Beszélgetés és pszichodráma egy űrpókkal Fura film az Űrhajós, mert egyáltalán nem arról szól, amire számítanánk. Nem a tudományos fantasztikum, a világűr megismerése, vagy idegen civilizációk felkutatása áll a középpontjában, hanem valamiféle szürreális moralizálás magányról, kapcsolatokról és az élet értelméről. Az egyik fél egy cseh űrhajós (? WTF) a másik pedig egy rejtélyes űrpók. Adam Sandler, akinek színészi munkássága a gagyi szinonimájává vált az évtizedek alatt, ezúttal egy komolyabb karaktert formál meg. Sajnos maga a film gyenge, így a nagy áttörés elmarad Sandlert illetően is. Az űrhajós című film egy unalmas, szürreális pszicho-dráma, érdektelen konfliktusokkal, elcsépelt frázisokkal és gyenge színészi teljesítménnyel... több»
Különlegesség Valódi különlegesség A királyság a biztonságpolitika iránt érdeklődők számára, mert a Szaúd-Arábiában napjainkra kialakult helyzetet taglalja katonai és politikai szempontból. A címben szereplő királyság Szaúd-Arábia ugyanis, mely egyszerre központja a muszlim-arab világnak, és partnere (üzleti szempontból) az Amerikai Egyesült Államoknak. Érzékeny és labilis a kapcsolat tehát, főleg azt követően, hogy egy terrorista robbantásos akció sokakat öl meg az arab monarchiában (sok amerikai halottal). Az odaküldött amerikai nyomozócsapat feladata kideríteni, kik a tettesek. Jamie Foxx nagyot alakít a katonai nyomozók vezetőjének szerepében, és kapunk izgalmakat, akciókat is.
Logikátlan döntések, gyenge zárás Alapvetés, hogy szeretem a háborús, kommandós filmeket, így A Nap könnyeit is megnéztem még valamikor 2004 körül. Most újra elővettem unalomból, és másodszor is megnéztem, de rájöttem, hogy bosszant a sztoriban rejlő sok érthetetlen döntés. Miért kellett így járnia a Nigériába beküldött amerikai kommandónak? Miért erőltették a menthetetlenek megmentését? Miért áldozták fel magukat a semmiért? Idegesítő kissé a forgatókönyv ,és ezen alig tud segíteni Antoine Fuqua rendezése, illetve Bruce Willis alakítása.
Gyengének tűnik, de jó sztori Először csak a főszereplő Katerina Graham miatt kezdtem el nézni ezt a filmet, mert nagyon csinos, de idővel megtetszett a trópusi helyszín is, és végül maga a sztori is megnyert magának. Azután azon kaptam magam, hogy végignéztem az egész filmet. Összességében igenis jó a történet. Adott egy trópusi amerikai támaszpont a Csendes-óceánon, amit be akarnak záratni, de a kiküldött csinos fehér házi ellenőrnő ráébred arra, hogy az ott tevékenykedő jóképű százados valójában segíti a környező szigetek népességének életét. Megtetszenek egymásnak. Kár, hogy nem teljesedik ki a dolog, de végül azért kapunk happy endet.
Élvezetes kitekintés a kora-középkorba Artúr olyan történelmi figura, akiről nem tudni, valóban létezett-e. Ha igen, akkor Krisztus után 500 körül élt, és a britek szigeteire betörő szászok ellen harcolt. Ha nem, akkor a későbbi korok találták ki alakját, hogy egy hőst teremtsenek a korai angol történelem számára. A 2004-es Artúr király tényként kezeli, hogy létezett, és a rómaiak szolgálatából kilépve lett a britek vezetője. Clive Owen jó alakítást nyújt, egyértelműen hiteles mint Artúr. Nálam ez egy négy csillagos film, megérdemel 80%-ot is.
Egy alábecsült, de zseniális film A Reneszánsz ember sokkal többről szól, mint elsőre tűnik. Ami rögtön látszik, az annyi, hogy egy emberről szól, aki állását elvesztve arra kényszerül, hogy az amerikai hadsereg szolgálatába álljon, és rossz képességű katonákat tanítson irodalomra. Aztán fokozatosan kiderül: ez a film arról is szól, hogy a kultúra, a költészet és az irodalom megváltoztatja az embert, és belső erőt adhat számára. Erőt, amivel bármit túlélhet, akár egy katonai kiképzőtábort is. A film főszerepét Danny DeVito játssza, élete legjobb alakítását nyújtva. Zseniális film.
