4/10 – Vígjáték, ha béna A Futni mentem megtekintését követően iszonyú kíváncsi lettem az eredeti alkotásra. A filmmel kapcsolatos meglátásaimat is csak a remake fényében tudom megfogalmazni, azzal összehasonlítva. Ha egy szóval kell összefoglalnom: tanulságos.
Herendi Gábor magyar változata jobb, ez nagyon bárgyú. A magyar verzióban sokkal jobban felépítettek a jelenetek és a poénok. Nem jelenetről jelenetre lett lemásolva, hanem sok mindenben teljesen újraírták. Ami jó, mert erre a cseh verzióra alaposan ráfért a fejlesztés.
A női karakterek a magyar remake-ben is kicsit aranyhaljellegűek, de itt kifejezetten irritálóan saját akarat nélküli, önfeladó papucsállatkák, akik akkor is mosolyognak, amikor éppen a düh és... több»
6/10 – Füstlit mentem enni Dorkóban Vártam már nagyon, hogy lássam ezt a vígjátékot, mert az elragadtatott fogadtatás ellentmondott a filmelőzetes alapján alkotott feltételezéseimmel. Így utólag, hogy megnéztem, úgy gondolom, hogy a várakozásaim reálisak voltak. Ez egy, a magyar vígjátéki átlaghoz mérten egyáltalán nem rossz, de nem is kiemelkedő alkotás.
A jelenetek és a színészi teljesítmények színvonala igen változatos skálán mozgott. Ezeket 1-1 bekezdésben bővebben kifejtem:
Ami a vicceket illeti... Gyakran nagyon mókás és poénos jelenetek követték egymást, máskor érződött, hogy a cseh eredetiből nem sikerült a magyar környezetbe átültetni azt a humort, amitől lehet, hogy Prágában vagy Brnóban a térdüket csapkodták a mozin... több»
3/10 – gagyi Ma az Apple TV-m nem volt hajlandó látni a letöltött filmek mappáját az otthoni hálózaton, mindenféle újraindítgatásokhoz meg nem volt humorom, így megkértem az asszonyt, hogy válasszon valamit a csodás Netflixen. Baromira felelőtlen lépés volt, sikerült ismét alászaladni egy rettenetes Lindsay Lohan-filmnek. Én nem értem, ő hogy lett színésznő? És miért nem tanulta meg legalább egy kicsit a szakmáját az évek alatt?
Maga a film egy Hallmark osztályú romantikus mesefilm, elég katasztrofális, ha valaki nem fogékony a műfajra.
2/10 – úristen Nem értem magam, miért adok egyáltalán pontot a filmre, talán Schwarz Manó unokájára tekintettel, de valójában nem értem az egészet, hogy hogyan lehetett ez valaha sikeres?
A rendkívül elcsépelt testcserés vígjátékok közül ez talán a legalja, amit láttam. Lohan rejtély, hogy miért lett népszerű, ez valami amerikai titok, ebben a filmben mint serdületlen *csa egészen agyrepesztően zavaró a jelenléte. Jamie Lee Curtis ki tudja, mit érezhetett, miért kényszerült erre a munkára, nem is akarom tudni.
Elképesztő, brutális hulladék.
9/10 – Nem keverendő a Pókemberrel Ez egy nagyon nem mainstream film, a nézők 75%-ának valószínűleg szenvedést okoz. A maradék 25%-nak az a része, amelyik fogékony a pszichológiára, oda lesz érte. Kb. ugyanannyira fog jól szórakozni, mint amelyik nem fogékony, csak értékelni fogja az utolsó 5 percben felsejlő megfejtést is.
Leszögezem, a thriller és misztikus műfajmegjelölés hülyeség. Ez egy nagyon okosan felépített pszichodráma, pazar kivitelezésben. A képi világa komor és szuggesztív, a cselekmény lassú, de hipnotikusan húz maga felé, muszáj követni. A képi beállítások és kameramozgások lenyűgözőek. Ralph Fiennes alakítása elsőosztályú. Az egész filmélmény nagyon koherens.
