Sodanth

How far would you go to get your answers?
Ridley Scott filmtörténetet írt az Alien filmmel 1979-ben. A második rész még méltó volt hozzá, a 3. és a 4. már sokkal kevésbé. Az emberhasából kibújó, savas vérű szörnyet aztán porig alázták a Predatorral együtt és évekre eltemették. Majd 2012 lett, jött Ridley Scott és újra visszanyúlt a gyökerekhez. A fogatókönyv szépen újraértelmezte O'Bannon és Shusett művét, és egy előzményfilmnek tekinthető történettel álltak elő. Ismét az űrhajó és legénysége van a középpontban, mely meg van spékelve egy az emberiség eredettörténetével foglalkozó szállal, amolyan Erich von Däniken elmélet szintjén. Nagyon megállta a helyét, igazán jól idomult a szörny scifijéhez. A casting erős, Noomi Rapace van oly... több»

Az Alien film 1979-ben igazi siker volt, adott volt a folytatás. Scott helyére James Cameron került, aki akkor már ismert volt a Terminatorral. A történet ott folytatódik, ahol az első végetért. Izgalmasabb, akciódúsabb, sokkal militánsabb karakterekkel. Weaver megint tökéletes és Cameron több jó színészt is áthozott Terminatorból, így Michael Biehn, Lance Henriksen és Bill Paxton is szerepelt itt. Nem mondom, hogy jobb mint az első, az olyan magasra tette a mércét, hogy nem nagyon lehetett überelni, Cameron úgyis inkább a látvány és az izgalom oldaláról közelítette meg. Az Aliens bőven a széria legjobbjai között van, méltó az elsőhöz, mégha nem is olyan művészi mint Scott mesterműve, de a l... több»

Itt Ripley, a Nostromo utolsó túlélője... Az Alien a scifi megkerülhetetlen alapműve. A Star Wars 77-es sikere után sorra készültek a scifi műfajú mozik, ez azok közül magasan kiemelkedik. Dan O'Bannon és Ronald Shusett fantaszikus történetet hozott össze, amely értő kezekbe került, Ridley Scott rendezésében. A történet a lehetséges jövőről szól, ha esetleg jobban kiterjed az űrutazás, a robotika és a számítástechnika eléri a mesterséges intelligenciát, ugyan mi állíthat meg bennünket. Hát egy nálunk sokkal erősebb, értelmes faj. Az Alien igazi scifi mestermű, minden meg van benne amitől én a műfaj szerelmese vagyok. Ridley Scott és profi csapata nagyon szép munkát végzett. Az effektek, a dí... több»

KULTFILM
A Drive a 2000-es évek legjobb mozija. Aki a plakátok, a kocsik és egy szépfiú sztár miatt valami Halálos Iramban akciómozit várt volna az csalódott. Aki viszont a pop-corn mozi mellett, vagy pont abban valami többre is fogékony, annak ez nagyon bejött. Ez kérem maga a nagybetűs KULTFILM. Sőt inkább művészfilm. Nicolas Winding Refn egy igen megosztó rendező, ezt a filmet is sokan nem értették, sokan egekig magasztalták. Ez a film nem bugyuta akciómozi, mely műfaj a 90-es évek vége óta, egyre vacakabb. Ez egy neo-noir gengsztermozi, némi drámával és romantikával. Egy régivágású, a 70-es, 80-as évek filmjeit megidéző zsánerfilm, melynek hangulata szinte beszippant, aki erre fogékony. A film le... több»

