Ígéretes folytatás Nobunaga sok százezres seregével a filmen mutatott időszakban csak kevés másik hadúr mert szembeszállni. Viszont a fejére pályázó ellensége akadt bőven. Így a merényletek sora teljesen hitelesnek tűnik. Számos új és látványos sinobi praktikával bővül a támadások sora. Goemon családalapításával bővül a mese folyama, a szerzők nem ragadtak le a harcok bemutatásánál. A Tojotomi és a Tokugava klánok ekkor még kivárásra játszanak, és buzgón szolgálják Oda nagyurat a saját jól felfogott érdekükben. Mozgalmas, feszült helyzetekkel jól ellátott az új epizód. Követni azonban néha nehézkes, aminek az oka a korszakra jellemző, könnyen alakuló és felbomló szövetkezések sora. Határozottan előny, ha vala... több»
Nindzsa realitás A titokzatos nindzsák élete sokáig csak fantasy szinten jelent meg a japán mozikban, különösen a filmezés kezdeti időszakában. Leginkább a fantasztikus filmek varázslóihoz hasonlítottak, akik gyakorta villámmal sújtottak le az ellenségeikre. Ez a film hozott változást a róluk kialakult képben. Az új megjelenítés hátterében az állt, hogy a korabeli nindzsa mesterek először voltak hajlandók felfedni filmeseknek a „mesterségük” egyes titkait, megtévesztő praktikáikat vagy a behatolási módok addig rejtett technikáit, amiket az őseik a szamurájok ellen alkalmaztak.
A közönség lelkesen fogadta a váltást, pláne hogy a történetből kiderül, a sinobik éppoly hús-vér emberek, mint bárki más, és a kemén... több»
Két szemlélet ütközése, de működő elegy 1965-ben Sintaro Kacu kiválóan érezte magát. Színészileg sikeres volt, kitüntették, és megszületett az első fia. A Daiei korántsem volt ennyire rózsás helyzetben, mert még a pénzcsináló Zatoicsi sorozat is akadozni kezdett. A kiváló rendezőre, Akira Inoue kapta a feladatot, hogy próbálja visszaterelni a dolgokat a kedvezőbb kerékvágásba. Ő az italo-westernek jó ismerője volt, ez gyakran meg is látszik a képbeállításokban. Kedvelte az alaposan kidolgozott forgatókönyveket, ami viszont Kacunak korántsem volt az ínyére, sokkal inkább egy alapötlet helyszíni variációira esküdött a forgatás során. Az biztos, hogy nála senki nem ismerte jobban a karakter természetét, továbbá a testbeszéde gyakorta... több»
Tőrőlmetszett klasszikus Az udvaroncok világából az alvilágba menekülő, és ott kétes hírnévre szert tevő, hamis szerzetes alakjáról készült film besorolásánál egyaránt megtalálható „komédia, tragédia, kalandfilm” címke a különféle filmes portálokon. Mindegyik igaz valamiképp, de aki egy meghatározott műfajt vár el a megnézéskor, valószínűleg csalódni fog. A magam részéről ezt az alkotást az „embermese” jelzővel illetném leginkább, ha rám bíznák a jellemzését. (Hadd szaporodjanak csak a címkéi.) Furcsa a forgatókönyve. Mintha több rövid novella indulna el egyszerre, és sehol nem volna központi elem. Az egyik sztori humorba kap bele, a másik az ifjúi hibák kérdését vesézi, miközben a háttérben ott ólálkodnak az alvilá... több»
Kalandok a címben, kevésbé a filmben 1964-ben a Daiei három Zatoicsi filmet is a piacra dobott. Az ok részben az volt, hogy meg akarták lovagolni a sikerhullámot, másrészt a kényszer, mert bizony a többi filmjük korántsem teljesített olyan jól a kasszánál, mint ez a saga. A Zatoicsi-filmek elsősorban a férfiakat célozták meg. Keresték is lázasan, mivel lehetne még új közönségréteget meghódítani. Jött a jól bevált hollywoodi recept. Mi kell a sikerhez? Írj a történetbe szerelmet, kisgyereket és kutyát – mondják az amerikaiak –, akkor biztosan nem fogsz bukni. A japán újítás csak annyi volt, hogy a négylábú kimaradt, helyette a humorra szavaztak. A rendezői székbe pedig Kimiyosi Jaszudát ültették. Már megint egy „daieis” döntés,... több»
Rejtett tartalom A „Sword Devil” látszólag egy szokványos kalandfilm, melyben sűrűn előkerülnek a katanák, de a valóságban mélyebb tartalmat hordoz. A forgatókönyvet az a Sibata Kenzaburo jegyzi, aki szívesen választott rendhagyó témákat. Például a Nemuri Kiosiro sorozat szintén ő művei alapján forgatódott.
