Hangulatban erős alkotás az Ave, Cézár! A Coen-testvérek megkerülhetetlen alkotók a mai filmművészetben. Sajnos ennek a filmnek a színvonala nem éri el a „Fargo”, vagy a „Nem vénnek való vidék” minőségét, ha rangsorolni akarnánk inkább a gyengén sikerült filmjeik közé sorolhatnánk. Könnyen belátható, hogy minden egyes munkájuktól nem várható el, hogy az évek múltával kultfilmmé nemesedjenek. Az egyértelműen látszik, hogy nagyon vonzódnak a hollywoodi filmgyártás aranykora végét jelentő korszak megidézésre, amikor a TV kényszerítő hatására szuperprodukciók készítésével próbálták visszacsalogatni a hetenként egyszer a moziba látogató közönséget. A filmben szereplő kitalált stúdió, a Capitol Pictures probléma megoldó alkalmazottjána... több»
Nagyon szerencsésnek tartom, hogy Hitchcock felhagyott az általam nem nagyon kedvelt kosztümös filmek rendezésével. Ez az utolsó ilyen munkája, ezután megtalálta a suspense műfajában azt a zsánert, amelyekben remekműveket alkotott. Szigorúan véve az egyetlen igazi értéke ennek a filmnek a gyönyörű Ingrid Bergman szereplése, mert különben a túlzottan romantikus történet számomra alig nézhető. A vége pedig… jobb meg sem említeni.
1952-ben Monroe még a pályája elején álló színésznőcske volt, ebben a filmben is csak epizódszerep jutott neki, az igazi „nagyágyú” Barbara Stanwyck. Micsoda indulatok feszítették!. Noirként nem igazán funkcionál, inkább melodrámának sorolnom be. A régi filmek nagyon kedvelt témája, a szerelmi háromszög okozta bonyodalmakról szól. Kár, hogy a vége másolja az amerikai filmek többségét. Fritz Lang több zseniálisabb munkáját ismerve erős jóindulattal, becsülve az említetteket, ezt is öt csillaggal értékelem.
A német vígjátéknak csúfolt gagyiságok a mostanában készült amerikai ócskaságok sémájára készül. Számtalaszor látott high-school témájú filmek összelopkodott poénjai, magára valamit is adó rendező nem merné ezeket felhasználni, de a rendező, Bora Dağtekin képén nincs bőr! Már a címen is meghökkentem, mivel tisztában vagyok az eredeti helyesírás helyett fonetikusan szereplő felszólítás értelmével, már ez is túlmegy minden határon. Számomra érthetetlen, hogy ez már a harmadik folytatással jelentkezik, holott az elsőt is csak nagyon erős jóindulattal tudtam végignézni, elsősorban a főszereplő, a tunéziai apától és osztrák anyától született Elyas M'Barek miatt. Egyetlen említésre méltó szereplő... több»
A derék M. Batignole hentes emberségének példáját követhette volna az a rengeteg kollaboráló. és itt nemcsak a franciákra gondolok. Kitalált történet amelynek a rendezője és főszereplője is Gérard Jugnot. (Tőle eddig a „Kóristák” című filmet láttam, amelyben „csak” főszereplő, de érdemes lesz a többi filmjével is próbát tenni.) Minden jóérzésű embert felháboríthat a bemutatott család mérhetetlen szolgalelkűsége és egoizmusa, mert csak egyetlen tagjában, Edmondban volt emberiesség. A film legnagyobb szereposztási telitalálata a legjobban gyűlölhető figura, az aljas férget alakító jövendő vő, Pierre-Jean (Jean-Paul Rouve bravúrja), akit már a film során is elért a méltó büntetés. Nagyszerűek a... több»
Érdekes módon nem aratott nagy sikert az USA-ban ez két tökéletes alakítással megvalósított road movie. Viszont Európában elnyerte a cannes-i fesztivál Arany Pálmáját, sőt Al Pacino a Legjobb színész díját is elnyerte, Igazán lehetett volna lágyszívűbb a zsűri, adhatták volna megosztva a díjat, mert Gene Hackman játéka egyenértékű Pacinojéval. Érthető a díjazás, hiszen a film jellegét tekintve elüt az amerikai stílustól, jobban hasonlít az európai filmek általános modorára. Két kallódó, gyökértelen figura a végtelen országutakon találkoznak, barátokká válnak és egymás segítségével megpróbálnak madárijesztőből átlagemberré válni, beilleszkedni a társadalomba. Karakterük különbözősége és a múl... több»
