Lubi

Tinilányok maximumon
Doktor House csinos rezidense rendezőnek állt. Olivia Wilde két érettségi előtt álló tinilányról készítette el első nagyjátékfilmjét. Az Éretlenségi csavar egyet a többnyire férfiakra koncentráló, vad bulikat prezentáló, altesti tinikomédiák műfaján, és két kocka barátnő kalandján át prezentálja ugyanazt a sekélyes humort. Az Éretlenségi bizonyíték arra, hogy az "érzékeny női alkotók" is képesek ugyanolyan önfeledt trágárságra, mint alantas férfi társaik. A kizárólag női forgatókönyvírók által jegyzett forgatókönyv hemzseg a logikai bukfencekben és túlzó ferdítésekben, legnagyobb problémája mégis az, hogy karakterei nem elég szerethetőek. Amy és Molly egyáltalán nem tűnik visszahúzódó stréb... több»

A nosztalgiadimenzióból nincs hazaút
Pókember harmadik önálló kalandja a Marvel filmes univerzumában igazi generációs szórakozás. A Nincs hazaút minden rajongónak önfeledt kikapcsolódást ígér, és nem is okoz csalódást. Különálló filmként viszont sablonos és érdektelen alkotás. A Pókember-trilógia záródarabja a középső epizód izgalmas felütése után közvetlen veszi fel a történet fonalát: Pókember valódi személyazonossága lelepleződött. Az egész világ Peter Parker magánéletén csámcsog. Akadnak követői, rajongói, de legalább ennyi ellensége is. Peter szabadulna a hirtelen jött hírnévtől, így fel is keresi Dr. Strange-et, hogy varázsolja vissza az eseményeket korábbi állapotukba. A mágia azonban rosszul sül el, és a korábbi Pókembe... több»

Kutyaterápia káros maszkulinitásra
Az elsőfilmes rendezőpáros Reid Carolin és Channing Tatum többször is dolgozott már együtt más minőségben korábban. Carolin írta a nagysikerű Magic Mike filmeket és producerként dolgozott többek között olyan produkciókban, mint Az elnök végveszélyben, a Logan Luvky - A tuti balhé vagy éppen a 22 Jump Street - A túlkoros osztag. Miközben Tatum főszereplője volt ugyanezen alkotásoknak. A két összeszokott filmes közötti kémia mégsem hagyott mély nyomot legújabb közös projektjük, a Katonadolog filmkockáin. Jackson Briggs veterán katona, aki fejsérülése és lelki traumái miatt nem mehet vissza a frontra. Kitartása mégis célt ér, mikor egy váratlan feladat teljesítésével lehetőséget kap a seregbe v... több»

Kalandra fel!
A videójáték-filmadaptációk gyakran hagyják hidegen nemcsak az eredeti játékok rajongóit, de az új potenciális közönséget is. Az Uncharted hányatott sorsú gyártási és bemutatási körülményei pedig nem sok okot adtak a bizalomra. A film premierje évek óta egyre csak tolódott, mígnem a Pókember farvizének meglovagolására időzített bemutató meghozta gyümölcsét. Tom Holland ifjú filmsztárként igazi szenzációt keltett! Az Uncharted videójátékok leglátványosabb kalandelemeit laza poénkodással narratívává foglaló történet az ifjú Nathan Drake kalandorrá válását meséli el. Az eredetsztoriként értelmezendő film leginkább a Tomb Raider és Nemzet aranya filmek szórakoztatóan bugyuta stílusát idézi. Az... több»

Elmaszatolt szinesztézia
A szoftvertervezőből lett független filmes Shane Carruth a 2004-es Találmány leleményesen minimalista sci-fijével hívta fel magára a figyelmet. Carruth a rendezés és forgatókönyvírás mellett színészként is szerepel saját, mikroköltségvetésű filmjeiben. A sokrétű alkotó munkáinak nagy talánya, hogy az elsőre zsánerfilmesnek ható felszín alatt tömény kísérleti filmként működnek. Carruth második filmjében, a Feltörő színekben is műfaji hatásokkal hígítja a különböző érzéseket vászonra festő képeit. Míg a film első harmadában egy emberrablás zavaros eseményeit láthatjuk, addig a történet folytatása két ember egymásra találását és szerelmük megfoghatatlan érzését próbálja vizuálisan kifejezni, ho... több»

