kabel

Thrillernek gyenge, de cserébe filmnek is
A történetünk szerint egy pentagoni vezető egy balesetben véletlen megöli a szeretőjét, és segédje segítségével megpróbálja eltussolni az ügyet. Egy nem kapcsolódó orosz kémre kenik a gyilkosságot, akinek megtalálását főszereplőnkre bízzák. A dolog ott komplikálódik, hogy a hölgy főszereplőnk szeretője is volt, főszereplőnk pedig történetesen pont ennek a pentagoni vezetőnek dolgozik. Tekintsünk el a hihetetlen véletlenektől és a szituáció orbitális abszurditásától. A film egyszerűen csak totál unalmas. A karakterek jóval a nézők után értenek meg fordulatokat, vagy jönnek rá meglepetésekre, emiatt a film cselekménye sajnos teljesen altatónak hat. A főszereplők nem reprezentálnak semmit, csup... több»

Pornóparódia pornó nélkül?
Nehezen értelmezem ezt, a film konkrétan annyira rossz, hogy akik csináltak vagy nem láttak még filmet életükben, vagy direkt csinálták ilyenre. A színészkedés minősíthetetlen, tényleg csak amatőr felnőttfilmek jutottak eszembe róla. Részben azért is, mert a film színészei néha teljesen indokolatlan jelenetekbe vannak dobva. Például 8 percen keresztül nézzük, ahogy két nő tusol és a kamera szinte exkluzív a melleiket mutatja. Értelmezhetetlen, mert néhány rész még egy 70-es évekbeli exploitation filmben is lehetne, de ezeket is nagyon nehéz élvezni, mert itt is borzasztó minden a világítástól a dialógusokig. A film olyan magasan inkompetens minden téren, szinte biztos, hogy amolyan 'so bad i... több»

Mi az ember?
A történet szerint egy szociálisan visszamaradt lányt elragad egy boszorkány, a lány végül elszökik, és megpróbál beilleszkedni az emberek világába, megérteni tevékenységüket, érzelmeiket, kapcsolataikat és a nemi szerepeket. Mert a lány különleges képessége, hogy ha megöl valakit, vagy szexel valakivel, akkor át tudja venni annak a testét. Így aztán nemet is tud váltani, és egy új szemszögből tudja megvizsgálni az embereket. A film pedig ez, egy vizsgálat, ahol a nemek egyenlőtlensége kapja talán a legnagyobb szerepet. Azonban filmkészítés szempontból a film iszonyat repetitív és lassú. Folyamatosan a lány narrálását halljuk. Ahelyett, hogy látnánk, ő hogy éli meg az új testeket és élmények... több»

Magyar történelmi fantasy
Bár történelmi pontossága valószínűleg a Gyűrűk Urával vetekedik, a Hadik egy működő alkotás, mely végre filmnek hatott, jó látványvilággal és többnyire rendesen összerakott jelenetekkel. Bár tipikus magyar filmes problémákat még nem sikerült teljesen levedleni, ezúttal volt annyi munka a filmben, hogy elhiggyem, ez nem csak egy pénzmosoda volt. Főszereplőnket, Hadikot egyenesen a királynő kéri meg arra, hogy foglalja el Berlint, a történet pedig ezt a hadjáratot dolgozza fel. A sztori még felvonultat pár karaktert, legtöbbjük szerethető bajtárs vagy sztereotípen gonosz, vagy sunyi kategóriát képviseli, de érdekes módon nem is rajtuk van a hangsúly. Meglepődtem, mennyi harci jelenetet bele t... több»

Csak a stílus
Kicsit vegyesek az érzelmeim ezekkel a feldolgozásokkal kapcsolatban. Leginkább azt érzem, ezek csak platformok arra, hogy Wes Anderson a stílusát mindenhol villogtatni tudja. És igen, tényleg eredeti rendezés és látványvilág fogad minket, a történetmesélés azonban már nem filmes, és szerintem aktívan belezavar az amúgy is gyenge narratívába. Mert igazság szerint ez nem történet, ez egy történet fele maximum, de inkább csak egy történet set-upja. Színészi játék, főleg Ralph Fiennes kiváló, a csávó alakítása miatt tudom csak igazán értékelni ezt a szösszenetet.