Nem szoktam filmeken elérzékenyülni, de ezen, amikor a kis „Nudli” telefonon beszél az édesanyjával, meg a végén is óhatatlanul kijöttek a könnyeim. Annyira szeretetre méltó és szánni való az édesanya nélkül maradt kis legény palánta, hogy még a sziklákat is meg tudná ríkatni. Nagyon emlékezetes jelenet ahogy a felnőtteket megtanítja hogyan kell az evőpálcikákkal enni a kínai ételeket. Igazából ő történet főhőse, kiérdemelte, hogy a nevét is ideírjam: BaoQi Chen, bár a helyes transzliterációról nem vagyok meggyőződve. A felnőtt szereplők mind csak statiszták, közte egy számomra rettenetesen ellenszenves nő, a Miri nővérét alakító Gila. Negatív karakterek eljátszása nehéz, de ugyanakkor hálás... több»
Az algériai származású Nadir Moknéche érdekes, de témájában egyre gyakrabban előforduló filmet rendezett. Zino, a Párizsban élő fiatal zongorahangoló döbbenten értesül arról, hogy a korábban balett táncos, mindeddig ismeretlen apja, Farid nemet változtatott és most tökéletes nővé, "vadmacskává" átoperálva, Lola néven keleti táncokat, közte hastáncot oktat egy vidéki városban. A kezdeti merev elutasítás és csalódás után jobban megismerve az apja személyiségét elfogadja a megváltozhatatlan tényeket, bensőséges apa-fiú kapcsolat alakul ki köztük. Szerintem nagy előnye a filmnek, hogy nem egy valójában átoperált transznemű színész alakítja Lola szerepét, hanem az ízig-vérig nőies fantasztikus sz... több»
Amikor még Nick Cage jó színész volt. Azóta erős lejtmenetben sikerült a Zs-kategóriás aktorok teljesítményét elérnie. A film a maga romantikus, szerelmes kategóriájában nagyon jó, a némi giccses feeling ellenére is bőven nézhető mozi. Szerencsére a befejezése sem túlságosan csöpögős. Különösen jó a kísérő dalok összeválogatása, remekül festik alá a szép képeket. Megfelelő hangulatban többször megnézhető. Meg Ryan szereplése pedig a film bónusza, a legjobb alakításai közé tartozik, bár nem a sokszínű színésznők közé tartozik.
A hetvenes évek hollywoodi újdonságkeresésének megkerülhetetlen darabja, amely egyben Antonioni „Nagyítás”-ának újragondolása. Remekül reprezentálja az európai művészfilm jelentős hatását az amerikai filmkészítésre, azzal a különbséggel, hogy a bűnügyi történet vége nem tartja bizonytalanságban a nézőt, megtudjuk, hogy valójában mi is történt. A film főhőse Harry Caul profi lehallgatási szakértő, mesterségének kiváló képviselője traumáktól szenvedő ember. A történet során magas szakmai elvárásai ellentétbe kerülnek lelkiismeretével és ez a konfliktus személyiségére romboló hatással van. Ezt az összetett karaktert Gene Hackman élete legnagyobb alakításával jelenítette meg. Coppola filmje szin... több»
Mélyen tisztelt Polanski úr! Talán abba kellene hagyni a filmkészítést, mert ha már Stephen King ötleteit valósítja meg, az már nem is a vég kezdete, hanem maga a VÉG. Az is eszembe jutott, hogy talán Polanski asszony nyúzta, hogy ugyan Roman készíts egy filmet, a főszerepben természetesen velem, mert egy rendezőnek sem jutok az eszébe, hogy velem forgasson! Igazából nem tudom, hogy mi késztette annyi remek film elkészítése után, hogy ilyen „Tortúra” másolattal rukkoljon elő, de nagy kár volt. Unalmas, nélkülöz minden eredetiséget, az alkotói válságról próbál eléggé sikertelenül gondolatokat elmondani. Alkotótársként segítségül hívta Olivier Assayas kollégáját is, de jobbat is választhatott ... több»
