Eastern79

Ördög a tv-ben
Bár a found footage megközelítés és a tv-műsor ötlete meglehetősen egyedi, nekem nem nagyon jött be a lassú építkezés, hiszen nagyjából az utolsó 20-30 perc a mérvadó. Jól fel van építve, ütős a vége, van némi társadalomkritika is a média kulisszák mögötti világának bemutatásának apropóján, de valahogy mégsem az az igazi horror élmény, inkább amolyan kísérleti film feelingje volt. Beharangozták az utóbbi pár hónap legjobb horrorjaként, de szerintem az Abigail százszor jobban sikerült. Az alapötlet miatt viszont egy próbát megér.

Vámpíros ámokfutás
Végre egy eredeti, látványos, lendületes, humoros, kellően véres vámpíros mozi. A Nincs, aki megmentsen óta nekem az első igazán jó, minőségi horror. Kár lenne róla többet írni, ha szereted a műfajt, kötelező darab. :⁠-⁠)

Pókiszony
Nálam jobban valószínűleg senki sem parázik nyolclábú barátainktól, azonban ez a film a technikai megoldásokon kívül nem nagyon tud felmutatni semmit. Az igaz, hogy egy horrorhoz képest dicséretesen sokat foglalkozik a karakterek kibontásával, de mivel egy állatos horrorfilmről beszélünk, talán ez pont a történet rovására megy, mert a pókokról meg szinte semmit sem tudunk meg. Néha kifejezetten idegesítő, amikor több karakter van egyszerre egy jelenetben, és úgy visítoznak, ordítoznak, hogy az a dialógusok érthetőségének a rovására megy. Vannak kifejezetten ijesztő és gusztustalan jelenetek, de összességében nagyobb a füstje, mint a lángja.

Imádnivaló
Tökéletes kikapcsolódás kicsiknek és nagyoknak. A látvány virtuóz, főleg 3D-ben a sztori is remek, a kicsiknek tetszeni fognak a kedves karakterek, a felnőttek meg jót mulathatnak a „tészta ideg vagy”-hoz hasonló beszólásokon. Most is van erkölcsi tanulság, kungfu, és természetesen blazírt humor minden mennyiségben. Profi munka. :)

Végzetesen rossz
Maga a történet nem rossz, viszont a film több sebből vérzik. A környezet és az atmoszféra telitalálat, viszont ezen kívül semmi érdemlegeset nem tud felmutatni. A vágás pocsék, a színészek játéka erőltetett, a forgatókönyv logikátlan, a vizuális effektek fapadosak, a szinkron pedig egyenesen rossz. Egy remek ötlet ócska kivitelezése.

Átlagos slasher
Bár az alapsztoriból sok mindent ki lehetett volna hozni, a rendező végül túlbonyolította az egészet. Egészen jó volt addig, amíg nem tudtuk, mi hallucináció és mi nem, és szerintem ütősebb lett volna, ha kiderül, hogy a lány valamelyik személyisége a gyilkos, de legalábbis megálltam volna ott, hogy az egyik áldozat anyja akart bosszút állni. Ezzel a befejezéssel azonban már túl sok felesleges és kiszámítható „csavart” pakolt bele. A kevesebb több lett volna.

Kungfu és mágia
Úgy találtam erre az animációs filmre, hogy semmit sem tudtam róla. Csodálatos spirituális mese, olyan, mintha a Kung Fu Pandát keresztezték volna a mangákkal. Technikailag és vizuálisan is lenyűgöző, pörgős kaland. Csak ajánlani tudom.

Horrorisztikusan rossz
A Liseberg egy 1923-ban megnyílt vidámpark, amely Svédország második legnagyobb városának, Göteborgnak a szívében található. Egyik fő látványossága a Helix újgenerációs hullámvasút, emellett a létesítmény nevezetes arról, hogy korábban koncertzenei helyszínként is funkcionált. Fellépett itt többek között Tom Jones, Gwen Stefani vagy Lukas Graham, most pedig filmsztár lett. A filmről ezen kívül viszont szinte semmi pozitívat nem tudok mondani. A színészi játék borzalmas, a feszültség nulla, és rettentő bénán próbálja utánozni a tengerentúli alkotások jellegzetes momentumait.