Vihar által homályosan
A Viharsziget egy kicsit más Scorsese-film. Történetvezetése és karakterei itt is kiválóak, azonban narratívája majdnem horror-thriller felé hajlik, és annyi elemmel operál, hogy érdemes többször végignézni. Ez nem jelenti azt, hogy elsőre ne lenne izgalmas vagy magával ragadó. Mint majdnem minden más film a rendezőtől, itt is a képernyőn akarjuk tartani a szemünket, bármilyen jelenetről is van szó, hisz nincs véletlen ebben a sztoriban. DiCaprio és Ruffalo érdekes párost alkot, a háttérben sunyuló Ben Kingsley pedig remek antagonista jellegű figura. A filmes csavarok nem akkor működnek jól, ha totál a semmiből jönnek, hanem akkor, amikor kicsit elkezdjük érezni, hogy valami nem stimmel, de ... több»

Elfűrészelt történet
A Saw X sajnos egy vontatott, repetitív, semmitmondó film, mely meg sem próbál érdekességet vagy morális dilemmát csempészni a szériába, és ehelyett meglepően gyenge és egyszerű történetét nyújtja a végtelenségig. A filmet egyedül Tobin Bell alakítása menti meg a totál jellegtelenségről. A színész kiállása és manierizmusa egy sötét, de megfontolt karaktert rejt, aki sajnos egy sokkal jobb filmet érdemelt volna. A film lényege, hogy John Kramer rákos betegsége miatt egy kísérleti, illegális műtétre fizet be, azonban orvosa átveri és meglopja, főszereplőnk pedig a filmszériából ismert módon móresre tanítja a svindlert és segédjeit. Valószínűleg, aki nem látott még Fűrész-filmet, örülni fog, ho... több»

Messze túl hosszú
Ennek egy rövidfilmnek kellett volna lennie. Messze túl hosszúra van nyújtva minden jelenet, minden emlékezés, minden dialógus. A film első fél órájában szinte semmi sem történik, és bár a későbbi jelenetek egy fokkal jobbak, nem annyira, hogy egy kicsit is megmentsék a filmet. A színészek nem tudták levetkőzni az igénytelenül megírt dialógust, mely sajnos egy pillanatra sem tűnik autentikusnak, és a jelenetek közötti érzelmi hangsúly mindig furcsa, mintha a jeleneteket két külön rendező rakta volna össze, akik máshogy képzelték el a filmet.

Minősíthetetlen volt
Nem tudom, melyik aspektusa volt rosszabb, az iskolás szintű színészi játék, az ostoba cselekmény, vagy az egész film hihetetlen olcsó hatása. Talán a színészkedés és dialógusok miatt fog sugárban ömleni a vér a fülemből leginkább. Talán cimborákkal és alkohollal végignevethető, mert olyan jellegű trash, józanon nem működik, és filmnek nevezni is inzultus a művészeti ág felé.

Ötletek más filmekből
A Koma egyetlen eredeti eleme a látványvilága, történetének elemeit más filmekben már láthattuk szebben és ügyesebben kivitelezve. Karakterei gyengék, dialógusai borzasztóan gyerekesek, és akciójelenetei nevetségesen gagyik. Érezni, hogy a színészeknek fogalma sincs, milyen környezetben vagy mik ellen kellett volna színészkedniük. Sajnos a látványvilág nem elég, hogy egy ilyen filmet elvigyen a hátán, pláne, ha semmilyen mondandója sincs a narratívának. Unalmas volt sajnos, és nem csináltak eleget a feldobott narratív elemekkel. Egy jobb rendező és egy jobb forgatókönyvíró kellett volna, hogy izgalmasabb és érdekesebb irányba vigye a történetet. Kb. annyi történet van benne, mint az Eredet n... több»

