8/10 – Szórakoztató, kissé sci-fis thrillerszerűség Szórakoztató, kissé sci-fis thrillerszerűségnek sorolom be ezt a filmet, mert valahogy a műfajok keveredése ilyen hangsúlyokkal jelenik meg. Elsősorban szórakoztató, némi android robotos tudományos fantasztikummal, a thrillerszál pedig nem túlpörgetett, nem fogjuk izgalmunkban feltépni a moziszék karfáját, de kicsit lehet azért izgulni. Drew Hancock jó érzékkel mérte ki az arányokat, amikor megírta, és ügyesen forgatott belőle egy üresjárat és erőltetettség nélküli, remekül fogyasztható alkotást.
Josh és Iris egy elszigetelt helyen lévő házba érkezik Szergejhez (Rupert Friend) és barátnőjéhez, és velük van még egy másik baráti pár is. Josh-t Jack Quaid alakítja, aki vonásaival le se tudná ta... több»
5/10 – Külvárosi piti bűnözők kavarnak A Tom Hardy-filmek egy adott mintázatot követnek, nagyjából képtelenség eltérni a személyisége, egyféle karaktere és egysíkú színjátszása által meghatározott sztenderdtől. Próbálták azért színesíteni az eljátszott figurát, most nem egyszerűen kőkemény férfi, hanem kőkemény férfi nagy szívvel és cuki kutyakölyökkel. És ebben a filmben mosolygott is, legalább háromszor. De látszott, hogy nehezen megy neki.
A történet felvonultatja az összes külvárosi gengszteresdire jellemző sztereotípiát. A helyszín New York valamelyik lepra része, egy átlagos kocsmával, annak zűrös utakra tévedt tulajával, a mi kemény és férfias Hardynkkal, piti csecsen bűnözőkkel, akik az utolsó percekig piti csecsen bűnöző... több»
5/10 – alaposan próbára tett Hát ez csúcs. Majdnem eret vágtam magamon, miközben néztem.
May és férje Londonba megy meglátogatni a diszfunkcionális kapcsolatokban élő gyerekeiket. Az öreg csóka hamar kicsekkol valami szívproblémával, és May ottmarad. Azt a részét az elején nem vágtam le pontosan, de a két gyerek (egy fiuk és egy lányuk van) egy épülgető ikerházban lakik, a fiuknak van egy komplett rosszul működő családja rendkívül ellenszenves és végtelenül idióta gyerekekkel, a lányuk meg egy ezermester jó munkásemberrel él se veled-se nélküled kapcsolatban. A jó munkásembert Daniel Craig alakítja. És ez a jó munkásember nős, csak éppen más a felesége, nem a lánygyerek. Ő a házba csak a tornácot meg a falfestést jár cs... több»
6/10 – Nagyon felemás Ez a film elég szélsőséges tulajdonságokkal rendelkezik. A legkiemelkedőbb ezek közül az átható és intenzív giccsesség, ami szinte nézhetetlenné teszi, de ha ezt sikerült legyőzni, akkor magunkkal tudunk belőle vinne 1-2 jó dolgot is.
Például a történet bár egyszerűcske, mégis érdekes és szerethető. Egy emberekhez szokott, egykor olajszennyeződéstől majdnem elpusztult patagóniai pingvin pendlizik a lakóhelye és az öreg Joao brazil tengerparti faluja között, évente ide-oda. A tájak szépek, a halászfalu idealizált környezete szemet gyönyörködtető, és a pingvin is általában élethű. Bár a járdaszegélyre felugrás és egyéb gyorsabb mozgások még mindig nehézséget okoznak a CGI teamnek... Írták máso... több»
6/10 – Majdnem jó Ridley Scott felidézte az első rész hangulatát, és hozta annak a vágásait, fényeit, látomásos bejátszásait, és tulajdonképpen ezzel meg is oldotta a feladat nagy részét. Mert nehéz megfelelni a nézőknek, egy részük megújulást vár, más részük pedig szeretné felidézni az első élményt. Valaki mindig boldogtalan lesz a végére. Scott a hagyományőrzés mellett döntött, és sokáig azt is éreztem, hogy a legjobb úton jár.