Az Ace Ventura volt Jim Carrey nagy sikere. A csóró kanadai gumiarcú komikus addig inkább csak a standup műsorokból volt ismert. A pasas nagyon tehetséges komikus, hamarosan eljutott Hollywoodba, majd jött a Vetura film és világsiker. Carrey a forgatókönyvírásban is segédkezett, így a film tekinthető a saját munkájának. Tom Shadyac biztos kézben tartotta a produkciót és Carreyvel sikerült összehozniuk a 90-es évek legjobb vígjátékát és karakterét. Akik ekkor voltak gyerekek, mint én is, meghatározó élmény volt. A mellékszereplők is nagyon a helyükön vannak, Courtney Cox jó partnere volt, akit inkább a Jóbarátokból ismer mindenki és Sean Young, mint főgonosz is jópofa lett. Százszor is idézhe... több»

I have to return some videotapes... Bret Easton Ellis könyve nem épp a könnyen filmre vihetők egyike, de Mary Harron kiváló munkát végzett. Na nem kis segítségére volt a főszerepben a zseniális Christian Bale, végig uralja a vásznat. A film azért szépen átemelte a lényeget a könyvből, amely jóval brutálisabb, nőgyűlölőbb volt, támadták is rendesen. Nem szokványos mozi ez, sorozatgyilkos filmet eddig is láttunk, de ez teljesen új. Kicsit lebontja a tabukat, hogy nem csak a szegényebb, alsóbb rétegeknél lehetnek pszichopata killerek, hanem a kőgazdag, felsőtízezer népe is legalább olyan, ha nem veszélyesebb lehet, mint a társadalom alsóbb rétegei. Igen ezek jól öltözött, lenyalt hajú, kisporto... több»

Hemingway egyszer azt írta: szép ez a világ, érdemes harcolni érte. Az utóbbival egyetértek... A Hetedik a 90-es évek egyik legjobb krimije. David Fincher korunk talán egyik legtehetségesebb rendezője, egyedi stílusa, vizualitása, történetmesélése több nagy alkotást hozott el nekünk. A rendező a csúfos Alien 3-al vált ismerté, amely valahogy távol is állt az ő művészetétől. Ez volt az első nagy sikere. Andrew Kevin Walker erős forgatókönyvet hozott össze, a romlott világunk egy feszültséggel teli és ijesztő krimi-thrillerbe helyezve. A film játszik a film noir műfajjal, a főszereplők, a megvilágítás, a tempó, a vágás, a fényképezés, igazi noir. A történet tele szimbólumokkal, mondanivalóval,... több»

Egy barátra mindig szükség van...
Hollywood ide vagy oda, azért az igazi filmek sokszor a mi kis öreg kontinensünkön születnek meg, ebben persze az élvonal a franciák. Az Életrevalók az utóbbi évtized legfontosabb európai filmje, nehéz besorolni alapjában véve vígjáték, de drámaként is megállta a helyét. Mint szórakoztató film, rögvest leültette a kispadra a teljes Hollywoodi filmtermést, ahonnan már évek óta nem láttam értékelhetőbb komédiát, csak utángyártott maszlagot. Lám jön Olivier Nakache és Eric Toledano és egy könnyed, de mélyebb mondanivalóval megspékelt, igaz történettel álltak nekünk, amit valami olyan profin attak elő, hogy csak sűrűn emelni lehet a kalapunkat. Igen ez vígjáték, de benne végig ott van az a jelen... több»

Minden 12. emberre jut egy fegyver. És a többi 11? Azt fel kell fegyverezni. Ritkán van olyan, hogy egy film ennyire őszinte és stílusos legyen. Andrew Niccol egy nagyon szórakoztató és reális munkát csinált, egy még értékelhető Nicolas Cage-el a főszerepben. Szegény azóta csak égeti magát. Yuri Orlov története igaz, más néven de tényleg volt egy ilyen ukrán fazon az USA-ban, aki a Szovjetunió széthullása után gyakorlatilag felfegyverezte a harmadik világot. A forgatókönyv remek, tele jobbnál jobb szövegek, vitriolos párbeszédek, főleg Cage narrációja emeli a filmet. A mellékszereplők megérnek egy misét, a részeg ukrán tábornok, vagy az afrikai hadúr és fia, mind-mind annyira találó figurák.... több»

