Ezt a filmet választottam a nyert mozijegy utalvánnyal, ezúton köszönöm! Őszintén szólva nagyon megbántam. Ilyen liberális szellemű, a promiszkuitást népszerűsítő filmhez még támogatást is adott a Filmalap. Az biztos, hogy mai magyar filmet ezután jó darabig nem fogok moziban megnézni. Nagypál Orsi meg nyugodtan visszakérhetné azt a valószínűleg rengeteg pénzt, amibe a a London Film Schoolban szerzett diplomája került, mert a filmkészítésről még az alapfogalmakat sem tanulta meg. A választott műfaj követelménye, hogy legyenek benne verbális, vagy képi poénok. Ebben a munkában még véletlenül sem akadt egy sem, rendesen fészkelődtem is, hogy „jajj mikor lesz már vége!” A mai társadalmi elvárás... több»
A zseniális „Hetedik” folytatásaként tervezték, de aztán többek között Fincher heves tiltakozására megmásították a tervet és egy kezdő brazil rendező, Afonso Poyart kapott lehetőséget a megrendezésére. A gyakorlat hiánya erősen érződik a filmen, rengeteg témát akart megjeleníteni, de csak egy koncepciótlan és átgondolatlan thrillerszerűség, hatásvadász sablongyűjtemény lett az eredmény. Két „látó” médium (Sir Anthony Hopkins és Colin Farrell) szerepel benne, a szó szoros értelmében az egyik jobb, mint a másik, mert a Halál Angyalát játszó Charles Ambrose (Farrell) többet lát a jövőből mint a lánya halála miatt visszavonult és a feleségétől elhidegült rendőr médium (Hopkins). A rendező pszich... több»
A cím megtévesztő, mert nem pornó filmet takar, hanem egy 1957-ben készített brit vígjátékot, amelyben egyszerre két nagyszerű komédiás szerepel, név szerint Terry-Thomas (a nevében szereplő kötőjel célzás a felső fogsorában látható 8,5 mm-es nagy hézagra) és Peter Sellers. A későbbiekben mindketten hatalmas sikereket értek el, a brit filmipar húzóneveivé váltak. Az adott film még a nagy sikerek előtti időkből való, de már ebben is megmutatkozott sajátosságuk, hogy Terry-Thomas polgári származása ellenére főként arisztokraták parodisztikus megjelenítésével lett népszerű, Peter Sellers meg a kaméleonhoz illő átváltozási képességével tűnt ki. A filmből kiderül, hogy három személynek (egy lordn... több»
Megindító, érzelmekkel teli könyvadaptáció a katalán filmkészítő rendezésében. Ugyan nem éri el az általam legjobbra értékelt jó évtizeddel ezelőtti „Az élet nélkülem” szintjét, de a történet és különösen a remek színészek egy jó filmet hoztak össze. Bátran lehet ellentmondani, de Emily Mortimer alakjában bizonyos jelenetekben én Audrey Hepburn vonásait véltem felfedezni. Bill Nighy a tőle megszokott kitűnő színjátékot mutatta be, Patricia Clarkson pedig a mézes-mázos modorával egy vasorrú bábára emlékeztetett. A kis „asszisztens” Christine ambivalens tettét valószínűleg a szülei kényszerítésére követte el. A filmben fontos szerephez jutott Bradbury sci-fi regényének gondolatisága. A műben s... több»
Valóságos időutazás az 1910-es évek Oroszországába, egy morfinistává lett fiatal orvos főhőssel. Rég láttam ilyen korhű filmet, a legkisebb részlet is a helyén volt. Érdemes elolvasni Bulgakov azonos című novelláját, amelyet kibővítettek, mert az eredeti írásban Poljakovot csak a naplójából ismerhetjük meg, a filmben viszont ő a főszereplő, akit Leonid Bichevin káprázatosan testesített meg. Az igazán megdöbbentő pedig az, hogy a kitalált, vagy a valóságban is megtörtént (ez nem derül ki az írásból) nagyon hasonló ügy, időben szinte ugyanakkor Magyarországon is lejátszódott. Az is egy morfium okozta tragédia volt. Brenner József (1887-1919) írói nevén Csáth Géza, Kosztolányi unokatestvére, a ... több»
2014-ben bemutatott amerikai film. Három szexfüggő (ténylegesen van ilyen?) férfi története, akik a végére „kigyógyulnak” betegségükből. Az eleje még tetszett, aztán a tetszési indexem elindult a meredek lejtőn. Pink (nagyon-nagyon messze van az általam kedvelt nőktől, ennek ellenére a Grammy-díjat háromszor is megkapta) és partnere az orvos képviselte a vígjátéki vonalat a filmben, ami szerintem kritikán aluli. Gwyneth Paltrow helyében én nem vállaltam volna szerepet ebben a filmben, nem ment az egyéniségéhez a mellrákból felgyógyult futó- és egészégmániás nő alakítása. Könnyen felejthető darab.
