Ez szerintem nem sikerült. Bugyuta, erőltetett történet. J. Roberts és G. Clooney általában jó páros, de itt nagyon nem. Ez a veszekedő, civakodó kommunikáció kimondottan idegesítő. Egyedül a gyönyörű természeti környezet és a bali kultúrába való betekintés jelent értéket ebben a filmben.
Én nagy szerencsének tartom, hogy az időutazás csak egy fikció, és valószínűleg az is marad. Persze nagyon izgi eljátszani a gondolattal, de szerintem a valóságban irtó nagy káoszt okozna. (Csak egy kis megjegyzés: mégis megvalósították és ezért van ez a zűrzavar a világban?) Szóval, nem vagyok a téma híve. Ennek ellenére a FREKVENCIA tetszett. Ötletes, izgalmas, látványos történet, és éppen annyira érzelgős, ami még nálam belefér.
Valahogy másra számítottam. (Talán nem tudtam ráhangolódni.) A színészi alakításokat nagyra értékelem, a képek, hangok rendben, néhány jelenet kimondottan tetszett, de úgy összességében nem tudtam mit kezdeni ezzel a filmmel. Bocsánat, de olyan "semmilyen" érzésem volt.
Úgy látom, eléggé megosztó ez a film. Én a méltatók közé tartozom, nekem nagyon tetszett. Fura, de a rettenetes dolgok és a szépségek nagyon jól megférnek egymás mellett mellébeszélés nélkül. Minden egyszerű és természetes.
Kár lett volna ezt a filmet kihagyni! Érdekes, szórakoztató és egyben elgondolkodtató. Minden megvan benne, ami leköti a figyelmet és magával visz. Clooney hozza a szokásos formáját, Anna Kendrick és Vera Farmiga egyaránt imádnivaló, valamint nagyon örültem Melanie Lynskey jelenlétének.
Egy átlagos, számomra mégis nagyon érdekes dokumentum- ill. riportfilm. Sokáig tabutéma volt ez a történelmi időszak, így minden információ, minden gondolat jól jön ahhoz, hogy valamit megérthessek belőle. Egyet biztosan megtudtam. Az unoka sorsa igen figyelemre méltó. „Nekem nem az a fontos, hogy mindenki szeresse a nagyapámat … ne, … az miért? … az nem is kell, ... hanem az, hogy tudjunk erről beszélni.”
Véletlenül találtam rá a filmre a TV távirányítóját kapcsolgatva. (Az első néhány percről le is maradtam.) A valóban torokszorító, mélyen megrázó képsorok ott marasztaltak a képernyő előtt. Nem tudtam szabadulni tőle. Dokumentumfilm jellegű, nagyon szépen megcsinált alkotás.
Ugyanúgy, mint az első hozzászóló, véletlenül találtam rá a filmre a TV távirányítóját kapcsolgatva. (Az első néhány percről le is maradtam.) A valóban torokszorító, mélyen megrázó képsorok engem is ott marasztaltak a képernyő előtt. Nem tudtam szabadulni tőle. Dokumentumfilm jellegű, nagyon szépen megcsinált alkotás.
Szép, lassú, érzelemgazdag családi történet. Nincs a filmben semmi igazán nagy szenzáció, mégis figyelemre méltó. Vanessa Redgrave csodálatos, mint mindig!
Az első évadot láttam. A második évadot most nézem, szóval még nem tudom mit hoznak ki belőle, de szinte mindegy. Az eddigiek alapján határozottan az a véleményem, hogy "KIRÁLY"! Nagyon naturális, olykor egyenesen brutális, nyelvezetében gyakran kimondottan trágár, mégis hajlandó vagyok nem megbotránkozni, sőt ... Fura, de nagyon tetszik, izgalmasnak és érdekesnek tartom. A főcím és a zene is magával ragadó. Mindig várom a folytatást!
Milyen egyszerű és mégis sokatmondó cím! „1945”. Persze sokfélék vagyunk, így sokféle eseményt és érzelmet kötünk hozzá. Ez a film egy nagyon szomorú és gyalázatos helyzetet láttat, és szerintem ezt igazán zseniális módon teszi. A történet nem túl bonyolult, a lényegre törő párbeszédek és a csendes, szépen elnyújtott képsorok (arcok, tekintetek, mozdulatok, táj) teljesen világossá teszik. Inkább a szívünket dolgoztatja meg, mint az agyunkat, de azt nagyon. A színészi alakítások mesteriek. Minden elismerésem!
A politika nagyon nehéz műfaj a valóságban és filmvásznon egyaránt. "Tökösnek" kell lenni annak, aki belevág, mert a pici hibák is nagyot üthetnek. Ami ezt a filmet illeti, nem voltam tőle elragadtatva, de alapjában véve elég jó alkotásnak tartom. Profi műszaki csapat és nagyszerű színészek munkája. Viszont a konkrét történettől elvonatkoztatva: szomorú és ijesztő, hogy a 2005-ben felvetett gondolatok manapság is mennyire aktuálisak. Lehet-e, lesz-e másképp valaha?
A lovas sportok és lóversenyek világa nem az a közeg, ami iránt különösebben érdeklődöm. Sőt. (Talán tévedek, de úgy érzem, hogy a lovaknak ez leginkább kényszer. De mindegy.) Most ez a történet mégis lekötött és bevallom, hogy nagyon tetszett. Érdekes, érzelmes és igazán izgalmas film.
Csak hogy játszhassak egy kicsit a szavakkal: ha nem is száz éve, de a múlt században láthattam először ezt a filmet. A részletek már elvesztek, de úgy emlékeztem, hogy kalandos és vidám történet, szerethető színészekkel. Most újra megnéztem, és tényleg! Ennyi év után sem változott a véleményem. (Na jó, talán egy icipicit.)
Bravo! Bravissimo! Hit, filozófia, tudomány, politika, erkölcs … Csodálatos kultúrtörténeti utazás a 19. század utolsó évtizedeinek és a 20. század kezdetének angolszász világába. Számomra minden szempontból magával ragadó élmény volt a film. Látványban, zenében, operatőri és színészi teljesítményekben egyaránt zseniális. Köszönöm szépen!
Ha már belebotlottam, végignéztem. Sablonos, bárgyú komédia, a jó ízlés határait feszegető poénokkal tarkítva. "Jó tanács" (az eredeti cím után stílszerűen): csak ha tényleg nincs jobb dolgod, akkor nézd meg!
Valóban nem az a fajta sci-fi, ahol kapkodod a fejed a hangos és látványos dirr-durr jelenetek között. Nincsenek szuper űrhajók és szuper űrfegyverek, és nincsenek kétfejű vagy nyolclábú nyálkás, csápos, rémisztő idegenek. Viszont van fantázia, misztikum és lélektan. Szerintem ez egy mérsékelten izgalmas, de nagyon is jó film.
86 Szemfényvesztők (2013)