I spit on your John Wick A balerina története betonegyszerű, karakterei teljesen egyoldalúak, képi világa impozáns és harci jelenetei látványosak. Ez a film lényegében egy koreai John Wick: neonfények, gunkatana, maffia és titkos társaságok, velejéig rossz karakterek, stílusos öltözékek és közhelyes dialógusok. Nincs nagyon eredeti gondolat vagy csavaros sztori, főszereplőnket egy elpusztíthatatlan harcosnak mutatják be, így aztán minden dráma kicsavarodik a filmből, hisz soha sem kell aggódnunk szereplőinkért. Meg kell hagyni, hogy a film látványvilága kiváló, az alacsony mélység-élesség és softos lencsék gyönyörűen mossák bele a karaktereket a világba, és a film még egy-két helyen kísérletezik is dinamikus fényekk... több»
Gagyi klisétenger A védelmező utolsó fejezete valamiért Szicíliában játszódik, főszereplőnk pedig az egyáltalán nem sztereotipikus maffiózókat veszi kezelésbe, miközben teljesen nem egyoldalú és fekete-fehér karakterekkel diskurál az olasz kisvárosban. A film annyira unalmas és semmilyen, hogy fel nem foghatom, hogy lehet ez bárkinek érdekes vagy izgalmas. Az akciójelenetek harmatgyengék, és szinte mindig az akció után kerülünk csak képbe, így aztán Denzel sem tud remekelni. Az antagonista szereplők annyira nevetséges karikatúrák, hogy szinte biztos vagyok, az írók soha életükben nem beszéltek senkivel sem Olaszországban, sem sehol. Legalább a második film kétoldalú főgonoszokat tudott felsorakoztatni, egy ki... több»
Vizuális orgia Ez a film egyszerűen tömör gyönyör, a látványvilág minősége és spektruma olyan, hogy nincs film, mely akár csak egy kicsit is a nyomába érne, az első pókverzumos filmmel együtt. Minden jelenet, minden karakter, minden pillanat majdnem szétszakad a részlettől vagy az egyedi grafikai stílustól. A látványvilág nem véletlenszerű vagy giccses, a film ügyesen használja karakterfejlesztésre és történetmesélésre is, már-már olyan szinten, hogy aki nincs felkészülve a vizuális kavalkádra és hihetetlen gyors történetvezetésre, az hamar bele fog szédülni. A film folyamatosan a figyelmed 100%-át igényli, és ez a fajta erőfeszítés olyankor a történet rovására megy, hisz annyi karaktert és hátteret csomag... több»
Vidéki típusú találkozások A No One Will Save You egy egyszerű sztori. Adott egy lány, akit kizárt a közössége, egyedül él a kisváros szélén indokolatlanul nagy házában, azonban egyik este földönkívüliek jelennek meg, és terrorizálni kezdik. A film teljes mértékben ufós filmek kliséire épít, szinte egy eredeti mozzanata sincs, sőt, aki nézte a régi Outer Limits sorozatot, meg tudja találni egy az egyben ezt a történetet ott is. Ennek ellenére, amit a film csinál, az többnyire jó. A lények megfelelően ijesztőek és mozgásuk idegen, még ha megjelenésük Spielberg filmjeit is idézi. Főhősnőnk szimpatikus, és pánikszerű cselekvései és színészkedése kiváló. A film elvisz pár érdekesebb helyszínre is, de mindig visszatérünk a... több»