A mi kutyánk kölyke alapon értékelem, bár nem nagyon tetszett. Jó, tudom, hogy nem a mentők kifigurázására készült, hanem a tarantinos, ritchies stílus hatott erősen Bodzsár Márkra, az elsőfilmes rendezőre, de nálam ez nem nyerő, ahogy a "Kontroll" sem tetszett. A három főszereplő közül kettő inkább panoptikumi figura, mint élő ember (Fék doktor, Tamáska). Milán, a harmadik pedig gyalulatlan tölgyfából összetákolt koporsóban „utazik” vissza szerelméhez, Tányához. Az egész film túlságosan morbid számomra, az üzenete nem talált célba nálam. A tarrbélás stílus sem tetszik, de az ilyen jellegű, fekete, morbid humorban ázó sem.
Egy igazán gyermeteg sci-fi, azzal tetézve, hogy gyerekek a bolygó megmentői. Egy állítólag kultikus könyvhalmaz (elkövetője egy Orson Scott Card nevű elismert sci-fi-író) első részének adaptációja, a könyvet eszem ágába sincs elolvasni. A film klisét klisére halmaz, a látvány néha elviselhető, a készítők érezhetően erre "gyúrtak" rá, de nem sok újdonságot mutat. Harrison Ford és Ben Kingsley is szerepel benne, az utóbbi maori arctetoválással, szörnyű látvány. Biztos kellett a pénz, azért vállalta el ezt a szörnyűséget.
Bár ismertem a történetet („Emberrablás”, dán film, egy mondatban a tartalma: Richard Phillips, aki az MV Maersk Alabama teherhajó kapitányaként esett szomáliai kalózok fogságába), mégis lekötött a több mint két óra. Szörnyű ez az óriási ellentmondás a földi világok között, de még Afrikában is iszonyatos különbségek vannak. Az ember utálja is, meg sajnálja is a szomáliakat, akiknek a kalózkodás az egyetlen megélhetési lehetőségük. A film csúcspontja Tom Hanks alakításának utolsó öt perce, amely felejthetetlen, hihetetlen erejű, szívszorító jelenet. Ha ezért nem kap Oscar-t, akkor semmiért. Előttem leszerepelt a Bizottság, mivel még csak jelölést sem kapott!
Rövid, de velős! Az örkényi szituáció mögött valódi emberi dráma rejtőzik. Nina, az új "szerelem" sem tart sokáig. a behizelgő női hang helyett egy férfi hangja hallatszik, ráadásul franciául. Kész katarzis! Meg fogom nézni Nagypál Orsi első nagyjátékfilmjét, ezért kerestem meg ezt a kisfilmet, hogy valamilyen előzetes ismeretem legyen a rendezőjéről. Remélem, hogy nem lesz nagy csalódás, főleg, ha ezt a látott szatírikus, irónikus vonalat folytatta a "Nyitva" című filmben. A szereplők számomra elég ismeretlenek, majd kiderül hogyan "muzsikálnak".
