William Hurt igazán intellektuális jelenléttel és irigylésre méltó hangterjedelemmel rendelkezett. Tudott műveltnek, fenyegetőnek vagy nyájasnak tűnni, bár a legérdekesebben olyan karaktereket játszott, akik bizonyíthatóan kevésbé értelmesek voltak nála.

Ilyen volt például A híradó sztárjai (1987) című filmben egy ostoba, de karizmatikus tévébemondó, vagy Erőszakos múlt (2005) című filmben egy brutális gengszter, aki a saját testvérére vadászik.

A 70-es években színpadi színészként befutott Hurt kezdetben minden filmes ajánlatot visszautasított. Vonakodás miatt a filmes munkái - amikor végül beadta a derekát és elkezdett ilyen szerepeket is vállalni - lenyűgözően ellentmondásosnak tűntek, mintha magát a film/mozi médiumát is szkeptikusan szemlélte volna.

Pauline Kael kritikus a debütáló filmjéről, a Változó állapotok (1980) című filmről, amelyben egy genetikai kísérletekkel foglalkozó tudóst alakított, azt írta, hogy "hűvös, remegő megbízhatatlansága... [ő játssza] azt a fajta ravasz mániákust, aki mindig azt figyeli, hogyan reagálnak az emberek a mániájára."

horror | sci-fi | thriller

A Változó állapotok című horrorban Eddie Jessup az emberi evolúció eredetét kutatja társaival. Úgy gondolják, hogy a genetikai fejlődés során végbement változásokat az agy... több»

Ahogy éretté vált, a megjelenése előkelőből professzionálisra változott. Ha a fiatalabb mai közönség egyáltalán megismerte őt, akkor a Marvel szuperhős kalandjaiban visszatérő amerikai tábornok szerepéből: Amerika Kapitány: Polgárháború(2016), Bosszúállók: Végtelen háború (2018), Bosszúállók: Végjáték (2019) és a Fekete Özvegy (2021) című filmekből.

Az Oscar és ami utána jött

Mindkét filmért Oscar-díjra jelölték, akárcsak a siket diákokat oktató iskolában tanító tanárként nyújtott alakításáért a Egy kisebb isten gyermekei (Egy kisebb istenség gyermekei) (1986) című filmben. A legjobb színésznek járó díjat csak egyszer nyerte el, A pókasszony csókja (1985) című filmben egy dél-amerikai börtönben történeteket mesélő, extravagáns meleg rabot alakított.

Az Oscar-győzelem után kettős érzés maradt benne: "Amikor kimondták a nevemet, tényleg azt gondoltam: 'Ó, nem, nem, nem, nem, nem, ne tegyék ezt a céltáblát a mellkasomra, ne tegyék ezt'" - mondta 2010-ben.

dráma

Luis Molina és Valentin Arregui cellatársak egy dél-amerikai börtönben. Luis transzszexuális, és erdkölcstelen viselkedésért ül, Valentin politikai okokból . Hogy elmeneküljön... több»

Egy izgalmas gyermekkor

Washingtonban született Claire McGill, a Time üzleti menedzserének és Alfred Hurtnak, az amerikai külügyi segélyszervezetben dolgozó diplomatának a gyermekeként. Miután a házaspár elvált, amikor William hatéves volt (édesanyja 1960-ban újra férjhez ment, és Claire McGill Luce lett), apjával utazott különböző kiküldetései során, és olyan városokban élt, mint Kartúm és Mogadishu. A massachusettsi Middlesex iskolában tanult és itt kezdett el először színészkedni, majd az ugyanebben az államban található Tufts Egyetemen, és a New York-i Juilliard Schoolban képezte tovább magát.

Karrierjének kezdete

A városi Circle Repertory Company-val végzett munkája, ahol 1977-től 1982-ig volt előadóművész, különleges elismerést hozott számára. 1978-ban véletlenül összefutott Howard Gottfried producerrel, akinek gondjai voltak egy színész kiválasztásával, aki eljátszhatta volna a főszerepet egy Paddy Chayefsky által írt filmben, amely egy, az élet eredetével megszállottan foglalkozó tudósról szólt. Arthur Penn rendezővel folytatott intenzív megbeszélések után Hurt végül beleegyezett, hogy elvállalja a szerepet a Változó állapotokban.

Mire a forgatás megkezdődött, Penn helyére az ellentmondásos brit filmrendező, Ken Russell lépett; Russell és Chayefksy viszonya annyira megromlott, hogy az író levette a nevét a filmről. Ennek ellenére Hurt intenzitása valódi érzelmi mélységet adott a filmnek a furcsábbnál furcsább részek során.

A lassan pergő, felnőtteknek szóló thrillerek arca

A test melege(1981) című modern noirban egy ügyvédet alakított, akit szenvedélyes viszonyba keveredik egy nővel (Kathleen Turner), aki ráveszi, hogy gyilkolja meg a férjét. Remekül alakított egy ápolót, aki hazudik egy gyilkosság kapcsán, hogy behízelegje magát egy tévés újságírónőnek (Sigourney Weaver) a Vigyázó szemek(1981) című filmben, amelyet az Egyesült Királyságban The Janitor/A gondnok címmel adtak ki.

