Akció nélküli lehengerlő sci-fi Aki a pörgős és "látványos" sci-fi filmekhez van hozzászokva, az az Érkezésben határozottan csalódni fog. A történt látszólag nem tartogat túl sok újdonságot, azonban mikor az ember jobban belemélyed, kellemes csalódás érheti. A játék teljes egésze egy lassabb, akció nélküli vonalat követ, de ennek ellenére sikerül átadnia meglehetősen nyomasztó hangulatban az üzenetét. Az Érkezés nagyon jó választás lehet mindazoknak, akik szeretik a komolyabb, ám mégsem túl zavaros mondanivalóval rendelkező (sci-fi) filmeket.
Látogatás a pszichiátriára Miloš Forman méltón nyerte el az Oscar-díjat ezen filmje után. A száll a kakukk fészkére zseniális történetet dolgozol fel, de persze mindez mit sem érne a kiváló színészi játék nélkül. Csak hogy pár példát említsek: Jack Nicholson tehetsége itt mutatkozik be gyakorlatilag legelőször, Louise Fletcher is nagyszerűen alakította a szadista "mindenki által utált" nő szerepét, na és persze a néma főnök karaktere is emlékezetesre sikeredett. Mindezek mellett ez a film természetesen nem csak a története és színészi játéka miatt lett ilyen sikeres. Egy olyan világot tár elénk, ami által az ember kissé másképp szemlélheti a társadalmunkat, pontosabban szólva a "jók" és a "rosszak" (társadalmilag kev... több»
Ízig-vérig háború Az első világháború drámai oldalának bemutatását célozta meg Sam Mendes sokkal inkább ember- és érzelemközpontúsággal, mintsem a már hasonló filmeknél megszokott folyamatos öldökléssel. Ennél a háborús filmnél végre nem az a történet (küldetés) lényege, hogy minél több ember haljon meg, és a mindennél jobb, legyőzhetetlen szövetségeseket fényezze. Az 1917 sokkal inkább egy egyszerű katona szemszögéből átélt rövid eseménysorozat drámai bemutatására törekszik. Mindezt kiegészíti a "vágatlan" filmvezetés és tökéletes zenei aláfestés is. Nem gondolnám, hogy ötcsillagos alkotásról lenne szó, de az elmúlt évek hasonló kaliberű filmjeihez viszonyítva mindenképpen komoly és említendő alkotásnak szám... több»
Lejárt sztori, ütős humor Minden szempontból lejárt és klisés történet, de a szókimondó humorával ezt bőven tudja kárpótolni. Kétségkívül a mai napig (a sok Netflixes, tiniközpontú tartalmak közt is) az egyik legjobb vígjáték a témában. Egyszer nézős, de akkor garantált a szórakozás.
A történet lezárul A legendás Corleone család történetének trilógiája lezárul. Megismerhettük Vito, majd Michael Corleone kalandos életútját, miközben az alvilág rejtelmeibe kaphattunk bepillantást. Annyi biztos, hogy a Keresztapa trilógiájának népszerűsége és sikere teljesen magától értetődő. Bátran nevezhetjük ezt a trilógiát a maffiafilmek bálványának, mint ahogyan Al Pacinot a lehető legjobb alvilági főnököt játszó színésznek.
Vito Corleone hagyatéka A Keresztapa második része tulajdonképpen két filmet rejt magában. Az egyik felében Michael Corleone az apjától örökölt bűnszervezet vezetésének nehézségeit láthatjuk, míg a másikban magának a családfőnek – Vito Corlenénak – az élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. A trilógia második felvonása is legalább olyan jó, mint az első, itt is igazi olasz, igazi maffiahangulatban játszódik a történet teljes egésze. Egyértelműen alapmű minden ember számára, aki kicsit is érdeklődik a maffiakultúra iránt.
Az alvilág filmek koronázatlan királya A keresztapa trilógia mára már bőven a legismertebb, mindenki által kedvelt filmek közé tartozik, így nem is akarok róla sokat beszélni. Kötelező darab mindenki számára, még azoknak is, akik nem kifejezetten vannak oda a "régimódi" filmekért. Nyilván lassabb a játékmenete, mint a mai pörgős akciófilmeknek, de szerintem ezért is olyan élvezetes. A Keresztapa egy teljesen más világba varázsol el bennünket, ami meglehetősen élethűen mutatja be a klasszikus alvilági lét rejtelmeit, annak pozitív és negatív jellemzőit egyaránt.
