Lubi

Arábiai Skywalker: Kezdődik
Frank Herbert eredeti regényét számos rendező próbálta már megfilmesíteni: Jodorowsky munkája már korai fázisában akadályba ütközött, David Lynch pedig eljutott ugyan egy kész filmig, a végeredmény mégis jócskán elütött a rendező sajátos vízióitól. Denis Villeneuve-ről már többszörösen is kiderült, hogy remek érzéke van a történetmeséléshez, és fantasztikus, komplex világokat képes teremteni. Rajta volt tehát a sor, hogy bizonyítsa, a hiedelmekkel ellentétben Herbert monumentális műve igenis megfilmesíthető. A Dűne homokja mégis elnyelte a neves rendező zsenijét. A 2021-es feldolgozás minden eddigi próbálkozásnál kiforrottabb, ambiciózus alkotás. Ennek ellenére a Dűne inkább tűnik a világ le... több»

Sötét jelenkor
A remek vizuális érzékkel rendelkező brit rendező, Ridley Scott képes korszakos jelentőségű műveket alkotni. A sci-fi műfaját megújító Alien és Szárnyas fejvadász mellett rendezett már feminista hőstragédiát a Thelma és Louise képében, illetve az Oscar-díjas kosztümös, történelmi filmet, a Gladiátort is neki köszönhetjük. Scott Az utolsó párbajban a két utóbbi témát kombinálva meséli el a lovagkorba helyezett #metoo történetét. A film Akira Kurosawa újító klasszikusa, A vihar kapujában struktúráját követve három szemszögből mutatja be egy lovagi párbajban kicsúcsosodó nemi erőszak valóságon alapuló esetét. A férj (Matt Damon), az erőszaktevő (Adam Driver) és az áldozat (Jodie Comer) egymást ... több»

Vérszegény mészárlás
Michael Myers hiába riogatja évtizedek óta a rajongóit, trükkjei egyre inkább csak kétségbeesett próbálkozások a sorozat életben tartására. Az első Halloween formateremtő megoldásai óta a slasher műfaj is jószerével igénytelen hentelésekben teljesedett ki. Ez nem kis részben köszönhető a sorozat számos folytatásának és remake-jének is. 2018-ban a többnyire személyes, szerzői filmjeiről és "füvezős vígjátékairól" ismert David Gordon Green mégis képes volt a közbenső epizódok figyelmen kívül hagyásával az első filmet folytatva új életet lehelni a franchise-ba. A sors fintora, hogy a Gyilkos Halloween éppen ezen kihagyott részek örökségét viszi tovább: ötlettelenségét erőltetett gyilkolással é... több»

Kisemberek gazdag házban
Spanyolország 1961-es, a legjobb idegen nyelvű kategóriában Oscar-díjra jelölt filmje nem hétköznapi karácsonyi történet. A Placido a szokásos szentimentalizmus helyett iróniával idézi meg a kereszténység legszentebb ünnepét. A történet egy spanyol kisváros szentestét megelőző napját mutatja be a díszes ünnepi felvonulás kavalkádjától a hasonlóan nem éppen csendes éjig. Mindezen zűrös felfordulás közepében a kvázi főhős, Placido próbálja előteremteni a pénzt, hogy megtarthassa háromkerekű motorját. Az események sűrűjében vergődő szelíd férfi életét azonban folyamatos ígéretek és újabb nehézségek sora nehezíti. A Biciklitolvajokat idéző film társadalmi parabola jellegét tovább színesítik a ... több»

Pixar, Pixar, mondd meg nékem…
A Pixar az az animációs filmstúdió, amelyik nem szorul bemutatásra. Az ő berkeiken belül készült az első teljes egészében computer-animációs technikával létrehozott mozifilm, a Toy Story – Játékháború. Azóta pedig megannyi sikerfilmet tettek le az asztalra. Érzelmes és eredeti témáik szemkápráztató és korát meghaladó látványvilággal kiegészülve emelték őket az animációs filmstúdiók képzeletbeli dobogójának csúcsára. Nemcsak kritikailag elismertek az alkotásaik, de egyszerre képesek megszólítani a gyermek és felnőtt közönséget egyaránt. Az utóbbi években viszont látványosan megszaporodtak az ötlettelen folytatások az eredetiségéről elhíresült stúdió repertoárjában. Ezek minőségben rendre elm... több»

