Az utóbbi évek legjobb Sandler mozija, mostanában csak borzasztóakat csinál. A film végére esett le nekem, hogy már láttam ezt a sztorit, méghozzá a film egy újragondolása az 1969-es Kaktusz virágainak, melyben olyanok játszottak, mint Matthau, Bergman és Goldie Hawn (ő még ezért Oscart is kapott). Jól bánnak a poénokkal, nincs annyira túl játszva, Sandler ütős volt Anistonnal együtt, Brooklyn Decker nagyon dögös, Nick Swardson rohadt nagy, akárcsak a gyerekek, egyedül Nicole Kidman volt ultragáz, de ő mostanában szinte csak olyan. Jópofa film, idézhető beszólásokkal, helyzetkomikummal, tökéletes szórakozás, ajánlott vígjáték.
Egyes ékzár kódolva!
Teljesen elfogult leszek, mert én a Csillagkapu sorozaton nőttem fel. A militáns, űrutazós széria valami fantasztikus volt, majd 10 évig nyomták, azóta sem tudták betölteni az utána maradt űrt. Viszont az egy kevésbé szeretett hollywoodi produkcióból nőtte ki magát, melyet a katasztrófafilmes Roland Emmerich jegyzett még 1994-ben. A film megelőzte korát, az emberek nem is nagyon értették miről is szól, nem volt fogalmuk az ókori történeti utalásokról, ehhez még jött az usa légierejének katonái, akik egy idegen gyűrűn keresztül messzi világokba utaznak. Hajmeresztő ötlet, de briliáns és Emmerich egy olyan alternatív történésztől vette az ötletét, mint Erich von Däniken. A... több»
Alapfilm Igazi melldöngetős amcsi mozi, de legjobb. Roland Emmerich érdekes rendező, a homoszexualitását nyíltan vállaló német direktor többször is foglalkozott filmjeiben a világvégével és a földönkívüliekkel. A Csillagkapu talán tőle a legjobb, akárcsak a Hazafi, de a Godzilla, a Holnapután vagy a 2012 már kevésbé. Pedig a fickó nagyon is ért a szórakoztató mozikhoz, a vizuális effektekhez és heroizmushoz, néha ezt egy kicsit túlzásba is viszi, ahogy ennél a filmnél is, de a többi jelenet olyan jó volt, hogy szemet hunytam felette. Pedig ez egy amcsi propagandafilm, magasba emeli az elnök személyét, akárcsak a hadsereget és az egyszerű honpolgárokat is. Clinton elnök idején jól jött a mozi, megmuta... több»
The Fire Rises... Christopher Nolan a Dark Knight szériával tökélyre vitte a Denevérember történetét. Az első film jó felvezető volt, a második volt a mestermű és ez a harmadik pedig egy epikus, méltó befejezés. Christian Bale megint nagyon jó, a karaktere megfáradt, már a nem a régi, de össze szedi erejét egy újabb ütközetre, hogy megmentse városát. Kell is, mert soha nem látott fenyegetéssel néz szembe, Bane és az Árnyak ligája személyében. Tom Hardy eszméletlen jó volt és mostanában úgy néz ki ez az angol srác Hollywood új üdvöskéje, nagyon keresett színész lett. Bane másfajta figura mint Joker, céltudatos, elszánt, elvei vannak, egy forradalmár, ellenben Joker a kiszámíthatatlan, anarchista őrült és Batma... több»
Kurt Wimmer nagyon stílusos mozit csinált, kár hogy nem ismerik többen. Az Equilibrium igazából egy újragondolt Orwelli 1984, keverve a Matrix stílusával, főként az akciók terén. A történet a nem túl távoli jövőben, az atomháború után játszódik. Az emberiség új totalitárius társadalomban él és hogy feledjék a rossz, pusztító múltat, egy szerrel elfojtják minden emberi érzésüket, a jót és a rosszat is. Remek mozi, egy amúgy nem túl eredeti történettel, de annál jobb megvalósításban. A színészek remekek, kiemelkedik az ezerarcú Christian Bale, ez a welsi actor szinte bármit eltud játszani. Jó volt mellette még Sean Beant is viszontlátni, szegény mostanra csak a sorozatokban szerepel. A forgatá... több»
Why so serious?