Látványban erős, és történethűség terén is stimmel többé-kevésbé Egy történelmi filmet sok szempont alapján lehet értékelni: ott van a dramaturgia, a szórakoztató érték és persze a történethűség is. Én hivatásomból adódóan a legutóbbi szempontot vizsgálom meg legelőször, és így tettem ezúttal is a Most vagy soha! kiértékelésekor. Nos, azt kell mondjam: a helyszínek, látványelemek teljesen rendben vannak a filmben. Erre egyértelműen odafigyeltek. Az 1848-as Pest-Buda (ekkoriban még így mondták) panoráma képe történethű a sáros, kikövezetlen utcákkal, a német feliratokkal mindenhol, a híres hajóhíddal és a még épülő (félig elkészült) Lánchíddal a háttérben. Az öltözékek is korhűek többé-kevésbé, még a besúgó kezében megjelenő Colt Dragoon revolver is oké, h... több»
Egyszerű 90-es évekbeli akció, Kurt Russell főszereplésével A 90-es évek hangulata érződik még ezen a filmen, a maga leegyszerűsített történetvezetésével, minimalista karakterisztikájával és klasszikusan jó-rossz ellentétpárjaival. Mégis valahogy élvezhető, pont talán az egyszerűsége okán. A téma egyébként lehetne élvonalbeli is, mert a harcra nevelt, annak kiképzett, fájdalmat tűrő és kevés érzelemmel bíró hivatásos katonát szembehelyezni a robotszerű jövő katonájával aktuális dolog lenne. De Paul Anderson beéri egy szórakoztató jellegű történettel is.
Az egyik legjobb disztópikus akciófilm Régóta TOP kategóriás film nálam a 2012-es Total Recall, melyet tegnap este épp negyedjére láttam haverokkal, akik nem ismerték. Úgy volt, hogy a sörözés mellett megy majd a háttérben, de egy idő után a filmet figyelték mindhárman, ahogy én előre megjósoltam. Mert nagyon jó a rendezése, és jók a szereplők is. Len Wiseman nálam már a Die Hard 4 elkészítésével bebizonyította, hogy tehetséges rendező, de a 2012-es Az emlékmással TOP kategóriás direktorrá vált. Az az igazság, hogy jobb filmet csinált, mint az 1990-es eredeti Swarci-változat Paul Verhoevennel, pedig azt is nagyon kedvelem. Az új változatban a női karakterek is jobbak: Jessica Biel és Kate Beckinsale. Kidolgozottak az akciójelenet... több»
Furcsa, de jobb, mint a Nikita Bizonyos esetekben egy-egy téma újradolgozása jobb, mint az eredeti film. Ilyen szerintem a Total Recall (2012) és a Dredd is. Ezúttal 34 év telt el a Nikita, vagyis az eredeti sztori és az új megfilmesítés között, és Bessonnak sikerült egy jobbat készítenie. A Nikita engem special idegesített, az új feldolgozás számomra sokkal hitelesebb. Az orosz főszereplő lánnyal (Sasha Luss) sincs baj, sőt jobban elhiszem neki, amiket csinál, mint mondjuk Alicia Vikandernek a Tomb Raidert. Rengeteg a remek akciójelenet, a verekedős scene és üldözés. Nálam erős 4 csillagos cucc.