Megnéztem ezt a filmet, de az égadta egy világon nem történt benne semmi! Szeretnék már egy olyan filmre találni, amelyik végig leköt és szórakoztat, de nem megy a dolog. Erről az egyik kritika azt írja, hogy helyette a Birdmant nézzük meg. Köszönöm szépen, ragyogó ajánlat, kívánom, hogy az illető az életben ne lásson jobb filmet annál! Itt az első részben tetszett Binoche, de aztán a második részben rövid hajjal kiábrándító volt. Abszolút nem érdekel, és teljes mértékben hidegen hagy a színésznők kínlódása, hogy öregszenek, meg az, hogy nekik kell eljátszani az idősebb nő szerepét abból a darabból, amiben húsz évvel azelőtt a fiatal nő szerepében felfigyelt rájuk a világ. Keressék meg az ör... több»
Amikor a szűkre szabott költségvetés miatt egy felépített díszletet egy másik film forgatására is felhasználták. A „Meztelen diplomata” díszletében készítették el a film hajójelenetét. Az is egy Rejtő Jenő-adaptáció volt (Vesztegzár a Grand Hotelban), meg ez is (Fehér folt). Igazából egyiknek sem volt sok köze az eredeti - legyünk engedékenyek - regényeknek. (Remélem, érezhető, hogy sok rajongóval ellentétben én nem sokra becsülöm P. Howard "írásművészetét"). Benedek Tibor a korszakban szlogenné vált mondásával élve: „Mecsoda különbség!” a két adaptáció között! Úgy hiszem erre a tingli-tanglira maga a rendező, Zsurzs Éva se volt büszke. Egyedül a szereplőgárda jelenléte miatt érdemes végigsz... több»
Sablonokból építkező akció/krimi. Már az alaptörténet is ezerszer látott szituáció; beteg kislány, az apának nincs pénze a műtétre, ezért rablásra szánja el magát. A történet fősodra pedig erősen hajaz a „Féktelenül” című filmre, mert itt is egy buszt vesznek a hatalmukba. Van egy szuper rendőrnő is, meg a főgonosszal (Robert De Niro pocsék, klisés alakításában) együttműködő főrendőr. Számomra teljes mértékben érthetetlen, hogy De Niro filmről filmre rosszabbnál rosszabbul játszik. Létezik az, hogy egy régebben zseniális színész elfelejti a színjátszás alapjait? Esetleg a megállíthatatlan öregedés számlájára írható ez a teljesítmény romlás? Az ok végeredményben mindegy, csak rettenetesen szá... több»
Csodálkozom, hogy erről a klasszikus filmről eddig senki sem írt véleményt. A francia film nagyágyúi, Michéle Morgan, Jean Gabin és Michel Simon játszanak ebben a baljóslatú, végig drámai hangulatú darabban. Jellegzetesen francia szellemiségű film, egy leírhatatlanul jellemtelen, ocsmány szereplővel, Michel Simon félelmetesen jó alakításával. Megmutatta, hogy színészi eszköztára végtelen, a többnyire pozitív szerepek mellett hitelesen játszotta el a gazember alakját is. Egyedi, különleges értékei a filmnek M. Morgan csodálatos szemei, érthető, hogy aki ránézett azt örök időkre elbűvölte. Jean Gabin szinte minden filmjében azonos eszközökkel rajzolta meg a figurát, a vesztes kisember alakját... több»
Szinte csak zseniálisra értékelő komment olvasható a filmes oldalakon, ám nekem mint annyiszor az agyba-főbe dicsért filmek esetében más a véleményem. A divatos ugrálás az időben, meg az anya és a lánya közötti hasonlóság miatt sokszor nem tudtam, hogy hol is vagyunk, kit is látunk. Szóval eléggé zavaros történet volt számomra, a szálak a háborús Libanonból erednek. Feleslegesen hosszú, kesze-kusza cselekményvezetés, nincs kizárva, hogy a valóságban is megeshet ilyen szörnyű, embertelen rémtett, de rám nem volt katartikus hatással. Erős jóindulatú az értékelésem. Jelölték Oscar-ra is, de nem nyert, helyette az általam szintén közepesre értékelt „Egy jobb világ” lett a befutó. Mit mondjak? Az... több»
