Az áldozat Laura? Fordulatokban gazdag bűnügyi film. Több helyen film noirnak jegyzik, de szerintem nem rendelkezik a műfaj összes jellegzetességével. A film forgatását Rouben Mamoulian kezdte el, de aztán Otto Preminger vette át a rendezést, állítólag az addig elkészült jelenetek a szemétkosárban landoltak. Egy nő halála miatt indul el a nyomozás, amelyet Marc McPherson hadnagy (Dana Andrews) vezet. Sorban kihallgatja a számos gyanúsítottat, miközben egyre jobban megkedveli a „vélt” áldozatot. A felébredő érzelmek teljesen jogosak, hiszen Laura alakítója a vonzó Gene Tierney. A hadnagy sikeresen megfejti a bűnügy egyre jobban összekeveredett szálait. Korának egyik leghíresebb nyomozós alkotása.
Dorothy Dandridge élete Nagyon örültem, amikor rábukkantam erre az életrajzi filmre, hiszen pár hete néztem újra a „Carmen Jones” című filmet, és abban játszott a nagyon tehetséges, szerencsétlen sorsú, színesbőrű színésznő. Szeretem az életrajzi filmeket, mert, ha nem is mindig a történeti tényeket elevenítik meg, sok mindent megtudhatunk a főhősök sorsáról, karakteréről.
Dandrigde olyan korban élt, amikor jelentős hátrány volt a bőrszín, az amerikai Délen épp olyan erős volt az apartheid politikája, mint Dél-Afrikában. Mégis sikerült neki az elismert sztárok közé kerülnie, bár számos tényező hátráltatta ebben. Szerelmi csalódásai, értelmi fogyatékos kislánya, szakmai és faji előítéletek mind közrejátszottak korai... több»
Nem baj, ha lemaradsz a buszról! Mese felnőtteknek, bár nem korhatáros a film. Egy fantasztikusan jó színésznő, Licia Maglietta és Fernando, a választékosan beszélő izlandi származású pincér szerepében Bruno Ganz (sajnos már ő sincs velünk) teszi élvezetessé ezt a romantikus (nevezzük erős jóindulattal vígjátéknak) filmet. A történet nem igazán reális, egy családos asszony lemarad a turistabuszról, aztán úgy dönt, hogy körülnéz Velencében, ahol még olasz létére sohasem járt. Az említett színésznő nagy kedvence lehet a rendezőnek, mert a „Szex, szerelem, olaszok” magyar címen futó filmjében is ő a főszereplő. Eddig még egyetlen filmjét sem láttam, be is kell pótolnom, mert annyira hitelesen és jól játszott. A darab azt sugal... több»
Jobb, ha halott marad Ezt a filmet választottam a nyert mozijegy utalvánnyal, ezúton köszönöm. A moziból hazaérve a friss összehasonlítás kedvéért rögtön végignéztem a harminc évvel korábbi változatot. Talán azért, mert a forgatókönyvet maga a legilletékesebb, Stephen King írta (cameo szerepben, lelkészként meg is jelent benne), talán azért, mert jobban szeretem a régi filmeket, az első adaptáció rémisztőbb volt, ami egy ijesztgetésre szánt filmnél nem utolsó szempont. Frászt hozhatott az érzékenyebb nézőkre Victor Pascow és Zelda (a férfi színész Brad Greenquist) gyakori felbukkanása. A mostani feldolgozás a három évvel később készült második résznél azonban sokkal jobb, mert az egyenesen szánalmas volt. A Creed... több»
Túl a leírt izgalmas tartalmon Veronica Lake szereplése volt számomra a legfőbb vonzerő. Szeretem megnézni a régi nagy sztárok filmjeit, mert gyakran sokkal nagyszerűbb szerepjátszással találkozom, mint a mai csillagocskák ripacskodásainál. Az sem volt utolsó szempont, hogy a forgatókönyvet Raymond Chandler, a „hardboiled” krimik nagyszerű művelője írta. A film emlékezetes élmény volt, egy jellegzetes darabja a negyvenes évek noirjainak.