A főhős a szamurájklán megvetett alakja, akit a hétköznapokban a többiek „kutyafi”-ként emlegetnek, ám szó szerint értve, és a legdurvább értelemben. A fizikailag rendkívüli harcos ész dolgában már korántsem áll jól, és pusztán a szolgálat érdekli. Kíméletlenül, minden gondolkodás nélkül öl, senkire nincs tekintettel. Hogy nem durva lélek, az abból derül ki, milyen szeretettel kertészkedik, a virágok szin... több»
Csúcsfilm A harmadik és a nyolcadik epizódok között a Daiei Stúdió ügyelt arra, hogy mindig legyen valami apróság a főhőshöz kapcsolódóan, amely valami pluszt ad a tulajdonságaihoz. Visszahozták a rendezői székbe Kendzsi Miszumit, akinél a masszőr sosem legyőzhetetlen hős, hanem közönséges, hétköznapi ember, csak éppen az átlagnál több finesszel a fejében és nagyobb erkölcsi érzékkel. Miszuminál a természeti képek az átlagnál nagyobb szereppel bírnak, néha kisebb vizuális költemények, amik ráerősítenek az emberi tulajdonságokra. Azt már tudja a néző, hogyha Zatoicsi valamit megígér, azt mindenképp végrehajtja. Az sejthető, hogy egy kisbaba erős érzelmi kötődést válthat ki, tulajdonképp bárkinél. Viszo... több»
A majdnem Superman színre lép Mindössze három év alatt ez már a hetedik Zatoicsi történet lett. Milyen messze volt már az eredeti, magányos, hibázó, szánandó, de mégis szerethető ember figurája. Masszőrünk nyomát hullák sokasága, köztük 4 elhullott bandafőnök jelzi a fejére változatos okokból pályázóknak. A stáb nem vacakolt, egyből az események közepébe vágnak. Egy puskagolyótól még a rendkívüli fürgesége sem képes (teljesen) megmenteni a kedvelt vak hőst, aki az angol címből könnyen követhető villanó kardjával tanítja rendre a „rakoncátlankodó” jakuzákat. Új szín, az eddigi karakterében még nem látott könyörtelen, precízen mérlegelő, igen dühös és bosszúszomjas Zatoicsi alakja. És micsoda emberfeletti tulajdonságokkal ... több»
Miután a Zatocsi sorozat meglódult az előző filmek sikere folytán, a stúdiónak el kellett gondolkodnia a következő minőség javulást hozó lépésen. Megtalálták a megoldást, a masszőrt „nagykorúsították”. Eddig önmaga védelmében, vagy pár szimpatikus emberért húzott kardot, ezúttal egy egész faluközösségért. Ráadásul abban a kemény helyzetben, hogy az ott élők szemében ő a fő gyanúsított a beszedett adópénzt tartalmazó ládika ellopásában. Jó ötletnek bizonyult a Japánban közismert Kuniszada Csuji jakuzafőnök bevonása történetbe, aki arrafelé afféle „helyi Rózsa Sándornak” számít a szegények melletti kiállása révén. Hogy simán ne menjenek a dolgok, arról a forgatókönyv gondoskodik. Csuji pár emb... több»
Akcióhalmaz némi logikátlansággal A fordulatos negyedik film után a Daiei még inkább akciódúsabb új történetet akart. Az biztos, ezen a téren a néző nem szenved hiányt a megnézés közben. Kivégzési paranccsal rendelkező szamurájok, három, új területre hajtó jakuza főnök, bosszúállásra áhítozó feleség, és sok ezer kecsegtető aranypénz. Motivációs indok bőven van a kardok előhúzására. Sintaro Kacu ezúttal nem holmi habozó japán Hamletként tűnik fel, hanem fülelő, szaglászó, gondosan tervező vak masszőr, aki szakképzetten öl, ha az kell. (A nemzetközi „On the Road” átkereszteléstől sokkal többre utal a japán eredeti cím, amely erős harci jelentést hordoz.) Kacu láthatóan élvezi a szerepet. A saját természetétől sem állt messze... több»
A Sinszen (~hűség) csoport (~gumi) történelmi szerepének megítélése máig vitatott Japánon belül. Egyesek szerint válogatott torokmetszők voltak, akik meglátták az esélyt a felemelkedésre egy zavaros társadalmi korszakban, és könyörtelenül végeztek mindenkivel, aki az utukba állt. Mások szerint derék hazafiak voltak, akiknek a tragédiáját az okozta, hogy nem ismerték fel, egy idejétmúlt államforma mellé álltak. Számos művészeti alkotásban bukkannak fel mindmáig. Természetesen a filmek sem maradnak ki a sorból.