A vérbeli maffiafilm Ezzel a mára már ikonikussá vált gengszterfilmmel bepillantást nyerhetünk a klasszikus szervezett bűnözés világába, mindezt olyan lehengerlő hangulatban adja át, hogy az ember teljesen beleéli magát Henry alvilági életútjába. Ha már Henrynél tartunk, meg kell említeni azt fergeteges színészi játékot, amit közel az összes szereplő kiválóan alakított. A Nagymenőkben minden megvan, ami egy vérbeli, körítések nélküli maffiafilmhez szükségeltetik.
A drogbiznisz Facebookja Nagyon komoly és egyben szomorú 21. századi társadalmi problémákat vázol fel ez a sorozat, mindezt a lehető legmodernebb és legfiatalosabb tálalásban. Az alapsztori végtelenül egyszerű és lejáratott, ezt nem is részletezném. A csavar nyilvánvalóan abban van, hogy a zseni és kocka barátja a megszokottnál kissé eltérő iparágba fog bele. Kezdetben csak kisebb mennyiségben árulnak ecstasyt, majd idővel az egész internetet behálózó, hatalmas drogáruház üzemeltetői lesznek. Az egész történetben számomra az az érdekes, ahogyan egy illegális üzleti ötletet teljesen komolyan, minden erőfeszítés megtételével virágoztatnak fel. Szerintem ez a sorozat nemcsak a tiniknek lesz érdekes, hanem még a vállalk... több»
Hatalom, Kokain, Tony Montana A '80-as évek kokainban és bűnözésben úszó Miami városában járunk, ahol a Kubából menekült Tony Montana nehéz, ám egyre fényesebb alvilági életébe nyerhetünk bepillantást. Al Pacino már kellően bizonyította tehetségét maffiabőrbe bújva (Keresztapa trilógia), azonban mégis a Sebhelyesarcúban történő alakítása egy teljesen más karaktert követelt magának. Tony Montana egy látszólag irigylésre méltó, fényűző életmódot élt, ám mégis a karakterének jellemét és személyiségjegyeit senki sem kívánná magáénak. Egy olyan "tejhatalmú" maffiát ismerhetünk meg, aki mindennél jobban küzd a saját céljaiért, mindezt karizmájával és mindent felülmúló kitartásával éri el. Attól függetlenül, hogy a legtöbb csel... több»
Akarok én erre emlékezni? Már az elején leszögezném, hogy a film koncepciója alapvetően zseniális, ám nekem mégis valahogy hiányos, darabos lett a végeredmény, amit produkált. Az egész filmben történő időbeli ugrások már egy idő után közel követhetetlenek lesznek, szóval itt aztán tényleg nem szabad elkalandozni. Ezzel még mindig nem lenne gond, ha ezt jól kivitelezték volna (mint már megannyi ehhez hasonló alkotásban), ám mégis én számos hiányosságot találtam benne. Első nézésre nem kifejezetten nyerte el tetszésem, de talán majd ha újranézem, megváltozik róla a véleményem.
Modern sci-fi modern tálalásban A District 9 kellően elrugaszkodott a valóságtól a sci-fi elemeivel, ám mégis sikerült valamilyen szinten reálisan megközelítenie ezt az érdekes felvetést a rák űrlények(?) és ember kapcsolata között. A dokumentumfilm jellege egy egészen érdekes benyomást kelt a film egészében, mindemellett törekszik akció és drámai jeleneteket is bele-bele csempészni felvezetésébe. Nem mondom, hogy egy korszakalkotó sci-fi, de kiemelkedőnek biztosan kiemelkedő a mai (szegényes) felhozatal között.
Egy pszichopata története Már azt hinné az ember, hogy nem tudnak újat mutatni ebben a középiskolás, tini témakörben... És akkor jön A ki***szott világ vége, ami egy olyan bizarr és sötét nézőpontból szemlélteti velünk az életet, amihez eddig hasonlót még nem igazán láthattunk a Netflixen. A két főszereplő egyre inkább kibontakozó kapcsolata és a fiú (James) folyamatos "átalakulása" pszichopatából szerelmes tinivé egy nagyon érdekes produkcióvá alakítja az amúgy gyengén induló történetet.