Szürreális utazás
Az A24 lassan garancia arra, hogy valami igazán egyedi, meghökkentő és különleges mozgóképélményben lesz részünk, és ez most sincs másként. Nicolas Cage zseniális a kissé teszetosza professzor szerepében, aki két fing@s közt nagyjából fél perc alatt elélvez, és nem mellesleg besétál random emberek álmaiba. A Cancel culture jelenségen keresztül egy abszurd science fictionbe oltott drámaként reflektál a társadalmi érték(?) t/rendekre, erősen metaforikus és szimbolikus képi világgal, némiképp nyomasztóan morbid történetvezetéssel. Minden ízében különleges kult-gyanús meta rétegfilm.

Súlytalan akció
David Ayer rendezett már jobb filmet is, Kurt Wimmer is írt már jobb sztorit, és Jason Stathamnek sem ez lesz a legjobb alakítása, de legalább a sármos, Josh Hutchersonnak jól áll a rosszfiú szerep, és Jeremy Ironst, valamint Minnie Drivert is jó volt látni. Persze egy akciófilmtől nem is vár az ember Shakespeare-i mélységeket, de azért néha volt olyan érzésem, hogy csak egymásra dobált random jeleneteket látok, amiből véletlenül egy viszonylag értelmes történet lett. A vágás néhol rettenetes, a közelharcok közepesen kreatívak, és valahogy az egész olyan súlytalan. Pont, mint egy méhecske.

Gonosz víz
Egészen jó a hangulat, bár kissé szájbarágósra sikerült, és valamilyen oknál fogva már a kétharmadánál egyértelművé teszik, hogy mi is történik pontosan, így a lassan kibontakozó történet egyetlen pozitívuma, a misztikum is semmivé foszlik, és onnantól puszta versenyfutás az idővel. Van egy kis tanulság a szeretetről, egészen jók a színészek, de borzasztóan összecsapott az összhatás. Horrornak nem nevezném, inkább misztikus thriller, de sajnos annak is elég halovány.

Ebcsont beforr
Luc Besson legújabb alkotását már nagyon vártam, és nem kizárólag Caleb Landry Jones fenomenális alakítása miatt, bár tény, hogy elsősorban ezért érte rengeteg pozitív kritika. Megosztó alkotás lett, sokaknál kiveri majd a biztosítékot, hiszen azon túlmenően, hogy több társadalmi problémára reflektál, egy olyan karaktert tesz meg hősnek, akinek még a nemi identitása is kérdéses, miközben olyan egymondatos igazságokat fogalmaz meg a létről, hogy a Dalai láma Dúró Dórával kézen fogva indul életfogytig tartó elvonulásra. Pimasz és nehéz film, mert nem köntörfalaz sem akkor, amikor a családon belüli erőszakról van szó, sem akkor, amikor a rendszert kérdőjelezi meg, és nem fél felvázolni azt sem,... több»

Fájdalmasan középszerű
Joel Kinnaman játéka volt sajnos az egyetlen értékelhető eleme a produkciónak. John Woo úgy tűnik, elfáradt, mert ennyire sablonos, unalmas és lassú akciófilmet nem is tudom, mikor láttam utoljára. Az akciók, autós üldözések lomhák, ötlettelenek, és egy akciófilmhez mérten túlságosan is uralja a dráma. Óriási kihagyott ziccer.

Szuper? hős?
Szerintem egyetlen jó Marvel produkció van, mégpedig A galaxis őrzői, de annak is csak az első két része, és ezt a véleményemet a Marvelek sem változtatta meg. A musical elem bár ötletes volt, de abszolút nem illett a sztoriba, amire alaphangon is a káosz a legjellemzőbb kifejezés. Nincsenek egyértelmű jók és rosszak, sőt tulajdonképpen ezek a szerepek fel is cserélődnek, hiszen a gonosz ezúttal csak a saját hazáját mentené, míg a pozitív főhős pusztító múltjával szembesül. A film jól működő részei azok, amelyeknek köze van a macskának látszó lényekhez, ugyanis a nagy összevisszaságban ezek a szürreális pillanatok feledtetik a középszerű alakításokat. Cserébe viszont klassz a látvány, és jók... több»