Frank Herbertnek tetszene Miután saját blogomon már szántam egy posztot ennek a különleges filmnek, itt inkább a film hátteréről írnék. Dűne atyja, az újságíróból lett regényíró Frank Herbert 1986. február 11-én hunyt el Wisconsinban. Nem ismerhette meg sajnos a Villeneuve-féle megfilmesítést, de szerintem tetszett volna neki. A Dűne története egy különleges fantáziavilágot mutat meg, melyben el lehet merülni, és az ember könnyen átadhatja magát a sztori sajátos atmoszférájának. Villeneuve sikeresen tudta megragadni ezt a légkört, egy akciódús és nagyon látványos filmmé formálva azt. Ráadásul kitűnő szereplőgárdával is dolgozhatott: a Timothée Chalamet, Zendaya, Rebecca Ferguson trió hitelesnek tűnik a kulcskaraktere... több»
Látványban lehetne erősebb A történelmi filmek sorában nálam A leghosszabb nap, a JFK, A rettenthetetlen és mondjuk A bukás az élmezőny. A D'Artagnan ezektől nagyságrendileg marad el sajnos. Az alaptörténet nem olyan rossz, de látványban lehetne sokkal erősebb. A szereplőgárda is gyengécske teljesítményt nyújt, még a két sztár is: Eva Green és Vincent Cassel. Green kisasszony ráadásul alig kap pár mondatot az egész filmben. Összegezve: gyatra látványvilág és gyenge alakítások. Maximum három csillagot, azaz 50-60%-ot ér sajnos.
Nagyon unalmas, Neeson ide vagy oda A téma és a főszereplő, Liam Neeson alapján ennek a filmnek pörgősnek és izgalmasnak kellett volna lennie, ám kimondottan unalmasra sikeredett. Sajnos maga Neeson is gyenge benne, és nem a kora miatt, hanem mert egyszerűen sablonosan egysíkú a játéka (ugyanaz az arc végig, nincs szín abban, amit csinál stb). Pedig nekem mindig nagy kedvencem volt, és még Az oltalmazó után is védtem a támadásoktól. De a Megtorlás védhetetlenül pocsék. Értékelésem: 40-45 százalék, csillagokban kifejezve kettő csillag jóindulattal.
A Forma–1 világ Szent Grálja Ron Howard rendezése, a Hajsza a győzelemért a Forma–1 autóversenyek hőskorába repít el bennünket. A cselekmény az 1975/76-os években játszódik, amikor a feltörekvő ifjú Niki Lauda egyetlen igazi vetélytársával, James Hunt pilótával rivalizál az elsőségért. Daniel Brühl nagyot alakít Lauda bőrébe bújva, akárcsak Chris Hemsworth mint a laza James Hunt. Az adott évben, 1976-ban a világbajnoki címet végül James Hunt nyeri el, de Lauda nagyon sokat tanul a küzdelemből és autóbalesetéből (melyben súlyos égési sérüléseket szenved). Életét három világbajnoki címmel, 70 évesen zárja, és csak 2019-ben hal meg (Hunt 45 évesen, 1993-ban). Ez a film egyszerre szól küzdeni akarásról, versenyszellemről, a... több»
Nagyon jó alapötlet, unalomba fulladó kivitelezés Nagyon jól indul a film mind történetben, mind pedig látványban és a rendezést illetően. Adott egy amerikai fiatal, akit egy nap tragédia ér, belekeveredik egy terroristacsoport támadásába, melynek során barátnője is meghal (sokakkal együtt). A fiú bosszút esküszik, és saját szakállára a terroristasejt felkutatására indul. Már egészen közel jut a csoport vezetőihez, amikor a CIA felfigyel a férfira, és közbeavatkozik. Mitch (Dylan O'Brien) az ügynökség embere lesz. Innentől sajnos leromlik a film, és fokozatosan csúszik az unalomba.