A cselekmény nem túl összetett, ahogy a filmes szim... több»
6/10 – francia vígjátékocska Nem volt rossz, és ha sikerült volna a legvégét (egyetemi előadói jelenet) kevésbé kínosra csinálni, az én értékelésem is magasabb lett volna. De az a pár perc annyira ócska volt, hogy majdnem lerombolta az egész előtte lévő másfél óra eredményét.
A felállás a romantikus limonádék egyik tipikus sablonjára épül: a legszebb férfikor felé közeledő, de még meglehetősen jó nő, ám kissé merev főszereplőnő felismeri, hogy a divatmagazin kiadónál, ahol dolgozik, karrier szempontjából hasznos neki, ha hagyja, hogy a környezete elhiggye, hogy egy feleannyi idős fiúval kavar. Akit véletlenül ismert meg nemrég, és aki nem sejti, hogy kihasználják.
Gondolom, már ti is a körmötöket rágjátok az izgalomtól,... több»
8/10 – megy ez Lehet, hogy el van átkozva a magyar filmipar, de vannak üdítő kivételek, és ez is közéjük tartozik. Nem rendelkezik a hazai filmalkotások legtöbb bénaságával, cserébe valódi humort tartalmaz.
Az én ízlésemnek túl édibédi habos-babos cukormázas volt, de nem tudom, erről mennyire Gárdonyi Géza tehet, és mennyire Goda Krisztina. A könyvet nem olvastam, a korábbi két filmes feldolgozást se láttam, így nem tudom megítélni.
Maga a történet hihetetlenül egyszerű és átlátható, annyira, hogy szerintem egy átlagos hétéves is könnyedén felfogja az egészet. De ez az egyszerűség nem válik a mű hátrányára, ebből is látszik, hogy nem kell mindent túlbonyolítani, kiválóan működik ez a szimpla kis sztori.
A ... több»
6/10 – Szórakoztató idényfilm Jópofa menet volt, bár fél órával tovább tartott, mint ami jólesett volna, a végén már nagyon túltolták a kretént. Dwayne Johnson jól hozza a szokásos jámbor hegyomlás karakterét, az alábbihoz hasonló párbeszédekkel:
– Akkor most ötig fogok számolni.
– És utána mi lesz?
– Meg fogsz sérülni.
Karácsonyi mese kategóriájú alkotásról van szó különben. A már említett Dwayne Johnsonon kívül van még benne pár klassz színész, vicces is meg látványos is, nyugodtan nézzétek. Intellektuális rétege nincs, azt ne keressétek, ez egy laza karácsonyi film.
7/10 – remek A film egy kis csajról szól, akinek amolyan Stephen Hawking széke van, és megtudjuk, hogy ő is egy olyan ember, mint mi, csak korlátokkal. Ez se nem túl eredeti gondolat, se nem túl gondolatébresztő, ezt azért 8 általános felett többnyire mind vágjuk. És mégis szívmelengető és szép a maga kicsit limonádé módján, érdemes megnézni.
6/10 meg minden Remekül indul, az első részben átvonuló Mark Rylance is csúcs, mint mindig. Aztán OK, végül zavaros és kissé felesleges. Még szerencse, hogy Rylance végül visszatér.
Ebben az univerzumban, amit a film ábrázol, és amely az Egyesült Államok észak-keleti részét fedi le, vannak az Evők és Nemevők. Főhőseink Evők. A Nemevőket eszik.
Érdekes és jól induló cselekmény jellemzi, szerencsére a szétharapott Nemevők és a véres állú Evők furcsamód nem gusztustalanok, könnyű nézni a véres jeleneteket is.
Mégis azt érzem, hogy kihagyhattam volna a lejátszási listámból.
6/10 – többet vártam A szereplők önmagukban azt vetítették előre, hogy szuper lesz a film. A fényképezés igényes, a színek beállítása a késői 1960-as és az 1970-es éveket idézi, ahogy a remekül összeválogatott jelmezek és díszletek is. Eddig minden szép és jó, mi kellhet még?