Nem látni és nem szeretni
A nagy hollywoodi stúdiók egytől-egyig irigykedve figyelhetik, ahogy a Disney lassan egyeduralkodóvá válik a filmiparban. A filmes Marvel-univerzumuk úgy volt képes megszólítani a nézők tömegeit, hogy már több mint tíz éve töretlen népszerűségnek örvendenek a sorozat epizódjai. Így nem meglepő, hogy minden stúdió a bevált receptet igyekszik követni. A szerencsésebbek, mint a Warner, maguk is rendelkeznek szuperhősök filmes jogaival, noha az univerzumépítés helyett ők az egyedülálló alkotásokban találták meg számításaikat. Mindenki mást pedig lassan felvásárol az egeres cég, ahogy tette azt a Fox és a Lucasfilm esetében is, melyek közül előbbi az X-men, utóbbi pedig a Star Wars filmuniverzumo... több»

Felemás összegzés
Szabó István, az első Oscar-díjas magyar nagyjátékfilm, a Mephisto rendezője jó pár év kihagyás után visszaült a rendezői székbe, hogy elkészítse karrierje összegzéséül is értelmezhető filmjét, a Zárójelentést. Az aktuális problémákról, valamint a rendező múltjáról nyíltan beszélő alkotás kivitelezésében középszerűségről tanúskodik, ami egy felemás filmélménnyel kecsegteti a nagyérdeműt. Ez pedig a bemutatót övező várakozás után még nagyobb csalódásnak érződik. Szabó István a hatvanas években a magyar új hullám egyik képviselőjeként modern stílusú filmjeivel bizonyította tehetségét. Olyan kiváló darabokat rendezett, mint az Álmodozások kora, az Apa, vagy a Szerelmesfilm. Legnagyobb sikereit... több»

Az őrület bohócnője és madárkái
A DC képregények filmes adaptációi igen sokrétűek, még ha kifejezetten ingadozó színvonalúak is. A konkurens Marvellel szemben közel sem találták még meg saját hangjukat filmes fronton. Az összefüggő univerzumépítés visszafogott sikerei után egyre inkább készülnek függetlennek tűnő alkotások a stúdió berkein belül. Így történhetett, hogy Jared Leto után Joaquin Phoenix is eljátszhatta Joker szerepét egy, a korábbi filmekhez nem kapcsolódó alkotásban. Ben Afflecket Robert Pattinson váltja Batmanként a karakter következő saját filmjében, a kritikailag gyenge fogadtatású Suicide Squad - Öngyilkos osztag pedig megkapja a maga remake-folytatás hibridjét, melyben bizonyos szereplők visszatérnek a... több»

Két világ között
Lulu Wang, kínai–amerikai rendezőnő hozzá közel álló témával foglalkozik második egész estés filmjében. Kelet és nyugat, az új és a régi, fiatal és idős oppozíciói szolgáltatják az alapkonfliktust. Méghozzá egy önéletrajzi ihletésű, szívbemarkoló, ugyanakkor időnként mégis megmosolyogtató történetben. Ez A búcsú. A történet egy koholt álesküvő szervezésével indul. Ez viszont csak ürügyként szolgál arra, hogy az egész család összegyűlhessen, és közösen búcsúzhassanak a nagymamától, Nai Nai-tól, akinek orvosa szerint már nincs sok ideje hátra. A kínai hagyományokhoz híven viszont a nagymamának nem árulták el a diagnózist, így ő lelkesen tevékenykedik az esküvő szervezésével. A főszereplő Bill... több»

Szappanopera-rendőrök
A sikerfilmek folytatásai többnyire az első epizód lefutása után nem sokkal kerülnek mozikba. Amolyan „addig üssük a vasat, amíg meleg” alapon. Hiszen a közönség gyorsan felejt, és érdemes velük lépést tartani. Így még az esetleg kevésbé jól sikerült folytatások is el tudnak evickélni a népszerű első részek farvizén. Nem ez a helyzet azonban a Bad Boys filmekkel. Már az 1995-ös siker után is csak 8 évvel később, 2003-ban került a mozikba a második rész. De még ez is eltörpül annak fényében, hogy mennyit kellett várniuk a rajongóknak a sorozat trilógiává bővülésére. 17 évvel az előző film után most mégis itt van a Bad Boys: Mindörökké rosszfiúk. A főszereplőpáros Will Smith és Martin Lawrenc... több»

