eddiginél jobb kalandfilm, messze felülmúlja a másodikat és ráver egy körrel az elsőre is. Lucas visszatért a Harmadik birodalomhoz, elővett egy nagyon ismert mítoszt, a Szent Grált és talán a legjobb kalandfilmes forgatókönyvet hozta össze kollégáival. Ford megint nagyon jó és tökéletes partnere Sean Connery, ők az apa-fia viszony mintapéldánya, fantasztikus erővel vannak a vásznon. Jó volt, hogy az első rész mellékszereplőit is visszahozták, mint Marcus Brody és Sallah és a gonoszok is mind nagyon jók voltak, így Allison Doody és Julian Glover is, de nekem megint csak a pár mondatot kapó mellékszereplő a kedvenc, Michael Byrne náci ezredesének személyében. Az utolsó kereszteslovagba... több»

Az elveszett frigyláda fosztogatóit nem volt könnyű felülmúlni. Ford ismét nagyon jó volt, Kate Capshaw már kevésbé, néhol kicsit túljátszotta a szerepét. Az akciók, a kalandok a helyükön vannak, méltók az előző részhez, nekem inkább a történet és a helyszín nem jött be valahogy, jobb volt az egyiptomi környezet és a nácik, mint az indiaiak. Ennek ellenére a Végzet temploma jópofa kalandfilm lett, a nyitó Hong Kong-i jelenet ütős és a későbbi részek is megállják a helyüket. Még ha néhol látszik is, Lucas és Spielberg gyógyszere elgurult, mert már paródia szintű, lásd. vacsora jelenet, de mégis a film működik, a néző jól szórakozik és Indiana továbbra is a legjobb kalandfilmes karakter. Spiel... több»

Megkerülhetetlen alapmű a 80-as évekből, ám nem éltem akkor, de az én gyerekkoromra is nagy hatással volt. Harrison Ford igazi megasztár lett Indiana Jones szerepében, párhuzamosan Han Solo-val. Miután Lucas a Star Warssal és Spielberg a Cápával és a Harmadik típusúval megalapozta hírnevét és jól is ismerték egymást, adott volt egy közös munka. Lucas elővette a Birodalom visszavág íróját Laurence Kasdant és hozzá még Phillip Kaufmant. Hárman együtt nagyon ütős forgatókönyvet hoztak össze, Indiana világa gyakorlatilag az akkori délutáni tv-s kalandfilmeket emelte át a moziba, némi misztikummal, nácikkal és történelmi vonatkozásokkal elegyítve és remekül megírt karakterekkel. Indiana-ban meg v... több»