Hát például a mélység. A bajok ott kezdődnek számomra, hogy ezt a filmet is utolérte az a korszellem, mely szerint a néző hülye, és nem képes néhány másodpercnél tovább koncentrálni vagy komplex gondolatokat feldolgozni. A párbeszédek, viták, konfliktusok kidolgozatlanok, logikai bakugrásokkal halad a néha videóklipesítettnek tűnő jelenetsor.
Néha a hangsúlyokkal is gond van, lényegtelen momentumokon túl sokáig időzik a rendező, a drámai ku... több»
5/10 fél X Hát ezt is alaposan megrágta az idő vasfoga. Vagy elrepült felette, nem is tudom. Ki hitte volna, hogy Juliette Binoche és Jean Reno egy ennyire érdektelen filmben tud szerepelni?
Ha műfajt kellene meghatároznom, ez egy úgynevezett reptéri vígjáték lenne. De abban Tom Hanks már elvitte a pálmát, amikor nem tudott továbbmenni, mint az éppen megszűnt Krakozhia állampolgára.
Szóval van egy film, ahol Jean Renónak haja van, a telefonok kicsik és buták, Juliette Binoche is jó formában adja a „fém fatálat”, bár nem kívánunk rá. A zenét állítólag Eric Serra szállította, de ő azért ennél eredetibb és különlegesebb, gyanúm szerint csak a nevét adta.
Számtalan pozitív kapaszkodó, ami alapján szeretni ... több»
7/10 – nagyon korhű, nagyon angol A második vh-ban vagyunk, ahol az angolok próbálják az új audiovizuális szórakoztató eszközt, a filmet bevetni a lakosság befolyásolása (propaganda) érdekében. A hadügyminisztérium gyámsága alatt összeáll egy stáb, amelyik leforgat egy „megtörtént események alapján” készült lélekemelő és hazafias filmet, hősies cselekedetekkel.
Ennek a munkának az égisze alatt nézhetjük meg, ahogy egy forgatókönyvíró csaj karriert csinál, és közben az akkor még középkorias egyenjogúsági viszonyokhoz képest is jobb helyzetbe kerül. Utóbbi miatt számítottam némi férfijajgatásra a kommentek között, örömmel látom, hogy egyelőre nincsenek ilyenek.
Ez egy átlagos romantikus-háborús mű, semmi extra nincs benne, a c... több»
6/10 – langyos lábvíz Hajléktalan labdarúgó-világbajnokság: ez olyan fura dolog, mint a testépítő-horgászvébé. Ha lenne olyan. És ezt kapjátok ki, van homeless foci-vb, kigugliztam.
A film tehát egy hajléktalan focibajnokságon játszódik Rómában. Bill Nighy alakítja a szövetségi kapitányt (Mal), és parkban lévő mini ketrecfoci pályán játsszák a meccseket. Mal egy maroknyi valódi hajléktalanból és egy nem hajléktalanból verbuvált csapattal érkezik Angliából. A kivitelezés módfelett hallmarkos, saját műfaji besorolásom szerint ez egy ún. republikánus vígjáték. Csak itt nem Mississippi-környéki keresztény fehérek randevúznak kockás ingben és pick-uppal a karácsonyfaárusnál, de nagyjából ugyanaz a kaptafa, focira ülte... több»
8/10 – Tipikus francia vígjáték, jó értelemben A franciák valahogy érzik ezt a műfajt. Keverni a vicceset a komollyal.
Van egy fiatal csaj, aki mindenféle szempontból szerencsétlen, és amikor Párizsba költözik, egy elég elbaltázott háziúrral hozza össze a sors. A háziúrnak van egy másképpen, de szintén kicsit elbaltázott fia, akinek a feleségét ez a háziúr kicsit se kedveli. Szeretne közéjük éket verni, és ennek érdekében attól se riad vissza, hogy kihasználja az albérlőjének kiszolgáltatottságát.
Közben a csaj is cipeli a maga keresztjét, az ő apja is más irányba tolja, mint amerre az útja vezetne.