Szépen megírt horror A Beszélj hozzám! egy kiszámítható, de szépen összerakott horror a túlvilággal való kommunikálásról. Egy olyan ijesztő film, ahol végre nem idiótának és figyelmetlennek vannak beállítva a karakterek, és nem (kizárólag) bugyuta döntések miatt kerülnek a helyzetükbe. Főszereplőink és barátaik egy levágott kéz segítségével egy rituáél során különböző halottakkal lépnek kapcsolatba, és egy rövid időre átengedik testüket nekik, és ők maguk csak utazóvá válnak saját testükben. Nyilván nem kell sok, hogy a majrécsengő elinduljon, hogy jé, ez pont olyan, mint az LSD/gomba/random hallucinogén hatása. És igen, a filmnek van egy nagyon gyenge, drog körül forgó vonala, mely szerint főszereplőnk egy trau... több»
Optimalizált teher A Pod Generation egy egyszerre barátságosan kényelmes és emberi kapcsolatot nem igénylő jövőképet mutat be. Ezúttal nincs elnyomó AI, vagy fasiszta cyberpunk diktatúra, a technológia vette át az irányítást minden felett, legyen az valaki érzelme, munkája vagy akár a terhessége. Főszereplőink boldog kapcsolatban élnek ebben a jövőben, és amikor felbukkan a lehetőség, hogy egy mesterséges méhben neveljék gyereküket a természetes terhesség helyett, a pár dinamikája felborul. A történet jelentős része az egyszerre agyonoptimalizált és konformista világképet láttatja remek jelenetekkel és set designnal, valamint a pár érzelmi világába kalauzol el olykor vicces, de elgondolkodtató dilemmákat mutat... több»
Dead Ringers egyszerűsítve A Birth/Rebirth lényege az emberi élet súlya. Főszereplőink a halál megakadályozásán küzdenek, de hány személyes csatát kell megvívniuk, de milyen áldozat árán tudják csak megtenni ezt? Sajnos azonban, a film nem igazán tud válaszolni a saját kérdéseire, és tematikáját csupán belógatja, nem járja körül rendesen. A szintén idén megjelent Cronenberg sorozat, a Dead Ringers lényegesen mélyebbre ásott bele az anyaság és az élet kérdéseibe, jobban megírt karakterekkel és szituációkkal. Ez a film sajnos meg sem közelíti azt a szintet, annak ellenére, hogy első fele remekül indult. Főszereplőnk lánya meghal, de egy hullaházi technikus újra tudta éleszteni. Milyen gyerek ébredt fel? Meddig lehet elm... több»
Időörvény Az Aporia talán a Prime és Coherence szerelemgyereke, és ha ezeket a filmeket láttad, valószínűleg már ezt a filmet is megnézted, sz'al innentől nem kell ezt a kritikát olvasnod, hacsak nincs egy olyan időgéped, mint ebben a filmben. Történetünk egy dolog körül forog, az pedig a felelősség. Meddig tart a felelősség, mikortól számít valami emberi döntésnek, mikortól az univerzum állása? Szabad-e ebbe belenyúlni, hogy saját vágyainkat kielégítsük? Mi a moralitás szerepe ebben? Megölhető egy sorozatgyilkos, mielőtt elkövetné tettét? Ugyanaz a gyerek az, akinek a szülei megváltoztatták a gyermek múltját? Rengeteg érdekes kérdés, talán túl sok is, az Aporia nem is tudja mindet feldolgozni rendese... több»
Fogyasztható sémaakció A Megtorlás egy olcsó film volt, szinte végig egyetlen autóban játszódik, és összesen van kb. 3 szereplője. Lényegében egy thrillert kapunk, mely szerint főszereplőnk autójába bombát tesznek, és sakkban tartják, hogy pénzt csikarjanak ki belőle. Meg kell hagyni, a rossz cím ellenére a Megtorlásban akad 1-2 épkézláb ötlet, de elég hamar bekövetkeznek a hasonló filmekből ismert történeti lyukak és karakterek fejfájást előidéző tervei. Ebben a filmben ezek egy része elnézhető, mert a mozgalmasra és tempósra lett vágva a cselekmény, főszereplőnk végig stressz alatt vezet, és a történet nem igazán áll meg annyira, hogy bele tudjunk gondolni, hogy „hé, lehet, abban az alagútban kellett volna marad... több»
