Lipót Testvér

Jobb a másodiknál, de rosszabb az elsőnél.
Ripley-ről kiderül, hogy hová érkezett meg a Xenomorph-égetés után. A kiscsaj meghal, a Random arc halott, a derék robot (a kedvenc karakterem a második részből) szintén bekrepált. A karaktereket tekintve a börtönlakók közül egyik figura sem fogott meg. A története viszont király. Az, hogy végre Ripley-t is megtalálja a végzete, reálisabbá teszi a sztorit, ez a drámázás nekem nagyon bejön. Lényegesen jobb, mint a második része, amiből hiányoznak az eredeti karakterek (Bishopon kívül), bár nem rossz a történet ott sem. Ripley szexelt... ez valami új. Véleményem szerint Ripley maradhatott volna halott, de le kellett nyúzni még egy bőrt a filmgyűjteményről. Nem olyan ikonikus, mint az első kett... több»

Szééép...
Sajnos nekem anno lelőtték a poént, így hát nem ijedtem meg semelyiknél. De ez itt egy csodálatos műkincs, a sci-fi ikonja. Igazi mestermű. A karakterek zseniálisak, egyik későbbi Alienben sem ilyen profik. Habár... az a másik nő elég felejthető. Az űrhajós rész az elején a kedvenc jelenetem. Jonest, a macskát, meg Petert, a nagydarab fekete fazont nagyon adom. Sci-fi alapmű, mindenkinek ajánlom.

Nem tökéletes...
Imádtam az első részét, de ebben túl sok Xenomorph volt ahhoz, hogy olyan hátborzongató legyen, mint az első. Az, hogy ilyen könnyen meg lehet őket ölni, elveszi a durva hatást. De azért tetszett ez is. A legjobban a Királynő és Bishop tetszettek. A karakterek is túl sokan vannak ahhoz, hogy (az első résszel ellentétben) haláluk a hatás bármilyen formáját elérje. Maga a történet tetszett, de még így sem értem, hogy mitől lett népszerűbb az elsőnél. Tetszett, ahogyan a Királynő tojócsövét széjjellövik, majd kiszakad.

Ez a tökéletes lezárás... De az új mutánsok még visszatérnek. R.I.P., X-Menék!
Logan karaktere eléggé régóta számít az X-Men védjegyének (ki hitte volna, hogy Jégember előbb volt X, mint ő). A film maga nagyon tetszett, hangulattól függően mindig máshogyan értelmeztem, milyen hangulata volt a filmnek. Az elején kiderül, hogy az X-eknek befellegzett, a mutánsoknak szintén. Aztán felcsillan egy új remény, az Új Mutáns, aki részben Logan DNS-éből álló kiméra-klón. A fiatal, új mutáns a földi pokolból érkezett, szóval nem egy jól nevelt úrinő. A koordináták alapján Rozsomák bá' meg Xavier bácsi megindul, hogy visszavigye a kis nyomoroncot a többi kiméra-klónhoz. Közben meghal a Legenda, Xavier, a Farkas Koma egy másik, felnőtt pszichopata klónjának keze által. A sztori vég... több»

Volt már jobb, de lesz még rosszabb.
A karakterek eltorzítása. Majdnem olyan jó ugyan, mint Az ellenállás vége, de csak majdnem. Vannak benne egészen X-Men-es tanulságok, de ez elmondható a Sötét Főnixről is. Isten mentsen meg attól, hogy azt még egyszer megnézzem, de az Apokalipszis nem olyan rossz. De azért erőltetettségből itt sem szenvednek hiányt. Csak azért kapott három csillagot, mert egy X-Men.

Hű ugyan a képregényekhez, de ez nem más, mint a Skywalker kora X-Menben.
Érthetetlen, unalmas semmitérőség. Sajnálom, ha megbántok vele valakit, de szerintem kimagaslóan a legrosszabb X-Men. Szerintem. Nem szeretem azt, amikor valaki leunalmasoz valamit, csak mert az inkább dráma, mint thriller, de ez egy szégyenfolt az X-Menben. A képregények többet érnek, azokat kéne olvasni.

Tökéletesen leírja Xaviert és Magnetót.
Zseniális. A Pokoltűz Klub nagyon ott van, habár sokkal agresszívabb a stílusuk, mint a képregényekben. Magnetó karaktere kibontakozik, Mystique eredettörténetére fény derül, felbukkan a nagy kedvencem, Vészmadár, aki a képregényekben egy ötvenes ír bá' volt, néhány képregényekben nem említett karakter, még a jó öreg Logan mester is látható pár – igen vicces – pillanatig. Minden benne van, ami csak benne lehetett. Xavier hibái itt jobban láthatóak, mint bárhol máshol, ami leírhatatlanul tetszik.