A filmben valódi poénok és vicces dolgok vannak, és közben olyan fajsúlyos témát feszeget, hogy a szülőknek hogyan érdemes a gyerekeik álmai... több»
7/10 – tanuló szélhámosoknak kötelező Közel negyed évszázad után még mindig egész szórakoztató film, bár annyira nem élvezem azt nézni, amikor nonstop átcseszik a jóhiszemű embereket.
7/10 – de simán lehetne több A film a legjobb skandináv hagyományokon indul, hogy utána kicsit szétessen.
Van egy nyílt tárgyalássorozat, ahol egy 3-as gyilkos csákó ügyeit elemzik, és jön egy nem magától értetődő szépségű modell csaj, aki remekül forgatja az online pókerkártyákat és a bitcoint, és elkezd érdeklődni a per iránt. Nagyon ért a nethez és a darkwebhez. Hozzá sodródik egy elhamarkodott véleményűnek tűnő, kis túlpörgött lányka, és együtt követik a pert. Aztán akárhogy is tetszett az eleje, kissé bezuhan a színvonal. De még így is remek.
7/10 – szimplán vígjáték Ez egy vígjáték, mélyebb dimenziót nem kell benne keresni. Egyszer nézős, agyalástól mentes popcornmozi, intellektuális elvárásoktól mentesen javaslom megnézni. Viszont műfajában szórakoztató, és a vígjátékokra termett Awkwafina, na meg Will Ferrell, és kicsit Sandra Oh, valamint Jason Schwartzman. A két főszereplő nővér gyerekkori verzióit játszó színészeket nagyon ügyesen castingolták, igazán hasonlítanak.
5/10 – Nehezen néztem Előrebocsátom, hogy a filmnek több az értéke, jobb annál, mint amennyire értékeltem. Nem sokkal, de úgy 7/10 környékéig felmehetne. Tulajdonképpen egy nettó pszichológiai esettanulmány, csak én végig agylobot kaptam tőle, engem széttriggerelt az, ahogy az erőszakosabbik főszereplő nonstop irritáló fejhangon ontotta magából a b*romságot, és erőszakolta a környezetét.
A felállás az, hogy van egy kábé kétezer fős lakosságú okcitán városka, és ott nézhetjük másfél órán keresztül a helyi ifjúság (egy maroknyian lehetnek) két tagjának lelki elakadásait. A városka különben szép fekvésű, történelmi hangulatú, de totál kihalt. A filmben összesen néhányszor halad el benne autó, a fiatalok az utcán cse... több»
5/10 – Boldog élet már csak Kálmán-napon vár A magyar film hosszú ideje el van átkozva, és ez az állapot továbbra is tart, és sejtésem szerint még egy ideig el is fog tartani. A színészi játék a rákfenéje az egésznek.
Odáig már eljutottunk, hogy tudunk világosítani, már a hangosítás is megy néha, az operatőrök is egyre jobban értik, hogy mire van szükség. De a színészek iszonyúan természetellenes játéka még mindig kiakasztó. Már nem színházi hangos beszélés és túlgesztikulálás megy, hanem most sikerült átesni a ló közömbös oldalára. Amikor a színész kifejezéstelen arccal és olvasópróba-szerűen (vagy mint egy telesales-ügynök) ledarálja a mondatait. Ezt a játékstílust már egyszer rengeteg éven át kimaxolta az ország kedvenc teleregény, ... több»
65 Nők, ha futnak (2019)
A Futni mentem megtekintését követően iszonyú kíváncsi lettem az eredeti alkotásra. A filmmel kapcsolatos meglátásaimat is csak a remake fényében tudom megfogalmazni, azzal összehasonlítva. Ha egy szóval kell összefoglalnom: tanulságos. Herendi Gábor magyar változata jobb, ez nagyon bárgyú. A magyar verzióban sokkal jobban felépítettek a jelenetek és a poénok. Nem jelenetről jelenetre lett lemásolva, hanem sok mindenben teljesen újraírták. Ami jó, mert erre a cseh verzióra alaposan ráfért a fejlesztés. A női karakterek a magyar remake-ben is kicsit aranyhaljellegűek, de itt kifejezetten irritálóan saját akarat nélküli, önfeladó papucsállatkák, akik akkor is mosolyognak, amikor éppen a düh és... több»