Nem hazudok, amikor azt mondom, hogy egyetlen egy mosolyt sem sikerült kicsikarnia belőlem ennek a több, mint másfél órás szenvedésnek. Pár éve még örültem egy Melissa McCarthy filmnek, de mára kiderült, hogy ő sem tudja, mikor kell leállni. Ő a női Will Ferrell, csak őt még bírom (tudom, lassan egyedül maradok ezzel és ezt meg is értem). A kém még jó volt, de azóta meredeken zuhan a teljesítménye. A végére már annyira erőltetetten akartak viccesek lenni (nem sikerült), hogy teljesen átmegy kínosba. Tudom, hol szeretett volna poénos lenni, de még csak a közelében sem volt. Nagyon alacsony humorküszöb kell ahhoz, hogy ezen valaki jókat tudjon nevetni. Az itteni 61-es és az Imdb-s 5.5-ös érté... több»
Mi a fontosabb: a hited vagy mások élete? Egyáltalán fel kell-e áldoznunk bármelyiket is a másikért? Szeretném már az elején leszögezni, hogy tőlem a vallás igencsak távol áll, legyen az bármelyik. Ezenkívül a hittérítést kifejezetten visszataszító dolognak tartom, tegye azt bárki is, bármilyen módon. Kezdve a keresztes háborúktól a Dzsihádon keresztül egészen a hetente becsengető Jehova tanúiig. Úgy gondolom, hogy senkinek sincs beleszólása a másik vallásába, az pedig egyenesen felháborító, hogy átutazzuk a fél világot azért, hogy megmondjuk valakinek, akit még csak nem is ismerünk, hogy az isten, akiben ő és a népe (esetenként évezredek óta) hisz, nem az „igazi”. Elnézést ezért a kis kirohanásért, de szerettem volna ezt már az elején tisztázni.
Persze jogos a kérdés: Akkor miért néztem... több»
Egyszer nézhető, átlagos (vagy kicsit talán átlag alatti) televíziós thriller. A történet totálisan kiszámítható, semmi újat nem tud felmutatni. Ahogy a színészeket nézem, egyikük sem tartozik a Hollywoodi elitbe. Úgy látom, a rendező is mostanában indult el a pályán, így róla sem tudok semmi érdemlegeset mondani. Valószínűleg kis költségvetéssel dolgoztak, így nem meglepő a film erősen mérsékelt teljesítménye.
Egy korrekt ázsiai akciófilm, semmivel sincs lemaradva nyugati testvéreitől. Annyi problémám azonban mindenképpen van vele, hogy nagyon hullámzó a teljesítménye. Helyenként kifejezetten izgalmas és drámai, máskor meg unalmassá válik, ellaposodik. Ezenkívül talán kicsit túl hosszúra is sikerült. A befejezése viszont tetszett. Az utóbbi időkben több távol-keleti filmet is láttam, de ezek változó minőségűek. Jó lenne, ha ők is be tudnák lőni és állandósítanák azt a szintet, amit a skandinávok és folyamatosan szolgáltatnák a jobbnál jobb filmeket.
Liam Neesonnak ezek a szerepek tökéletesek, ezek vannak rászabva. A történet elemei általában ugyanazok. Nyomoz valaki után (itt éppen önmagát keresi), közben folyamatosan lövöldözésekbe, verekedésekbe és üldözésekbe keveredik. Bár, ha jó emlékszem, azt nyilatkozta, több akciófilmet nem vállal. Azért én remélem, hogy ezt az ígéretét nem tartja meg.
Egyszerű történet tele gyilkolászással. Nem tudom, miért hiszik azt minden filmben, hogy mindenki azonnal elállatiasodik, amint kitör a káosz. Rendes ruhákat eldobjuk, normális frizurát elfelejtjük és megesszük egymást. Persze, esély van rá, hogy így történne, de nem hiszem, hogy azonnal az jut az emberek eszébe, hogy gyilkoljuk le egymást ahelyett, hogy összefogva kihozzuk a legtöbbet a körülményekből. Na mindegy, ha már ezt a sztorit kaptuk, törődjünk bele. Nem mondom, hogy hülyeség, csak nem tudom, miért ötvözték a középkort a Mad Max-szel.
