Filmbarbár

Felnövéstörténet hiúz módra
Nagyon elbűvölő és szórakoztató, ugyanakkor érzelmekkel is teli dokumentumfilm két hiúzról és a "pótapukájukról", Miloš Majda szlovák vadőrről. A férfi felneveli az "ajándékba" kapott állatkerti hiúzkölyköket, majd megpróbálja "visszavadítani" őket, hogy így is elősegítse a populáció gyarapodását. A stáb másfél hónapos koruktól kezdve dokumentálja a két kölyök mindennapjait, láthatjuk, amint először természetesen szívszaggatóan sírnak az anyjuk után, de később túllendülnek a holtponton, és elkezdenek önállósulni. Számtalan mókás jelenetnek lehetünk szemtanúi, a kis gézengúzok felforgatják a panellakást játék közben, majd szállítókosárban élvezik a zuhanyozást. Később fokozatosan megismerked... több»

Sajátos mikrovilág
Az Univerzum című osztrák ismeretterjesztő sorozat egyik legkorábbi epizódja nem túl távoli vidékre kalauzolja el a nézőt, "mindössze" Schönbrunnig jut el. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a "szomszédban" ne lenne bőségesen látnivaló, amit ez a film is tanúsít. Schönbrunn több szempontból is izgalmas hely, hiszen mind a palota belseje, mind az épületet körülvevő kastélypark rengeteg élménnyel és felfedeznivalóval szolgálhat a nyitott szemmel járó érdeklődő számára. A film főként a 18. század második felének és a 19. századnak az eseményeire összpontosít, ami kétségtelenül Schönbrunn fénykora volt, ugyanakkor viszont nekem így egy kicsit hiányérzetem volt, hiszen viszonylag keveset tudhattunk... több»

Ez a mintegy 50 perces dokumentumfilm/természetfilm a Hortobágy egyik legrosszabb talajadottságú területére, a jellemző módon Csúnyaföldnek elnevezett vidékre kalauzolja el a nézőt. Sok archív filmrészlet segítségével megismerhetjük a halastavak kialakításának mikéntjét, illetve a Hortobágyi Nemzeti Park létrejöttének indítóokait is. Közben bepillanthatunk a Csúnyaföld vadvilágának mindennapjaiba, de azt is láthatjuk, hogy az egyes évszakokban a környéken élő emberek hogyan próbálják hasznosítani e terület adottságait. A vizes élőhely főként a madaraknak nyújt megfelelő szállást, így e film is zömmel az ő életükre összpontosít, sokféle vízimadár mindennapjaiba kaphatunk bepillantást a képkoc... több»

A vérig sértett androidok lázadása
Ha őszinte vallomással szeretném kezdeni, azt mondanám, hogy a film megnézése után kiderült számomra: Michael Crichton bizony jobb író volt, mint rendező. Ugyanis az alapvetően jó kiindulóponttal rendelkező történet tele van kihagyott lehetőségekkel, ráadásul fejfájdítóan unalmas. Noha már régóta fentem a fogam erre a filmre, a megnézése után eléggé nagy csalódottságot éreztem. Egyrészt roppant lapos a cselekmény íve, másrészt a magyar cím is kissé félrevezető. Az angol cím (Westworld) egyrészt valóban utalhat a Vadnyugatra, másrészt azonban a modern nyugati világra is, amelynek a társadalomkritikáját adja a történet. Más kérdés, hogy az alapvetően jó – és a 70-es évek elején még viszonylag ... több»

Habár azt hihetnénk, hogy csak az utóbbi évek-évtizedek "furcsa" jelensége - mondjuk magyar viszonylatban nézve - például a nagyvárosban feltűnő vaddisznócsorda, ha jobban belegondolunk, az állatok mindig is jelen voltak akár a metropoliszokban is, még ha tényként kezeljük is azt, hogy az ember kétségtelenül egyre inkább kiszorítja a vadállatokat a természetes élőhelyükről. Ez a film remekül bemutatja, hogyan képesek alkalmazkodni a vadállatok az épített emberi közeghez, és hogy még a legnépesebb, legzajosabb nagyvárosokban is hogyan tudnak tanyát verni. Néhol humoros vagy szívmelengető, máskor kicsit komorabb jelenetekkel mesél a film a városokban élő jószágokról, a denevérektől, mókusoktól... több»