A férfi mint játékszer A harmincéves korában autóbalesetben elhunyt Aszlányi Károlynak ezt a regényét nem olvastam, de a TV-játékból ítélve nem is fogom felkutatni érte a közeli könyvtár gazdag gyűjteményét. Emmi, a hősnő (Gubás Gabi, akinek ez volt az első filmes főszerepe) a férfiakat csak bármikor eldobható játékszernek tekinti. Nem kimondottan rokonszenves tulajdonság. Talán ezért is volt csalódás. Előfordulhat, hogy az 1940-es Szlatinay Sándor által rendezett változat jobb? Szeleczky Zita szereplése bíztatónak tűnik, valamikor majd megkeresem ezt a verziót.
Fenn és lenn Igazi Kurosawa remekmű! A címmel tökéletes összhangban mutatja be egy emberrablás kapcsán, pontos, izgalmas krimiként a mennyet, Gondo (a zseniális Mifune Toshiro bámulatos játékával) dombtetőn épült kastélyát és a pokol legsötétebb mélységeit. Sokféle értelmezése lehet: társadalomkritika és tanmese, de értelmezhető a Jó és a Rossz örökös harcának is. A történet komótosan bontakozik ki, ám sok és meglepő fordulatot tartalmaz. A rendező bebizonyította, hogy a mesteri szamurájfilmek mellett a nyugati noir jellegzetességeit is magas művészi fokon sajátította el.
Az ellentétek vonzzák egymást? Már nagyon régen, a TV-ben láttam, sajnos nem tudtam újrázni, de mivel a könyvet is olvastam, élénken megmaradt az emlékezetemben. A pipacsvörös hajú, élemedett korú Augusta néni bevezeti az „igazi” életbe az egyetlen hobbijával, a dáliák termesztésével és nemesítésével foglalkozó volt bankárt. Maggie Smith (Géczi Dorottya remek szinkronjával) alakítása bámulatos. Az eredetileg Katharine Hepburn számára szánt szerepet remekül eljátszotta, bár idősnek a maszkírozás ellenére túl fiatal volt, ifjúnak meg kissé túlkoros, de ez csak az én maliciózus megjegyzésem. Látványos utazás Európán keresztül a híres Orient expressz luxusvonaton Párizstól Isztambulig. Vidám komédia, amely ugyan temetéssel ke... több»
Rossz életünk van Michel Houellebecq műveiről sok dicsérő kritikát olvastam már, de még egyetlen könyvét sem ismerem. Arra gondoltam, egy filmes adaptációja alapján döntöm el, hogy érdemes-e közelebbről megismerkedni a magasztalt író műveivel. A látott film alapján – szerintem – nem érdemes. Pedig ez az átdolgozás állítólag még sokat lágyított is az eredeti művön. Két féltestvér életén keresztül egy végtelenül pesszimista látleletet kaptam a modern világról. A boldogság keresésének két útját mutatja be, de egyik sem vezet el a kívánt eredményhez. Mindenki a saját gondjaival küzd és jó esetben tanulhat is mások hibáiból, de ebből a filmből nem lehet jó tapasztalatokat nyerni. A színészek remek játékát a történ... több»
Mi történt a feleségemmel? A kilencvenes évek jó akció-thriller filmjei közé tartozik, bár a története sok más darabban visszaköszön. Igazából az a rémisztő benne, hogy bármikor bárkivel megtörténhet. Kurt Russell is szuperhős helyett egy átlagos embert játszik, aki az elején értetlenül áll a kialakult helyzettel szemben. Izgalmas jelenetekben bővelkedő film, megnézésre érdemes.
Kimondott időpocsékolás! A valaha szebb napokat látott Candice Bergen is szerepel ebben az amerikai TV-játékban. Ez az egyetlen értékelhető jellemzője, mert egyébként tipikus esete a hulladék, csak a műsoridő kitöltésére szolgáló filmeknek. Kiszámítható történet, sablon sablon hátán, felesleges időrablás. Azt az elképzelést bizonyítja, hogy nem minden megtörtént bűnügy alkalmas a megfilmesítésre. Még az sem segít rajta, hogy egy klasszikus, 1950-ben készített Billy Wilder-film, az „Alkony sugárút” jól bevált narrációját használja fel (fogalmazzunk karcosabban: lopja el.) Csak akkor érdemes megnézni, ha jobb hiján egyetlen másik film sincs elérhető közelségben, de akkor is inkább egy könyv olvasását ajánlom.
