A film első felének végénél azon gondolkoztam, hogy lehet-e úgy élvezni egy filmet, hogy nem történik benne semmi, mert az rendben van, hogy kedves film, de olyan ingerszegény, hogy közben a kertben simán felrakok egy bográcsgulyást. Aztán egyre gyorsuló ütemben lehetett összerakni a történetet, mint ahogy a puzzle is a darabok csökkenésével egyre gyorsabban összeáll, és értelmet nyert mindaz, ami addig feleslegesnek tűnt. Nem azt mondom, hogy egy Hatodik érzék-szintű reveláció, de mégis egy komolyabb "hűha" a vége. Átgondolva egy nagyon jó film, Mélanie Laurent pedig azon ritka színésznők egyike, aki nagyon jó színész és mindemellett gyönyörű is. 7/10
Összességében egy jó film is lehetne, ha úgy alakulna az ember és a mozi viszonya, hogy ez az első film, amit lát. Van itt izgalom, vannak helyes csajok, cicaharc, jóképű pasi, vér, fordulatok, vagyis minden, ami kell egy jó mozihoz, csak... Ezt a témát ilyen és számtalan egyéb formában már százszor megénekelték és persze egy újszülöttnek minden vicc új, de viszonylag kevés az újszülött. Sokkal jobb is lehetett volna, de nem tudom, hogy a forgatókönyvírónak mi volt a célja. Ha legalább egyszer más történt volna, mint aminek a korábbi filmek alapján történnie kellett... 6/10
Ok, hát ennek is vége, nem fogja megváltani a horrortörténelmet, nem lesz belőle Sikoly-szintű kultsorozat, ugyanakkor továbbra is azt gondolom, hogy van helye egy ilyen trilógiának a horrormúzeumban. Nem lesz a kedvencem, de egy tisztességes alkotás és örülnék annak, ha több hasonló készülne. 6/10
Úgy látszik, én elvesztettem az érdeklődésemet a második film közben, engem teljesen hidegen hagyott ez a rész, időnként nagyon unatkoztam. Becsületből megnézem a harmadik részt, de nincs már bennem különösebb várakozás. 5/10
Jó kis retró horror, nem váltja meg a világot, valószínűleg nem lesz olyan kultusza, mint a Sikoly-filmeknek, de abszolút a jobbak közül való. Aki látott már néhány Z kategóriás horrorfilmet, az meg tudja becsülni ezeket a próbálkozásokat, aki meg nem, az gondolja nyugodtan azt, hogy ez a legrosszabb. Megyek a következőre, irány 1978. 7/10
Nagy rajongója voltam a Narcos sorozatnak, ennek megfelelő várakozással néztem meg ezt a filmet, arra várva, hogy kiszakítva ezt az érdekes vonalat jobban megismerjem Barry Seal életét. Sajnos nem ez a film lesz az, ami által ez megtörténik. Ez a film egy óriás differenciát mutat a téma komolysága és a film hangulata között, ami lehet egy roppant jó motívum, adhat elképesztő fűszeres ízt egy filmnek, de ebben az esetben ez nem történik meg. A Narcosnak minden pillanatát élveztem, de ez a film nem tudott hozzátenni ahhoz az élményhez. 5/10
Kedves, semmitmondó romantikus vígjáték. Lehetne sok mindent írni róla, de teljesen felesleges. Ha van egy szabad másfél órád és egy csomag popcornod valamelyik kedd délután, akkor nézd meg, de ha úgy döntesz, hogy mégis kihagyod, akkor nem fogsz vele sokat veszíteni. 5/10
Elképesztő. Először azt hittem, hogy ez egy elég beteg film, de kiderült, hogy ez az élet, és nem a film beteg, hanem a világ. A film jól balanszíroz, nem akar rosszakat és jókat keresni, komplex karaktereket mutat be és ez így jó, így hiteles a történet. Nem bántam volna, ha a végét nem öt perc alatt zavarják le, hanem egy kicsit jobban kifejtik, de az ezredfordulón még nem volt rendszeres a 150-160 perces mozifilm, úgyhogy ez megbocsátható. Néhány karakter akár a Shamelessből is jöhetett volna, csak itt nem tudunk nevetni rajtuk... Emlékezetes film, aminek komoly ereje van. RIP, Brad Renfro, még sok komoly szerepet eljátszhattál volna... 8/10
Próbáltam rábeszélni magam, de nem tudok a Jóbarátokról semmi olyat írni, aminek bármi köze lenne az objektivitáshoz. Igen, rajongó vagyok, felesleges lenne megpróbálni "kívülről nézni" ezt az egészet. Aggódtam minden alkalommal, amikor felröppent egy esetleges egész estés mozifilm, vagy egy rövid évad ötlete, mert szerintem ez a sorozat maga volt a tökéletesség, és nem akarok erről vitatkozni senkivel, én így érzem és kész. Ha ezt bármilyen formában tovább vitték volna, akkor megadták volna az esélyt, hogy ez a tökéletesség széttörjön. Ez volt a félelmem ennél a (mi ez, dokumentumfilm?)... tehát ebben az esetben is. Szerencsére nem kellett csalódnom. Igen, sajnos néhányan nem úgy öregedtek,... több»
Egy film, ami nagyon pozitív módon nem akar több lenni annál, ami. Egy film, ami komoly kérdéseket boncolgat a lehetőségekhez képest (ez fontos!) viszonylag könnyed formában. Egy film, ami valószínűleg senkinek nem lesz a kedvenc filmje, de valószínűleg senki nem fogja azt mondani rá, hogy egy teljesen értéktelen film. Szerintem érdemes rászánni azt a nettó bő másfél órát, aztán elgondolkozni, hogy mit tettem volna én, ha az ő szerepében vagyok, vagy inkább ha a másik szereplő lennék, vagy a harmadik... Én megtettem. 6/10
