Oscar-díjas színészek legrosszabb szerepvállalásai

Halle Berry: Szörnyek keringője kontra Macskanő

Az utóbbi években viszonylag ritkán hallhattuk Halle Berry színészi kvalitásairól. A színésznő az elmúlt tíz év legnagyobb sikereit a X-Men franchise mellékszereplőjeként érte el, a 2002-es Szörnyek keringője Oscart érő alakítását azonban még egy jó ideig nem fogjuk elfelejteni.  Azonban épp ennyire mélyen belénk égett a totális bukást jelentő Gothika és Macskanő is. Utóbbiért persze nehéz hibáztatni a színésznőt, ugyanis minden bizonnyal nem rajta múlt a film sikertelensége. A színésznő megtette, amit kértek tőle, de amikor macska módjára nyalogatta a kézfejét, nehezen hittük el, hogy nincs a stábban egy olyan szakember, aki közbeszólt volna, hogy ezt talán mégsem kéne. A film elhasalt a kritikusok és a közönség körében is, Berry pedig az Oscar mellé megkapta a legrosszabb színésznőnek járó Arany Málnát is.

Adrien Brody: A zongorista kontra InAPPropriate Comedy

Emlékszünk még a színészre, aki a 2002-es Oscar gálán olyan színészek elől happolta el az Akadémia aranyszobrát, mint Daniel Day-Lewis vagyJack Nicholson? Adrien Brody A zongoristával kétségkívül felért a csúcsra, és bár az elmúlt tizenhárom évben láthattuk őt Wes Anderson vagy Woody Allenfilmjeinek mellékszerepeiben, de újabb átütő alakítást nem hozott. Ezzel önmagában még nem lenne akkora baj, az azonban már nehezen érthető, miért vállalt szerepet az InAPPropriate Comedy című botrányosan rossz filmben. Csak jelzésképp, a produkció a rottentomatoes.com kritika összesítő portálon nulla százalékon áll, ami tökéletesen fedi a valóságot. Hogy még pontosabb képet adhassunk a filmről, Brody Lindsay Lohan és Rob Schneideroldalán alakította a főszerepet. Ezzel tulajdonképpen mindent elmondtunk.

Roberto Benigni: Az élet szép kontra Pinokkió

Roberto Begnini Az élet szép című alkotása a Holokauszt tragédiájának egyik legerősebb filmes feldolgozása, mely keserédes humorával milliókat vett le a lábáról. A filmet 1999-ben hét Oscar-díjra jelölték, ebből hármat megkapott. A rendező-színész ezzel történelmet írt, ugyanis korábban még idegen nyelvű filmben nyújtott alakításáért egy színész sem kapta meg a legjobb főszereplőnek járó Oscart. Azonban 2002-ben jött a Pinokkió, melynek főszerepét, a fabábu gyermeket az akkor ötven (!) éves színész játszotta. Ehhez minden bizonnyal ismét csak nem kell sokat hozzáfűzni. A film akkorát hasalt, hogy rossz volt nézni, a rottentomatoes.com-on kerek nulla százalékon áll.

Whoopi Goldberg: Ghost kontra T. Rex, a dinózsaru

Whoppi Goldberg 1991-ben a Ghostban Patrick Swayze mellett Oscart érő alakítást nyújtott, arra azonban minden bizonnyal ő sem számított, hogy ezt követően hozzávetőlegesen minden tíz filmjére egy értékelhető alkotás jut majd. Bőven lenne alkalom válogatni a pocsékabbnál pocsékabb filmek közül, azonban a választásunk a Theodore Rexre esett. Nem szükséges sokáig ragozni: ez az a film, amiben Whoopi bőrszerkóban egy emberméretű beszélő gumi dinoszaurusszal nyomoz a gonosztevők után.

Cuba Gooding Jr.: Jerry Maguire - A nagy hátraarc kontra minden más

Rendben, nem akarunk igazságtalanok lenni, de az is tény, hogy az 1996-os Jerry Maguire óta a színész nagyjából három értékelhető filmet tud felmutatni. Az 1997-ben legjobb mellékszereplőként Oscar-díjat nyert Gooding karrierje egy totális félreértése épült. A színész egy interjúban elmondta, hogy úgy gondolta, a közönség azt várja tőle, hogy megnevettesse őket, azonban hosszú idő után rájött, hogy bizony hibát követett el. Milyet is? Robbanáspont, Kutyabajnok, Hajó a vége, Norbit és a sort még hosszasan lehetne sorolni, jöttek is az Arany Málna jelölések és díjak. A színész azonban idén a Selmaban és az Empire című szériában nyújtott alakításával visszaállította a renoméját.

Jamie Foxx: Ray kontra Lopakodó

Az ikonikus vak zeneszerző, előadó és énekes, Ray Charles megrendítő erejű alakításával Jamie Foxx 2004-ben beírta magát a legnagyobb színészek közé. Az Akadémia nehezen vitatható döntést hozott, amikor Foxxnak adta a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar-díjat, miközben a színész a Collateral - A halál záloga mellékszereplőjeként is jelölt volt az Oscarra. Alig találhatta meg a szobor helyét a polcon, máris a mozikba került a tökéletesen méltatlan Lopakodó, melyben a szuperpilótát alakító Foxxnak és kollégáinak egy elszabadult, öntudatra ébredt repülőgépet kellett megállítaniuk. A színésznek 8 évébe tellett, mire a Django elszabadullal ismét felért a csúcsra, csakhogy ezt egy újabb, napjainkig tartó mélyrepülés követte az olyan, képességeihez aligha méltó filmekkel, mint Az elnök végveszélyben, A csodálatos Pókember 2. és a Förtelmes főnökök 2.

Jeff Bridges: Örült szív kontra R.I.P.D. - Szellemzsaruk

Jeff Bridges 2010-ben ötödik jelölését végül Oscar-díjra tudta váltani az Örült szív főszerepéért, majd egy évvel később ismét az aranyszobor közelébe került A félszeművel.  Rengeteg kiváló filmmel és ikonikus karakterrel a háta mögött azt gondolhatnánk, a színész alaposan megválogatja a szerepeit. Csakhogy az Oscar után olyan filmek következtek, mint a Tron: Örökség, az abszolút mélypontot jelentő R.I.P.D. - Szellemzsaruk,Az emlékek őre vagy A hetedik fiú, melyekben többnyire iszákos, bajsza alatt dörmögő teljesen egysíkú karaktereket alakított. Lassan megérett az idő egy újabb komoly szerepre.

Charlize Theron: A rém kontra Æon Flux

2004-ben Charlize Theron megkoronázta addigi pályafutását, amikor a Monsterben nyújtott teljesítményével kiérdemelte az Akadémia legjobb női főszereplőnek járó aranyszobrát. A prostituáltból lett sorozatgyilkos Oscart érő karaktere után egy évvel azonban jött a kritikusok és a közönség körében is lehangolóan teljesítő sci-fi, az AeonFlux, melyet a legtöbben óriási visszalépésként könyveltek el. Bár a film érdekes elképzelésen alapult, a megvalósítás már fantáziátlan, vérszegény és ötlettelen volt. Persze a még friss Oscar megtette a hatását, így a színésznő hamar vissza tudott kapaszkodni az élvonalba, és idén a Mad Max rebootjával (Mad Max: A harag útja) minden bizonnyal jóvá tudja tenni a melléfogást jelentő Seth MacFarlane produkciót (Hogyan rohanj a veszTEDbe), melyben egyébként nagyjából egyedül ő volt értékelhető.