Lehet, hogy kicsit váratlanul durvult el a helyzet, de én csípem az ilyen filmeket.
Számos kedvenc karakteremnek mondtunk búcsút a film alatt (annyit mondok, hogy csak egy halt meg...), de kihozták a legjobbat. Hiszen pontosan ilyen hirtelen történt minden a képregényekben is. A története ennek sem rossz, de az új arcok nem túl karakteresek. A Mutánsok Testvérisége majdnem olyan jó találmány, mint a mutánsgyógyszer. Apropó mutánsgyógyszer; Hank McCoy pontosan így reagált rá a képregényekben is. Az X-Men a legjobban képregényhű Marvel-filmgyűjtemény. A végén és az elején vannak némi eltérések a kettő közt, de ettől még nem rossz. Egyedül azt sajnálom, hogy Mystique elvesztette a képességét.

Jobb, mint az előző. Határozottan.
William Stryker karaktere emlékeztet orbán viktorra (kisbetűvel). A film oda van téve. Magneto karaktere itt eléri szimpatikussága csúcsát, kibontakozik Mystique karaktere, Kurt Wagnerrel, a – kissé mimóza – vallásos figura karakterével, aki a képregényekben sokkal szabadelvűbb volt, de ott is keresztény. A sztori kifejezi azt, amit a nagy Stan Lee ki akart fejezni annak ősi változatával.

Nekem tetszik. A karakterek jók, találóak rájuk a színészek. Nagy rajongója vagyok a képregényváltozatnak, így kijelenthetem, hogy ott több az akció, de mivel hogy én a kevesebb akciót jobban bírom, a drámaváltozata sincsen ellenemre. A két mutáns-zseni kapcsolatát taglalhatnák jobban, de az első néhány képregény egyáltalán nem tér ki Magnetóra és Xavierre, így hát ez plusz pont a filmnek. Mystique a képregényekben visel ruhát, de így nem volt túl hiteles az alakváltás, itt logikusabb (na meg szexibb ;-D ). A történet nem túl izgalmas, de ezt ellensúlyozza a karakterek zsenialitása.

William Murdoch nyomozó, a torontói rendőrségtől.
Maga a Zsenialitás. Poirot után ő a kedvenc kitalált detektívem. A karakterek kitalálója nyilvánvalóan egy géniusz. A történetben minden benne van, mint a The Simpsonsban, csak itt komolyan van véve. Vallások, feketék, kínaiak, „homokosok”, szüfrazsettek, előítéletek, filozófiák, modernek, konzervatívok, együgyűek, bölcsek, elmebetegek, emberi történetek, tragédiák, romantika, szerelem és művészet. Korhűen mutat be mindent. Jó a zenéje. Erről a sorozatról nem lehet rosszat mondani. Adom az alkesz főfelügyelő karakterét, a három, majd kettő együgyű közrendőrt, a kórboncnok segédeit, magát a kórboncnokot, a homoszexuális nyomozót, a főszereplőt, a pszichopatát és a mellékszereplőket is. Töké... több»

Szeretem a női szuperhősöket. (Még ha nem is olyan szexik, mint a...)
És itt ez meg is lőn valósítva. A legtöbb filmben erőltetettek a női szereplők, amikor egyenjogúságra vágynak, de a Marvelnél tök normálisak. Jók a poénok, jók a karakterek, a látvány hozza a pacekot. A kreek és a skrullok a képregényekben ősellenségek, akik kölcsönösen lenézik egymást, valamint mindkettő faj az emberek ellensége. A különbség a film és a képregény között az, hogy ott a két faj egyenlő ellenfél, míg itt a kreek elnyomók, a skrullok elnyomottak. Vannak ugyan erőltetett jelenetek, de alapból nem egy rossz sztori. Nick Fury karaktere egy kicsit túl fiatalos és bolondos lett, nem olyan komoly, tapasztalt és bölcs, nehéz elhinni, hogy alig harminc év alatt ennyire megkomolyodott v... több»

Ripley, a kripli...
Túlzásba estek ugyan, de minden ezt megelőző résznél félelmetesebb. Ripley, kedvenc alienirtónk halott maradhatott volna, de nem szokása feladni a halál után. Félig Xenomorph (innen a hozzászólásom címe), így speciális képességei vannak, valamint emocionális értelemben autista. (Utóbbiról az elején nem tudtam, mit jelent, de később rájöttem, hogy az, amikor nyalogatja a robotcsajt.) Emlékszik a valódi Ripley életére, Xenomorph génjeinek köszönhetően nem falják fel az alienek. A többi klón eléggé félrement, ezeket egy para szobában tartották, míg Ripley kegyelmesen felgyújtotta őket. A karakterek közül sajnos kb. kettő eredeti van, a legtöbbet csak a régiek mintájára készítették. A történet i... több»