Jason Statham-film
Ez a tökéletes Jason Statham-film, melynek lényege, hogy főszereplőnk a film 90%-ban coolnak tűnjön. Lényegében egy fanfiction a macsóságról Las Vegasban. Kicsit meglepő, hogy egy elég drága film volt, tekintve, hogy alig akad benne akár csak kicsit is ismert színész vagy grandiózusabb jelenet. Ennek ellenére a színészi játék remek, és a sztorink meglepően sok időt hagy Stathamnek is, hogy érzéseket mutasson a sztoikus verőember arcán kívül. Természetesen nem fogja megváltani a világot a film, nem több egy sima bosszúfilmnél, de azt is messze túl vontatottan és lassan hajtja végre. Blackjackes jelenetek is akadnak, de még azt se tudnám mondani, hogy a film nagyon a függőségről szólna, habár ... több»

A holló
Mike Flanagan egy saját horror stílust hozott létre. A generációs trauma szellemek segítségével való feldolgozása ismét meghökkentő, félelmetes és izgalmas. Aki azonban egy Conjuring-szerű horrort szeretne, annak nem ez a sorozat lesz az ideális. A Usher-ház bukása nem ijesztő vámpírok vagy zombik miatt jön létre, a horror az emberi gyarlóság és empátia hiánya, az emberi magatartás és hatalomvágy kifordításában rejlik. Adott egy velejéig romlott család, mely az egyik legnagyobb gyógyszergyárat birtokolja. Tagjai egész életükben gazdagságot és érinthetetlenséget élveztek, és pénzéhes magatartásuk sodorja őket végül a pusztulásba. Ahogy a House on the Hill az elfojtott érzelmekről, a Midnight ... több»

Senki sem egyéniség
A Vivárium picit szürrealista, de azért egy érthető és szépen összerakott metaforát hoz létre, sőt története belső logikája is megfontolt, így koherens és olykor vicces mozit kapunk. Jesse Eisenberg és Imogen Poots által alakított fiatal pár családalapítási és letelepedési tervei egyre nagyobb akadályba ütköznek, hisz liminális poklukból nem tudnak kitörni, és bár egyedinek és lemásolhatatlannak gondolják magukat, szép lassan integrálódni kezdenek a világukba. Csak szép lassan, mert mindkét karakter a kitörést fontolgatja a maga módján, melyet a gyász többi lépése követ nem sokkal később. Bár a történet kissé depresszív és komor, a szituációk komikusak, így a tónus ingadozása érdekessé teszi... több»

Kevés testcsere
A Suitable Flesh lényege, hogy egy mitikus lény folyamatosan átveszi mások testét, hogy örökké élni tudjon. A gond az, hogy a film ennél a mondatnál nem komplikálódik tovább, és sajnos a testcserés elemmel sem játszottak eléggé, hogy elég csavar vagy meglepetés legyen. Történetünk szinte minden pontján tudjuk, kinek a teste kié, vagy mikor mi történik, így aztán sosincs misztikus hangulat, vagy sosem vagyunk csak félig biztosak egy személyiségben. A színészi játék kimondottan pocsék, bár ez lehet direkt ilyen, hogy a nyolcvanas évek B kategóriás filmjeinek hangulatát hozza. Ez azonban nem magyarázat a rengeteg történeti lyukra. Pszichológusok nem így beszélnek emberekkel, mint a filmben, és ... több»

Ez vígjáték?
Kb. 50 percet vártam az első értékelhető poénra. Nem segített, hogy egy jelenet sem volt vicces vagy ügyesen kifordított. Csak egy karakter rámutat a mai világ túlzásaira, miközben káromkodik. Szomorú, mert amúgy lenne itt egy érdekes film, mert a sztori tematikája kurrens, de ebben formában csak gyengének és izzadtságszagúnak hat. Extrémára nem csak extrémával lehetne válaszolni. Ennyi sztereotípiát felsorakoztatni, csak hogy egyből valami gyenge viccel arrébb tolják, nem túl eredeti vagy nevetséges. Sajnálatos, mert a főszereplő trióban legalább ketten ügyes stand-uposok, jó sztorikkal.

