Berto49

„Az odú” után – teljesen véletlen választás volt – egy modern, 2017-ben készített modern börtöndráma. A büntetlen előéletű Jacob Harlon ittasan halálos balesetet okozva börtönbe kerül. Az ottani körülmények hatására igazi bűnözővé, egy gengszterbanda tagjává válik, Büntetését letöltve megbízzák egy sokat jövedelmező fegyvereladási ügylet lebonyolításával. Iszonyatosan kemény film, brutális jelenetekkel. Egy nekem alapjában ellenszenves bűnözőt Nikolaj Coster-Waldau olyan nagyszerűen alakít, hogy a végén az erkölcsi tartása miatt személyisége felértékelődött a szememben. Két szálon futó cselekmény, nagyon oda kell figyelni, hogy követhessük a történetet, de megéri a koncentrálást.

Csak annyit írok a cselekményről, hogy öt egy zárkába kényszerült férfi eltervezett szökéséről szól, ha többet árulnék el, „spoilert”-t kiáltva megköveznének. Helyette inkább a korabeli börtönviszonyokról, a mai követelményekkel homlokegyenest ellenkező voltáról teszek említést. A Párizs szégyenének titulált La Santé börtönről van szó, amelyet, ahogy olvastam mostanában újítanak fel, és majd 2019-ben kezd újra funkcionálni. Az elítéltek a saját civil ruhájukat hordták, pedig a csíkos rabruha közhelyszerűen hozzátartozik a börtön világához. Öten voltak bezsúfolva a találóan odúnak nevezett lyukba, priccs helyett szinte egymás hegyén-hátán, a földre leterített matracnak nevezett valamin aludta... több»

Még tavaly láttam, az "Oldboy" rendezőjétől, sokkal jobbra számítottam. Egészen biztos, hogy ez a film is hozzájárult az ázsiai filmektől való viszolygásomhoz. 141 percig nézni azt, hogy számomra két megkülönbözhetetlen nő hogy nyalja-falja egymást kivágta a biztosítékot. Semmi bajom nincs a leszbikusokkal, csinálják azt, ami jólesik nekik, de a négy fal között! Van néhány olyan rendező, aki akármilyen zagyva, értelmetlen filmet készít, az "értők" az egekbe magasztalják, mert XY rendezte. Park Chan-wook is közéjük tartozik, néhány kritikus azt is mesterműnek tartaná, ha egy általa forgatott három órás film egy légy küzdelmét mutatná be, ahogy ki akar repülni a zárt ablakon. Köszönöm szépen,... több»

Sokan élből elutasították, talán meg sem nézték, de a rendező miatt, Alföldi Róbert első filmes munkája, ledorongolták. Ugyan Bartis Attila zseniális könyvének gondolatait nem tudta teljes egészében visszaadni (egyáltalában lehet-e tökéletes adaptációt készíteni?), de ezzel együtt figyelemreméltó próbálkozás. A téma sajnos nagyon sok esetben aktuális: egy frusztrált anya hogy tudja gyermeke életét is tönkretenni, függetlenül attól, hogy mennyire jogos, vagy jogtalan az anyát ért megrázkódtatás, trauma. A könyvben persze több minden benne van (a szocialista rendszer kemény bírálata, a színházi világ titkai, a rendszerváltás problematikája), de teljesen más műfaj az írás és más a film.

A film készítésének idejéhez képest (1995) nagyon oldschool jellegű kísértetfilm, egy iszonyatosan rossz főszereplővel, akinek a neve: Aidan Quinn. Csak mereszti az égszínkék szemeit, ez nála a színjátszás csúcsa. Egy Frank Herbert nevű író regényének az adaptációja, amiből az derül ki, hogy léteznek kísértetek, sőt nagyon is élők, mert a Kate Beckinsale alakította kísértetnővel még szeretkezni is lehet. Egyedül azt nem értem, hogy a főhős gyermekkorában vízbe fulladt ikerhúga mit keres a történetben? Nem volt annyira érdekes a film, hogy agyaljak rajta, nem éri meg!

Nem szeretem a fantasy-filmeket, de ez nagyon ötletes volt. Különösen az első harmad, az aranybolt kirablásának a "hogyanja" és az azt követő üldözés. A második harmadtól viszont már túl sok volt a fantázia, az öncélú látványorgia és kevés a valódi mondanivaló. Mindenesetre a Willendorfi Vénusz filmrevitele rettenetes látvány volt, de egyhamar nem lehet elfelejteni.

Egyszer már láttam ezt a filmet, talán még a VHS-es korszakban, de az égadta világon semmire sem emlékeztem belőle, pedig Sharon Stone és egy aranyos mexikói kis srác a főszereplői, no meg Sidney Lumet a rendezője. 1999-es a film, a szokásos filmes oldalak nagyon lehúzzák, de nekem tetszett. Sharon nagyon jól néz ki benne, a kisfiú pedig fantasztikusan helyes. Bár a sztori az eléggé ügyefogyott, egy esti mozinak elment. Olvasom, hogy Cassavetes 1980-as filmjének a remake-je, de valahogy nem akarom megnézni, elegem van a „Szeretetáradat” rendezőjéből. Természetesen, hogy Gene Rowlands alakítja abban Gloriát.

George Clooney amilyen rossz színész, legalább olyan rossz rendező is. Hiába a parádés színészgárda, egy széteső, összefüggéstelen, de az amerikai háborús filmek kliséarzenálját teljes mértékben felvonultató katyvasz ez a film. Az egyetlen női szereplő Cate Blanchett volt, ő az összes szereplő közül a legjobb.