Az utóbbi időkben nagy divatja van a beépülős filmeknek. Vagy csak én találkoztam többel is mostanában. Bryan Cranstontól megszokhattuk a jó alakításokat és most sem kellett csalódnunk. Szerintem azokat érdekelheti leginkább ez a film, akik szeretik a gengszteres, drogkartelles krimiket. Nekik biztos tud újat mutatni. Rajtuk kívül nyilván megnézik a tizenéves panelgengszterek is, akik egyszer elszívtak egy füves cigit és egyből Escobarnak képzelik magukat. Na, ők csalódni fognak, mert ez a film nem igazán a drogból befolyó vagyont és a vele járó nőket, kocsikat mutatja be. Inkább azt láthatjuk, hogyan kerülnek az ilyenek a helyükre, a börtönbe. Igazából Pablo Escobar is csak a címben szere... több»
Szerintem egy egész jól megcsinált, de nem túl érdekes film. Az alapötlet egyszerű, egy olyan játékot vettek alapul, amit még én is játszottam régen. Nem kell hozzá semmi, csak az, hogy páran összeüljünk. Na ezt ők egy kicsit felturbózták, élet-halál harcot csináltak belőle. Kár, hogy nem alkalmaztak komolyabb színészeket, mert az egy dolog, hogy látványra rendben van, de ami igazán feldobhatta volna ezt a filmet, az pár erőteljes alakítás, amit sajnos nem kaptunk meg. Pedig a történet jó, a végét leszámítva egyáltalán nem kiszámítható, a legtöbb karakter olyan, akiről elhinnénk, hogy a végéig húzza. A befejezés – csakúgy, mint a többi hasonló filmben – itt is gyenge.
Ez egy olyan film, ahol nem a történeten van a hangsúly. Itt csak a bunyó számít. Ehhez kitaláltak egy elég egyszerű háttérsztorit, ami nincs is igazán jól kidolgozva és nem is túl fordulatos. Sajnálom, hogy ilyen hamar itt hagyott bennünket, még rengeteg ehhez hasonló filmet tudnék megnézni. Kár, hogy manapság már nincs olyan színész, aki komoly bunyós filmeket tudna készíteni. Ugye Jackie Chan már eléggé kezd kiöregedni és amúgy is az ő alkotásai általában közelebb vannak a vígjátékhoz, mint az akcióhoz (ettől függetlenül ő is zseniális), míg az amerikaiak (Steven Seagal vagy Jean-Claude van Damme) elkezdtek inkább gagyizni. Egyáltalán nem tűnik olyan hosszúnak, szinte repül az idő a nézés... több»
Én kicsit komolyabb filmet vártam, legalábbis az értékelések és a történet alapján, de ez inkább olyan, mintha egy bohózatot néznék. Hiába mondták az elején, hogy megtörtént események alapján készült, én ezt egy percig sem tudtam elhinni. Az alakítások is olyanok voltak, mintha ez csak valami jelmezes próba lenne és csak gyorsan végig akarnának futni a jeleneteken. Ez különösen Frances McDormandra igaz, akinek az itteni játékát össze sem lehet hasonlítani a Három óriásplakát Ebbing határában című filmben nyújtott alakításával. Olyan, mintha itt szándékosan játszana rosszul. Ráadásul a karaktere is furcsa, az ő szálát az összevisszaság jellemzi. Csak a végén van értelme az egész jelenlétének.... több»
Vígjátékszerűen kezdődő, régimódi westerfilm. Különösen a főcím volt múltszázad közepi. A története ennek megfelelően meglehetősen kiszámítható. A leszámolós filmek
iskolapéldája, olyan, mint egy a vadnyugati John Wick. A szereplők közül nem a főhős, Ethan Hawke karaktere, hanem Travoltáé a legkiemelkedőbb.
Ez tipikusan egy olyan film, amit jobb lett volna rövidfilmként elkészíteni. A lényeges jelenetek, amivel nem csak az időhúzásra törekedtek, körülbelül 20-30 percet tesz ki. Borzasztóan lassú a film folyása. Nem szeretném a rendezőt vagy a színészeket kritizálni, mert itt a történet az, ami nem elég érdekes. Bár az vicces volt ahogy a legkisebbek is próbáltak a katona kedvében járni. A sok már-már idegesítő bájcsevej után szinte felüdülés volt amikor kicsit bedurvult a sztori. Számomra ott vált érdekessé a történet. Nem tudom mások hogy voltak vele, de ez a rengeteg félhomályos jelenet meglehetősen hatásos altatónak is bizonyult.
Sajnos elértünk oda, hogy Pierce Brosnan már leginkább csak ilyen egyszer nézhető thrillerekben, akciófilmekben játszik. Kapunk pár feszült jelenetet, de semmi meglepőt, kiugrót nem tud produkálni. Nagyon mondani sem tudok róla semmi érdekeset, mert a film sem az. Kiszámítható, sablonos, még átlagosnak se lehet mondani.
