...túladagolás Valahol a Fűrész valamint Kocka filmek határán áll a Szabadulószoba. Most, hogy fénykorát élik a valóéletben is a pánikszobák várható volt, hogy lesz aki meglovagolja az ötletet. Ha nem lenne elég, az évben egyszerre kettő film is kijött ugyanezzel a címmel, így már-már biztos a Szabadulószoba-túladagolás. Ami egyébként nagyon kellemes, hogy ezt a két alkotást előszeretettel keverik különböző fórumokon, többek közt a film itteni oldalán is számos ellentmondás található (például a borítóképünk sem a szóban forgó alkotásból való). Lényeg a lényeg, hogy egy Fűrész-klónról van itt szó. Aki látta azokat és tetszett is neki a koncepció, annak ez is bejön majd. Aki kritikusabb szemekkel szeretné m... több»
Vagy tetszik, vagy utálni fogod Még ki sem hűlt a székem, ami közel két órán át szolgált kezeim-lábaim zsibbadásáért, már is itt vagyok, hogy megformálhassam "rövid és tömör" véleményem arról a filmről, amely valószínűleg viták illetve vegyes érzelmek alapjait fogja még szolgálni jó pár évig. A tollforgató újságírók és kritikusok már megmondták a frankót a célkeresztbe vett Anyámról, csámcsognak is rajta már egy ideje. A rémfilmek iránti elkötelezett rajongásomnak illetve a hatalmas médiavisszhangnak köszönhetően az én étlapomra is felkerült a film, amelyről meglehetősen vegyes érzelmekkel távoztam, méltatlanul kevés érdeklődő nézőtársammal együtt (!), amely egy Jennifer Lawrence mozihoz képest meglehetősen szegényes léle... több»
Egy újabb túlhypeolt, agyatlan karikatúráját láthattuk a horror műfajának, aminek nagyobb volt a füstje mint a lángja. Abban nem vitatkozom, hogy gusztustalan volt és gátlástalan. Valóban nem szégyenlősködtek a készítők, ugyanis kendőzetlenül toltak mindent a nagyérdemű arcába. Nem túl gyomorkímélő, a film megtekintését megelőző két órában nem javallott az emésztés, főként azoknak akik érzékenyek az alábbi felsorolásból legalább az egyikre: fekália, hányadék, emberi és állati testnedvek, vér, belsőségek. Az én sokat látott szemeim is sokszor elkerekedtek, így könnyen elhiszem, hogy a bemutatón versenyt futottak a nézők a toalettre. Jóval többet is kihozhattak volna belőle, nekem hiányzott be... több»
Jó előzetes, rossz film Az év egyik legnagyobb csalódása volt ez számomra. Az előzetest látva úgy gondoltam ez akár még jól is elsülhet. Kár, hogy ilyen naivan ültem az alkotásnak. A néhány perces kis kedvcsinálóban ugyanis minden benne volt ami csak lehetett és ami valamit ért is. Feszültségnek, rémületnek, adrenalinnak a filmben konkrétan helye sincs. A koncepcióra se mondanám, hogy különleges vagy éppen egyedi lenne. Lényegében a központi motívum ismét egy városi legenda ami megelevenedik néhány fiatal suhanc rémálmában, tehát bátran kijelenthető, hogy egy agyoncsépelt valamiről beszélünk. Ha az ember előzetesen azt gondolná, hogy egy újabb tömegszeméttel és klónfilmmel lenne dolga a horror zsánerén belül, akkor... több»
Nos, igazából hatáskeltésből jelesre vizsgázott nálam a film, még ha erősen kiszámítható is volt. A hangulata rendkívül sajátos volt, kellemesen feszült és nyugtalanító. Szerintem az elejét feleslegesen elhúzták a különböző elemek bemutatásával, a végén pedig hamar lezárták pont a lényegi részét. Összességében viszont egy hangulatos kis horror, a koncepcióra sem mondhatnám, hogy agyon lenne koptatva. Színészi játékkal sem volt különösebb problémám, szerintem hozza azt amit elvár a néző...****
Mondhatni a Fűrész illetve a Mártírok szerelemgyereke lett a Rupture. A téma önmagába véve izgalmasnak tűnhet, hiszen maga a koncepció amire épül megnyerő. Elhagyatott laboratórium, kínzószerszámok, ez utóbbiból viszont a néző semmit sem lát. A kígyón és a pókokon kívül konkrétan semmi ijesztő nincs benne. Nulla vér, nulla belsőség. A feszültséget néhol sikeresen megteremti, de amilyen gyorsan jön, olyan gyorsan el is múlik. Jobbat is hozhattak volna ki belőle.