Ahogyan az a filmben is elhangzik, az emberek hajlamosak szinte semmibe venni a növényeket, illetve természetesnek vesszük azt, hogy körülöttünk vannak. Ugyanakkor viszont egy bonyolult ökoszisztéma részei, levegővel és táplálékkal látják el az állatokat és az embereket, akik cserébe a segítségükre vannak a szaporodásban. Ez a film látványos képekkel mesél a növényeknek az élet fenntartásában játszott szerepéről, a természeti tényezők sokszor kaotikusnak ható, mégis észszerű összefüggéseiről, és habár kevés új információval szolgál, mégis - úgy tűnik - újra és újra el kell ismételni számunkra ezeket, mert elfelejtjük azt, hogy növények nélkül nem lenne élet a bolygónkon. A filmből is kitűnik... több»

Megtörhetetlen lélek
A talán az utolsó polihisztorok közé sorolható Tessedik Sámuel amolyan "ismeretlen ismerős": a nevét szinte mindenki ismeri, a munkásságát már valószínűleg kevesebben. A lelkész, író, pedagógus és mezőgazdász göröngyös életútja talán jól példázza a mindenkori magyar értelmiségiek közül is kiemelkedő személyiségek nehéz sorsát: túl korán jönnek, túl kevés értő fülre találnak, de hittel végzik mindazt, amit tesznek. Maga Tessedik is jól látta, hogy nem mindenki érti meg a törekvéseit, mégsem hátrált meg a problémák elől. Ez a dokumentumfilm szép tisztelgés Tessedik személye és munkássága előtt, a megszólalók - történészek, egyházi személyek stb. - részletesen szólnak a tudós életútjáról, tev... több»

A színház és az erkölcsök
Habár a filmet - illetve az alapjául szolgáló színdarabot - vígjátékként emlegetik, a komikus elemek ellenére is inkább tartanám szatirikus tragédiának, még ha a befejezés nem is tragikus, "csak" pesszimista. A történet helyszíne persze zömmel egy színház, ami eleve utal arra, hogy amit a néző látni fog, az alapulhat ugyan a valóságon, mégis csupán játék. A történet pedig az emberi konformitás, megalkuvás, illetve a hatalom és az alávetettség időtlen kérdéseit járja körbe, vitriolos eszközökkel. A film főszereplője Hamar Imre (Szervét Tibor), a színházhoz nem értő, felülről kinevezett új igazgató, akiről rövidesen kiderül, hogy csak a pénz érdekli, illetve hogy kegyetlen manipulátor, akinek ... több»

A Földet elpusztító ember jövője
Ez a furcsa című film komoly etikai-társadalmi problémákat boncolgat, de nehéz megmondani, hogy lehet-e bármilyen pozitív hatása az emberek gondolkodására. A körülöttünk lévő természet tönkretétele sajnos nagyon is égető gond, vagy akár azt is mondhatjuk, hogy mi magunk vagyunk az égető gond, hiszen az ember az egyetlen olyan állatfaj, amely képtelen szimbiózisban élni a természettel, sőt, amely képes elpusztítani azt. A film egyik legsúlyosabb mondanivalója számomra az volt, hogy az ember kialakított egy olyan szuperorganizmust, amely mindenkit "rabságban" tart, mindannyian ennek részei vagyunk. A fogyasztás, a javak elosztása olyan bonyolult szisztémát hozott létre, amely kiszakadni látsz... több»

Alexander von Humboldt neve sokak számára ismerősen csenghet (főleg tudományos körökben), azonban az életútjáról, munkásságáról, személyiségéről keveset tud az átlagember. Annak ellenére sem tudunk túl sokat az utóbbi dolgokról, hogy Humboldt széles körű tevékenységet fejtett ki, számos tudományterületen végzett kiemelkedő munkát, ráadásul kiterjedt írott forrásanyagot hagyott maga után. Akár az egyik utolsó nagy polihisztornak is tarthatjuk őt, s mivel a természetet annak egységében fogta fel, így juthatott el olyan tudományos eredményekhez, amelyek alapjaiban változtatták meg a saját korának ismereteit. És ami talán a legfontosabb: az elsők között volt, aki felismerte az emberi tevékenység... több»

