Robinson76

Véres és primitív ez az ősi erő
30 kis törzs birodalmában járunk, melyben a kiskirályok egyetlen uralkodót akarnak, aki egyesítheti erőiket. Már a sorozat elején szembesülhetünk ezzel a kegyetlen világággal, ahol a vadászatban és harcban könyörületet nincs, van viszont vakítás, csonkítás, leszámolás, miegymás... Barbár harcosok sötét és véres világa ez, ahol a mindennapi életet az őskori vallási formák és a végtelen primitívség szövik át. A széria a korábban ezt a témát feldolgozó filmekkel szemben, új szemlélettel mutatja be Romulus és Remus történetét, mégpedig három fő(bb) szereplő nézőpontjából ábrázolva azt. Van amiben a sorozat jól teljesít és van ami kevésbé tetszett, ezért számomra az átlagos kategóriába esik.

Tökéletesen középszerű
Ez a széria egy mutánsokról szóló történet, pár olcsón kivitelezett effekttel és pár közepesen érdekes karakterrel, akik később még érdektelenebbekké válnak. A sorozat nem csak történetileg tompa, de vizuálisan is elég gyengus. A drámákat és fordulatokat klisé jellemzi, a forgatókönyv sem túlságosan fajsúlyos, igazából a sorozat minden összetevője középszerű, így csak az X-Men-univerzum és/vagy mutánsok rajongóinak ajánlom.

Régi és új(ratöltve)
A (nem túl) régi alapot, új karakterekkel kísérelték meg feléleszteni, hogy folytatódhasson a valós idejű történetmesélés izgalmas folyamata. Egy tanúvédelmi program lelepleződését követően főhősünknek meg kell mentenie hazáját és családját is, és mindezt 24 óra leforgása alatt kell megoldania. A főszereplő nem igazán karizmatikus, és még kevésbé rangernek kinéző harcedzett, tökös legény. A sorozat ettől függetlenül nagyjából hozni tudja a korábban megszokottakat, mert a készítők nem kockáztattak. Nem voltak túlságosan bevállalósak, ezért a széria pontosan olyannak tűnik, mint anno az anyasorozat. Valamiért azonban mégsem éri el annak népszerűségét, talán nem is véletlenül.

Szép volt, jó volt, elég volt
A széria 1. évadáról nagyon jókat hallottam korábban, a 2. évadról is többségében jó vélemények jutottak el hozzám, a 3. évadtól viszont egyre kevésbé voltak meggyőzőek a kritikák, ezért biztosra mentem. Amúgy is húztam-halasztottam a megtekintését az utóbbi 5 év sorozatdömpingje miatt, majd hoztam egy salamoni döntést, és csak az első évadot néztem, ami alapján nekem egy jól sikerült sorozat benyomását keltette, de annyira azért nem, hogy az egyre inkább elszuperhősösödő szériát tovább folytassam. Amúgy ha sokak szerint az 1. évad a legjobb, akkor így legalább a csúcson hagytam abba.

Médium Manfred és a különleges Midnight
A sorozat mozgatórugója egy gyilkossági ügy, miközben minden főszereplő kap egy saját részt, valamint kapunk egy átívelő szálat is, ami csak a végén, az utolsó részekben csúcsosodik ki. A látnok Manfrednál csak a poros kisváros a különösebb, ahol otthonra talál a sok különc lakó között. Hősünknek ugyanis szüksége van egy kis változásra, így kerül a címadó városkába, ahol el is kezdődnek a bonyodalmak. Később kénytelen rádöbbenni, hogy a városnak nagyobb szüksége van rá, mint neki a városra, s ha már így van, be is illeszkedik a korántsem hétköznapi lakói közé. Van itt minden: kaland, misztikum, humor és egy csipetnyi szerelem is. Szóval széles a skála, mindenki találhat benne valami jót!

Egy felejthető darab zombiföldről
Az elmúlt évben láttam pár koreai szériát és mindegyik jobb volt, mint amire számítottam, nos, ez nem tartozik közéjük... Egyrészt nem tudtam azonosulni a koreai iskolai élettel, az ott történtekkel, mert ugye én nem ott, nem ezen szocializálódtam, és számomra ez igencsak zavaró volt. Másrészt nem csak ez bosszantott, mert volt pár dolog: a menekülő diákok szerencsétlenkedése, a sok gagyi párbeszéd, a rengeteg esetlenség, ami többször kiverte nálam a biztosítékot. A színészek teljesítménye is alulmúlta a várakozásaimat, alig akadt köztük olyan, akiért igazán tudtam volna aggódni, akit igazán megkedveltem volna. A zombik viszont el lettek találva: realisztikusnak, valósnak hatottak, bár soksz... több»

A címe trendi, de nem fedi a valóságot
4 lány beilleszkedése és kialakuló barátságuk az egyetemen egy olyan téma, amiből sokkal többet ki lehetett volna hozni. A széria a sok kimaradt ziccer és az esetenként túltolt bulik és kalandok miatt sem jött be. Vígjátékra számítottam, de még csak nem is poénos. A sorozat nem is a szexről vagy a szexuális életről szól, inkább a lányok között kialakuló viszonyokról és közös kalandjaikról, amik lényegében a sorozat lelkét adják. Sokatoknak okozhat majd csalódást, ha csak a címéből indultok ki, mert az igen félrevezető. Csak a tinis-sulis sorozatok rajongóinak ajánlható!

