Igényes sorozat Egy alkotás objektíven megítélhető, kritériumok alapján, de hogy kinek mennyire tetszik, az már erősen szubjektív, érdeklődés, élethelyzet és lelkiállapot-függő. A Somebody objektíven egy jó filmsorozat, szubjektíve én nagyon-nagyon szerettem, de megértem, ha nem bűvöl el hirtelen sokakat. Az izgalmas krimi téma ellenére is inkább belülre nézős, pszichológiai, lassú folyású. Persze, kinek mi adja az izgalmat: én igencsak feszítettnek és drámainak éreztem végig. Jól játszik az idővel, megfelelően adagolja az információkat, gondolkodtat, nem szájbarágós. Megmozgatja kicsit az agyat és a lelket, nem egyértelmű, mi legyen a véleményünk a szereplőkről és a történésekről. Elég kemény thriller, er... több»
Lost-érzetem volt: hogyan lehet egy izgalmasan felvázolt misztikus témát szétlocsogni és a semmibe futtatni. Lényeg az időhúzás, az ismétlések és a parttalan nyűglődés eszközével. Feladtam, de aki szappanoperát keres, annak bejöhet.
Idealizált vadnyugat romantikusoknak Kellemes sorozat (lehet) annak, aki szereti "A farm, ahol élünk" stílusát. Nekem viszont a naiv romantika és a túltengő bölcselkedés hamar unalmassá és érdektelenné tette a történetet. Van a monológokban pár figyelemre méltó gondolat, de tíz részen át már agyzsibbasztó és életidegen. A szereplők idealizáltak és valószerűtlenek, az akció kevés, a jól megírt zene változatosság híján monotonná válik. Ennek dacára négy csillagot adtam, mert romantikus sorozatként jól működik, nem a film hibája, hogy nem kedvelem a műfajt.
Nem ismertem Michael Pollan munkáit, és a téma is ismeretlen volt számomra, így abszolút hiánypótló volt a sorozat számomra. Teljesen új információk birtokába jutottam, megváltoztatta a nézőpontomat több dologgal kapcsolatban. Nagyon ajánlom.
Érzelmileg igen kegyetlen, erős gondolatiságú pszichodráma, morális és filozófiai felvetésekkel. Igényli az arra alkalmas néző agyát és személyes értékrendjét a befogadáshoz, amit nagyon élveztem. Ugyanakkor bár ne láttam volna! Keserű, optimizmusmentes parabola, lehangoló élmény.
Szép a zenéje, látványos, lendületes, nincsenek üresjáratok. Jól egyensúlyoz dráma és könnyedség , tények és szórakoztatás között. Telitalálatos a színész-választás, és profi a hangulatfestés. Egy igazán modern sorozat, de nem rossz értelemben. Bár nem örültem, hogy a kosztümök messze kiléptek a korhűség keretei közül, de érthető, a produkcióhoz illően ötletesek és kifejezőek. Amúgy nem vállal fel a sorozat túl sok mondanivalót, inkább csak szórakoztató. Nem láttam a történetmesélésben feminizmust, politizálást, eszmeiséget, csak egy eszes, őszinte és naiv tinédzserlány elkerülhetetlen ütközését az idejétmúltan merev udvari viszonyokkal. Szerelmes és élni vágyó fiatalokat az elvárások szorí... több»
Ilyet is tud Amerika Kiváló film, hollywoodi sallangoktól , harsányságtól mentes. Mellékszálak, csavarok és akciók nélkül is feszültséggel teli minden perce. A realisztikus ábrázolás nagyon közel hozza a történetet a nézőhöz, de az események bemutatásánál többet vállal a film, hasznosítható egyéni és társadalmi tanulsággal szolgál. A színészek játéka precíz és emberi, Eddie Redmayne lenyűgöző. Egy ilyen alkotás nem becsüli le a közönségét. Értelemmel készült, és nyújt is valamit az időnkért cserébe.
Kár érte, több mint a feléig nagyon ígéretes, sőt, remek volt. Egy-egy zseniális betét-történet , jól haladó cselekmény, őszinte hang, profizmus. Majd indokolatlanul elhagyogatta a horror-szálakat, leépített mindent, ami értékes volt a produkcióban, és maradt az üres, szentimentális fecsegés a végére. A történet így a semmibe futott, csalódás. Az utolsó percben bedobott "csavar" pedig szánalmas.
Nem dokumentum, és nem tisztelgés, csak őszinte Megleptek a nézői reakciók. Nem gondoltam, hogy ilyen sokan ragaszkodnak a nimbuszhoz. Láttam Monroe néhány filmjét, nem volt tehetségtelen. Olvastam egy-két dolgot az életéről, és sajnáltam. Ismerve a világ működését, pont úgy gondoltam az életére, ahogyan a filmben látjuk. Talán egyoldalú a megközelítés, de lényegretörő. Ha Monroe nevét hallom, sajnos elsőnek az az iszonyat kínos felvétel ugrik be, amikor boldog szülinapot kíván az elnök úrnak a színpadon. Mindig szégyenérzet fogott el, ha láttam.
A film karikatúra Monroe-ról, de ő is az volt. Saját maga, a siker, a nőiesség, a szexualitás karikatúrája. Csupa hazugság, háttérben egy magányos ember tragédiájával. A lényeg itt mégsem a szín... több»
Könnyű szórakozás, ha nem fáraszt a kiszámíthatósága. A karakterek unalmas sablonok, bár a profi színészgárdára nem lehet panasz. A jó fej-barát-védőangyal sofőrlány egyenesen katasztrófa.
A Jeleket, a Tremorst, és Spilberg filmjeit idézi, de azok jó filmek voltak, ez nem igazán. Különlegessége, hogy a szereplők nem az életükért, hanem az amerikai álomért küzdenek: hírnév és pénz. Nem tudtam eldönteni, hogy csak az amerikai átlagembereken gúnyolódik-e az alkotó, álmaikon, és modern legendáikon, vagy magát az idegen lényes műfajt is kifigurázza? Vagy csak azért tűnhet így, mert nem sikerült felérni az elődökhöz? A történet alakítása nehézkes, erőltetett, a lassú előkészítések után nem pörög fel eléggé. A mondanivaló unalmas, a "feketézés" kötelező köreit letudja, de a sztori ezt nem igényli. Ami pozitívum: néhány igazán igényes jelenet, ahol megragad egy-egy hangulatot vagy jel... több»
Az első öt rész egy kerek sztori, tökéletesen megálmodva és megalkotva. Igényes, sőt lenyűgöző minden tekintetben. Sajnos utána a történet a főhőssel együtt keresni kezdi önmagát, így lelassul, látványban is köznapibb lesz. Remélem, felturbózza magát a végére (a 8. epizódnál tartok), de ha nem, az öt csillag akkor is jár neki a világ hibátlan megvalósításáért, és azért a non plus ultra öt részért, amit tátott szájjal bámultam végig.
87 Alice Határországban (2020)