Vadnyugati kaland Habár az első két részt minőségileg szerintem meg sem közelíti, még így is egy bőven szórakoztató filmről van szó, egy igazi, halhatatlan klasszikusról. Nekem ez a vadnyugatos felvezetés nem volt a kedvencem, néhol kissé sántított a film felvezetése, bár persze ugyanolyan vicces volt az önmagát ismétlő jelenségek bemutatása (a két család közti "viszály", a kergetőzés stb.), mint ahogyan azt már a második részben láthattuk. Még ha talán nem is ez a rész a legerősebb a többi közt, abban biztosak lehetünk, hogy a Vissza a jövőbe trilógia kihagyhatatlan mindenki számára.
Vissza a jelenbe A vissza a jövőbe trilógia az, aminek a folytatása is legalább olyan jóra sikeredett, akárcsak az első része. A két rész valamelyest kiegészíti egymást, amit az elsőből hiányoltunk, azt a másodikban megkaptuk, és persze fordítva is. Az, ahogyan 2015-öt ábrázolták, mai szemmel már igen viccesen hat, azonban ez akkoriban teljesen megfelelt a sci-fi műfajának :).
Egy retró kaland Az időutazást a filmekben a mai napig nem tudták kellő izgalommal reprezentálni, éppen ezért amikor azt mondja valaki, hogy mondjunk egy időutazós filmet, gyakorlatilag minden embernek A vissza a jövőbe fog először eszébe jutni. Igen, szerencsére még a fiatalabb generáció számára sem merült feledésbe. Mai szemmel is egy élvezetes, vicces produkcióra gondolunk, amikor ez a film jut eszünkbe.
Gotham őrangyalának befejező története Számomra EZ az igazi Batman film. A trilógia mindhárom része zseniálisra sikeredett, bár nekem ez a személyes kedvencem (igen, még a Sötét lovagot is lepipálta). Megismerhetjük Batman minden arcát, kaptunk egy motivált főgonoszt (bár természetesen Jokerhez képest labdába sem rúghat...), valamint a történet is teljesen helytálló és fordulatos. Az egyik kedvenc szuperhős filmem, mindenkinek melegen ajánlom, főként azoknak, akiknek már az első két rész is tetszett.
Tényleg ez minden idők egyik legjobb filmje? Habár sosem olvastam Batman képregényeket, és a DC univerzumában sem vagyok túl jártas, abban biztos lehetek, hogy ez a film Batmant, Jokert és persze a többi szereplőt is nagyszerűen ábrázolta. Remek történet minden szempontból, nem tagadom: nekem is egyik kedvenc szuperhős témájú filmem, bár ettől független személy szerint még kissé túlzásnak vélem ezt a hatalmas áradatot vele kapcsolatban - bár persze ízlések és pofonok. Mindenesetre melegen ajánlom mindenkinek, aki még nem látta.
A Batman trilógia kezdete A legendás Christopher Nolan által rendezett Batman: Kezdődik minden tekintetben korszakalkotó volt a szuperhős mozik tekintetében, a sztorit remekül kivitelezték, a néző figyelmét végig a képernyőn tartja. Érdemes megemlíteni Christian Bale komor, de teljesen eltökélt karakterét, igazán zseniálisan kivitelezte a szerepét, de természetesen a többi szereplő is bőven megállja a helyét.
Mestermű volt akkor is, most is Habár mai szemmel a Mátrix kép világa már igen megmosolyogtató, az üzenet, amit át akar adni, még mindig roppant érdekfeszítő és bizarr. Az akkori sikere a 2000-es évek elején teljesen érthető, hisz a sci-fi jellegű lassítások és egyéb modern jelenetei szokatlanok (a szó legjobb értelmében) voltak az akkori néző számára, és akkor még nem is beszéltünk a bizarr világáról, amit képvisel. Igazi kultuszfilm, amit mai szemmel sem szabad kihagyni, csupán érdeklődésünket nem a képi világra, hanem a történetre kell helyeznünk.
82 Érkezés (2016)
Aki a pörgős és "látványos" sci-fi filmekhez van hozzászokva, az az Érkezésben határozottan csalódni fog. A történt látszólag nem tartogat túl sok újdonságot, azonban mikor az ember jobban belemélyed, kellemes csalódás érheti. A játék teljes egésze egy lassabb, akció nélküli vonalat követ, de ennek ellenére sikerül átadnia meglehetősen nyomasztó hangulatban az üzenetét. Az Érkezés nagyon jó választás lehet mindazoknak, akik szeretik a komolyabb, ám mégsem túl zavaros mondanivalóval rendelkező (sci-fi) filmeket.