Ilyen az igazi Reacher
Az elején leszögezném, hogy egy jó sorozatról van szó, mely nagyon szórakoztató tud lenni, de nagy mélységeket azért nem kell keresni benne. A főszereplő sokkal inkább hajaz a széria alapját jelentő regényfolyam főhősére, mint a filmekben látottra, és a körítés, valamint a vizualitás is korrekt iparosmunka, de ennél semmivel sem több. Minden a helyén van, a színészek is rendben, néha kemény, de alapvetően könnyed, olykor komoly, de azért vicces is tud lenni. Kitűnni ugyan nem tud, de egy négyesre feltétlen számíthat tőlem.

Pedig izgalmasnak ígérkezett
Olvastam róla egy beharangozót és felkeltette az érdeklődésemet, de nézve a sorozatot érdeklődésem elég hamar alábbhagyott... Ennél számos sokkal jobb és igényesebben elkészített széria létezik. Részben ezért, részben a nagy felhozatal miatt csak annak ajánlom, akiknek zsánerei a tinikről szóló sorozatok. Aki beéri a nem túl karakteres, nem is túl izgalmas, néhol kaland(os), némelykor dráma(i) műfajjal, az tehet egy próbát vele.

A Visser-ház áldozatai
Adott volt egy remek történet, melyet jobban is meg lehetett volna valósítani. Az első rész nem kicsit szippantott be, hogy aztán kíváncsiságom oltárán beáldozzam a sorozatot és végignézve vegyes érzéseim legyenek róla. Tetszett a két idősík, s bár a széria atmoszférája nyomasztó, de az is telitalálatnak bizonyult. A rejtélyesen előkerült felvétel és maga a megbízatás is tetszett, ami az összekötő kapocs hőseink között, és egyben a sztorit hivatott generálni. A megvalósítás azonban már közel sem tetszett ennyire... Ahogy haladtam előre a történetben, számomra úgy vált egyre inkább ellentmondásossá és logikátlanná a széria, amit az utolsó rész sem tudott igazán megmenteni. Ha lehetett volna ... több»

Egy Loki nem Loki
Enyhén szólva sem vagyok Marvel-fan, de olyan pontszámokat kapott a széria és olyan potenciált láttam benne, hogy ráve(te)ttem magam, és összességében jól szórakoztam. Az első rész tetszett a legjobban, de később is hozott egy jó szintet. Nekem bejött a retró sci-fi dizájn, a rejtélyek vagy az időutazás mélyebb megismerése. Technikailag és képileg teljesen rendben van a széria, viszont Loki és variánsai nem igazán nyűgöztek le. Marvel-fanoknak nyilván kötelező, de másoknak is kellemes kikapcsolódást nyújthat. A zárórész pedig nagyon fontos történéseket tartalmaz, melyek előrevetí(the)tik az univerzum jövőjét!

A szokásos csavar sem segített
Szeretem a sorozat alapjául szolgáló író műveit, és azokat 1-2 kivétellel jól is emelték át az eddig megjelent szériákba. Nos, ez itt kevésbé sikerült, mert sem maga a történet, sem a színészi játék nem nyerte el annyira a tetszésemet, mint a korábbiaknál. A fő történetszál hihetősége erősen kérdéses, vagy legalábbis nekem annak tűnt, a történetvezetése elég döcögős, és ahogy haladunk előre a történetben, úgy találtam egyre inkább kivetnivalót a karakterekben is. A kötelező csavar persze érkezik a végén, de ez manapság a szükséges minimum, így nem lett jobb egy átlagos kriminél.

Hozza a kötelezőt, és ennyi
Erre a Marvel-sorozatra is igaz az, ami nagy általánosságban a többire, vagyis hozza a kötelezőt, de nem váltja meg a világot. A látványvilága jó, a színészek hoznak egy átlagos játékot, a története elfogadható, de semmiben nem kiváló, ezért nem is emelkedik ki az átlagból. Vannak benne üresjáratok, ezért vághatták volna feszesebbre is, és mintha a végére elfogytak volna egy kicsit... Mivel nem vagyok hatalmas rajongója a Marvelnek, és így elfogult sem vagyok, számomra ez a széria a jót, éppen csak alulról súrolja.