A Dark Knight 2008 sikerfilmje. Christopher Nolan filmtörténetet írt, ugyanis elsőként közel milliárdos bevételt csinált egy képregényhős mozinak. A Batman Kezdődik jó előzmény volt, de voltak kisebb hibái, amiket itt mint eltűntek. Goyer, Kane és Nolan testvére nagyszerű forgatókönyvet írtak a Denevérembernek. Egy igazi neo-noir bűnügyi krimi, az emberi gonoszságról, árnyoldalról és a gonosz elleni harcról, amely akár bennünk is élhet. Bale ismét remek, akárcsak a többi színész, Aaron Eckhart jó volt Kétarcnak, de a filmet mégis Heath Ledger Jokere viszi el. Az ausztrál zseni teljesen beleélte magát a szerepbe, hosszú hónapokig elzárkózva készült, hogy a gonosz legmélyebb le... több»
Valami nagy kezdődik itt...
Christopher Nolan a mai Hollywood egyik legtehetségesebb rendezője. Alapvetően a scifi az ő világa, de a képregények is közel álltak hozzá. Elővett hát David S. Goyer íróval együtt egy eltemetett és talán a legjobb képregény hőst a DC univerzumból. Batman megfilmesítése régre nyúlik vissza, a 60-as évekbeli tv sorozat feledhető, viszont a 89-es Michael Keaton féle nagyon jó Jack Nicholsonnal együtt, akárcsak a folytatás és Tim Burton jó kis fantasyt csinált akkor. Aztán Joel Schumacher és a másik két filmmel meggyalázta a szériát és jó időre partvonalra tette a denevérembert. Erre jött Nolan és teljesen újraértelmezte a figurát, kihagytak minden fantasy és scifi e... több»
Tabukat döntöget Az Amerikai szépség 1999 legjobb drámája. Az év amúgy is erős volt a moziknál, több jó alkotás is kijött sok műfajban, az Akadémia végül ezt díjazta a legjobban. Sam Mendes ügyes rendező szeretem a filmjeit, kritikus hangvételét, egyedi látásmódját, ez talán élete legjobbja. A történet voltaképpen egy nagy tabudöntögetés, a jó életmóddal és anyagi helyzettel rendelkező amerikai középosztályt, a kertváros lakók kívülről szépnek látszó, de belül romlott és sivár életét mutatja be. Azért hazánk ekkor még messzebb volt ettől az életszínvonaltól. Valójában magának az Amerikai álomnak a ledöntése. Igen, ha ott keményen dolgozol, van munkád lehet házad, kocsid, szép feleséged, gyereked, ruháid, szé... több»
A demokrácia kritikája John Carpenter érdekes rendező. A 80-as évek több kultmozijait köszönhetjük neki, mint a A Dolog, a Menekülés New Yorkból, a Halloween a Csillagember és a Christine. Többen is főszereplő Kurt Russell, és nem egy a scifi műfaját erősíti. Ezen mozija kicsit ismeretlenebb. Alapjában véve scifi, de a kis költségvetés miatt kevés benne a látvány, az effekt és akció, de viszont a forgatókönyv olyan profin megírt, hogy minden műfaji hiányt pótol. A sztori voltaképpen a Matrixot előzi meg, eljátszik a valós és a valósnak vél világ gondolatával, de sokkal kevésbé elvontan, inkább sokkolóan. Ez a film egy nagyon erős kritika a demokrácia és a fogyasztói világ ellen, igyekszik felnyitni a szemünket, ho... több»
Szép emléket állít az álmodozó hódítónak Oliver Stone igenis jó rendező. A vietnámi háborút megjárt direktor csinált egy igazi háborús alapfilmet, a Szakaszt és a pénzügyi világot bemutató zseniális Tőzsdecápákat. Többi filmje már mérsékeltebb siker volt, többségük feledhető. Aztán a Gladiátor sikere után ő is bepróbálkozott egy szandálos filmmel. Kicsit nagy lóra tett, a kritikusok és a közönség is egyaránt ócsárolta, no nem alaptalanul, a forgatókönyv több helyen elnagyolt, történelmileg néhol pontatlan, de szerintem a prűd a közönség inkább a hős saját neméhez való vonzódásának érzékeltetése miatt borult ki. Pedig ez nem volt hiteltelen, az ókorban teljesen máshogy viszonyultak a nemiséghez és a nő egyáltalán nem volt egyenrangú... több»