A kémek világa alulnézetből
A kémek, hírszerzők, ügynökök világáról leggyakrabban valami akciódús történet jut az eszünkbe, s vélhetően sokak szemében egy James Bond- vagy Ethan Hunt-féle "szuperhős" karakter testesíti meg az "átlagos" ügynököt. (A magam részéről kissé nevetségesnek tartom az efféle "felfújt", látványos történeteket, és megítélésem szerint pl. a Bond-filmek önmagukban véve is a műfaj paródiái, lehetetlennél lehetetlenebb főgonoszok és képtelen kütyük felsorakoztatásával, de ez már más kérdés.) Sokkal kevésbé ismertek azok a munkák, amelyek sem nem izgalmasak, sem nem látványosak, viszont talán hitelesebben mutathatják be, milyen mocskos is (volt) a hírszerzés világa. Ez utóbbiak közé tartozik jelen fil... több»

W. A. Mozart a világ egyik legnépszerűbb zeneszerzője, dallamait milliók ismerik, fütyülik, sőt, még telefonos csengőhangok is születtek belőlük. De ismerjük-e Mozart személyiségét, zsenijének lényegét? Tudunk-e többet róla annál, hogy "csodagyerek volt", hogy "rengeteg remekművet komponált", és hogy "fiatalon meghalt"? Habár sokan és sokat foglalkoztak ezzel az életúttal és életművel, ahogyan az ebben a filmben is elhangzik, nem jutottunk sokkal közelebb e nagy szellem titkának megfejtéséhez. Ebben a dokumentumfilmben sok zenész, illetve zenetudós próbál vizsgálódni, de leginkább csak kérdések és kételyek megfogalmazására futja, ami persze nem baj, hiszen további kutatásokra ösztönöz. Többe... több»

A műfaji klisék halmozása
A giallo fénykorának egyik kevéssé ismert – és talán kevéssé jelentős – darabja lett ez a produkció. Habár a műfaj egyik dreamteamje (Edwige Fenech és George Hilton) itt újra összeállt, a végeredményt még ők is csak az elfogadható szintre tudták feltornázni. Ez a film inkább a krimis-nyomozós thriller hagyományait követi, mint a véres/erőszakos giallóét, noha azért itt is akadnak gyilkossági jelenetek, és e történetben is jelentős szerephez jut a szexualitás és a gyilkosság/erőszak összekapcsolódása. A cselekmény – amint az nagy nehezen kiderül az idő múlásával – végső soron egy toronyház lakói körül bonyolódik, valaki ugyanis fiatal, vonzó nőket gyilkol halomra, és a tettes indítéka persze ... több»

Világvége kicsiben, avagy az állatiassá degradálódott emberiség kritikája
A csehszlovák filmekről az „átlagnézőnek” legtöbbször a vígjátékok jutnak eszébe, vagy éppenséggel még néhány tragikusabb/szatirikusabb mű (mint pl. a Szigorúan ellenőrzött vonatok vagy a Pacsirták cérnaszálon). Valószínűleg csak kevesen asszociálnának a kissé merészebbnek tűnő kísérletezgetésekre (Vámpír négy keréken), és jó néhány olyan alkotás született, amely még az egykori keleti blokk országaiban is jóformán ismeretlennek mondható (legalábbis Magyarországon valószínűleg az). Ez utóbbiak közé tartozik jelen filmünk is, amely első pillantásra disztópikus sci-finek tűnik, ám végső kicsengésében inkább társadalmi-történelmi parabolaként értelmezhető. A történet kezdetén homályos utalásoka... több»

A titokzatos
A Csendes Föld (néha Néptelen Földként is magyarítják a címet, noha szerintem hazánkban nem feltétlenül mutatták be moziban a filmet) szürreális-szatirikus kalandozás egy furcsa világban. Azaz talán nem is az elnéptelenedett Föld a "főszereplő", sokkal inkább egy kisember és az ő eszmeisége, s az ő saját világát barangolhatjuk be e kissé talán elnyújtott történet során. A főhős, Zac Hobson (Bruno Lawrence) egy reggel felébredve azt tapasztalja, hogy a lakóhelye teljesen kihalt, az egész városban egyetlen ember sincs, ami egy rejtélyes tudományos kísérlet eredménye lehet. Persze erre csak szép lassan derül fény, s a férfiból előtörnek a különböző emberi érzelmek és gyarlóságok. Eleinte "csak"... több»