Két nagy név jelzi téma fontosságát a filmen belül. Icsikava a karrierje csúcsán álló vezető színész volt Japánban. Mellé csatlakozott Tomiszaburo Vakajama, aki ígéretes kezdőnek számít... több»
A saga végképp beindul A gyengébbre sikerült második mese után nyilvánvaló vált, hogy a Daiei hatalmasat fogott a vak masszőr karakterével. Gyorsan reagált is vezetés, a harmadik film már bőven kapott anyagiakat, így színesben lett leforgatva. Miután a nézői kíváncsiságot tesztelték, a harmadik részt arra szánták, hogy a néző megtudja, hogyan lett Zatoicsi mesteri vívóvá. Így az országjáró útját az egykori mestere házába vezették vissza, ahol a masszőrt egy rejtett szerelem várja, mondhatni „fiúkéréssel.” A mester-tanítvány kapcsolat felborulása sem volt elkoptatott téma. Ezek jó ötletek voltak, viszont a részletekbe már számos hiba csúszott. Érthetetlen, hogy Zatoicsi miért megy mindig a baj közepébe. (Na jó, va... több»
Az első Zatoicsi történet sikere arra ösztönözte a pénzszűkében lévő stúdiót, hogy mihamarább folytassa a vak masszőr kalandjait. Kazuo Mori kapta meg az új történetet rendezésre, aki tökéletesen alkalmazkodott a Daiei feszített munkatempójához. (Volt olyan éve náluk, hogy 5 filmet vezényelt le!) Viszont az első történet kimunkált drámai történetét és képi világát ismételten prezentálni képtelenség volt, így az egyszerűbb csambara vonalra terelték át a folytatást. (Azért Mori szép apró részletekben tiszteleg az első film előtt a helyszínekkel, és a természet szerepe éppoly fontos nála, mint Kendzsi Miszuminál volt.) Sintaro Kacu már kidolgozta Zatoicsi elhajlásokra, pördülésekre és gyors köz... több»
Felemás lezárás A harmadik filmben a főhős belső változásain túl a másik nagy fordulat az volt, hogy Kendzsi Miszumi helyett a stúdió másnak adta a trilógia lezárást. Talán azért, mert őt a kalandfilmekre specializálták, míg a sátáni kard meséjének utolsó darabja a legösszetettebb mű a háromból. Erős benne a társadalom bírálat, az uralkodó harcosi réteg korántsem jó színben lett bemutatva. Elhagyták az egykori erényeiket, korrumpálódtak, népnyomorítók. Rjúnoszuke belső vívódásai szintén előtérbe kerülnek, a harci képességeit ritkábban kell csillogtatni. Meglehet, valóban nem Miszumira szabott a történet. Kazuo Mori stílusa viszont nem illik az előzményfilmekéhez, igazából nem is érezte át a folyamatot. Pers... több»
Egy legenda útnak indul Az 1900-as évek szamurájfilmes aranykora után a japán közönség érdeklődése egyre csökkent, visszaesett a nézőszám a témában született művek iránt. A stúdiók ezt észlelve gyorsan új hősöket kezdtek keresni. Shintaro Kacu állt elő a vak jakuza masszőr ötletével, és sikerült hozzá támogatást szereznie. A társadalom krémjét jelentő szamurájok helyett az ellenpont antihőse az alvilágból érkezik, és korántsem gáncstalan lovag. Esendő, néha gyarló, utálja azt, amiben élnie kell, de mindenkor kész kardot húzni az elesettek védelmében. Pont emiatt nem találja helyét a hagyományos jakuza bandák tagjai között, és örök kívülállóként, gyakran üldözöttként járja a végtelennek tűnő útját Japán rejtett alvi... több»
Látványos lezárás Tipikus csambara történet, annak számos sémáját használva. Japánban számos film által lett kidolgozva a hasonló történetek felépítése, így aztán mindig garantált a néző szórakoztatása, viszont az is igaz, hogy nincs meg benne az az eredetiség és hangulat, ami az első film varázsát adta.