Jól kezdődött, de az idő múlásával egyre inkább ellaposodott, ráadásul túl sok eredetiség sem volt a forgatókönyvben. A látvány nem rossz, de mostanában egyre több filmet próbálnak meg eladni sztori nélküli látvánnyal, aminél már csak a látvány és sztori nélküli mozi a bosszantóbb. Szóval, ez egy átlagos film, se több, se kevesebb. 6/10
Nem vagyok Bihari Viki követője a Facebookon, de azok közé tartozom, akik jól szórakoznak az írásain, amikor szembe jönnek velem. Ennek megfelelően rajongás nélküli, pozitív objektivitással vártam a filmet. A film után sem esnék végletekbe. Számomra nem volt egy szörnyű élmény, mint ahogy katartikus és frenetikus pozitív hatást sem váltott ki. Nem tudnék beállni abba a sorba, miszerint az utóbbi idők legpusztítóbb filmje született meg, de nem tudnék rajongani sem érte. Ez egy egyszerű vígjáték, még ennél is egyszerűbb forgatókönyvvel, néhány jó és néhány kevésbé jó poénnal, egy zseniális Csuja Imrével, és pont. Holnapra elfelejtjük, de ma egész jól szórakoztunk rajta. 6/10
Végre egy akciófilm, ahol minden rendben van, normális forgatókönyv, jó színészek, jó rendezés, jó akcióképek. Kár, hogy a film második felében vannak laposabb részek is, így nem lehet belőle egy tökéletes film, de ne legyünk telhetetlenek, ez így is az utóbbi idők akciófilmjeinek felső 20%-ába tartozik. 7/10
Kedves, romantikus film, bár az ingerküszöböt nem igazán éri el a cselekvés változatossága, a hirtelen drámai fordulatok nem kergetik őrületbe a nézőt. Egyszer meg lehet nézni, ha előtte megittál egy erős kávét, akkor talán ébren is maradsz a végéig. 6/10
Azt hiszem, hogy legközelebb tudatosan próbálom magam trenírozni arra, hogy a brutális költségvetéssel rendelkező nagyjátékfilmeket ne várjam. Mert így a nagy várakozásból nagy csalódás lesz. Pedig nem volt itt semmi probléma, elkészült egy óriás költségvetésű, nagyon látványos film, ahol a CGI-művészek olyat raktak a mozivásznakra, amilyet kell a popcornzabáláshoz, az összedőlő házak akkor remegnek be, amikor kell, a basszus dörren, csak éppen nincs sztorija a filmnek. Értem én, hogy ehhez nagyon nem is kell, de akkor is... A Jurassic Park is a látványról szólt, de mégis volt valami kis történet. Ennek a filmnek a története egy nyomtatott oldalon elfér. A látványtervezőknek jár a taps, de e... több»
A soft horror alapjában véve eléggé alulértékelt műfaj, de ez a film az értékelések tekintetében is a helyén van. Nem nyújt semmi brutális extrát, nincs benne a Hetedikhez hasonló őrült "meglepetés", de vannak jó színészek, van egy jó vonalvezetés, jó rendezés, egy szép csaj, gyakorlatilag minden adott egy jó mozihoz. OK, nem az évtized thrillere, de mindenképpen ajánlott megtekintésre. 7/10
Félreértés ne essék, ez egy kedves, szerethető film, de... Soha nem értettem, hogy az ilyen filmek miért és kinek készülnek. Hiszen nem szólnak semmiről, alapvetően nincs sztorijuk, van benne egy - többnyire - helyes nő, egy jóképű, de bolond fickó, aztán természetesen szerelem, és valahogy töltsük ki a kezdet és a befejezés közötti 75 percet valamivel. Annyira jó lenne, ha legalább valami váratlan történne, ha valami olyan esemény, hogy "na, erre nem gondoltam volna", de... 3/10
Jól kezdődő film, izgalmas cselekmény, nagy várakozás, aztán a film olyan hirtelen válik unalmassá, hogy az ember nem is emlékszik pontosan, hogy mi volt az a pont, amikor teljesen elvesztette az érdeklődését. Sajnos a szálak megkavarása ebben az esetben nem az izgalmak fokozásával, hanem a totális kuszasággal, majd érdektelenséggel járt. A végén ismét felgyorsulnak az események, de ez már nem segít a filmen. Összeségében csalódás, pláne az indulás várakozásához képest. 5/10
Nem fűztem túl sok reményt Katie Holmes első nagyjátékfilmes rendezéséhez, ehhez képest pozitív volt a csalódásom. A film több esetben kiszámítható, néha eseménytelen, azonban van mondanivalója, a színészek rendben vannak, vagyis egy kedvesen lassú, szerethető film született, ami több annál, mint amire számítottam. Nem, nem fogja megváltani a világot, nem fog bevételi csúcsokat hozni, de érdemes megnézni a sok szuperhősös meg időben ugráló mainstream movie mellett. 7/10
Egyszerű, de kedves film egy szerelemről, egy idősotthonról, néhány gazfickóról és a szerencséről. Másfél órára kikapcsolod az agyad, és rendben van minden. Hangulatában hasonlít a Selyemgubó (Cocoon) című filmre a gyönyörű Tahnee Welch-csel. 6/10
75 Köszönöm, jól vagyok (2006)