Posztmodern rendszerhiba
A népszerű francia rendezőzseni, Jean-Pierre Jeunet legújabb alkotása egy apokaliptikus szatíra képében mesél az emberiség jövőjéről. A BigBug futurisztikus történetében a robotok fellázadásának lehetünk szemtanúi, miközben a film hősei otthonuk kényelmébe zárva, háztartási androidjaik hóbortjainak kiszolgáltatottan epedeznek segítségért. Jean-Pierre Jeunet ezúttal is kiváló vizuális érzékkel prezentálja erősen ironikus elképzeléseit arról, hogy merre is tart az emberiség. A sok tekintetben önnön pusztulását előidéző lakosság tagjai kizárólag sekélyes önzőségükkel vannak elfoglalva, miközben jól megtervezett, automatizált világuk széthullik körülöttük. A BigBug szituációs drámája az egy hely... több»

Jurakori állatmentők
Míg a Jurassic World kitágította a korábbi őslénypark határait, addig a folytatás a dinósziget összeomlása után egy titokzatos kastély sötét termeire szűkíti a cselekmény helyszínét. A Bukott birodalom történetében Owen (Chris Pratt) és Claire (Bryce Dallas Howard) egy veszélyes mentőakcióra vállalkoznak, hogy megmentsék az egyszer már kihalt őshüllőket az újabb pusztulástól. A mentőcsapat többi tagjának azonban egészen más elképzelései vannak a dinók jövőjéről. Hőseink hamarosan egy veszélyes bűnszövetkezet szorításában találják magukat. A Jurassic World folytatása az állatvédelem nemes témájával foglalkozik, visszás üzenete és logikai bukfencei miatt azonban nehezen vehető komolyan. Az e... több»

Megunt fosszíliák
Colin Trevorrow remake-nek is beillő folytatást készített Steven Spielberg legendás kalandfilmjéhez. A dinóvilág élményparkja ezúttal tényleg megnyitja kapuit, de az események így is rövid úton nem kívánt káoszba fordulnak. A Jurassic World (erős túlzással) egy olyan parkot tár elénk, melyet a látogatók hamar elunnak, ha nem kapják meg tőle a pár évente esedékes új dinoszauruszok formájában érkező attrakciójukat. Így a részvényeseket a biztonság elé helyező üzemeltetők egy új, minden eddiginél veszélyesebb hibrid faj létrehozására vállalkoznak. Mégis mi baj történhet? Már a sorozat korábbi részei megtanítottak minket arra, hogy Istent játszva beavatkozni a természetbe egyáltalán nem kifizető... több»

A természet utat tör
Steven Spielberg dinós kalandja közel harminc évvel eredeti bemutatója után is kalandfilmes etalon! A Michael Crichton világhírű regényéből készült film egy jurakori kalandparkban játszódik, ahol a fosszíliáikból feltámasztott dinoszauruszok jelentik a fő látványosságot. Az őslények elszabadulása után pedig jön a futás és a sikítás. Spielberg filmje a maga korában a számítógépes animáció és a vizuális trükkök úttörőjének számított, amivel a számos Oscar-díj elnyerése mellett a film történetébe is örökre beírta magát. A látványtechnika ugyan sokat fejlődött a kilencvenes évek óta, de a Jurassic Park kulturális hatása még ma is érezhető. Hiszen Spielberg mozija több puszta látványfilmnél. Éppe... több»

Tovatűnő vadnyugat
Amerika nemzeti eposza westernregék gyűjteménye. A vadnyugatot mégsem a marakodó banditák és csillogó revolverű cowboyhősök, hanem a civilizáció hódította meg. Ang Lee filmje a műfajtól megszokott kalandnarratíva helyett a társadalmi átrendeződés és az ideológiai változások objektív bemutatására koncentrál. Az amerikai polgárháborúról számos film (A vadnyugat hőskora, Gettysburg, Az 54. hadtest, Farkasokkal táncoló) készült már, de ezek szinte kizárólag a győztes északi oldal szemszögét érvényesítették. A filmtörténet előrehaladtával ezek a westernek ugyan egyre újítóbb szemlélettel vizsgálták többek között a rabszolgaság és a rasszizmus kérdéseit, a nők vagy éppen az indiánok reprezentáltsá... több»