Jó kis film volt a Trója. A Gladiátor sikere után a stúdiók rákaptak a műfajra, több ilyen kosztümös, szandálos film is kijött, ez a jobbak közé tartozik. A német direktor, Wolgang Petersen kezébe került a film, aki már adott egy alap háborús filmet, a Das Boot-ot és egy igazi amcsi mozit, Az elnök különgépét. Ez a mű eltér korábbi filmjeitől, a történet ismert mindenkinek az iskolából, Homérosz Iliászát adaptálták filmre, kihagyva belőle a mitológiát, mindent realista, dokumentarista alapokra helyezve, közelítve a történelemhez, mintsem az irodalomhoz. A film nagyszabású, látványos csatajelenetekkel, jól koreografált kardpárbajokkal, színpadias színészi játékkal, egyszóval minden meg van be... több»
"Amit életünkben teszünk, az visszhangzik az örökkévalóban." A Gladiátor Ridley Scott nagy sikerfilmje. Ez az angol zseni két hatalmas alapscifit csinált anno, az Alient és a Szárnyas fejvadászt. Majd jött egy-két bukta, egy másik kultmozi Thelma és Louise címmel és végül az ezredfordulón ez a mű. Hollywood elég züllött lett mostanra, eltűntek a hősök, az elveikért kiálló nagy emberek, az igazi férfiak és nők, vagyis a hagyományos emberi értékek. Egy műfaj is eltűnt, mely csúcsát a 60-es évek elejéig élte, a nagyszabású, kosztümös, sok statisztát felvonultató ókori történetek, a szandálos filmek. Az utolsó nagyobb talán a Római birodalom bukása volt 1964-ben, melynek alaptörténete azonos a Gladiátorral, de annál jóval gyengébb, átlagosabb mozi volt, d... több»
Együtt örökké élni fogunk... Darren Aronofsky korunk egyik legtehetségesebb rendezője. Első filmje a Pi nagyszerű mű volt, második műve a Rekviem egy álomért, meg élete legjobbja, az a film igazi kultmozi lett, zseniális alkotás. A harmadik filmje viszont szerintem a legérettebb, ez volt A forrás. Darren éveket készült a filmre, rengeteget kutatott, olvasott. A forgatókönyvre hatott saját származásának filozófiája, a történet szerkezete a zsidó miszticizmus, a kabbala szerint épült fel, ezért a 3 történeti szál. A film eredetileg nagy költségvetésű produkció lett volna Brad Pittel és Cate Blanchettel, de Bradnek más elképzelései voltak és össze is veszett Darrennel és dobták a filmet. A Fox ezért csak bevállalta, mindös... több»
A Mester végül belerúgott a művébe... Peter Jackson világsikert ért el a Gyűrűk ura trilógiával, annak volt lelke, világa, karakterterei, a maga drámája, világmegváltása, egyszóval minden tökéletes volt benne. Majd jött a Hobbittal éz az egészet felborította. A váratlan utazás még elment, a Smaug pusztasága csak a sárkány miatt jó, ez meg semmiért sem. Az első 10 percért szerettem, csak meghalt a sárkány, utána végig egyhelyben toporgott a sztori, mindent beáldoztak a látványosnak vélt csatákért. Nagy hiba volt, a címadó öt sereg csatája közel sem volt olyan nagy mint a Helm szurdoki vagy a Király visszatér ütközetei. Igazából minden van benne, a harci disznón ülő törptől, a nem tom milyen orkokig, csak éppen tétje nincs. Nem tu... több»
A Hobbit második részét csak a címadó sárkány mentette meg. Az egész Hobbit trilógia a Gyűrűk ura utánzása és a márkából adódó erőltetett pénzcsinálás. Azért Peter Jackson még mindig tud jó perceket szerezni és a régi és új karakterek is egész szerethetőek voltak, de ez mind kevés, ha agyon nyomjuk az egészet műanyag, túlzó CGI-vel, ahol a karakterek minden fizikai erőnek ellent mondanak. Ez a széria nem erről szól, mindent ami a Gyűrűk urában szép volt most áruba bocsájtottak. Ráadásul a történet sem csak a Hobbitról szól, hanem hogyan utaljunk állandóan a későbbi trilógiára. Smaug viszont nagyon jól nézett ki, Cumberbatch remekül keltette életre és ő miatta minden hibát elfelejtettünk. A t... több»