Oicsi ezúttal a tipikus jótevő szamurájhős alakjára hasonlít leginkább. A második részhez hasonlóan ismét megérinti a szerelem, mert azt azért sejtették a szerzők, hogy valami személyes dolog is kell a történetbe a segítőkészségen túl. A saga legmozgalmasabb része, változatos próbatételekkel mutatva be a vak lány erkölcsi fölényét az ellenfeleivel szemben. Ügyesek a részletek, a korra jellemző gondokból fakad... több»
Miután az irodalmi alapmű a lélekfejlődés és a valós történelem keveréke, egy jó forgatókönyv bőven ad módot érdekes történet kreálására. Japánban három stúdió készítette el a regényfolyam feldolgozását, és nyugodtan ki merem jelenteni, a Daiei második filmje közülük a leginkább nézőbarát. Mozgalmas, igen látványos – külső és stúdiófelvételek ügyes keveréke –, és gondolati tartalomban sem szűkölködik. Rjúnoszuke a gonosz szimbóluma helyett kezd emberi arcot kapni. Számos történelmi alakkal találkozik a bolyongásai során, míg a fiktív elemek a belső út küzdelmeihez tesznek hozzá. Az antifőhős kezd ráébredni, hogy a bajainak fő forrása nem más, mint önmaga. Icsikava remekül érzékelteti a játék... több»
Nagy fordulatok A Socsiku filmvállalat 4 kalandot prezentált a vak leányról. Érdekessége, hogy főhősnő minden történetben más jellemként jelenik meg. A második részben már egy határozott, a férfias munkáját nagy hidegvérrel végző profit tálalnak fel a vásznon, hogy aztán középtájon a szerelemtől elgyengült nő lépjen a helyébe. A stúdió véletlenül sem akart önismétlésbe bocsátkozni. Azt közvetítik, hogy ha a férfi lélek békés, a legharciasabb nő is megszelídíthető. Egy darabig csak, persze, mert hát mégis kalandfilmről van szó, sokáig nem ülhet a cselekmény. A forgatókönyv ügyesen bánik az érzelmekkel, beleértve a nézőnek szánt fogásokat is. A vidéki japán életmódot követőket jól ellensúlyozzák a kisváros al... több»
Eseményfolyam a lélek útjairól A Great Buddha Pass rendkívül népszerű, és maratoni hosszúságú regényfolyam volt Japánban. A filmgyárak hamar lecsaptak rá. Elsőnek a TOEI készítette el a 3 filmét, Ucsida Tomu, arrafelé félistennek számító rendező kezére bízva a dolgot. A Daiei Stúdió 1960-ban választotta egy trilógia anyagává az anyagot. A legnagyobb sztárjuknak szánták az antihős szerepét, ügyelve rá, hogy az előző trilógiát ne másolják. Icsikava testileg másféle alkat volt, mint a papírra vetett főhős, így bizonyos részleteket át kellett alakítani a sikeres megformálásához. Korántsem robusztus alkat, hanem kígyó simaságú és pillantású gazember, aki mellett a királykobra szinte szelíd teremtés. A gyilkos ösztöne révén min... több»
Csambara klasszikus A japán filmipar a 19-es években kezdte felfedezni, hogy az arrafelé rendkívül népszerű mangák milyen kiváló filmes alapanyagok. Pláne, hogy az addig szigorú cenzúra szabályai olvadozni kezdtek, és egyre több rámenős jelenet úszta meg vágóollót. A Nikkatsu cég mindig szerette a trenditől eltérő alkotásokat, és különösebb gátlásaik sem voltak a rázósak mozzanatok képre vitele okán. Így aztán „Az űzött szamuráj” még a szigetországban is feltűnést keltett a rámenősségével, bár az igazi robbanást két évvel később Kendzsi Miszumi „Lone Wolf and Cub” filmjei okozták. Magyarországon ez a film lett az első fecskéje az új áramlatnak. Nagyot is szólt akkoriban, hiszen előtte még a szelídebb erőszak áb... több»
65 Az orgyilkosok csapata visszatér (1963)
Nobunaga sok százezres seregével a filmen mutatott időszakban csak kevés másik hadúr mert szembeszállni. Viszont a fejére pályázó ellensége akadt bőven. Így a merényletek sora teljesen hitelesnek tűnik. Számos új és látványos sinobi praktikával bővül a támadások sora. Goemon családalapításával bővül a mese folyama, a szerzők nem ragadtak le a harcok bemutatásánál. A Tojotomi és a Tokugava klánok ekkor még kivárásra játszanak, és buzgón szolgálják Oda nagyurat a saját jól felfogott érdekükben. Mozgalmas, feszült helyzetekkel jól ellátott az új epizód. Követni azonban néha nehézkes, aminek az oka a korszakra jellemző, könnyen alakuló és felbomló szövetkezések sora. Határozottan előny, ha vala... több»