These things happened. They were glorious and they changed the world... and then we fucked up the endgame. Lehet másképp is politikai filmet gyártani. A Charlie Wilson háborúja igaz történetet dolgoz fel, méghozzá a hidegháború végének legfontosabb eseményét az afganisztáni háborút a Szovjetunióval. Bezony Charlie Wilson, Joanne Harring vagy Gust Avrakotos ügynök valós szereplők és a film eseményei is többnyire igazak. Wilson képviselő, a texasi csődör igen szerette a piát, a kokót és a puncit, benyomva megnézi a tv-t és látja, hogy mi történik a világ másik oldalán, amibe neki lehet beleszólása. Eszméletlen, ahogy a forgatókönyvet összehozták, hatalmas fekete humor, vitriolos szövegek, mik... több»

Mi lenne akkor, ha egy szép napon minden megoldható válik? Vagy mégsem?
Neil Burger érdekes és stílusos mozit hozott össze. Igen kívülről ez egy középszerű drogos filmnek nézett ki, de közben voltak benne igenis elgondolkodtató és hatásos momentumok is. Ugyan ki nem gondolkodott még el eddig azon, hogy valami szer hatására egyszerre csak mindent tud, mindenre emlékszik, a határok eltűnnek és mindenható válunk. De mi van akkor ha leállunk? Vagy végül már akkora agyunk lett, hogy képtelenség, hogy túljárjanak az eszünkön? Érdekes film ez, sok elmélkedésnek ad lehetőséget. A forgatókönyv persze néhol hiányos és logikátlan, de olyan jól szórakozunk, hogy nem foglalkozunk vele. Bradley Cooper ekkor éppen feltörekvő színészként jó választás volt, mint lepattant, mint ... több»

Fantasztikus élmény volt
Ritkán van az, hogy egy romantikus vígjáték, képes nagyon erős drámára és fordítva, a dráma szórakoztató vígjátékra. A Napos oldal 2012 és az utóbbi évek legjobb mozija volt Hollywoodban. Nem akárki vette a kezébe a rendezést, mint az isteni David O. Russell, aki akkor már megmutatta a The Fighterrel és a Sivatagi cápákkal, hogy bezony lehet másképp is szórakoztatni. A film tulajdonképpen minden Hollywoodi, az általam kevésbé kedvelt romantikus-vígjáték mozi sémáját felrúgja. A nagyon szép és tökéletes, de mű szereplők helyett, itt egy megtört, elmegyógyintézetben kezelt pacák a főszereplő, akinek barátai és családja is hemzseg az őrültektől. De fel is tehetjük a kérdést tulajdonképpen, ki s... több»

A Tomb Raider 2001-ben egy szórakoztató akciómozi volt, a jobb játékadaptációk közé sorolható. Angelina Jolie igazi világsztár lett ezután, komolyabb szerepeket sajna nem is kapott egy jó darabig, de ez a folytatás már nem kellett volna. Míg Simon West mozija egy stílusos, pörgős mozi volt, Jan de Bont ténykedése inkább gázos lett. Nem tudom, de nekem már logikátlan volt többször is a forgatókönyv, Pandora szelencéjének keresése nem nyerte el a tetszésem. Jolie ismét jó volt, de párja Gerard Butler vérciki, ez a pali sokkal jobb szerepeket kapott később és Ciarán Hinds is csak égette magát, mint főgonosz. Az akciók már néhol elcsépeltek, pedig de Bonttól nem ismeretlen a műfaj, olyan alapfil... több»