Elnyújtott utánzat A Gyűrűk Ura trilógia a 2000-es évek elején nagyszerű filmélmény volt. Egy fantasztikus világba kalauzolt el minket, jó volt a könyvadaptálás, nagyszerűen kidolgozott karakterekkel, érzelemmel, drámával, kalanddal és igazi látvánnyal. Bombasiker volt, rengetegen tekintették meg és az Akadémia is sok díjjal ismerte el. Aztán eltelt 10 év majdnem és az alkotó Peter Jackson úgy gondolta ideje feleleveníteni a sztorit és keresni még egy kis pénzt. Elővette az előzmény történetet, a Hobbitot és hűen önmagához, három részbe vágta, hogy aztán jól elnyújtva egy Gyűrűk ura utánzatot csinálhasson. A vállalkozás viszont felemás lett szerintem. Jócskán telenyomták a sztorit plusz karakterekkel és jelene... több»
"Egy a sötétbe zár, bilincs az egyetlen." Peter Jackson megalkotta a fantasy legjobbját a mozivásznon. Tökéletesen adaptálta Tolkien nagyszerű művét Fran Walsh és Philippa Boyens közreműködésével. A New Line Cinema majdnem annyit kaszált a szérián, mint anno George Lucas. Az első két film fantasztikus volt, kellett nekik egy nagyszabású lezárás. Itt végre minden volt, kellően sok csata, harc, de közben sok érzelem, dráma is kijutott. A színészek mind kihozták karakterükből a maximumot, nincs értelme kiemelni neveket, itt mindenki tökéletes volt. A film végig nagyon epikus hangulatú, mindenki megy a végső megmérettetés felé, ahol mindenkit mégegyszer próbára tesz a gonosz és a Gyűrű. Persze a gonosz elbukik, Középfölde megmenekül és ... több»
"Egy gyűrű kegyetlen..." A Gyűrűk ura: A gyűrű szövetsége óriási siker volt. A széria szépen kaszált a mozi pénztáraknál és a stúdió Lucas példájára felismerte a merchandise lehetőségeit, csak úgy ontották a műanyag játékokat, pólókat, mütyüröket. Tolkien világa egyedül álló, a fantasy műfaj csúcsa, ha a Star Wars inkább scifinek vesszük. Története a jó és a rossz egyetemes harcáról szól, magával ragadó elmesélésben. A három könyvet nagyobb módosításokkal adaptálták, ennek oka az volt, hogy így még hosszabb lett volna, így is mindegyik film 3 órás, nem beszélve a bővített verziókról. A második film, A két torony a trilógiák sebeit hordozza magán, vagyis se eleje, se vége. Ennek ellenére, képes volt rájátszani az els... több»
"Egy gyűrű mind fölött..." Mindig is lesznek olyan történek, amelyek formálják az emberi gondolkodást. A film erre talán a legjobb kifejező eszköz. Egy történetet képes úgy elmesélni, amely egyszerre hat a vizuális, érzelmi és szellemi érzékeinkre is. A mozi 2 vagy 3 óra tömény élményt ad, hatalmas érzelmi reakciókat és katarzist tud kiváltani a nézőben, végtelen módon. És vannak történetek. Történetek, amelyek egyetemesek, kitalált világok, amelyek az ember képzelőerőjének a szüleményei. A mozi és azon belül is Hollywood több ilyet tudott nekünk adni. Ott van Lucas Star Wars-a, amely szerintem a legnagyobb mind közül és ott van Tolkien Középföldéje. Mind a scifi és a fantasy műfaját képviselik, talán mert ezek a műfa... több»
Minden egy konyhakéssel kezdődött... Alfred Hitchcock megkerülhetetlen figura Hollywood történetében. Egyedi látásmódja, rendezése, kamera kezelése, mind-mind forradalmiak voltak, hatottak a mai filmezésre. Az őrült angol zseni nem kis filmeket tett le az asztalra az 50-es években, mint a Forgószél, az Idegenek a vonaton, a Hátsó ablak, a Szédülés vagy az Észak-északnyugat. Többségük azonban nem volt kiemelkedő alkotás, erre igen rányomta bélyegét, az akkori Hollywoodi vezetés. Az amerikai filmgyártás beszűkült az 50-es évek végére, a hidegháborús nyomás, és a McChartyzmus boszorkányüldözése miatt hatalmas cenzúra volt, szinte semmit nem engedtek a vászonra, ami kicsit kirívóbb, hivalkodóbb lett volna, nem úgy mint a háború elő... több»
83 Kellékfeleség (2011)