A megbocsátható propaganda A kedvelt erdélyi „Filmtett” kritikusa ennek a filmnek az esetében nagyot tévedett: „[a film] nem egy agresszívan agymosó ideológiai támadás nézői ellen”. Pont az ellenkezője igaz. A zsdanovi sematizmus tökéletes amerikai megfelelője. Volt mersze a Bizottságnak hat(!) Oscar-dijat kiosztani 1943-ban. Hihetetlenül propagandaízű alkotás, ami az adott korban még érthető és jogos is volt, de ettől eltekintve végtelenül naiv tucattermék. William Wyler életművében erős kisiklás. Nem így vélekedett Winston Churchill, mert szerinte: „... 100 csatahajó értékű propaganda”,
A kolibri egyetlen szárnycsapása Minden nap használom az internetet, de a műszaki érdeklődés teljes hiánya miatt teljesen hidegen hagy, hogy milyen technika segítségével jutok el számos kedvelt honlapomra. Ezért nem éreztem különösebb kényszert, hogy megnézzem ezt a filmet, mert a Kansast a New York-i Wall Streettel összekötő száloptika kérdése teljesen irreveláns számomra. Különben is a 16 milliszekundumnyi időtartam nekem érzékelhetetlen. Mégis megnéztem, mert nem találtam jobbat a mostani filmek között. Még egy érv szólt mellette: kedvelem Salma Hayek játékát, bár a filmben hordott frizurája elképesztő ronda volt, és a spanyol nyelvű káromkodásai sem hiányoztak volna. A francia–kanadai író-rendező Kim Nguyen legújabb mun... több»
Hajsza az emberiség megmentéséért Robert Langdon professzor, Indiana Jones szellemi rokona is állandóan nehéz helyzetbe kerül, most például az emberiség 95 százalékának a megfertőződését kellett megakadályoznia (az adaptált Dan Brown könyvben a vírus a túlnépesedést gátló terméketlenséget okozta – ez azért nagy különbség!). Míg Jones régész, addig Langdon a jelképek és vallási szimbólumok avatott mestere, és különösen jó a rejtvényfejtésben is. Már a harmadik filmben kellett Tom Hanksnek komoly erőfeszítéseket tenni Langdon alakjában, eléggé bele is fáradt, ez nagyon látszódott az alakításán, unottan futkározott a gyönyörű helyszíneken. Azokkal viszont nem volt baj, Firenze, Velence, Isztambul igazi turistaparadicsom, csak k... több»
A lepke szárnyának lebbenései Majdnem 10 évvel ezelőtt láttam először ezt a filmet, akkoriban még sokkal jobbszívű voltam, egy másik filmes oldalon jóra értékeltem. Most bezzeg erősen billeg a rossz és a gyenge között. Az ilyen „időugrálós” filmeket („Forráskód”, „Időhurok”, „Mr. Nobody”, stb.) nem kedvelem, most kivételként a „Különvélemény” jut az eszembe. A gyerekszereplős filmek, különösen, ha szinkronizáltak, sem a kedvemre valók, mert vagy a hallásommal van baj, vagy rosszul választják ki a magyar gyerekhangokat. Mivel már kétszer láttam ezt a filmet, bizton állíthatom, hogy többet az életben nem akarom megnézni, ez természetesen vonatkozik a sokak szerint ótvar folytatásaira is. Nehezen tudom megérteni azokat az é... több»
Bátor bankárok A megszámolhatatlan mennyiségű II. világháborúban játszódó film ellenére hány eddig ismeretlen történetet rejthet a múlt? Egy ezek közül ez a holland film, amely emléket állít azoknak a hazájukat szerető bankároknak, akik az életük kockáztatásával pénzügyileg támogatták a németekkel szembeni ellenállási mozgalmat. Valódi érdekesség, hogy ezt a rendkívüli történetet csak most vitték filmre. Korhűség, érzelmi gazdagság jellemzi, amely erős odafigyelést kíván, hogy a néző értelmezni tudja a különböző pénzügyi manővereket, de megéri. Walraven (Wally) van Hall bankár igazi hős volt, aki nem fegyverrel, hanem saját jól ismert szakmai fogásaival harcolt a németek ellen, segítve a holland ellenállás... több»