Este, egyedül, egy pohár bor társaságában elég nagyot üthet. Tipikusan az a film, ahol érvényesülhet az a pszichológiai trükk, hogy folyton-folyvást hátra kell nézned, tudatosítva magadba azt, hogy nincs mögötted senki. Néhol annyi feszültséggel töltik meg a jelenetet, hogy levegő után kell kapnia az embernek. Erős és hiteles színészi játékokkal találkozhatunk, hangulatteremtésből is jelesre vizsgázott. Szerintem egy picivel több vért is elbírt volna. A szólás is tartja: ha lúd, akkor legyen kövér. Ha horror, akkor méltósággal áldozzon a műfaj oltárán. Így csak négyesre futotta, de abból is a sziklaszilárd, erős négyesre.
Kisebbfajta csalódást okozott számomra a Széttörve. Az előzeteseket, posztereket és a különböző fórumokon az örömködő posztokat-véleményeket látva, abszolút felcsigázott és úgy voltam vele, hogy ezt bizony látnom kell mindenképpen, kihagyhatatlan! Ám, most vagy én vagyok túl kötözködő, vagy éppen rossz passzban ültem a moziterembe, nem tudom. Nekem csalódás volt. Jóval nagyobb katarzisra számítottam, azt gondoltam, hogy szétszedi majd az épületet ez a kis jószág. Ennek ellenére tele és tele van a film olyan jelenetekkel, amelyekben neuronnyi izgalom sincs. A szereplőkért nem tudtam izgulni, mert megkedvelni sem tudtam őket és megismerni sem. Az előzetest látva nagyobb transzba estem, mint ma... több»
A rendező egyik legjobb filmje M. Night Shyamalan annak idején valósággal berobbant a Hatodik érzékkel. Sokan vártuk tőle a szakma megújulását. Viszont minden csoda három napig tart, így Az utolsó léghajlító és a Föld után segítségével sikeresen le is bőgött. A górcső alá vett rendezőnk filmográfiáját tekintve pedig meglepő lesz, ha most azt mondom, hogy ez a kis 5 milliós költségvetésű, dokumentarista stílusú horrorfilm egyben a legjobb munkája. Sokat vonakodtam, hogy megnézzem egyáltalán ezt a sokak által lehúzott alkotást, vagy sem. Mondhatni belső vitát folytattam magammal, végül a megtekintése mellett döntöttem. Szerintem rendkívül jópofa kis thriller-horrort sikerült kézhez kapnunk, és ami külön dicséret, hogy jól á... több»
A thriller műfajban számomra az egyik örök kedvenc az Amnézia marad. Megteremti a feszültséget a maga módján és ezt sikeresen szinten is tartja. A színészi játékokra sem lehet kifogás, a cselekményvezetésre sem. Minden a megfelelő ütemben, a megfelelő módon zajlik. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a könyv jóval nagyobb méreteket ölt a feszültségteremtés terén (jobban is tetszett), mégis tökéletes alapanyagot nyújtott ennek a mozifilmnek. Jelen alkotásunk is kellően hatásos lett független attól, hogy előre tudtam a dolgok kimenetelét.
Ha az ember nem veszi komolyan, és különféle elvárások nélkül vágódik be a székbe, akkor tulajdonképpen jól is elsülhet. Számomra igazából nem több, mint egy egyszeri megtekintésre szánt horror komédia, ebből is a középmezőnybe illő. Láthattunk néhány görbetükröt már a karácsonnyal szemben, lásd: Mennyből a ördög. Vannak a témában jobb és gyengébb próbálkozások is egyben. A Krampusz nem lett a kedvencem, valószínűleg sosem lesz, de egyszeri megnézésre elmegy, ha valakinek elege van az ünnepi őrületekből.
Rendkívül felkavaró lélektani dráma, néhol gyengébb thriller behatásokkal. Megmutatja és elénk tárja az emberi lélek mélységeit, magasságait. A forgatókönyv kellő részletességgel kidolgozott, a jelmezek, a fények, a muzsikák szintén nem hagynak kivetnivalót. Látszik, hogy minden apróságra odafigyeltek, semmit sem bíztak véletlenre. A színészi játék a következő állomás ahol meg kell állnom az értékelésemben. Natalie Portman valami elképesztő alakítást nyújt, amit itt láttunk tőle az több volt mint zseniális. Felemelő és egyben lesújtó volt figyelemmel kísérni a főszereplő göröngyös útját amit leginkább egy EKG-hullámhoz tudnék hasonlítani. Egyszer fent, máskor lent. Minden egyes díj amit besö... több»
60 12 Feet Deep (2017)