Lehet, hogy belőlem hiányzik a „duhaj” által említett „némi intellektuális ismeret”, de én már az elején kiakadtam. Nincs személyes tapasztalatom Montenegró hegyi falvaiban dívó szokásokról, csak a filmben látottak alapján írom, hogy Európában a XX. században ilyen erkölcsi törvények uralkodjanak, az ép ésszel fel nem fogható! A házasságtörő asszony maga készíti el, és süti meg a kemencében azt a malomkerék nagyságú kenyeret, amelyet a szakadék szélén a fejére téve a felszarvazott férj az erre a célra „rendszeresített” óriási fakalapáccsal zúz össze, így végezve a félrelépett menyecskével. A fekete ruhás vénasszonyok meg helyeslően nézik végig a gyilkosságot. Brutális! Másik sajátosság: a ná... több»
Ezt a filmet választottam a nyert mozijegy utalvánnyal, ezúton köszönöm! Nem jósolok nagy közönségsikert ennek a rendhagyó filmnek. Miért? Tegnap, a zalaegerszegi bemutató napján a Cinema City egyik termében abban az egyedülálló élményben volt részem, hogy egymagam üldögéltem, egy teremtett lélek sem volt körülöttem. Úgy is írhatom, hogy magánvetítésen vettem részt! Gondolom sok nézőt visszariasztott a film feliratos volta, de én meg kimondottan örültem neki, hiszen nagyon nem szeretem a szinkronos filmeket. Nem is tudom elképzelni hogyan is lehetne szinkronizálni. Az is furcsa volt, hogy egy amerikai filmben a főszereplő koreai származású, de mit lehet tenni, „dübörög” a multikultúra. Ez a ... több»
A zseniális film prototípusa! Az USA politikai botrányai után (Watergate, különböző CIA-hoz kapcsolódó események) a hetvenes években megszaporodtak a kémügyeket, és politikai eseteket leleplező filmek. Ezek közül szerintem a legjobb ez az 1975-ös Sydney Pollack rendezte munka. Lassan indul, Joe Turner (a fiatal szívrabló Robert Redford) rutinszerűen végzi a napi munkáját, kalandregényeket és újságokat olvas, az ott szereplő cseleket, trükköket számítógépbe viszik, így frissítik a CIA megfelelő adatbázisát. Kimegy élelmet vásárolni és mire visszatér mindenki halott. Rémisztő fordulat, de a java csak ezután következik. Egy szenvtelen likvidátor (Max von Sydow félelmetes alakítása) az életére... több»
Megtartani a fegyelmet és a figyelmet Inkább életrajzi, mint háborús film, de mivel George Patton zseniális hadvezér volt a róla szóló filmben nyilván sok harci jelenet is van. Egy kis hiányérzetem van, ez pedig a németországi rejtélyes mozzanatokkal teli halálának bemutatása. Átgondolva részben érthető is, hiszen a máig tisztázatlan(?) körülmények miatt a sok feltételezés közül egyik verziót sem akarták az alkotók hitelessé tenni. Az viszont biztos, hogy ha a „fekete notesz” tartalma napvilágra kerül, az USA, sőt az egész háború utáni világ politikai eseményei másként alakulnak. Fogalmam sincs, hogy mennyire hiteles az a statisztika amely összefoglalja a Patton vezérelte 3. Amerikai Hadsereg tevékenységét, de a hadtörténetben e... több»
62 Ave, Cézár! (2016)
A Coen-testvérek megkerülhetetlen alkotók a mai filmművészetben. Sajnos ennek a filmnek a színvonala nem éri el a „Fargo”, vagy a „Nem vénnek való vidék” minőségét, ha rangsorolni akarnánk inkább a gyengén sikerült filmjeik közé sorolhatnánk. Könnyen belátható, hogy minden egyes munkájuktól nem várható el, hogy az évek múltával kultfilmmé nemesedjenek. Az egyértelműen látszik, hogy nagyon vonzódnak a hollywoodi filmgyártás aranykora végét jelentő korszak megidézésre, amikor a TV kényszerítő hatására szuperprodukciók készítésével próbálták visszacsalogatni a hetenként egyszer a moziba látogató közönséget. A filmben szereplő kitalált stúdió, a Capitol Pictures probléma megoldó alkalmazottjána... több»