Nem igazán rémisztő horrorfilm, a sztori sem kimondottan ötletes. Viszont a befejezés meglehetősen elborult, a képi világa és a hangulata pedig nyomasztó, ezt pedig jó ideje kifelejtik a horrorokból. Egy horrorfilmnek a hangulat adja meg az alapot, a többi már csak extra. Ezért számomra egy egész jó kis film volt.
Két elsöprő ereje van a filmnek: forgatókönyv és látvány.
Tipikus Tarantino film, de mégis új és ha az ember szereti a rendező stílusát, kiváló szórakozást nyújt. A forgatókönyv megfontolt, fordulatos és tele van feszültséggel (persze ez a képek, a színészi munka és a zene számlájára is írható). A látvány szintén tipikus Tarantino, de csak olyan szempontból, hogy hihetetlenül szép és okosan beállított képekkel dolgozik.
Minden egyéb szempontból kiváló a film. Az egyetlen dolog, ami szerintem túlzás volt, az az erőszakos jelenetek véressége. Az utóbbi pár Taratino film is hasonlóan véres, de szerintem mindet elkészíthette volna kevesebb gyomorforgató képsorral. Mintha a Kill Bill óta gore s... több»
Újabb bizonyíték Ralph Bakshi elmebajára és zsenialitására. Teljesen egyedi koncepció és tipikus Bakshi látvány. Bár a figurák grafikája szerintem nem a legjobb, az ötlet sajátossága teljes mértékben kárpótolja a nézőt. Ráadásul a humor sem szorul háttérbe.
Kár, hogy mostanában nem mernek a rajzfilmkészítők ilyen elborult világokat ábrázolni.
Viszont szerintem ez a sztori nincs teljesen kiaknázva. Egy modern és merész remake nem is kevés pluszt tudna hozzátenni.
Egyik nagy kedvencem. A könyv nálam a legnagyobb favorit és bár sok dolgot kihagytak a filmből és sok mindent átírtak, azért egészen jó eredmény sült ki belőle.
Grandiózus a látvány, elsőosztályúak a színészek, a rendezés profi, a zene páratlan. Mint fentebb írtam, a forgatókönyvvel nem vagyok teljesen megelégedve, de az sem nevezhető rossznak. Ha pedig az ember megnézi a werkfilmeket, láthatja, milyen zseniális megoldásokkal dolgozott a stáb és mennyi munka volt összehozni ezt a filmet.
A fantasy filmek legnagyobbika és valószínűleg jó ideig még az is marad.
Minden idők egyik legjobb filmje.
Tipikus Hitchcock mű, de annál mégis több. Általában a zseniális rendező azzal operált, hogy tulajdonképpen semmi nem történik a film nagy részében, a néző mégis lerágja az összes körmét az izgalomtól, mert az egész történetet körülöleli egy folyamatos túlfűtött feszültség. Tulajdonképpen Hitchcock volt a film noir mestere.
Nos, mint azt jelen mű címe is jelzi, ez egy pszichothriller. Ám került bele film noir is bőven és egy csipet horror. Az eredmény: a világ egyik legkreatívabb filmkészítőjének egyik legkiemelkedőbb és legötletesebb darabja, azaz egy filmművészeti kincs.
Vicces film jó zenékkel, de szerintem nem egy kiemelkedő alkotás.
Az IMDb-s 7,7-es értékelés nekem túlzásnak tűnik, csakúgy, mint a legjobb eredeti történetért járó Oscar jelölés. (A legjobb zenei adaptáció még rendben van.) Szerintem ez a The Beatles reklámhadjáratának része volt akkoriban. Bár lehet, hogy ha a zenekar megszállott rajongója volnék, mint akkor minden emberi lény a Földön, más lenne a véleményem.
De félreértés ne essék, szeretem a The Beatlest és a film is tetszett :)
A trilógia legborzalmasabb része. A könyvvel köszönőviszonyban sincs. Ostobák a karakterek és azok dialógusai, erőltetett szinte az egész film.
A bővített változatban volt pár jó ötlet a csatajelenetnél, de ennyi a pro. A többi bővítés inkább kontra.
Az első rész még úgy, ahogy rendben volt. Ez viszont nagyon eltér a könyvtől. Tele felesleges új és régi karakterekkel, elcsépelt és kiszámítható "fordulatokkal" és szenzációhajhász jelenetekkel.
A bővített változatban csakúgy, mint az első rész esetében, volt néhány olyan jelenet, amiknek az alapját valóban a könyv képezi, ám ezek sajnos sokat nem javítottak a filmen.
Egészen ígéretes kezdése a trilógiának a könyvhöz képest némi plusszal és pár bugyuta klisés jelenettel.
Viszont erős túlzás egy ilyen rövid könyvet három ilyen hosszú filmben adaptálni.
A bővített változatban akadt pár új jelenet, amikben visszaköszönt a könyv, de körülbelül ugyanennyi elcsépelt képsort adtak hozzá, így számomra nem változtatott az értékén.
Nem egy hétköznapi karácsonyi film. Leszámítva a befejezést. Igazából túlzottan nincs is ünnepi hangulata.
Az egész történetet körüllengi egy kis Woody Allenes fanyar humor, szinte életszerűen bemutatva a mai karácsonyok hangulatát: minden szereplő erőltetettnek érzi ezt az ünnepet és kötelességének, hogy jópofizzon a rokonokkal ez alatt a pár óra alatt. Ebből is adódnak a konfliktusok. Mindezt első rangú színészekkel élhetjük át. A rendezésben nincs semmi kivetnivaló, de kimagasló teljesítmény sem jellemzi. Viszont az operatőr(ök) és a látványtervező(k) pár résznél nagyon kitettek magukért.
A befejezés kicsit elcsépelt volt számomra, de talán enélkül nem is lehet karácsonyi filmet alkotni... több»
Az ezt megelőző pár része a sorozatnak nem sikerült túl izmosra, de ebben Wes Craven igazán kitett magáért. Ötletes és merész a történet, a kivitelezés pedig mesteri. Persze nem olyan korszakalkotó, mint a legelső rész, de valami ilyesmi korrektséggel kellene folytatni minden horrorfilmet.
Egész jó, kis mese. Megjelenik benne a klasszikus Bolondos Dallamok szereplőinek túlnyomó része a tőle megszokott jellemmel. Könnyed szóviccekkel van tele, ám a burleszk humor már nem nagyon megy mostani ötletgazdáknak. Az nagyjából 20-25 éve meghalt.
Viszont egészen aranyos átirata a Karácsonyi éneknek. Merőben eltér az eredetitől, de ahogyan a cím is sejteti, Dickens klasszikusa szolgáltatta az alapot. Annál érzelmileg jóval visszafogottabb, viszont teljes mértékben jó szórakozást nyújthat a Bolondos Dallamok rajongóinak, főleg az ifjabbaknak.
Nem túl összetett a történet. A befejezés meg amolyan se füle se farka.
Az effektek egészen ügyesek, de nálam ennél több kell ahhoz, hogy szórakoztató legyen egy film.
Meg már kezd egy kicsit elcsépelt lenni a footage horror műfaj.
Az alapötlet amúgy egészen érdekes volt, de valahogy a végére nem sikerült túl nagy hatást gyakorolnia rám. Pedig szerintem többet is ki lehetett volna hozni belőle.
91 A Birodalom visszavág (1980)