Számomra három hozadéka is volt ennek az 1960-ban készített filmnek. Az első: a tipikus kisember, egy kozmetikai ügynök megélhetésért küzdve felveszi a harcot az átvitt értelemben Gonosszal. Akivel harcol Peter Sellers, tőle még nem láttam és a munkásságában nem is lehet találni ennyire ellenszenves figurát. A derűt és minden gagyiságtól mentes vidámságot árasztó színész olyan átélten és hátborzongatóan alakította Meadows ördögi alakját, hogy csak álmélkodtam: ezt is tudja, ilyen alakot is hitelesen el tudott játszani?! A harmadik pozitívum: az eddig előttem ismeretlen Richard Todd, Cummings megtestesítőjeként egy minden gesztusában kiváló színészt láthattam. Tévedtem, mert utánanézve az ada... több»
A XX. századi magyar történelem szégyenletes, népirtásnak is tekinthető eseményét, az 1942-es újvidéki tömeggyilkosságokat eleveníti fel ez a Cseres Tibor regénye alapján 1966-ban készített Kovács András által rendezett film. Témáját tekintve bátor és őszinte feltárása az elkövetett rémségeknek, kimagasló morális tett, ugyanakkor formai szempontból is alkalmazkodik a modern filmművészet aktuális irányzatához. A többféle idősíkot többféle nézőpontból bemutató szerkezet túl a rettenetes cselekmény bemutatásán külön átélhető feszültséggel hatja át a nézőt. A történet különleges pillanatai azok, amikor ugyanazt az eseményt több szereplő különböző nézőpontú elbeszéléséből is megismerjük. A filmél... több»
Mielőtt leírtam volna a véleményemet átnéztem azoknak a filmeknek a listáját amelyeket láttam a Scorsese rendezésekből. Egyszerűen nagyon nehéz a választásn, hogy melyik tetszett a legjobban. Szóba jöhet a „Taxisofőr”, a „Cape Fear” és ez a Lehane-adaptáció. Legfrissebb élményként ezt választom. Az eleje nagyon megvezetett, tényleg elhittem, hogy rendőrbíróként érkezik társával együtt a szigetre, hogy az eltűnt gyilkos nő után nyomozzanak. Aztán a film során vannak olyan mozzanatok, amelyek nem illeszkednek ebbe a szituációba, de a végén kiderülő igazság ledöbbentett. Fantasztikusan agyafúrt történet szenzációs megvalósításban. Nem csoda, hogy az agykutatás minden elért eredménye ellenére mé... több»
Két ma már néhai nagy tudású személy, Benedek István (1915-1996) és B. Nagy László (1927-1973) írt homlokegyenest ellenkező méltatást Marco Ferreri 1969-es filmjéről a „Dillinger halott”-ról a Filmkultúra 1969-es évfolyamában. A polihisztor B.I. élből elutasította a filmet, az elismert filmkritikus B.N.L, pedig korszakos jelentőségűnek tartotta a nézőket is nagyon megosztó darabot. Én magam kevés vagyok ahhoz, hogy eldöntsem kinek volt igaza, csak azt tudom, hogy nekem tetszett a film. Jó negyven évvel megelőzte saját korát, ha voltak is benne homályos részletek, mára ezek kitisztultak és jóval aktuálisabbak lettek. Glauco (van olyan érzésem, hogy beszélő név!) Michel Piccoli szenzációs alak... több»
Túl azon, hogy két színész legenda (Gregory Peck és Laurence Olivier) ragyogó játékát élvezheti a néző, kaphat egy izgalmas és elgondolkoztató történetet, ugyanakkor egy képekkel illusztrált ismeretterjesztő áttekintést is a klónozás technikájáról. Ezért is tartom túlságosan alacsonynak az IMDb 7,0 értékelését. Vegyük hozzá, hogy a film elkészülte után már 18 évvel később megszületett Dolly, az első klónozott bárány. Kínai tudósok pedig az idén bemutattak két klónozott, a főemlősök családjába tartozó makako majmot, ezzel bizonyították, hogy az emberi klónozás is technikailag megvalósítható! Félelmetes lehetőség az emberiség jövője tekintetében. A film és az alapját szolgáló Ira Levin regény ... több»