És akkor elkezdtek sokasodni a bajok. Azt még elnézzük, ha a CGI úgy néz ki, mint egy CGI, mert egy gyarmati csatajelenetet nem lehet ma már másképpen megoldani. És azt is elnézzük, hogy a csatajelenetek meg vannak tízszerezve a korabeli számokhoz képest, hiszen a mai, TikTokon satny... több»
5/10 passz *'sztudja, valahol leakadtam...
Talán mert Tarantino munkáihoz hasonlították, ami azért erős aránytévesztés.
Egy szenegáli francia filmjét látjuk, mely valahol a francia befolyásoltság alatt álló Szenegálban játszódik, a többit elfelejtettem. Van benne fegyver, napszemüveg, lövés meg óbégatás, a többire most valahogy nem tudok visszaemlékezni. Mentségemre legyen mondva, hogy az elején kiszálltam, bár arra se emlékszem, hogy miért. Az egész olyan felejthető volt számomra, de lehet, hogy ez az én figyelmemet minősíti.
8/10 (vagy több) Fantasztikus, remek film, nagyszerű oldschool német színészekkel, mint Bruno Ganz vagy Sebastian Koch (igaz, utóbbi csak keveset látható), a festői egykori Kelet-Berlin kies tájain. És itt még a Tarantino felkérése óta némileg eltűnt Diane Kruger kisasszony is sokat dolgozik, mint tehetséges mellékszereplő.
Liam Neeson ezúttal kissé szoftabb karaktert alakít, mint amikor köbméterszámra aprítja a miszliket. Ő egy professzor, akinek ellopják a személyiségét. Azért nem öt csillag, mert ez az okos fejű professzor nem teszi fel a kérdést, hogy ez a személyiségrablás kinek áll érdekében. Na meg January Jones (ki nevezi el januárnak a lányát?), a prof felesége színésznek olyan kevés, mint mackósajt... több»
9/10 – Rendkívüli és szokatlan, de főleg szép Ez a film egy igazi különlegesség. Ha meg kellene határoznom a műfaját, akkor ASMR ételpornó romantikus szállal.
A történet egy szakácsnő és egy séf kapcsolatáról szól, a helyszín egy Loire menti kastély, a 19. század vége felé.
Én az első húsz percben nagyon küzdöttem, hogy fenntartsam a figyelmemet, és ne állítsam le a lejátszást, de kisvártatva beütött a film, és onnan fogva minden tökéletesen rendben volt. Ugyanis látszólag lelassult főzési jeleneteket látunk, amelyekben zsibbasztóan komplex ételek készítése zajlik, az akkori konyhatechnológia keretei között egy halandó átlagember számára elérhetetlen megoldásokkal.
Filmzene és egyéb nem vonja el a figyelmünket, a kanál hangját halljuk a... több»
2/10 – Hatalmas nagy semmiségek Guillaume Canet elmehet a búsba.
Nomen est omen: „apró kis hazugságok” – ez a film jónak ígérte magát, a szereplőfelhozatal okán, de nem lett jó, és ez a sunyi fajta nemjóság, ami arra kényszerített, hogy azért csökkenő reménnyel, de végignézzem. Ezzel már megint elvett két és fél órát az életem véges idejéből. Megint, ugyanis már másodszor csinálta. Egyszer már bedőltem neki, csak nem emlékeztem. Egyrészt nem volt mire, másrészt nyilván ismét felültem a sokat ígérő stáblistának. Akkor kezdett derengeni, hogy mit tettem, amikor megláttam a tengerparti házat, ahol a film nagy része játszódott. És megint végignéztem, b*sszus.