Elegáns gazfickók
Guy Ritchie új rendezésével visszatért gengszterfilmes gyökereihez. Az angol fenegyereket nem véletlenül kiáltották ki karrierje kezdetén az új Quentin Tarantinonak. Első két filmje, A ravasz, az agy és két füstölgő puskacső és a Blöff egyértelműen Tarantino korai munkásságát idézik. Ritchie történetvezetési stílusa hasonló időfelbontó szerkezetű, mint a Kutyaszorítóban, a Ponyvaregény, vagy a Jackie Browne. Valamint a modern gengsztertematika, a laza dialógusok (sok-sok trágársággal) és az emlékezetes karakterek mind szembetűnő hasonlóságok. Ezek alapján Guy Ritchie moziját úgy lehetne legegyszerűbben leírni, mint a Tarantino esszenciához adott jó nagy adag „brit suttyóság” filmjei. Jó pár ... több»

Családi hazugságok
Garry Marshall színész, rendező, forgatókönyvíró, producer a filmszakma igazi veteránja volt. Neve főleg rendezőként lett ismert olyan klasszikussá vált romantikus komédiák levezényléséért, mint A vasmacska kölykei, a Neveletlen hercegnő és legfőképpen a Micsoda nő. Ezek a popkultúra szerves részeivé vált, habkönnyű komédiák hatalmas közönségsikereket értek el, és olyan színésznőkből csináltak világsztárokat, mint Anne Hathaway és Julia Roberts. Marshall tehát jogosan tekinthető a zsáner 90-es évekbeli úttörőjének. Karrierje vége felé azonban minden filmje csak egy újabb szög volt hírnevének koporsójába. A tematikusan rendezett, mozaikos szerkezetű filmjei, mint a Szilveszter éjjel és a Val... több»

Színesbőrű női Mózes a rabszolgaság ellen
Harriet Tubman rabszolgának született, de sikerrel harcolt önmaga és mások szabadságáért. Miután északra szökött gazdájától, számos szabadítóakciót vezetett, hogy kimenekítse sorstársait. A földesurak és embereik puskái elől menekülve Harriet az Úr hangját követve cselekedett, mint Mózes a Biblia szerint. Az általa megmenekített emberek új életet kezdhettek szabadon, távol a rabszolgatartó államoktól. Az ő történetét meséli el a film. A valós események inspirálta cselekmény az összes korábban látott, rabszolgaság témájú filmes elemet tartalmazza, kiegészülve a bibliai történet parabolájával és Harriet személyének női emancipációs felhangjával, ami még aktuálisabbá teszi ezt a komoly témát. R... több»

Irodalmi klasszikus újabb filmes köntösben
A klasszikus irodalmi remekművekből gyakorta készülnek filmes adaptációk. Nem ritka az sem, hogy az adott regényt több alkalommal is feldolgozzák. Az újdonsült adaptációknak azonban nemcsak az eredeti irodalmi alapból kell meríteniük, készítőiknek érdemes figyelembe vennie az évek során készült remake-eket. Ugyanis ezek függvényében is valami újat kell prezentálnia a legfrissebb filmeknek, ha meg akarják nyerni maguknak a mindenkori közönség figyelmét. Egy filmet akkor érdemes remake-elni, ha már nem nézik annak eredetijét, különben a történet könnyen érdektelenné, ismétlődővé és unalmassá válhat. A Kisasszonyokat már számos alkalommal (legismertebb verziók: 1918-ban, 1933-ban, 1949-ben és ... több»

Hosszú beállítás a frontvonalon túl
A háborús film műfaja mindig magas presztízsűnek számított, miközben a nagyközönség szeretetét is a magáénak tudhatta. A háború intézménye mint központi téma nemcsak örök érvényű emberi történeteket, hanem látványos tablóképeket is szolgáltat a film számára. Sam Mendes is erre a kettősségre építi legújabb rendezését, az 1917-et. Sam Mendes korábbi filmjeiben mindig a karakterekre helyezte a hangsúlyt, és az érzelmi ütközőpontok adták alkotásainak tetőpontját. Rendezett családi melodrámákat (Amerikai szépség, A sors útjai), gengszterfilmet (A kárhozat útja) és James Bond mozikat is (Skyfall, Spectre) – az érzelmi bevonódás mindig a filmek fő mozgatórugója volt. Még a több évtizedes múltra vis... több»