Borsodi 8 mérföld A Larry egy meglepően mellbevágó és életszagú rálátás a magyar valóságra. Itt nincs színesítve vagy romanticizálva semmi, a Larry nem egy feel good történet egy szegény srác viszontagságairól, aki a zenében találja meg a menekülést, és pont emiatt olyan erős a film. Nem húzódik vissza klisékbe vagy közhelyekbe, karakterei nem állnak meg, hogy a kamerán keresztül elmondják nekünk a film üzenetét és a rendező világképét, vagy hogy hogyan változtassuk meg a világot. Főszereplőnk, Ádám, egy dadogós pásztorfiú, aki elvesztette anyját, jövőkép nélkül, apja abuzív viselkedését tűri, nincsenek barátai vagy társai, és nem tudja kifejezni magát. Egyedül akkor nem dadog, amikor rappel, de akkor is csak... több»
Mézesmadzag Az X-akták premisszája az, hogy rengeteg megmagyarázhatatlan dolog történik a világban, csak hinnünk kell benne. A kormányok pedig tudnak mindenről, és céljuk az igazság elrejtése, bármi áron. Azonban sajnos sosem tudjuk meg, mi az igazság, vagy mért kell elrejteni, vagy mit szabad és nem szabad elhinni. A sorozat iszonyat repetitív, minden epizódban szinte pontosan ugyanaz történik, majd az epizód végén visszaáll a status quo. Nincsenek izgalmas válaszok, vagy kifejtett gondolatok, vagy ne adj’ Isten egy koherens narratíva, amin lehet izgulni a sorozat 'monster of the week' struktúrája miatt. A jó atmoszféra és az ellentétes karakterek már az első évad végén kevésnek bizonyulnak, hogy az ér... több»
Sci-fi börleszk A Landscape with Invisible Hand egyszerre egy távoli és közeli valóságot mutat be. Egy gyengéden diktatórikus földönkívüli faj átvette az uralmat a Föld felett, megoldották az oktatást és élelmezést, azonban a társadalmak többnyire összeomlottak, rengeteg munkára nincs többé szükség, és sokan nem tudják, mit dolgozzanak, vagy mit kezdjenek az életükkel.
Főszereplőink középiskolások, akik megpróbálják saját útjukat keresni ebben a hihetetlen gyorsan változó világban. A földönkívüliek más értékrendszerrel bírnak, nem értik az emberi érzelmeket, de érdeklődnek iránta, nem értik a művészetet, de látják a hatását, nem értik, az emberek miért szenvednek, de értik, hogy lehet ezt kihasználni. A fil... több»
Büntetőcéduló Ez a film volt büntető. Rég látni ilyen kaotikus összevisszaságot. Nem tudtam, hogy ez valami paródia vagy egy komoly dráma. Néztem a Rotten Tomatoes reviewjukat, de lehet valami belsős viccnek nem vagyok tagja. A film nézhetetlen kategória. Technikailag gyenge, undorító színekkel, rossz kameraállásokkal és borzasztó dialógusokkal. Fogalalmam sincs, hogy kerültek ilyen jó színészek ebbe. A filmünk úgy kezdődik, hogy főszereplőnk mérgében, puszta kézzel szétüt egy autót. Akkorát nevettem, mert azt hittem egy valami GTA paródia lesz, de a sztori többi része komolyan akarta venni magát.