Nyomozós, üldözős akciófilm, a 90-es évek egyik legjobbja Az egyik legjobb nyomozós, üldözős akció-thriller, amit valaha láttam (noha női rendező készítette). Most néztem meg harmadjára, és most képes voltam izgulni rajta. A főszereplők mára megöregedtek, de ez a filmjük örökre emlékezetessé teszi őket a filmrajongóknál. A téma is aktuális 26-27 év elteltével is. Adott egy saját hasznára ténykedő orosz tábornok, aki atombombákkal üzletel, és adott egy Amerika-gyűlölő szerb pasas, aki családja halálán akar bosszút állni fél New York eltüntetésével. Párosuk ellen csak a csinos CIA-dokinő (Nicole Kidman) és egy kőkemény amerikai alezredes (George Clooney) tud hatékonyan fellépni. Itt jegyezném meg, Clooney-t végig ezredesnek szólítják, holott a váll-l... több»
Klasszikus Tudom, szentségtörés, de azon kevesek közé tartozom, aki olvasta és látta is az Isten hozta, őrnagy úr!-at, de nem szereti. Örkény István remek író, az egyperceseinek egy részét kívülről tudom, de ez a sztori nekem nem szimpatikus. Adott egy idegileg sérült tiszt, aki megtéveszt egy egész családot, amikor eltáv alatt náluk vendégeskedik. Szerencsétlenek mindent eltűrnek neki fiukért, aki alatta szolgál a fronton (holott már nem is él). Latinovits túljátssza a szerepét, pedig a Tizedes meg a többiekben óriási (bár egy picit azt is túltolja).
Többször nézős, zseniális Ez az a film, amelyben a forgatókönyv, a rendezés és a színészi alakítások is egyaránt magas szintűek. Számomra a vitriolos párbeszédek és a XIX. századi háttérképek a legszórakoztatóbbak, illetve legélvezetesebbek. Robert Downey Jr. egyszerűen szenzációs alakítást nyújt. Sherlock Holmes karaktere a részletekre figyelő nyomozózseni figuráját juttatja eszünkbe Arthur Conan Doyle regényei alapján, azonban Guy Ritchie rendezésében egy csodabogarat ismerhetünk meg. Egyszerre vicces, esetlen és elvarázsolt, miközben utánozhatatlan a stílusa, és kivételes a logikája az apró részletekre figyelés bámulatos tehetségével. Segédje, Watson doktor kicsit az ellentéte: józan, precíz, nyílt és egyenes jell... több»
A korábbi változat jobb A történet valós és sokkoló, az önmagunkkal való szembenézésre ösztönöz bennünket. Mit tennénk hasonló helyzetben? A túlélésért hajlandóak lennénk arra, amire az uruguayi fiatalok? Ők bevállalták, és elhunyt társaikat táplálékká tették. A sztori megosztó, sokan kizárnák, hogy megtegyék ezt, de valójában nem tudhatjuk, hogyan reagálnánk erre a szitura. Akik viszont segítségért mentek, valódi hősökké váltak. A történet korábbi feldolgozása nekem jobban tetszett. Az új, netflixes verzió inkább közepes, egyszer nézős.
Közepes humor, felszínes cselekmény Önmagában lehet jó egy vígjáték akkor is, ha felszínes, de ha felszínessége mellett még humorban is gyenge, akkor a végeredmény nem lehet jobb közepesnél. Ez a baj ezzel a filmmel. Szép emberek, kisportolt hapsik, csinos nők szerepelnek benne, de az egész alapsztori borzasztóan klisés és gyenge, miközben túl sok vicces helyzetet sem kapunk. A film elején a WC-ben nadrágját vízzel lelocsoló fiatal már megvolt sok más filmben is. A nadrágba került pók miatt pucérra vetkőző főhős pedig nem annyira vicces. Az egymás fenekének balfék fogdosása pedig alpári és mesterkélt. Ahogyan sajnos az egész is úgy, ahogy van. Elég sok dolog hiányzik ebből a vígjátékból, de leginkább a jó sztori és a jobb szín... több»
50 Az űrhajós (2024)
Fura film az Űrhajós, mert egyáltalán nem arról szól, amire számítanánk. Nem a tudományos fantasztikum, a világűr megismerése, vagy idegen civilizációk felkutatása áll a középpontjában, hanem valamiféle szürreális moralizálás magányról, kapcsolatokról és az élet értelméről. Az egyik fél egy cseh űrhajós (? WTF) a másik pedig egy rejtélyes űrpók. Adam Sandler, akinek színészi munkássága a gagyi szinonimájává vált az évtizedek alatt, ezúttal egy komolyabb karaktert formál meg. Sajnos maga a film gyenge, így a nagy áttörés elmarad Sandlert illetően is. Az űrhajós című film egy unalmas, szürreális pszicho-dráma, érdektelen konfliktusokkal, elcsépelt frázisokkal és gyenge színészi teljesítménnyel... több»