Bár kedvelem az animéket, közülük is inkább a filmeket, nem nézem őket fanatikus gyakorisággal. Talán ezért tartottam eleinte annyira furcsának, hogy realista anime vígjáték egyáltalán létezik. Nos, nem csak létezik, de parádésan jó is. Volt, hogy két egymás követő nap is megnéztem más nyelveken.
Yamadáék egy szimpla külvárosi japán család, apuka részlegvezető egy cégnél, anyuka háztartásbeli, a két gyerek iskolába jár, és a nagyi is velük él. Majdhogynem egy tipikus családmodellt látunk (Japánban). Az ő mindennapjaikba nyerünk betekintést rövidebb epizódokon keresztül. Épp nem rég írtam a Floridai álomról, ahol nehezményeztem a hasonló struktúrát. Itt viszont működik a koncepció. Egy drámán... több»
Ez a rész szerintem lényegesen laposabb volt az előzőeknél. Túl sok ember lett egyszerre szerepeltetve, ezért csapongóak a jelenetek, valamint az új nyomozók is furcsák. Mondjuk a sorozat alapos ismerete nélkül mondom csak ezt. A történetben vannak apróbb érdekes csavarok, de az egész ügy nekem nem tetszett.
79 A Yamada család (1999)