Halál az orosz harcmezőn
A II. világháború az elmúlt évtizedekben a filmesek kedvelt témájának bizonyult, számtalan országban készültek a problematikát boncolgató alkotások, hol véres háborús filmek, hol maró szatírák, hol a háborút "csupán" háttérként használó drámák formájában. És amíg az angolszász munkák meglehetősen jól ismertek - és aránylag könnyen elérhetőek, illetve például a televíziós csatornák által is sugárzott alkotások közé sorolhatók -, az idősebbek pedig emlékezhetnek a szovjet filmgyártás termékeire, addig mondjuk a német vagy olasz háborús filmek kevésbé kerültek be a köztudatba. Az olasz repertoárt gyarapítja jelen filmünk is, amely szokatlannak tűnő, olasz-szovjet koprodukcióban készült. (Az 196... több»

Egy szerelmi háromszög és egy kalandor politikai vállalkozás története a Bach-korszak Magyarországán
Szépen fényképezett, de sutaságoktól sem mentes történelmi „kalandfilmet” láthat az érdeklődő, ha előveszi András Ferenc eme – viszonylag ritkán játszott – munkáját. Műfajilag nehezen besorolható a Vadon, de ugyanez mondható el az esztétikai értékeiről is. Nem könnyű ugyanis eldönteni, hogy a rendező művészfilmet akart-e kreálni, vagy inkább közönségfilmet. A végeredmény egy felemás valami lett, mintha András Ferenc ötvözni próbálta volna a két szemléletmódot, és egyiket sem merte volna feláldozni a másikért. Egyszerű kalandfilmnek túl mély és komor, művészfilmnek viszont nem elég mély lett a Vadon, ami nagy kár. Az 1859-ben játszódó történet a Magyar Légió maroknyi katonájának sorsát követi... több»

Kisiklott életű emberek kilátástalan vergődése a sors hálójában
A polgárpukkasztó, merész hangvételű filmjeivel híressé - vagy talán hírhedtté - vált Marco Ferreri az 1970-es években megrendezett szatirikus-vitriolos történeteit követően a 80-as évek elején egy nyomasztó, fullasztó atmoszférájú, erotikától sem mentes melodrámával jelentkezett. A hétköznapi őrület meséi önsorsrontó emberek tragikus története, akik a saját nyomoruk fogságában vergődnek, miközben a többi ember róluk talán mit sem tudva éli a saját kis- vagy nagypolgári életét. A film főszereplője, Charles Serking valójában egy német-amerikai író-költő, Charles Bukowski alteregófigurájából született meg. Bukowski egy lecsúszott, alkoholista művész volt, aki kétségbeesetten próbált felkapaszk... több»

A romlott vadnyugati arisztokrácia torzképe
A spagettiwesternek felfutása idején több olyan filmrendező is kipróbálta a képességeit e műfajban, aki később nem ezekről az alkotásairól lett híres (vagy néha hírhedt). Közéjük tartozott Lucio Fulci is, akinek a neve valószínűleg még a legnagyobb rajongóiban sem azonnal a westerneket idézi fel, holott ezek a munkái gyakran jóval kifinomultabbak és intelligensebbek, mint mondjuk a horrorjai. Ilyen viszonylag ismeretlen műve A mészárlás ideje is, amely szintén a problémaközpontú megközelítésről tanúskodik, ugyanakkor viszont Fulcitól, illetve a műfajtól egyáltalán nem szokatlan módon az erőszak is jelentős szerepet kap benne. A történet mondhatni szokványosan kezdődik, egy férfi, Tom Corbett... több»

Céltalan kergetőzés Svájcon keresztül
Habár sokfelé olvastam olyan vélekedéseket, hogy Charles Bronson jobb filmjei közé kellene sorolni ezt az alkotást, megítélésem szerint a bronsoni életműnek vannak ennél sokkal színvonalasabb darabjai is. A Szerelem és golyók számomra meglehetősen gyengécskének bizonyult, több okból is. A történet több sebből látszik vérezni: egyrészt nehezen hihető, hogy egy elfoghatatlan, szinte mindent és mindenkit hatalmában tartó drogbáróval egy idősödő, alig felfegyverzett zsaru bármiféle támogatás nélkül szembe tudna szállni, aki ráadásul egy számára idegen országban tökéletesen kiismerni látszik magát, másrészt a drogbáró figurája inkább tűnik paródiának, mint "valós" személynek. A film eléggé zavaro... több»