A Dennis Potter által forgatott Gorkij park című komor hidegháborús krimiben egy orosz rendőrfelügyelőt alakított. A nagy borzongás (szintén 1983) című vígjátékban, amely egy csapat egykori főiskolai aktivistáról szól (a szereposztásban Glenn Close, Jeff Goldblum és Tom Berenger is szerepelt), akik elmaradtak ifjúkori eszményeiktől, könnyedebb oldalát is megmutathatta.

dráma | erotikus | krimi | romantikus | thriller

A test melege című thriller főhőse Ned Racine, aki ügyvédként dolgozik Floridában. Egy forró nyári éjszaka összejön a házas Matty Walkerrel, akivel szenvedélyes kapcsolatba... több»

Egy kis könnyedség

Lawrence Kasdan, A test melege és A nagy borzongás rendezője két további filmben is szerepet adott Hurtnak: Az alkalmi turista (1988), ahol egy gyászoló írót alakított, akit egy kutyakiképzővel (Geena Davis) való kapcsolata kelt újra életre, és a Szeretlek holtodiglan (1990) című slapstick-vígjátékban, amelyben Keanu Reeves-szel együtt játszott füveseket, akiket egy nőcsábász vendéglős (Kevin Kline) megölésére béreltek fel.

krimi | vígjáték

Joey egy jól menő pizzéria tulajdonosa, tele élettel, odaadó feleséggel és két kedves gyerekkel. A boldogság mégsem teljes, mert a férfi bár szereti Rosalie-t, képtelen... több»

A színház, az örök szerelem

Hurt továbbra is dolgozott színházban is. Tony-jelölést kapott Mike Nichols 1985-ös, David Rabe Hurlyburly című David Rabe-rendezésében nyújtott alakításáért. 1989-ben hét év után először tért vissza a Circle Repertory Companyhoz, hogy főszerepet játsszon Joe Pintauro Beside Herself című darabjában.

Hurt az évtized végén

Miután ez az évtized véget ért, Hurt csillogása halványulni látszott. Volt egy kisebb szerepe Woody Allen Alice című filmjében (1990), és főszerepet vállalt Wim Wenders A világ végéig (1991) című, terjedelmes sci-fi odüsszeiájában. Ideális szereposztást kapott Mr Rochester szerepére Franco Zeffirelli 1996-os Jane Eyre-adaptációjában, de Nora Ephron szentimentális meséje, a Michael(szintén 1996), amelyben újságíróként egy valódi angyalról (John Travolta) kellett tudósítania, félresikerült.

A Lost in Space - Elveszve az űrben(1998) című intergalaktikus kalandfilmben nem volt a helyén, de Steven Spielberg A. I. Mesterséges értelem (2001) című filmjében szimpatikusan játszotta a tudóst.

Visszatérés az A-listás sztárok soraiba

Az Erőszakos múlt című filmért kapott Oscar-jelölése a visszatérést jelentette: George Clooney és Matt Damon oldalán szerepelt a Sziriána című politikai drámában (szintén 2005), Damonnal ismét együtt Robert De Niro Sr. thrillerében, Az ügynökségben (2006), és egy fiatalember apjaként, aki a világtól elszakad Sean Penn Út a vadonba című filmjében (2007). Későbbi filmjei közé tartozott még Ridley Scott Robin Hood-változata (2010) Russell Crowe főszereplésével.

dráma | krimi | thriller

Tomból hős csinál a média, miután kisvárosi vedéglőjében meghiúsít egy rablótámadást, és önvédelemből megöl két körözött bűnözőt. A férfi megpróbál... több»

William Hurt a kisképernyőn

2009-ben visszatérő szerepe volt A hatalom hálójában című jogi drámában. Ugyanebben az évben főszerepet játszott a Végjáték című televíziós filmben Willie Esterhuyse filozófiaprofesszorként, aki fontos szerepet játszott a dél-afrikai apartheid felszámolására irányuló titkos tárgyalásokban.

"A félhangokat eltalálja egy olyan szerepben, amely túl könnyen lehetett volna konvencionálisan igazságos" - írta a New York Times.

Egy problémás ember

Hurt őszintén beszélt arról, hogy élete korábbi szakaszában küzdött az alkoholizmussal, és nem vitatta azokat a vádakat, amelyek szerint Marlee Matlin, egykori partnere és egykori társszereplője az Egy kisebb isten gyermekei (Egy kisebb istenség gyermekei)ben, 2009-es önéletrajzában (I'll Scream Later) azt írja, hogy a színész fizikai és szexuális bántalmazást követett el ellene.

"Bocsánatot kértem és kérek minden fájdalomért, amit okoztam" - mondta Hurt.

Tagadta azonban egy korábbi partnere, a táncos Sandra Jennings hasonló vádjait. 1971-ben vette feleségül Mary Beth Supingert (a színész Mary Beth Hurt); 1982-ben váltak el. Második házasságát, 1989-ben Heidi Hendersonnal kötötte, ez a frigy 1992-ben válással végződött.

Négy gyermek maradt utána: Alexander, a Jenningsszel való kapcsolatából; ifjabb William és Samuel, a Hendersonnal kötött házasságából; és Jeanne, a Sandrine Bonnaire színésznővel való kapcsolatából.

William McChord Hurt, színész, született 1950. március 20-án; meghalt 2022. március 13-án.