Sajnos én úgy néztem meg a filmet, hogy ismertem a csattanót, így nem tudott olyan nagyot szólni. Ennek ellenére érdekelt, mivel jókat hallottam róla. Tetszett, ahogy felépül a történet. Az már más kérdés, hogy a szereplők java része mára már túl van a karrierje csúcsán, de akkoriban még felkapott sztárok voltak. Közülük is kiemelném Kevin Spacey játékát. A jobb krimik közé tartozik, de nem mondanám kiemelkedő alkotásnak, bár ez is elég volt ahhoz, hogy Kaiser Soze-t beleégesse a filmtörténelembe.
Gagyi lakásmegszállós thriller, de ez ugye már a címből is kiderült. Gyorsan belevágnak a történetbe, nincs félrebeszélés. Nem értem, hogy Scott Adkins-nek miért kellett öltönyben betörnie egy házba? Valószínűleg nem ez a legmegfelelőbb viselet a munkához. Teljesen kiszámítható, egyszer nézhető tévés thriller.
Ez egy olyan film, ahol inkább a párbeszédekre építenek mintsem a történetre, de ezt nem úgy értem, hogy utóbbival bármi gond is lenne. Kapunk egy igazi sztárparádét, de az összkép valahogy mégsem az igazi. Bőven a feledhető kategóriába tartozik, pedig ezt De Niro filmjeiről ritkán lehet elmondani. A jelmezek is inkább nevetségesek. Nem az ugrott be róluk, hogy "húúú de retró, tiszta '70-es évek". Az viszont kétségtelen, hogy Christian Bale az álcázás nagymestere. Ezúttal is sikerült teljesen átalakulnia. Összefoglalva annyi: jó sztori, nagy színészek ennek ellenére egy közepes alkotás. Jobbat vártam.
Úgy van értelme bármit is mondani a filmről, ha összehasonlítjuk a Bosszúállókkal. Ebben az esetben pedig azt kell, hogy mondjam, az Igazság Ligája elég gyengére sikerült. A legnagyobb problémám a filmmel, hogy nincs igazi mélypont, amiből egy epikus harccal megfordítják a történet folyását. Alapból a végső összecsapás túl rövid és inkább a csapatépítésen van a hangsúly, de szerintem arra jóval kevesebb idő is elég lett volna, tekintve hogy ez nem egy felvezető rész. Szerintem Aquaman-re, Flash-re és Cyborgra is elég lett volna fejenként 5-5 perc és mehettek volna harcolni és Supermant élesztgetni. A humorában kicsit közelebb lépett a Marvelhez, de sajnos drámaiságban és történetben még mind... több»
Várható volt, hogy előbb-utóbb Csernobil és Pripjaty is felkerül a horrortérképre. A hely már csak azért is kézenfekvő, mert így a történet adott és nem kellett kitalálni valami elcsépelt történetet egy atomháborúról vagy egy vírusról. Adva van tehát egy egyszerű alap, már csak valami értelmes körítés kell hozzá. Hat fiatal és egy túravezető titokban beszökik Pripjaty kihalt városába fényképezkedni és nézelődni. Ezzel ugye el is intéztek egy fontos tényezőt, a külvilágtól való elzártságot, hiszen érthető módon ott nincs térerő. Utálom amikor egy filmben csak úgy eltűnik a jel, pont mikor segítséget akarnak hívni. Ezt itt kivédték. De aztán a történet ellaposodik. Szerintem lehetett volna ebb... több»
Azt gondolom, hogy egy horrorparódiának ilyennek kell lennie. Bár ez talán nem is igazi paródia, hiszen nem más filmekre alapoz, hanem saját története van. Persze láttam már jobbat is. Nincs túlbonyolítva, egyszerűen lefolyik az egész. Van benne vér és zombik, ami egy jó horrorhoz kell, de mégis úgy van tálalva, hogy egy pillanatig se tudjuk komolyan venni. Robert Englund kitűnő választás volt, hiszen az ő ábrázata alapból olyan, mint amilyennek az ember az ördögöt elképzeli. Ettől függetlenül nem adhatok rá 5 csillagot, de még négyet sem, mert a megvalósítás (rendezés, operatőri munka) nem túl acélos. Egyébként most tudtam meg, hogy ennek a filmnek van egy másik része is Sztripperek a vérf... több»
A romantika már nincs a Földhöz szegezve. Annyiban mindenképpen sikerült újat mutatnia a filmnek, hogy ügyesen kevert össze két egymástól meglehetősen távol álló műfajt, a sci-fit és a romantikát. Az eleje nekem kifejezetten tetszett. Ahol még nem az érzelmek dominálnak. Persze az azt követő részt is lehet értékelni, csak az már nem annyira az én stílusom. A szerelmi szál nem túl egyedi, a körülmények már annál inkább. A két fiatal szimpatikus, szurkol nekik a néző. A lezárás is rendben van.
64 A partiállat (2018)