Na de most szúrt ki velem Canet utoljára, mert ideírtam a benyomásai... több»
5/10 – a gerincről, kezdőknek Vegyes érzéseket keltett bennem ez a lengyel-belga tévéfilm. Technikailag erős volt a kivitelezés, legalábbis tévéfilmhez képest feltétlenül. Bár a 4:3 képarányt nem értem, ma már nagyon kevés ilyen képernyőjű tv lehet még működésben.
A kor ábrázolása magas színvonalú, a háborús kegyetlenségek bemutatása igen naturális volt, de amúgy az is profin ment, meg kell hagyni. Amivel bajom volt, az az, hogy értem én, hogy az üzenet a megalkuvó kisember szörnyű mivoltáról szólt, csak ennek a közlését igen szájbarágósnak és sulykolósnak éreztem, ahol ez a magasztos cél a rendező értékrendjében (az én véleményemmel ellentétben) szentesítette a hatásvadászat olcsóbb eszközeit is. Sajnos így a katarzis e... több»
8/10, de lehet, hogy több Haboztam a 4 és 5 csillag között, talán a pillanatnyi lelki felkészültségem billentette az egyik irányba a mérleg nyelvét.
Julianne Moore, Alec Baldwin és Kristen Stewart is nagy érzékenységgel és nagyszerűen játszik ebben a rendkívüli érzelmi töltetű alkotásban.
Alice nyelvészprofesszor, aki 50 évesen azon kapja magát, hogy kezdi cserben hagyni az agya, végül korai Alzheimert diagnosztizálnak nála. Innen előre világosan látható úton követhetjük a főszereplő leépülését.
Leginkább olyan a cselekmény, mintha a Virágot Algernonnak második felét néznénk (annak, aki nem olvasta vagy látta: ott volt egy faék péklegény, akit orvosi kísérlet keretei között nagyon okosra turbóztak, aztán ez megfordul... több»
8/10 – Pénz, pénz, pénzecske Gerard Butlernek jól áll ez a megzuhant zsaru szerep. Maga a film egy a számtalan bankrablós típusú akciófilmek közül (OK, bezúzásra ítélt bankjegyeket lovasítanak meg, kis különbség), de pár tulajdonságban kiemelkedik a mezőnyből.
Mielőtt elszabadul az akciófilmekben szokásos filmvégi eszkaláció, számos sajátosan vicces jelenetet láthatunk, némelyik szinte térdcsapkodós. Például amikor apu kiviszi a lánya fiúját randi előtt a garázsba dumálni. De volt sok hasonlóan szórakoztató részlet, különös emberi közelképek. Ja, jut eszembe, akinek ez fontos lehet, szerepel fél dollár (50 cent) is.
A felejthetőnél hajszállal jobb, 2025-ös új rész után néztem meg, és nem bántam. Ez sokkal élvezetesebb s... több»
6/10 – Arra jó volt, hogy most megnézzem az első részt Gerard Butler körzeti megbízott Nizzába utazik, és beépül a rosszfiúk közé, akik véletlenül náluk rosszabb fiúk gyémántját nyúlták le.
A filmet a Volkswagen konszern támogatta, volt benne számos Audi, 1-2 Porsche és ebben az egysíkú felhozatalban kakukktojásként jelenik meg valahol a 100. perc környékén egy Fiat Chrysler márka, az Alfa Romeo, egyetlen darab kocsi képében, egy percre. Ez a tolakodó termékelhelyezés inkább a kéregetős magyar produkciók sajátossága szokott lenni, ennek a mozinak nem állt jól.
A cselekmény tele van durván életszerűtlen jelenetekkel és nem létező technológiákkal. Például a hegyi szerpentinen sok kilométeres üldözés után egy váratlan kerékkilövéses megállás után p... több»
7/10 – Perfetti sconosciuti Francia kamaradráma a városi vacsoravígjáték formai keretei között leforgatva. Menet közben az olasz Teljesen idegenek ugrott be, de megnéztem, az a későbbi, az olaszok mindenesetre egészen biztosan sokat inspirálódhattak ebből. Viszont az is feltűnt, hogy ez előtt a film előtt egy évvel jött ki a Carnage (Az öldöklés Istene), arra is sokban hasonlított ez a francia mozi. Legalábbis ami a kezdetben barátságos, aztán fokozatosan a tettlegesség határáig fokozódó hangulatot és kisebb őrületet illeti. Azt a filmet (Carnage) Roman Polanski 10/10-re oldotta meg, ez meg azért nem lett akkora szám, de nem rossz, határozottan nem, inkább kifejezetten nézhető.