Male Gaze
Kitty Green, a The Assistant rendezője újra a nemek egyenjogúságának kérdéskörét mutatja be, ezúttal egy aktívabb, de – pont ezért – jóval egyszerűbb és kevésbé érdekes vagy meglepő történetben. Főszereplőink, Hanna és Liv elfogadnak egy állást pár hétre, hogy pénzt gyűjtsenek. Az isten háta mögötti ausztrál kocsmában pultozni azonban nem épp az a vakáció, amit Hanna elképzelt. A nagyrészt férfi vendégek folyamatosan szexista poénokat mondogatnak, és mindig kellemetlen helyzetekbe viszik a két nőt, és erőszakoskodásuk egyre inkább elfajul, ahogy a film halad előre. Hanna undorodik ettől, azonban a civilizációtól oly messze vannak, és főnöke részegeskedése miatt nem tud mit csinálni. Liv visz... több»

Túl sok, de túl kevés
Az Öt éjjel Freddy pizzázójában a nagy sikerű, már media franchise szintre emelt játékszéria első játékfilmes adaptációja. Bár nyolc éven keresztül csak dobálták ide-oda az ötletet, végül azt hinné az ember, az eredmény kicsit jobb lesz, hisz az utóbbi években számos jó adaptáció is készült. Itt azonban nem sikerült a játék hangulatát érzékeltetni, nem igazán éreztem soha a bezártságot vagy a hektikus reakciókat vagy a klausztrofóbiát. A gyermekkor torzítása sem igazán volt jelen, annak ellenére, hogy a mechanikus bábok kimondottan autentikusan néztek ki és az, hogy nem számítógépes effekteket használtak létrehozásukra, jelentősen segített a filmen. A rendező nem volt elég bátor, és túl korá... több»

Okos thriller
A Wicker Man nem egy egyszerű, tucathorror, nem ijesztget beugró fejekkel vagy szörnyes álomjelenetekkel, és nem mutat vérben tocsogó hullákat vagy élőholtakat sem. A történet horrorja mi magunk vagyunk, a mi hozzáállásunk, a mi világképünk és annak borulása és megváltozása. Ritkán látni ilyen filmet, az biztos. Főszereplőnk egy detektív, aki egy kis szigetre érkezett egy elveszett kislányt keresve, azonban a szigetlakók furcsa szokásai, hazugságai és ferdítései miatt folyamatosan falakba ütközik, de semmi semmi sem tántorítja el céljától. A detektívsztorinak induló cselekmény alakulása érdekes, és mindig akad benne elég meglepetés és fordulat, hogy izgalmas maradjon, és minden találkozás, m... több»

Csupasz Tribeca
Nincs vígjátéksorozat, mely jobban hozná a Csupasz pisztoly-féle humort. Az Angie Tribeca szituációs poénjai szinte mindig valamilyen vizuális elemet facsarnak ki. Főszereplőnk és a többi karakter ezt totál ignorálva, minden sort a legnagyobb komolysággal mond el, és a humor nagyrészt abban rejlik, ahogy egy-egy szituációba valami nem várt, új elemet visznek. Na most, a poénok kicsit obszcénak és nem túl emelkedettek. Nem egy intellektuális hozzáállást igényel a sorozat, ahol a viccek összetettsége nevetett meg minket. Ezzel szerintem nincs gond, szükség van ilyen jellegű humorra is, és a Tribeca detektívet követő epizódok elég rövidek, hogy ne legyenek túl fárasztóak. A sorozat végigdarálás... több»