sptt

A film, ami képes lehetett volna arra, hogy az elmúlt 25 évben két James Bond-film között megjelenjen egy Az angyal-film is. Mivel elég nagy bukta volt (kb. a negyedét hozta be egy átlagos James Bond-filmnek), így nem készültek további 'The Saint'-filmek, mi több, még Val Kilmer pályáját is elég komoly időre parkolópályára tette ez a kudarc. A gyengébb eredmények egyébként indokoltak voltak, a költségvetéshez képest nem volt nagy durranás a film, sem a forgatókönyvet, sem az akciójeleneteket illetően. 5/10

Egy jó alaptörténet középgyenge megvalósítása üresjáratokkal és felesleges kitérőkkel. Sajnálatos, mert egy kicsit jobb forgatókönyvvel és rendezéssel - hasonló színészek mellett - akár egy kiváló film is lehetett volna. Így viszont csak egy erős közepes. 6/10

Az utóbbi időben többször belefutottam valahogy ebbe a filmbe, és mivel - többek közt a néhai jó öreg Joe Cockernek köszönhetően - kult movie lett, úgy gondoltam, hogy ez is beletartozik abba az 1000 filmbe, amit meg kell nézni egyszer az életben. Csalódás volt. A kevés soft szexjelenetet leszámítva nem történik semmi a filmben. De ezt úgy értem, hogy tényleg semmi. Nagyjából az Emmanuelle filmeknek van ennyi mondanivalója, de ezt lehet, hogy néhány Sylvia Kristel rajongó kikérné magának - talán jogosan. Valószínűleg arról van szó, hogy ez a film 1986-ban felszakított néhány erkölcsi gátat a hollywoodi mozivásznakon, 35 évvel korábban megalkotta az '50 árnyalat' elődjét, és így vált legendáv... több»

Úgy voltam vele, hogy a pozitív PCR-teszt miatti kötelező karanténnak jót fog tenni, ha nevetek egy kicsit és Jessica Alba fénykorából nézek egy filmet. Őrületeset tévedtem. OK, Jessica Alba valóban jót tesz a filmnek, de maga a film pusztító. Nevetni? Számomra esélytelen volt. Jó látni, hogy van, aki jókat nevetett rajta, mert így nem volt felesleges elkészíteni a filmet. Jelenleg minden idők 97. legrosszabb filmje az IMDb-n, de tényleg kell hozzá fantázia (Z listás horror, szárazföldön támadó cápa, horrorparódiák stb.), hogy gondoljunk 96 filmre, ami ennél rosszabb. 3/10

Nem lehetetlen, hogy ez esetben a várakozások okoztak nálam komolyabb csalódást. Ha nem úgy ülök le a mozihoz, hogy "na, megnézem az év filmjét", akkor talán jobban tetszik, vagy legalábbis nincs ekkora csalódás. A kezdés jó volt, közel egy óra eltelt úgy a filmből, hogy észre sem lehetett venni az idő múlását, jó volt a film felépítése, érdekes volt a felvezetés, de szépen, fokozatosan kezdett leülni a film és később sem vált feszessé, nem éreztem azt, hogy "szemem a vásznon, mert különben lemaradok valamiről". Sajnálom, hogy így alakult, mert tényleg nagy volt a várakozás, és készültem egy rég nem látott 9-esre, 10-esre. 5/10

Tekintettel arra, hogy másfél órával többet töltöttem el ezzel a filmmel, mint kellett volna, nem fogok részletesen megemlékezni róla. Puzsér szavaival élve: "mi volt ez az ízléstelen pusztulat?" Nagyon komolyan kell gondolkoznom, ha pozitívumot szeretnék megfogalmazni róla, csak a könyörtelen trash rajongóknak ajánlom, senki másnak. 3/10

Van bennem egy kettősség a film megtekintése után. Egyrészt van egy krimivonal a filmben, másrészt egy romantikus vonal. A krimire kár szót vesztegetni, elnagyolt, rövid, a szerző is érezte, hogy ez gyenge, és kár erre több időt vesztegetni, ugyanakkor a romantikus vonal kedves, szívszorító, maradandó. A sztorihoz persze mindkettő hozzátartozik, és nem lehetne teljes a kiváló "storyline" a másik nélkül, ugyanakkor az ember sajnálja, hogy nem minden pillanat olyan erős a filmben, mint amikor jogosan nyílnak meg a könnycsatornák. Ettől függetlenül szépen felépített és kedves történet a gyönyörű Rachel Bilsonnal. A film bekerült a legjobb romantikus filmek közé. 7/10

Az alapsztori jó, ennek és a színészi felhozatalnak köszönhetően én egy igazán király, lebilincselő filmre számítottam. Jól is kezdődött az egész, de nagyon gyorsan kiderült, hogy ez csak egy langyos kávé lesz, az is mikróban felmelegítve. Nem voltak meg az eredeti ízek, nem volt meg a fanyarság, a változatosság. Eltelt vele az idő, és nem mondanám különösebben rossz filmnek, igazságtalan lenne ilyet mondani, ez egy rendkívül átlagos film lett, ami persze nagy csalódás ahhoz képest, amit ki lehetett volna hozni belőle. 6/10

Hosszú időn keresztül gondolkoztam azon, hogy vajon mi értelme volt leforgatni ezt a filmet. Aztán rájöttem, hogy ennek egyetlen oka lehetett: megmutatni Brittany Daniel hasát. És ha jól belegondolok, így egyáltalán nem volt felesleges, hiszen elképesztő szépen kidolgozott hasa van. Az más kérdés, hogy ehhez elég lett volna egy 3 perces rövidfilm, kár volt ezreket fárasztani a további procedúrával, mert annak a világon semmi értelme nem volt. Egy pont plusz jár BD hasáért. 3/10