A rendező és a forgatókönyvíró néhány jel... több»
9/10 – Kis játékidő, kis büdzsé, nagy rendezés Emma Seligman és Rachel Sennott nagyot ment ebben a korai 2020-as filmben. Még jó, hogy nem maradt dobozban, mert elsőre úgy volt, hogy a Covid miatt nem mutatják be, de erős késéssel mégis levetítették egy független filmes fesztiválon, ahol kapásból díjat is nyert. Kezdő rendezőtől nem rossz.
A helyszín egy zsidó halotti tor, ahol a főszereplő csaj körül kínos történések lavinája indul el. A megvalósítás minimalista és kis költségvetésű, és mégis rendkívül hatásos.
A rendező-főszereplő kettősnek azóta lett egy hasonlóan vicces és intelligens másik filmje, amely magyarban a kissé idióta „Pofozóklub a gimiben” címet kapta, alteros beállítottságú nézőknek szintén ajánlott darab.
5/10 – (a nosztalgiaértéke miatt) Az első film óta nem láttam egy folytatást se, így nem tudom, hogy a többi rész mennyire volt gyenge, sose mertem egyiket se megnézni. Most viszont úgy alakult, hogy repülőn megtekintettem ezt a viszonylag friss epizódot, mert bár repülőn hagyományosan bollywoodi filmekkel szoktam veretni magamat, de ezen a járaton nem volt hozzájuk felirat, és kizárólag hindi nyelven valahogy nem akaródzott. Szóval ilyen előzmények és körülmények mellett egynek jó volt, de főleg a nosztalgiafaktor miatt, egyébként egy forintot nem adtam volna érte, béna tucatfilm érzetét keltette még a repülős két szundikálás között is.
4/10 – Az ökörség A lengyelek bebizonyították, hogy ők is tudnak kissé kínos vígjátékot forgatni, nem csak mi. Nem végig kínos, vannak egész jó pillanatok, de néha keményen büntet. Különösen a magyarul feliratozott lengyel popdalbetétek, amelyekhez vérfagyasztóan ciki képsorok tartoznak.
A film egy Agatha Christie-feldolgozás jellegét mutatja, van benne egy kisebb csapatnyi rokon, akik összejönnek a tehetős rokon kastélyában, hogy megtudják, mennyit örököltek.
Az öreg nem is halt meg, csak tükröt akar tartani a potyaleső rokonoknak, ő tudja, miért. Aztán mégis meghal, jön két nyomozó, és amíg nyomoznak, mindenkinek a világtól elzárt házban kell maradnia. Milyen eredeti ötlet, nem?
A kivitelezés másolja a nagy... több»
76 Társ (2025)
Szórakoztató, kissé sci-fis thrillerszerűségnek sorolom be ezt a filmet, mert valahogy a műfajok keveredése ilyen hangsúlyokkal jelenik meg. Elsősorban szórakoztató, némi android robotos tudományos fantasztikummal, a thrillerszál pedig nem túlpörgetett, nem fogjuk izgalmunkban feltépni a moziszék karfáját, de kicsit lehet azért izgulni. Drew Hancock jó érzékkel mérte ki az arányokat, amikor megírta, és ügyesen forgatott belőle egy üresjárat és erőltetettség nélküli, remekül fogyasztható alkotást. Josh és Iris egy elszigetelt helyen lévő házba érkezik Szergejhez (Rupert Friend) és barátnőjéhez, és velük van még egy másik baráti pár is. Josh-t Jack Quaid alakítja, aki vonásaival le se tudná ta... több»