"Akciófilm cím helye" (legyen minnél közhelyesebb) Ebben az akciófilmben egy kiöregedett, tökéletes reflexekkel és célzással bíró, sztoikus, visszafogott katonát kihúznak a civil életből még egyszer utoljára. Igen, ennyi klisét egyszerre nehéz lett volna összelapátolni. Hűen a fenti mondathoz, a film nagyrészt totál átlagos és semmilyen, egészen sztori utolsó harmadáig, ahol hirtelen elkezdtek gondolkodni és egy ötletes helyszínt és szituációt választottak a végső konfrontációra. Ez a fajta váltás annyira meglepett, hogy olyan volt, mintha egy teljesen más filmet néznénk, ahol érdekes és izgalmas dolgok történnek. Mert tény, a film megtalálta mitől lehet érdekes a karakter, sajnálatos, hogy ezt csak a legvégén sikerült és nagyrészt egy tök á... több»
We have Knives Out at home A See How They Run megpróbálja dekonstruálni a detektív zsánert és egy meta köntösbe ültetni a detektívtörténteket, narratívájának katarzisát a struktúra felfedezésébe, mintsem a gyilkos megtalálásába rejti. Na de mit jelent ez? Azt, hogy a film annyira a saját útját járja, hogy detektívfilmként kaotikussá válik, karakterdrámának gyenge, így aztán leginkább vígjátékba fordul át. Még pedig egy... Wes Anderson-féle vígjátékba. Saoirse Ronan és Edward Norton remek duót alakítanak egy vígjátékhoz képest. Sajnos a film csavarjai azonban nem ütnek elég nagyot, és levezetésük olyan gyorsan vagy absztrakt módon történik, hogy nincs meglepetés erejük. A film egy Rian Johnson-film akar lenne, de sajno... több»
Undorító, nyálas valóság A nyelés egy felkavaró karakterdráma egy kimondottan taszító jelenség manifesztációjáról. Főszereplőnk, Hunter a tradicionális konzervatív feleséget játssza, aki egész nap csak takarít és a férjét várja vacsorával. Házasságuk üres és sekélyes, férje és családja csak egy eszköznek tekinti őt. Hunter terhessége azonban felébreszt valamit benne, és elkezd tárgyakat enni. A film ezt úgy kezeli, mint a nő kitörési vágyát, hisz végre talál valamit, ami felett ő tud uralkodni, amit ő választ, és ő alakít. Természetesen komplikálódik a dolog, amit férje és családja megtudja, mit tesz, és a korábbi hideg profizmussal próbálják meg Hunter menekülését megakadályozni. De milyen menekülés ez, és hova tar... több»
Futószalag Star Wars Itt egy újabb Star Wars-sorozat, mely totál jellegtelen és csupán azért küzd, hogy legalább háttérzaj legyen, miközben vacsorát csinálsz. Unalmas karakterek, jellegtelen konfliktus, altató akciójelenetek. Az Ahsoka meg sem próbált valami érdekes irányt találni karaktereinek, és még a harmadik epizódban is keresi történetének érdekességét. Nem segít, hogy főszereplőnk egy sztoikus, semmitmondó, üres karakter. Ez nem lenne akkora baj, ha mindenki körülötte érdekes lenne, de sajnos csak egy karakter kidolgozására volt pénz, ezért mindenki lényegében Ahsoka személyiségét kapta. Az antagonisták is, ők annyira jellegtelenek, hogy a nevükre sem emlékszem, mert az égvilágon semmit sem adtak hozzá a ... több»
Értékelhetetlen színészi játék A filmben egy nő és egy férfi próbálja megtalálni egymást, miközben szörnyek elől bujkálnak az skót mezőkön. Nagyrészt rádión beszélnek, és mély és érzelmes monológokat darálnak sírások mellett az elmúlásról, a hanyatló világról és az elvesztésről. Konkrétan semmi sem hihető az egészből. Mindkét színész borzasztóan hiteltelen, színészkedésre vagy érzelem átadására képtelen. A hiba talán a szkriptben van, átlagos emberek nem mondanak olyan dolgokat, amiket ezeknek a karaktereknek mondaniuk kellett, és látszott kicsit, hogy a színészek sem hitték el a közhelyeket, amiket lökniük kellett. Sajnos ez annyira hazavágta a filmet, hogy nagyon nehéz volt bármit komolyan venni. Szerencsére nagyon ninc... több»
54 A balerina (2023)
A balerina története betonegyszerű, karakterei teljesen egyoldalúak, képi világa impozáns és harci jelenetei látványosak. Ez a film lényegében egy koreai John Wick: neonfények, gunkatana, maffia és titkos társaságok, velejéig rossz karakterek, stílusos öltözékek és közhelyes dialógusok. Nincs nagyon eredeti gondolat vagy csavaros sztori, főszereplőnket egy elpusztíthatatlan harcosnak mutatják be, így aztán minden dráma kicsavarodik a filmből, hisz soha sem kell aggódnunk szereplőinkért. Meg kell hagyni, hogy a film látványvilága kiváló, az alacsony mélység-élesség és softos lencsék gyönyörűen mossák bele a karaktereket a világba, és a film még egy-két helyen kísérletezik is dinamikus fényekk... több»