Filléres ponyva és sótlan történet Remekmű gyanús filmekkel rendelkező direktor, Joseph Losey, sztár szereplőgárda, Romy Schneider, Richard Burton, Alain Delon, viszont az eredmény meglepően silány. A kecskeszakállas forradalmár végnapjait bemutató darab, aki Sztálin elől hiába menekült a világ másik végére, mert Koba bosszúja ott is utolérte. Személy szerint én nagyon hiányoltam a filmből a Frida Kahlo-val történt szerelmi „románc” bemutatását. Trockij bizonyította, a mondás igazát: „a vén kecske is megnyalja a sót”. Esetében ez kétszeresen is igaz, mert le nem tagadható, hogy kinézete nagyon hasonlított az említett jószághoz. Igaz, hogy a film az utolsó napjairól szól, de flashback formájában be lehetett volna mutatni. Ebbe... több»
Sztálin - Megismerni a múlt tapasztalatait Ivan Passer, az amerikai emigrációba kényszerült cseh rendező Sztálin unokájának emlékiratai alapján készítette ezt a TV számára szánt munkáját. Számos magyar vonatkozása is van, hiszen egy részét Budapesten forgatták, magyar színészek is szerepelnek benne (Bálint András mint Zinovjev koncepciós per áldozata lett és 1936-ban agyonlőtték, és Usztics Mátyás, mint a gnóm tömeggyilkos Jezsov őt a változatosság kedvéért 1940-ben végezték ki.) Az irodalmi alap jellege miatt a film elsősorban a diktátor életrajzi vetületeire koncentrál, a rettenetes történelmi események (az éhínség több milliós áldozata, a főügyész Visinszkij tevékenysége nyomán az elítéltek tízezreinek kivégzése, a katonai vez... több»
Ezt a filmet választottam a nyert mozijegy utalvánnyal, ezúton köszönöm! Nem lehet panaszkodni a fordulatok és csavarok mennyiségére, annak ellenére, hogy viszonylag kevés szereplője van, de mindegyik múltjában bőven előfordul sötét, titkolni való esemény. Egy elhagyatott hotel a színhely, ahová megérkeznek a hősök és elkezdődik a nem várt történések láncolata. Eddig előttem ismeretlen volt Drew Goddard neve, de a film hatására meg fogom nézni a 2012-es munkáját, a „Ház az erdő mélyén” címűt. Nagyon ért a nézők meglepetéséhez, a rövid bevezető rész után azonnal következnek a meghökkentő fordulatok. Ami nem tetszett az Cynthia Erivo gyakori éneklése, bár szépen énekel, de túlságosan sokat. Cs... több»
Megint egy „őskori” filmet választottam, bár az adatlapon szereplő „alexxx” szignójú bitang erősen spoileres tartalomismertető majdnem eltántorított tőle. Az utolsó két mondatot törölni kellene, mert az ismeretében nem sok értelme van a film megnézésének. Üzenem a "szerkesztőtársamnak" , hogy ilyen tartalomismertetésért büntetőpont levonások járnának! A kíváncsiságom és a nagy nevek (Cardinale, akinek ez volt az első filmes szereplése, az akkor már igen népszerű Gassmann, és a pályája elején járó Mastroianni, valamint az ellenállhatatlanul komikus Toto) azért győztek. Lúzer, nevetséges, többnyire börtönviselt figurák tömege, az egyik fel is teszi a kérdést: „ki ártatlan?!” A meggazdagodás re... több»
Szegény meghalt feleségem emlékére kínlódtam végig, mert az ő egyik kedvenc filmje volt a „Vasmacska kölykei”. Nekem az eredeti film sem nagyon tetszett, de ez kritikán aluli. Annyira gagyi, a szereplők annyira hülyére veszik a figurákat, megközelítve a nézhetetlenséget, bár vannak olyan nézők akiknek az ilyen jellegű filmek tetszenek nagyon. A szereposztást teljes mértékben elhibázottnak tartom, mert Anna Faris egy rosszul sikerült klónja Goldie Hawnnak. Néhány filmben láttam szerepelni, de azokat röpke órák alatt – szerencsére – kitöröltem az emlékezetből. A Mexikóban és egész Latin-Amerikában "imádott" Eugenio Derbezt pedig idézve egy hozzászólást: „el tudja képzelni az ember … alkesz kub... több»
72 Nyitva (2018)