A ragya bosszúja
A marketingszakma sokak szerint az egyik leggyűlöltebb foglalkozás. Az emberek megtévesztéséből és manipulálásából meggazdagodó szakemberek mégis lelkiismeret-furdalás nélkül képesek befolyásolni döntéseinket. Az Eladó az egész világ! hőse, Bagley is ilyen ember. Mígnem egy folyamatosan növekvő kelés hatására újra nem gondolja életét. A színészből sikeres forgatókönyvíróvá avanzsált Bruce Robinson legtöbbeknek Franko Zefirelli 1968-as Rómeó és Júlia feldolgozásából lehet ismerős, ahol Benvolio szerepét játszotta. Azóta viszont még Oscar-díjra is jelölték a kambodzsai népirtást nagy érzékenységgel bemutató Gyilkos mezők forgatókönyvének megírásáért. Az Eladó az egész világ! Robinson második n... több»

Felkavaró babaházi történetek
A Netflix ezúttal egy felnőtteknek szóló stop-motion animációs filmmel borzolja fel a közönsége kedélyeit. Az Egy ház, három család három, tematikusan összekapcsolódó rövidfilmje a lakhatási problémák társadalmi kérdéseit járja körül. Az egyes történetek különböző, egyedi stílusú animátor-rendezők munkái, akik mind saját látásmódjukkal gazdagították a szkeccsfilm összetett rétegeit. Az első történetben a boldog, de szerény családi idillt a jólét sivár horrorja váltja fel, ahogy a szülők, gyermekeiket egyre inkább elhanyagolva válnak eggyé anyagi javaikkal. Ezután egy ambiciózus egérrel találkozhatunk, aki egy lakás felújításába fekteti minden idejét és maradék pénzét. Az igénytelen, ingyenél... több»

Semmit a győzelemért
Kevin James a szegény ember testes Adam Sandlereként vállal edzői munkát fia focicsapatában. A Netflix legújabb könnyed családi sportvígjátéka még a műfaj közepesebb darabjai mellett sem rúg labdába. A hazai csapat elcsépelt sablontörténetéből ugyan ismét megtanulhatjuk az életre szóló leckét a játék öröméről és arról, hogy fontosabb dolgok is vannak a győzelemnél. A balfék focisták csapattá kovácsolódásának narratívája mégsem tud semmi egyedivel előrukkolni, így lendülete már a félidőre sem elég. A klisékben tobzódó sztereotipikus karakterek pedig nem is szerethetőek annyira, hogy legalább miattuk legyen érdemes szurkolnunk. A hazai csapat családi idillje messze elmarad az olyan klasszikuso... több»

Vidám kolonializmus
Az ausztrál rendező, Bruce Beresford amerikai karrierje a nyolcvanas években ívelt fel igazán. Ebben az évtizedben készítette legemlékezetesebb alkotásait, melyekért forgatókönyvíróként és rendezőként is Oscar-díjra jelölték. Máig leghíresebb munkája, a Miss Daisy sofőrje pedig a legjobb filmnek járó aranyszobrot érdemelte ki az amerikai filmakadémiától. A hatalmas siker után azonban Beresford következő mozija csúfosan megbukott a mozipénztáraknál. Noha ez semmiképpen sem indokolható a Mister Johnson minőségével. A történet ezúttal is a rasszizmus kérdéskörét járja körül, ám ezúttal az imperialista brit birodalom és a lélekben magát angolnak érző, afrikai bennszülött, Mister Johnson párharcá... több»

Leplezetlen titkok szorításában
Orson Welles saját bevallása szerint legkevésbé sikerült alkotása - a színészként és rendezőként is jegyzett - Az óra körbejár című filmje. Ha el is fogadjuk ezt az álláspontot, az csak Welles zsenijét dicséri, hiszen ez a mesterien fényképezett, ideológiailag összetett, feszült noir minden, csak nem fércmunka. A történet Németországból indul, ahol szabadon engednek egy volt náci tisztet, hogy az egy még kegyetlenebb háborús bűnös nyomára vezesse a hatóságokat. A különböző leírások szerint a film közel sem Welles eredeti víziója alapján került végül bemutatásra. Közel fél óra lett kivágva a rendezői elképzelések szerinti történetből. Különösen a film elejének hosszúsnittjei váltak a vágó oll... több»