Pop-corn mozi az igényesebb korból
Elfogult leszek, mert én akkor voltam gyerek, amikor a Mortal Combat, a Dragon ball és a Tomb Raider volt a király. Bezony kevés értékelhető videójáték adaptáció létezik, a Tomb Raider sem a legjobb, de értékelhetőbb és szórakoztatóbb az átlagnál. Az Eidos és a Core Desogn nevű játékfejlesztők valami teljesen újat alkottak meg a 90-es évek közepén, akkor amikor a videójátékipar az aranykorát élte, a PC és a Playstation már általános volt, a 3D-s animáció terjedt. Ebbe tört be a Tomb Raider, Lara Croft karakterével. A hősnő egy Indiana Jones szerű régész és sírrabló, de legalább olyan vagány és fejlett szexuálisan és technológiailag mint James Bond. Meg van benne minden amitől az akcióhősnők ... több»

Never hate your enemies. It affects your judgment. A Keresztapa első része örök klasszikus, a második méltó volt hozzá. Francis Ford Coppola élete nagy műve a széria, kellett neki egy befejezés, egy trilógia. Kellett rá várni vagy 20 évet, csak 1990-re került a mozikba, de a történet annyival később is játszódik, a 70-es években. Michael Corleone már idős, felhagyott a maffia üzletekkel, becsületes, akit maga a Pápa tüntet ki. Vagy csak minden színház, belül ugyanolyan, mint volt, és nem csak a volt üzleti kapcsolatai, az újak, mint maga a Vatikáni Bank és a Szicíliai maffiózók is újra feltűnnek és visszarántják a mocsokba. Igen nem kis aktuálpolitikai üzenet lett a befejezésnek. A főszerepl... több»

This is the business we've chosen... A keresztapa 1972-ben óriási film volt, máig az egyik legklasszikusabb Hollywoodi mozi. Utánozzák, idézik, de felülmúlni nem tudják. Pedig két évre rá jött is a folytatás, a Keresztapa 2. Azt kell mondjam nem érdemes őket összehasonlítani ez a film ugyanolyan jó mint elődje, az Akadémia szintén díjazta, mint az elsőt, a közönségnek tetszett és bemutatott egy nem akármilyen színészt, az akkor igen fiatal Robert De Niro-t, aki rögvest Oscart is kapott a fiatal Don Corleone megformálásáért. A történet két szálon fut, egyrészt az 50-es évek végén Al Pacino karakterének, Michael Corleone üzleti ténykedéseit ismerhetjük meg, ill. a 20-as években a fiatal Vito C... több»

I'm gonna make him an offer he can't refuse. Okay?
A Keresztapa minden idők legjobb maffia és talán mozija is. Az olasz-amerikai Francis Ford Coppola a 70-es évek filmújító generációjának tagjaként fantasztikus egyediséggel adaptálta a vászonra Mario Puzo nagyszerű regényét a maffia családról. Egy műfaj feltámasztása volt ez 72-ben, a 30-as, 40-es évek maffia filmjeit és igen a film noir stílust is új köntösben helyezte. Szinte csak szuperlatívuszokban lehet róla beszélni, minden részét felidézték már más filmek, a színészek egytől egyig ebből lettek híresek és igen a forgatókönyv és a regény írásában Coppola nem csak Puzot, de az igazi maffia prominens tagjainak a véleményét is kikérte a hitelességért. A könyv bár fikció rengeteg valós esem... több»

Mestermű! Igen Scorsese talán legjobb maffia filmje, szinten csak szuperlatívuszokban lehet róla beszélni. A film az ír-olasz Henry szemén keresztül követi végig az eseményeket az 50-es évektől, a 90-es évekig. Scorsese származása és lakóhelye okán közelről tapasztalta a maffia kegyetlenkedéseit, ez a film a New York-i öt család egyikéről, a hírhedt Lucchese családról szól, persze névváltoztatásokkal, de több utalás is van valós eseményekre (lásd. Air France balhé). A szereposztás parádés, Ray Liotta élete legjobbja, De Niro mindig nagyszerű, Joe Pesci zseniális és a többi mellékszereplő is a helyén van. A forgatókönyv erős, beavatást kapunk a család működésébe, módszereibe, máshogyan mint a... több»