Az első évad: átlagos iparosmunka - a színészek közepesek, hozzák a sorozatoktól elvárható minimumot (néhány mellékszereplő egész jó, pl. Tatiana Maslany), a zene és a fényképezés rendben van, a díszletek, ruhák, kellékek stb. jók, értékelhetően emelnek bele klasszikus filmnoir elemeket, de összességében semmi extra. A történet végülis nem lenne rossz, talán annyira nem is lassú, de sok a "ballaszt" benne: az érzelgős dialógusok, nyűglődés, szenvelgés stb. és persze az elmaradhatatlan - és ízléstelenül tálalt - PC... (megtudhatjuk belőle pl. hogy fehér férfi csak velejéig romlott utolsó gazember, vagy felfuvalkodott, hiú intrikus, vagy tehetetlen, szerencsétlen ostoba fajankó, esetleg egy él... több»
Meglepően jó sorozat, bár némi klisé van a sztoriban, ez kicsit sem zavaró, mert érdekesek a karakterek és a történetvezetés. Ahogy mások is írták, nagyon szépen van beleszőve a mitikus vonal, ráadásul a legtöbb szereplő nem egydimenziós, azaz nem „rokonszenv” vagy „ellenszenv” mentén értelmezhetők, és mindezek tetejébe még a bárgyú megoldásokat is igyekszik kerülni. És bár látszik, hogy nem állt rendelkezésre jelentős pénz az elkészítésre, teljesen rendben van „technikailag”, tisztességes alkotás, szép képekkel, jelmezekkel, érdekes arcokkal, ügyes megoldásokkal. Kikapcsolódásnak tehát jó választás lehet.
Szépen elkészített, realisztikus sorozat, a két főszereplő, Guy Pearce és Damian Lewis egészen kiváló alakításával. Aki teheti, eredeti hanggal nézze, mert akármennyire is remek színészek kölcsönözték a hangjukat, nem túl jól sikerült a szinkron. Nagyon szép képek is vannak benne (különösen tetszettek bizonyos városképek, amik úgy voltak fényelve, mintha 60-as évekbeli képeslapot látnánk). Van benne egy-két apró baki (pl. a 60-as években a berlini falnál sorban álló négyütemű Trabant, amire még úgy 25 évet kellett várni, a Warsawa autók nagyszámú jelenléte Moszkvában, vagy említhetnénk Dr. Thomast, aki szerszámosládával a kezében jön be a kertészkedésből), de ettől még élvezhető lenne. (Inne... több»
Látványos slow-motion és time-lapse felvételek emberekről, állatokról, tájakról, városokról. Délutáni, esti ejtőzéshez jó választás lehet. Azért sokat ne várjunk tőle. A színvonala elmarad a 26 évvel korábban készült Barakától, vagy a 35 évvel korábban készült Koyaanisqatsitól stb. (nyilván azok inspirálták). A jelenetek látszólag véletlenszerűen vannak egymás után pakolva, a zenéje többnyire 3 dolláros stockzenékre emlékeztet, időnként közbesustorog valami coelhói „mélységű” mondattöredéket Liv Tyler. Szóval ahhoz képest, hogy vélhetően sokat dolgoztak vele (öt évig készült), lehetett volna jobb is.
Lassú folyású film – akár a hétköznapok – egy gazdáról, aki a mekkai zarándoklatra készülve fokozatosan szembesül addigi életével, saját (és felesége) vétségeivel, hibáival, és voltaképpen a hit és a hétköznapi élet céljainak szembenállásával. Nagyon szép képeken mutatja be a török vidéki mindennapokat és a tájat. Külön nagyszerű, hogy a filmben szinte végig nincs zene, csak a „nyers” hétköznapi jelenetek, és finom eszközökkel (egyáltalán nem szájbarágva) tárul fel a mondanivalója.
Szépen elkészített film, semmi eltúlzott drámaiság (van valami nyugodt – nehezen megnevezhető – hangulata), érthető, átérezhető (mondjuk a zeneiparban dolgoztam…), jó a történetvezetés, a végkifejlet.
Ha nem tudnám, hogy 2010-ben készült, az gondolnám, hogy valamikor a 70-es évek végén. Nagyon jó hangulatú, nem mondom, hogy sosem látott, de mindenképp érdekes, drámai sztorival („fiatal, aki nem tudja, hogy most vannak a régi szép idők”).
Nagyon szép beállítások, képek vannak a filmben (persze Anton Corbijntől mi mást várhatnánk), pazar alakítások, életszerű (?) történet. Kétszer is megnéztem (igaz, több év „szünettel”).
Realisztikus történet egészen lenyűgöző színészi alakításokkal, kiváló rendezéssel, végig fenntartja az érdeklődést, és semmi klisével nem „támadnak” az alkotók. Nagyon ajánlom, bárcsak több ilyen színvonalú film lenne!
Remek sorozat, különösen az első két rész, utána kicsit „langyosodik” – és egy icipicit a Midsomer Murdersre kezd hasonlítani (nekem az is bejött) –, de így is teljesen rendben van. Szép helyen játszódik, jó a zenéje is (bár érdekes módon nem mindegyik résznek), a színészek, a történet stb. Várom a folytatást! (És még egy apróság: itt végre az őslakos amerikaiakra is fordul figyelem, ami a mindenhol túltolt PC közepette igen-igen ritka.)
Nagyon szépen fényképezett film, néhány beállítás olyan, mintha egy XIX. századi festményt látnánk. A díszletek, a jelmezek nagyon jók, tényleg egészen figyelemreméltó. A színészi alakítások is rendben vannak, a legelején az a „kikacsintás” (vagy mi), hogy látjuk, hogy ez egy felépített díszlet, remek ötlet. De összességében a történet… nem lenne rossz, csak a sugalmazás zavaró, miközben látszólag több oldalt bemutat, nem annyira rejtett, hogy melyik iránt kíván ellenszenvet/szimpátiát kelteni.
Érdekes témát boncolgató társadalmi dráma, teljesen aktuális karakterekkel, térben és időben egész közel hozzánk, ráadásul kiválóan elkészítve, nagyszerű színészi alakításokkal.
80 Perry Mason (2020)