Jurassic Kindergarten
Egy kisfiú baby dinoszuruszokat nevel, miután kutyája nem csak ellopta, de ki is költötte azok évezredek óta hánykolódó tojásait. A gyermeteg történet a vele azonos évben bemutatott Jurassic Park sikerét és az embereken eluralkodó dinólázat igyekezett meglovagolni, nem is sikertelenül, hiszen a film több folytatást is megélt. A Spielberg dinós kalandjánál sokkal fiatalabb korosztályt megcélzó Dinkaszauruszok a multiplexeket elkerülve egyenesen házimozis forgalmazásban válhatott a szombat délelőttök kedvencévé. A bájos főszereplő család matinékba illő küzdelme a dilinyós főgonosszal ténylegesen a bugyutább rajzfilmek karakterisztikájára emlékeztetnek, ahogy az épkézlábnak nem igen mondható cs... több»

Melyik a kedvenc horrorfilmed?
Wes Craven rendező nevéhez többek között olyan ikonikus horrorklasszikusok kötődnek, mint Az utolsó ház balra, a Sziklák szeme vagy a Rémálom az Elm utcában. A Sikoly-franchise Craven karrierjének kései nagy sikere, ami a slasher, azaz "kaszabolós" horror alműfaját újította meg. A Sikoly-filmek ugyanis a véres mészárlások és a "ki a gyilkos?" kérdés köré felépített narratívájukon túl igazi önreflexív metahorrorok is egyben. Míg az első Sikoly-film a horror műfaját figurázta ki, addig a második rész már a folytatásoknak is görbe tükröt mutatott, a harmadik epizód a trilógiákat figurázta ki, míg a negyedik a remake-eket vette célba. A történetek önreflexivitása mégis egyre vesztett erelyéből a... több»

Vidéki szexfantáziák
Sean Baker jelenleg az amerikai függetlenfilm egyik legautentikusabb alakja. A társadalom peremvidékeire száműzött, szexuálisan kizsákmányolt hőseinek történetei akár a Hollywoodon kívül dolgozó filmesek, elnyomott alkotók, kizsigerelt művészek munkakörülményeire adott reflexiókként is értelmezhetők. Baker ahhoz hasonló módszerekkel készíti filmjeit, ahogy karakterei az életüket élik: bárminemű támogatás nélkül, csak magukra számítva, de kompromisszumoktól mentesen. Baker legújabb alkotása, a Red Rocket is kiválóan illeszkedik az író-rendező eddigi munkáinak sorába. A teljes egészében egy iPhone-nal forgatott, a külvárosban strichelő transzvesztitákról szóló Tangerine és az amatőr gyerekszer... több»

Egy királynő hattyúdala
Todd Stephens forgatókönyvíró és rendező rendre a homoszexualitást választja a másság elfogadásáról szóló filmjei témájául. Hozzá kötődik az Amerikai pite-filmek "meleg remake-je", az Amerikai pite melegen és fantáziadús című folytatása, az Amerikai pite: még melegebben is. A gyermeteg vígjáték-paródiákon túl azonban Stephens jegyzi - igaz, csak forgatókönyvíróként - a Tinédzserek, vigyázat!, kritikusok által méltatott coming-of-age vígjátékát. A Swan Song érzelmes történetével a rendező eleven, kreatív oldalát mutatva fordul ismét a minőségi filmkészítés felé. Pat Pitsenbarger nyugalmazott fodrász, aki egykor a város legimpozánsabb szépségszalonját vezette, manapság mégis egy állami időseko... több»

Nők megfakult Almodóvar-vörösben
A Párhuzamos anyák Almodóvar filmográfiájának középmezőnyét erősíti. Közel sem a rendező legjobbja, de egy kiforrott mester keze munkáját dicsérő alkotás. A történet két párhuzamosan szülő anyáról szól, akik sorsa ezután szorosan összefonódik. A középkorú divatfotós, Janis és fiatal diáklány, Ana számos dologban különböznek egymástól, már csak a közöttük lévő több évtizedes korkülönbség miatt is. Valahol a lelkük mélyén mégis szükségük van egymásra. Vagy mindez csupán egyikük ügyes manipulációjának eredménye? Almodóvár számos szerzői kézjegye jelenik meg a Párhuzamos anyák történetében, kezdve a női sorsokat taglaló, epizodikus narratívától a modern, extravagáns színvilág, különösen a vörös... több»