A Mikulás 1972-ben nyolc jelölésből – megérdemelten – öt igazán jelentős Oscar-díjat kapott akciófilm, thriller, amely mára már igazi klasszikussá vált. Zsarufilm a javából. A Franciaországból New York-ba csempészett heroin szállítmány után kutat a két kemény rendőr, Jimmy "Popeye" Doyle (Gene Hackman) és Buddy 'Cloudy' Russo (Roy Scheider). William Friedkin szokatlan rendezői munkamódszere az volt, hogy valóságos lelki terror alatt tartva a színészeit, pattanásig feszült hangulatban szerepeltek, mert így érezte hitelesnek játékukat. A film egyik legemlékezetesebb jelenete az autósüldözés. A korábban készített „Bullitt” című film üldözéses jelenetét Steve McQueen jóvoltából utolérhetetlennek tartották... több»
Elveszett kislány a nagyvárosban Jó alapötlet közepes megvalósításban. A neves színészgárda sokat emel a film értékein. Legfőbb baja szerintem, hogy az akciófilm és a családi vígjáték össze nem illő elemei keverednek benne, és így a két műfaj jellegzetességei kioltják egymás hatását. Melissát, a szegény néma kislányt nagyon sajnáltam. Előnye viszont a végén látható jó autós üldözés, amely felveheti a versenyt a hasonló jelenetek sokszor látott fordulataival. Egy délutáni agykikapcsolós mozizás könnyen felejthető emléke marad meg a nézőben.
A nyaklánc, amelyet senki sem viselt
A XVIII. század legnagyobb ékszerbotránya, amely bizonyos vélemények szerint hozzájárult a francia forradalom kitöréséhez. A 2006-os becslés szerinti gyémánt nyaklánc 13,5 millió € értékű lehetett, eredetileg Madame du Barry részére szánták, de időközben XV. Lajos meghalt, így a szeretője nem kaphatta meg. Egy szélhámosnő, Jeanne de Valois de la Motte „grófné” (Hilary Swank), kihasználva Louis de Rohan bíboros ostobaságát, megszerezte és bűntársaival közösen a gyémántokat foglalatukból kiszedve darabonként eladogatta. A filmet leginkább úgy érdemes megnézni, hogy előtte elolvassuk Szerb Antal ragyogó „igaz történet”-ként jelzett „A királyné nyaklánca” című írását, mert teljes és hű történet... több»
Színpompás felszín alatt fájó üresség Sofia Coppola lassan, de biztosan beküzdi magát azoknak a rendezőknek a társaságába, akiknek a filmjeit még csak véletlenül sem akarom megnézni. E „siker” első lépése az volt, hogy egy remek regény bűnrossz adaptációját készítette el, ez volt az „Öngyilkos szüzek”. Aztán sajnos megnéztem az „Elveszett jelentés”-t, amely számomra az unalom kínosan vánszorgó perceit jelentette, vegyítve Bill Murray savanyú képével. A „Csábítás” volt a következő filmje, amit láttam, ezt a témát Eastwood lényegesen jobban dolgozta fel. A végső lökést azonban ez a L'Autrichienne-ről szóló film jelentette.
A kétértelmű francia kifejezés rosszabbik jelentése nem nagyon tűri a nyomdafestéket. Mária Terézia lányát h... több»
89 Valakit megöltek (1944)
Fordulatokban gazdag bűnügyi film. Több helyen film noirnak jegyzik, de szerintem nem rendelkezik a műfaj összes jellegzetességével. A film forgatását Rouben Mamoulian kezdte el, de aztán Otto Preminger vette át a rendezést, állítólag az addig elkészült jelenetek a szemétkosárban landoltak. Egy nő halála miatt indul el a nyomozás, amelyet Marc McPherson hadnagy (Dana Andrews) vezet. Sorban kihallgatja a számos gyanúsítottat, miközben egyre jobban megkedveli a „vélt” áldozatot. A felébredő érzelmek teljesen jogosak, hiszen Laura alakítója a vonzó Gene Tierney. A hadnagy sikeresen megfejti a bűnügy egyre jobban összekeveredett szálait. Korának egyik leghíresebb nyomozós alkotása.