Tapsi Hapsi háborúba megy
Filmkészítési szempontból hatalmas vállalás bármilyen érzékeny témát hitelesen vászonra vinni. A holokauszt pedig korunk valószínűleg legnagyobb hatású kollektív traumaélménye, amit különböző művészeti alkotásokon keresztül is igyekszik feldolgozni a közvélemény. Számos értékes alkotás született az elszenvedett borzalmakból a versektől kezdve a festményeken át egészen a filmekig. A téma iránti érzékenység és az emberileg sokkoló hatás messze túlmutat más, akár szintén gyakran adaptált témákon. A holokauszt nem „egyszerű háborús mítosz” vagy más bűntettekkel összevethető cselekedet. Ez az emberiség feje felett lógó, kitörölhetetlen, örök bűntudat, amit azóta is próbálunk újra és újra feldolgo... több»

Névtelen hősök alkonya
Clint Eastwood számos filmben eljátszotta hallgatag westernhős karakterét. Karrierje elején a névtelen pisztolyhősként ismertté vált színész későbbi rendezői pályafutása során is gyakran visszatért ehhez a hőstípushoz. A karakter szinte egybeforrt Eastwood perszónájával, míg a Gran Torinoban véget nem vetett neki, és egyúttal a színészettől is elbúcsúzott. Noha ez az ígéret azóta többszörösen is hamisnak bizonyult, Eastwood hősképe radikálisan megváltozott; mintha egy törés állt volna a karrierjében, és korábbi önmagának ellentmondó ideológiát kezdett volna vallani további munkássága során. Ennek az útnak a következő állomása a Richard Jewell balladája is. Richard Jewell egy átlag amerikai n... több»

Letérve a sárgaköves útról
Életrajzi filmet sokféleképpen lehet készíteni, de sosem egyszerű feladat megragadni egy valódi személy egyéniségét, lényének esszenciáját. Ennek eszközeként gyakran a kontextualizálás lehet a kulcs egy remek filmhez. Az adott személy ismert és/vagy jelentős történelmi egyéniség, egy ikon, híresség, vagy bármilyen érdekes életutat bejárt átlagember. A közönség nyilvánvaló érdeklődéssel fordul a kedvencükről szóló életrajzi filmek felé, amennyiben többet tudhat meg annak alanyáról, és beleshet a kulisszák mögé. Judy Garland pedig az a személy, akinek az élete számos filmet megihletett már, ám ezúttal az alkotók pályájának egy kevésbé fényes szakaszába engednek betekintést. A Judy egy karrierj... több»

Családterápia krokodilokkal
A kortárs hollywoodi filmben valóságos reneszánszukat élik a különböző szörnymozik. A modern CGI technikának köszönhetően Godzilla és King Kong megannyi fotorealisztikus, animált társukkal karöltve ámítja újra a mindenkori közönséget. A nagy stúdiók blockbusterei mellett azonban az exploitation hullám modern hozadékaiként felütötték fejüket a filléres szörnymozik is. A főként az Asylum Studios-hoz köthető agymenések már címükben kifejtik cselekményük lényegét. Így jó eséllyel tudják, mire számítsanak, akik a Gyilkos cápa az óriáskrokodil ellen című filmre vagy a Sharknado – Cápaviharra kíváncsiak. A két szörnyfilmes hullám között tátongó szakadékot pedig olyan alkotások igyekeznek betölteni,... több»

Zaklatás a filmvásznon túl
Hollywoodban hatalmas port kavartak a szexuális zaklatás botrányok, melyek egészen a legfelsőbb körökig vezettek. Neves producerek, színészek vesztették el karrierjüket a nyilvánosságra került ügyek miatt, és számos zaklatott nő hallatta hangját akár évekre visszamenő eseteket is felszínre hozva. A hatalommal való visszaélés nemcsak a filmiparban, hanem más munkahelyeken is hatalmas probléma. A #metoo kampány erre kívánta felhívni a figyelmet, mely idővel kissé talajt tévesztett, és célon túllövő incidensekhez is vezetett. Az azonban elkerülhetetlen volt, hogy a téma mihamarabb megfilmesítésre kerüljön, amolyan addig üssük a vasat, amíg meleg alapon. Hollywood ugyanis nem szalaszt el egy alk... több»