!!!Spoiler!!! Colin Firth és Nicole Kidman együttes szereplése már magában is pozitívum, ezen kívül nem sok jót tudok mondani róla, talán azt, hogy a megbocsátás a legszebb emberi tulajdonság, csak nagyon nehéz a gyakorlása. Háborús téma, a megkínzott fiatal híradós 25 év múlva megbocsát japán kínzójának és az életben barátokká válnak.

Kedvem volt hozzá, megnéztem tehát ezt a Julie Andrews musicalt, amelyik meg sem közelíti a műfaj két általam legjobban kedvelt darabját (Kabaré, Chicago), de egynek elment. J.A. 1982-ben is, a felesége volt a rendező Blake Edwarsnak, tőle szerintem utolérhetetlen munka az „Estély habfürdővel”. A szóban forgó filmben is voltak nevettető részek, jópofa bemondások, de a legfőbb érdekesség - a mondjuk így - bizarr téma, főleg 1982-ben. Nagyon örültem, mert több helyen nagyon leszólták a másodjára elkészített szinkront, nekem sikerült olyan változatot megnézni, amely feliratos volt, sőt a dalok fordítását is tartalmazta. Mancini zenéje nekem nem fekszik, túlságosan nyálas, cseppet sem fülbemászó... több»

Végre láttam egy olyan darabot, amelyben Eszenyi Enikő és Fekete Ernő (akit a „Nyugalom” hangoskönyv meghallgatása után kedveltem meg) játszott. Nem láttam sok Mészáros Márta filmet, de ez nagyon jó! Kéthly Anna iránt ugyan elég közömbös vagyok (biztos volt számos politikai erénye, hiszen nem véletlenül börtönözték be a Rákosi éra alatt), de a hetvenes évek „puha” diktatúrájának bemutatása igazán jól sikerült. Mindegyik szereplő a maximumot hozta a szerepében, nekem legjobban Kováts Adél apparatcsik alakítása tetszett a legjobban. Ahogy kiderült, hogy a brüsszeli postás is beépített ember (látta az Annának vitt rózsacsokrot), ez egy fantasztikus, de valószínűleg igaz! ötlet. Eszenyi simán j... több»

Franz Kafka nevét olvasva túl a szinte teljes életmű ismeretén, két zseniális film jut az eszembe. Az egyik az Orson Welles rendezte 1962-es „A per”, a másik pedig 1991-ben készült „Kafka” című, amelyet Soderbergh rendezett. Az utóbbinak olyan a hangulata, mintha egy megíratlan Kafka-írást olvasnánk. A hatáshoz nagy mértékben hozzájárul Jeremy Irons csodálatos alakítása, amely szinte fizikai valójában idézi fel a szerencsétlen sorsú, identitását kereső írózsenit. Remek rendezői bravúr a fekete-fehér jelenetek közé beékelődő színes rész. Fokozza a film hitelességét a valódi prágai helyszíneken történt forgatás. Ideális film, méltó Kafka nagyságához.

Az ajándékba kapott mozijegy utalványt váltottam be erre a filmre, KÖSZÖNÖM! Tegnap újranéztem Steven Soderbergh 2013-as „Túl a csillogáson” című filmjét, amelyet az USA-ban „nem vett be” a filmforgalmazók gyomra, csak az HBO vetítette. A témája ellenére sokkal jobban tetszett, mint ez az új heist produkciója. Látszatra prosztó, sültparaszt, kőbunkó szereplők, akik mégis… (nem akarok poéngyilkos lenni!) Engem nagyon irritált a majdnem mindig hallható country stílusú zene, nem árulok zsákbamacskát, de engem a világból ki lehet űzni vele. Természetesen nem maradhatott ki belőle az örökös biokellék, a picsogós „tündi-bündi” kislány sem, aki magától értetődően megnyeri a tahóföldi szépségkirályn... több»

Sokat gondolkoztam a film megítélésén. Mostanában sok hasonló jellegű történetet láttam (Belső tenger, Élhetetlenek, Hasta la vista, stb.) Lehet, hogy túlságosan maradi ezen a téren a felfogásom, de túl azon, hogy Cheryl-nek mi a foglalkozása (saját bevallása szerint ő nem prosti, hanem szexterapeuta egy neveletlen kamaszfiúval és egy szerető zsidó férjjel, akinek a kedvéért áttér a katolikus hitről a zsidó vallásra!) az egész történet, bár állítólag valóságos alapja, túlságosan trendi, és a fogyatékosok érző emberi mivoltát hangsúlyozza, szinte belesulykolva a nézőbe, hogy nem szánni, hanem megérteni kell őket. Ugyanakkor az ember saját problémái szinte eltörpülnek, látva és belegondolva eg... több»

A fiatal Mickey Rourke miatt néztem meg ezt a jó filmet, aki ugyan remekül alakított, de az igazi meglepetés Eric Roberts játéka volt (magyar hangja a szörnyű Kerekes József). A befejezés miatt nem adtam zseniális osztályzatot, még néztem volna tovább is a fantasztikus színészi alakításokkal megspékelt hol izgalmas, hol szívszorító mozit. Amit eddig nem tudtam, hogy Julia Roberts a nővére Ericnek! Így már érthető a remek színészi véna.

A főcím szerint Faulkner írása alapján készült, de alaposan átírhatták, mert Faulkner nem ilyen szirupos befejezésekről híres. A Hamlet [Tanyán] c. regény nyomán készült. Valódi sztárparádé; Paul Newman, Joanna Woodward, Orson Welles, ennek ellenére éppen csak az „elmegy” kategóriába sorolható, igaz, hozzá kell tenni, hogy 1958-ban Hollywoodban készült.. Sorozat is készült belőle, itthon nagy siker volt,, még Ben Quick-es trikókat is piacra dobtak, Roy Thinnes arcképével Valamikor a hatvanas évek közepén adták.