Rémmese a vadnyugaton
Talán egyetlen hasonló western-horrort láttam, a Daniel Craig nevével fémjelzett Cowboyok és űrlények címűt, ami egészen jó móka jelen filmünkhöz képest. A Burrowersen nagyon érződik az alacsony költségvetés, ami főleg a CGI minőségén tetten érhető, pedig a lények egészen jól sikerültek, de sajnos a rettenetes vágás miatt nem igazán lehet őket szemügyre venni. Horrorként jobban működött volna, ha merészebben nyúlnak a témához, mert alapvetően a történet nem rossz, és a mélabús western hangulat is megvan hozzá, bár tovább rontják az összképet a középszerű párbeszédek és a nem túl acélos alakítások. Mindezek ellenére egyáltalán nem rossz egy próbát azért megér, vannak ennél sokkal nagyobb figy... több»

Újgenerációs szellem-mozi
Számomra a jó horror nem az agyatlan hentelésről szól, szeretem, ha van sztori, és jelen esetben a klasszikus szellemidézős vonalat emelték valami egészen új szintre. Sikerült maximális realizmussal nyúlni a témához (ezt azért tudom így kijelenteni, mert holisztikus terapeutaként találkoztam már pár érdekes dologgal), és hála az égnek, az elcsépelt kliséket is sikerült vagy elkerülni, vagy pedig a Z generáció igényeihez mérten átalakítani, így aztán éppen csak annyira misztikus, amennyire horror, mert inkább nevezném afféle tanulmánynak; mégpedig arról, miért ne piszkáld a szellemek világát, ha halvány lila gőzöd sincs a témáról. Könnyen a túloldalon találhatod magad, mint a mellékelt ábra i... több»

Elveszett remények
Zack Snyder iszonyúan jól komponál akciójeleneteket, és a látványra sem lehet panasz, de sajnos a Rebel Moont agyoncsapja a pocsék dramaturgia. Idétlen párbeszédek és innen-onnan összelopkodott ötletek tengerében talán csak Sofia Boutella erőteljes alakítása javít valamit az összképen. Sajnos, ez elég gyengén muzsikál...

Véres mese
Az animék között is kuriózumnak számít virtuóz vizuális megoldásaival, mindamellett rendkívül hangulatos, a történet remek, a párbeszédek nem különben, az akciójelenetek pedig az élőszereplős filmeket is megszégyenítik. Minden ízében tökéletes.

Burkolt erőszak reklám
Simon Cellan Jones rendezése egy pörgős és tényleg vicces akciókomédia is lehetne, ha nem éreztem volna azt, hogy tulajdonképpen egy szépen becsomagolt erőszakreklám, aminek az volna burkoltan a mondanivalója, hogy nyugodtan nyírj ki bárkit, akár a fiadat vagy a nagyapádat is, mert hát a világ már csak ilyen. Mark Wahlberg és Michelle Monaghan közt egyébként van kémia, jó párost alkotnak, csakúgy, mint a két főgonoszt alakító Maggie Q és Ciarán Hinds. A poénok tényleg jók, látványos, izgalmas, de kissé ügyetlenül leplezi, hogy tulajdonképpen éppen arról szól, ami ellen annyira tüntetni akar.

Posztapokaliptikus dráma
Ez az első film, amiben Julia Roberts kifejezetten ronda. Nem tudom, hogy szándékosan-e, vagy sem de egyetlen filmjében sem tűnt ennyire taszítónak, és nem kifejezetten arra gondolok, hogy egy meglehetősen tüskés karaktert alakít. Ennek ellenére (vagy éppen ezért) a legjobb mondatokat is az ő szájába adta a rendező, bár az a film végére sem derül ki, hogy mi volt a mondanivaló. Éppen az egyik monológ fogalmaz meg egy igen erős társadalomkritikát, miközben a baljós atmoszféra remek hangulatot teremt. Tulajdonképpen nem tudjuk meg pontosan, mi is történik, az idegen inváziótól a terrortámadásig bármi szóba jöhet, annyira jól van tálalva a sztori egészen a feszültnek szánt tetőpontig, ami viszo... több»