Nagyon erős Ocean's 11 (...) utánérzés, nagyon kevés eredeti gondolat, nem igazán erős történet. A színészek többnyire nem különösebben jók (és ezzel dicsértem őket). Tulajdonképpen nagyon meg lennék fogva, ha csak a pozitívumokat írhatnám le a filmről, mert baromi gyorsan végeznék. Ugyanakkor ha a borzalmas, forgatókönyv nélküli Pappa piára (tekintettel a magyar mivoltára, néhány tánckoreográfiára és egy-egy dalra) 5-öst adtam, akkor erre sem adhatok gyengébbet. Igaz, jobbat sincs mire. 5/10

Egy film egy karakteres rendezőtől, ami attól működik ennyire, hogy egyáltalán nem lehet rájönni, hogy ki rendezte. Ha valaki megmutatja ezt a filmet egy olyan hollywoodi kritikusnak, aki minden filmet látott, és minden rendezőt azonnal felismer, akkor sem tudja megmondani, hogy ez egy Kevin Smith film. És talán pont ettől lehet olyan kedves, néha sírva nevetős, néha komolyan megható. Jó, hogy ezt a filmet nem akkor néztem meg, amikor készült, hanem most, egy 7 éves kislány apukájaként. Sok dolgot nem értettem volna belőle, nem tudtam volna átérezni. Jó dolog, amikor önmagunk lehetünk, de a legjobb dolog hazaérni, és azt hallani, "szia, apa, képzeld...!" Jó ez a film. 7/10

Kis költségvetésű akciófilm, és erre jogosan mondaná Puskás Öcsi, hogy "kis pénz, kis foci". Egy házban játszódik az egész film, és a forgatókönyv sem emészthetett fel óriási költséget, egyedül a színészek jelenthettek komolyabb költséget, mert Mel Gibson vagy Kate Bosworth azért ma sem megy el ingyen főszerepet játszani. Ettől függetlenül hozza az elvárható kötelezőt a film, bár inkább mondanám egy szerda esti TV-filmnek, mint egy szombat esti mozinak. Erősen átlagos, de nincs vele különösebb baj. 6/10

Félóra után jutott eszembe először, hogy megnézzem, melyik őrült rendezte ezt a filmet, első blikkre David Lynch jutott eszembe, aztán az, hogy a harmadik átszenvedett filmje után megígértem magamnak, hogy tőle egész biztos nem nézek meg a jövőben semmit. De akkor mégis mi ez? Mindegy, végigszenvedtem, és elhiszem, hogy a filozófiaszakos hallgatók két füves cigi között piedesztálra állítják a filmet, a rendezőt, és ünnepélyesen megfogadják, hogy csak nyulat fognak tartani háziállatként, de akárhogy szeretném szeretni ezeket a beteg filmeket, egyszerűen nem megy. A végén szépen összeállt a történet, így egy plusz pont jár érte, de a tömény kétórás unalmat ez így sem tudja feledtetni. 3/10

Amikor meghallottam, hogy elkészült ez a "retro-folytatás" is, az volt az első gondolatom, hogy "jaj, már megint, ez is minek?". Aztán arra gondoltam, hogy ha már eljutottak idáig, akkor biztos mindent beleadnak, és még jó is lehet. Úgyhogy érdeklődéssel vártam a napot, amikor megnézem, de sajnos az első gondolatom volt jogos, ennek a folytatásnak nem (sem) kellett volna elkészülnie. Fáradt történet, többnyire gyenge poénokkal, kiemelkedő színészi játék nélkül. Amikor van bakiparádé a film végén, az még egy gyengébb filmet is fel tud dobni, jobb érzésekkel lehet elfeledni a filmet. Itt még ez sem segített, egy mosolyra sem volt elég a bakiparádé. Többet, sokkal többet kellett volna adni, ha ... több»

Érdekes eszmefuttatás a "szabad véleménynyilvánítás" jegyében, egy Magyarországon is megjelenő politikai kérdés boncolásával. Az idén hosszabb és súlyos betegségben elhunyt rendezőnő több esetben erőteljesen állást foglal a republikánusok mellett, ami bátor kiállásnak is mondható a hagyományosan demokrata Hollywoodban. Bár vannak a filmnek erős jelenetei, összességében nem mondható kiemelkedőnek, inkább átlagos. 6/10

Egyszerű, kiszámítható, semmi extrát nem hozó, alacsony költségvetésű TV-film, de kedves, kellemes, derűs, és jó nézni Meghan Markle-t. Nem ígér sokat, de azt magabiztosan teljesíti, egy olyan film, amiből a Netflixen lehet százat találni, és valamelyik novemberi szerda estén jó megnézni egy doboz sós mogyoróval. Ne várd a fordulatokat, ne várd a komoly eszmei mondanivalót, ne várd az emlékezetes alakításokat, hanem pihenj! 6/10

Kedves, szerethető film igazi történet nélkül. Mégis jó volt egy kicsit ebben a társaságban lenni, akik vitatkoznak, civakodnak, de mégis együtt döntik el, hogy ki csatlakozzon hozzájuk, és együtt segítenek annak, aki bajba kerül. Bár mély nyomot nem hagy bennem (nem történt semmi olyan, ami hagyott volna), én fiatalodtam 20-25 évet, amikor néztem, és hálás vagyok ezért. 6/10