A rablózseni, a tolvajtanonc és a többiek
Két szálon fut a cselekmény az elején, aztán a szálak összeérnek és folyamatosan nő a tét. Ahogy egyre inkább elmélyül a sorozat, úgy bonyolódnak az események, akció akciót követ, így nem lesz időnk unatkozni. A több meglepő csavarral dolgozó széria kellően fordulatos, és amire vállalkozik, azt meg is adja a nézőnek. Elejétől a végéig pörgős, izgalmakkal teli, szóval a jobb akciósorozatok közül való.

Egyszerű, de nagyszerű!
Kevés ennél alacsonyabb költségvetésű sorozatot láttam, de szerencsére ez a széria bizonyítani tudta, hogy nem minden a ráfordított összegen múlik. Itt volt egy jó sztori, hitelesek voltak a színészi alakítások, így a legfontosabb dolgok adottak voltak, és a sorozat nem is akart többnek látszani, mint ami. Ez pedig elég is volt ahhoz, hogy elégedetten nyugtázzam: soha rosszabbat!

Varázsvilág, ami nem túl varázslatos
A sorozat alapgondolata jó, a latin-amerikai folklór érdekesnek tűnt, ezért fel is keltette az érdeklődésemet, de összességében egyáltalán nem varázsolt el. Ahogy a két világ egyre inkább találkozik, én úgy távolodtam el a szériától. A valóság és az ősi brazil mítoszok összefonódása nekem nem igazán nyerte el a tetszésemet. Némelykor jól teljesít a sorozat, van viszont, amikor kevésbé működik, ezért csak átlagos szériának tartom.

Na de ki lesz az eljövendő Sárkány?
Egy olyan világban járunk, ahol az idő ciklikusan körbe-körbe jár, az emberek a haláluk után újjászületnek, és ezt nevezik az idő kerekének. A világ egyensúlyáért küzdő női rend tagjai elkezdik keresni az újjászületett Sárkányt, hogy megakadályozzák a Sötét Úr győzelmét és a Sötétség eljövetelét. A karakterek és az őket megalkotó színészek először nem kápráztattak el, aztán belejöttek a szerepükbe és összességében jól teljesítettek. A látványra nem lehet panasz, a jelmezek és a körítés minőségi munka, viszont a CGI lehetett volna valamivel jobb is... Ugyan a szériára a hullámzó minőség sajnos jellemző, de benne van a már készülőben lévő folytatásban a naggyá válás lehetősége. Bár az elején n... több»

Ígéretes, majd érdektelen
A készítők számos dolgot ollóztak össze innen-onnan, ezért ígéretesen indult a sorozat, de a kezdeti lelkesedésem végül érdektelenségbe csapott át. Tudatos az építkezés, az látszik, és nyilván ez csak egy alapozás volt a folytatáshoz, de arra már nem leszek vevő. Jók a színészi teljesítmények, és a négy főszereplő jelenkori és múltbeli alakjainak rendkívül összeillő párosa is remek, de ennek dacára sem fogott meg igazán a széria. Mindenki érdekesebbnek ígérkezik az elején, de valahogy senki sem teljesedik ki, a múltbeli helyszínen történtek is ellaposodnak, már-már unalomba fulladnak. Talán rámcáfolnak majd a folytatásban, de ahhoz, hogy az ígéretesből igazán kedvelt sorozattá lépjen elő, sz... több»

12 egy tucat
Többen dicsérték a szériát, ezért belevágtam, de az előzetes várakozásaimnak nem tudott megfelelni. Lehet, hogy bennem van a hiba, vagy talán azokban, akik miatt túlzottak voltak az elvárásaim, de közel sem volt akkora durranás, mint amire számítottam. Sem a történet, sem az újgazdag tinik világa, sem a színészi játék nem fogott meg különösebben... Manapság már annyi jobbnál jobb sorozattal örvendeztetnek meg minket, hogy ez nálam csak átlagos, amolyan 12 egy tucat széria.

Egy tipikus középiskolás krimi
Adott egy amerikai középiskola, adott számos különböző karakter, akik a tinikre jellemző csínytevéseket követnek el. Ebből nem is lenne gond, ha valaki nem tenné mindezeket közre a világhálón. Főhőseinknek büntetésből egy tanulószobában kell maradniuk öten, amely tragikus véget ér. Maradnak négyen, és mindegyiküknek van titkolni valója... Így ürügyük is volt a tanulószobán történtekre... A felvezetést követően egyre többet tudunk meg főszereplőinkről és viselt dolgaikról, de meglehetősen sablonosan és felszínesen teszik mindezt a sorozat készítői. Ezért nem is nyújtottak maradandót, mint ahogy 1-2 kivétellel a színészek sem. Így pedig az átlagosnál ugyan valamivel jobb, de ettől még tipikus... több»