Az az agresszív hekus hihetetlenül menő
Felülmúlja az első részt is. Minden részlete király. A főszereplő karaktere tömény zsenialitás, a többi is ott van. Megerősíti azt a gyanúmat, hogy a Ragadozó nem öli meg a nőket, csak hímek trófeáit gyűjti. A végső harc a zsernyák és a marslakó között szintén profin ki van találva, de nem értem, mit jelképez az a flinta. Az akciójelenetek pacekul oda vannak téve, de azt a szexjelenetet nem tudtam hova tenni. A kisgyerek és a női szereplők meg nem öléséből arra következtetek, a Ragadozó csak azt a prédát élvezi, amelyet kihívás elejteni. Egyszóval ez egy nagyon jó film, jobb, mint az első, nézze meg minden legény.

Amilyen megható a sorozat, olyan megható filmet vártam.
De nem lett az. Sajnos túl sokat vártam a Naruto–Hinata dologtól. Meghatóbbra számítottam. Vártam a pillanatot, ahol egymásra találnak. Na meg a japán sztorik általában eredetibbek, míg itt európai elemeken alapult, tehát kiszámíthatóvá vált. De sajnos máshol nem látszik, ahogyan Naruto és Hinata összejönnek.

Minden poén gusztustalan, valamely nagyon jó, valamely nagyon béna.
Deadpool, a szupehősök Ace Venturája. Zseniális, ahogyan narrátorkodik. Én először hatévesen láttam, tévedésből Pókembernek néztem. Aztán tizenhárom évesen megnéztem még egyszer. Humoros, életszerű a nyelvezet, tökre bunkó mindenki, hát nem király? Hatévesen nem a káromkodások ráztak meg, inkább a kibelezős részek. Amikor pár éve újra megnéztem, rájöttem, hogy ennél a pink zselénél bénább vérutánzatot sehol sem lelni. Nem mintha kritizálni akarnám a látványt. Az öt mini oroszlánrobotos részt még mindig nem értem. Kolosszus jó pofa, a negaszonikus liba is oda van téve, a film végén az egyik kedvenc számom megy, majd jönnek a stáblistát izgalmassá tevő majomkodások. Deadpool a tőle (a képregén... több»

A nyomásérzékelő, a guruló kő és az ostor.
A nyitójelenet legendássá vált, valódi mestermű. A többi része nem olyan ikonikus, de szintén menő. Indiana Jones karaktere még Han Solónál is menőbb. Nekem bejön. A film egy igazi alapmű.

A legjobb Indiana Jones film.
Tökéletes. Retró effektek, csajozás, Indiana Joneskodás, menőség a köbön. George Lucas, John Williams és Harrison Ford nagy alkotásainak egyike. Az undorító részek a legjobbak. Ilyen kényes női karakterek ma már nincsenek. Sajnos, pedig életszerű lenne.

Az első részt jól elintézték.
Minden pixele kínszenvedés. Embertelen kínzás. Tömény fájdalom. Erőltetett, idegesítő, agyonzenésített borzalom. Mi az már, hogy... nem tudok mit hozzávágni, mert nem szólt semmiről. Talán az elfogadásról? Hát. Nem sikerült. Anna és Kistoff béna lánykérési kísérletek, valamint azoknak tökéletesen valószerűtlen, gagyi és siralmasan erőltetett kudarcai. A múlt nem az, aminek hittük... hű, de drámai. Túl van tolva az egész. Az, hogy Elzáék egyik nagyfaterja kinyírja a másikat, még elmegy, de a túlvilágról szóló muter? Eddig mi a #@&%nak nem szólt? Ja, persze! Mert nem volt veszélyben a világ. Miért van veszélyben a világ? Na ez az, amit a készítők sem tudnak. Elzácska a nagy „HA–AA–A–AA‐Á”-zása... több»

Jópofa kis film, a testvéri összetartást jeleníti meg.
Szép története van, vicces, de tanulságos. Szép helyen játszódik, és a néhány unszimpatikus karakter ellenére egész élvezhető. Kristoff emlékeztet Han Solóra. (De azok a szörnyű dalok halálomig kísérteni fognak... LeGYeN HÓÓÓoÓoÓooÓóó!!!!... brrr...) 4-11 éves korig tudnám ajánlani, mert ez volt az az idő, amíg én is élveztem. A második része viszont (túlzás nélkül) arcon köpte az elsőt. A Jégvarázs felüdülés az új Disney-musicalek között.