Az átlagnál jobb, de horrornak túl puha A thriller és a horror is olyan műfajok, melyekben nagyon nehéz minőségit alkotni, női rendezők pedig sajnos ritkán nyújtanak kimagaslót ezekben a típusú filmekben. Ezúttal Jessica M. Thompson egy átlagnál alig jobb filmet rakott össze The Invitation (A meghívás) címmel. Ami jó benne, az nagyrészt Nathalie Emmanuel játéka. A csinos színésznő ugyanis valóban kitesz magáért. A script viszont gyengécske, a befolyásos, gazdag, arisztokrata fővámpírról, a neve Walter (Thomas Doherty), aki egyszerre sármos házigazda és férfias csábító is. Az igazán izgalmas jeleneteket egyszerűen felpuhították, felgyorsítva villanásban látjuk (de igazából nem látjuk). A női rendezés egyértelműen érezhető abban, ho... több»
Nem az év legjobb filmje, de szórakoztató Nem vártam túl sokat ettől a filmtől, de ehhez képest meglepett. A rendezőnő, Kerékgyártó Yvonne ugyanis remek kis színészgárdával dolgozott, akik szórakoztató karaktereket "hoztak" a filmbe. Tetszett Mucsi Zoltán, aki szokás szerint fergetegeset nyújt, bár ezúttal nem kap jelentős szerepet. Klasszul játszanak a színészképzőben frissen végzett fiatal színészek is: Mosolygó Sára és Jakab Balázs, akik egy balatoni esküvőn jönnek újra össze, ahol a lakodalom mellett egy 10 éves osztálytalálkozót is lezavarnak barátaikkal. Nagyon szép a folyamatosan látszódó balatoni látkép, a főszereplő srác szőlészetéből nézve. A sztori nagyon egyszerű, de akadnak poénok és fordulatok is. Kapunk romantikát, fé... több»
Különleges film egy különleges regény alapján Delia Owens regénye 3 évvel ezelőtt nagyot "robbant" a világ könyvpiacain és a hatalmas ováció után Olivia Newman filmje is élénk figyelmet kapott a filmrajongóktól. A várakozása legfőbb oka pedig a történet maga, mely különlegesnek mondható. Kettős sztoriról van szó ugyanis, a cselekmény mindvégig kettős szálon fut. Az egyik egy gyilkosság körül zajlik, melynek felderítése krimi-szerűen alakul. Mindvégig kétségeink vannak arról, hogy ki követhette el. A másik történet-szál egy lány életútja, akit magára hagy a családja egy lépvidék kellős közepén álló házban. Láthatjuk, ahogyan túléli családja távozását, ahogyan magára marad és ahogyan boldogulni kezd, fokozatosan szép, fiatal nővé csepered... több»
Izgalmas, de a hasonló filmek sorában közepes A Fenevadhoz hasonló témájú, túlélős, menekülős filmek sorában nálam az 1997-es "A vadon foglyai" a csúcs. Ahhoz képest a Fenevad inkább közepes film. A téma ugyanakkor nem rossz - a vadonban rekedt, autóba menekült apáról és két kamaszkorú lányáról - de a kivitelezés a CGI jelenetekkel már gyengécskére sikerült. Baltasar Kormákur egy rövidke filmet rendezett, melyben Idris Elba a főszereplő. Alakítása nem nevezhető átütőnek, azzal együtt sem, hogy egy ilyen túlélős dráma nem kínál nagy ívű színészet bemutatására túl sok lehetőséget. Mégis lehetett volna kicsit aktívabb, élettel telíbb a játéka. Jók viszont a helyszínek, hihető az afrikai színtér. Az emberevő oroszlán már kevésbé hiteles, na... több»
Fantáziavilág Villeneuve módra Frank Herbert 1965-ben írta meg a Dűne című regényét, mely azonnal nagy siker lett. Korban megelőzte a Star Wars filmeket és kiindulópontja, illetve ihletője lett számtalan sci-fi irodalomnak, illetve filmnek.
Érdekes világot mutat meg a Dűne alapgondolata, mely sok ezer évvel későbbi időkbe kalauzol el bennünket. Ebben a furcsa világban császárok uralkodnak és főnemesi házak uralják a bolygókat. Felbukkan számtalan történelmi analógia: a feudális középkor lovagvilága, a rómaiak légióinak rendje, sőt a náci Harmadik Birodalom militarizmusa is. Ezekből áll össze ez a fantázia-gazdag rendszer, melyben találunk misztikus csoportokat (Bene Gesserit rend) és mindenható arisztokrata dinasztiákat... több»
Az év egyik legjobb filmje: A gyilkos járat Nagyon bejött nekem A gyilkos járat (Bullet Train), pedig az első 30 percben még nem hittem, hogy ennyire tetszeni fog. Rájöttem, remek a script és óriási a rendezés is, le a kalappal David Leitch előtt. A karakterek óriásiak főleg, ahogy bemutatásra kerülnek. Nagyon tetszettek a szellemes párbeszédek is, melyek miatt egyszerre volt Tarantino és Guy Ritchie utánérzésem. Előbbi a véres helyzetek, utóbbi pedig a furcsa fekete humor miatt jutott eszembe mialatt néztem a filmet. Ennek a mozinak megvan a saját stílusa. Brad Pitt fergeteges, külön kiemelendő Brian Tyree Henry, akinek minden mondatán teli szájjal nevettem. Az akciók egyre véresebbek ahogyan haladunk a végkifejlet felé, a zárás pedi... több»
Túl sok CGI és Nat Geo ez a Préda Nagyon vártam már a legújabb Predator filmet, a Ragadozó-franchise örök rajongója vagyok. A korábbi 6 részt többször is láttam már, és különböző mértékben, de mind tetszett. Nálam a legelsőnek elkészült 1987-es rész az aranyérmes, a jó öreg Arndolddal, és rögtön utána jön az 1990-es Danny Glover-féle feldolgozás, illetve Antal Nimród 2010-es látvány-mozija, Adrien Brodyval. A versus részek (amelyekben összehozták az alieneket a predikkel) hátrébb sorolódnak, és a 2018-as fejezettel együtt (a bombázó Olivia Noon dacára). Ilyen előzmények után rettentő kíváncsi voltam arra, hogy mit hoz össze a Dan Trachtenberg csapat, indián szereplőkkel. Nos, tetszett a végeredmény, de picit csalódtam is. N... több»
Egy gyengébb Alien rész: Covenant Nagy Alien rajongó vagyok, így mind a 8 eddig elkészült alkotást többször is megnéztem. Köztük a 4 alaprészt (Alien 1., 2., 3., 4.), a két versus fejezetet, a Prometheust és természetesen a legújabb, Covenantet is. A magam sorrendjét is megalkottam már: nálam a Covenant sajnos az utolsó előtti, csupán a második versus epizódot képes beelőzni. Ennek fő oka az, hogy ez a legújabb fejezet szakít az Alien hagyományokkal (a Prometheus is, de az nem annyira), alig ad valódi Alieneket és rengeteg gagyiságot tartalmaz, mint a furulyázgató mesterséges emberek. Sajnos gyengécske. Rengeteg dolog megmenthette volna a Covenantet, például ha kapunk egy igazi fő karaktert (mint Ripley hadnagy volt az alapr... több»
Meglepően jó a Netflixhez képest Meglepődtem ezen a sorozaton, mert egyetlen szuszra végig tudtam nézni, annyira lekötött. Bár, női rendezők készítették (erről saját blogomon is írtam), így rengeteg izgalmas helyzet kiaknázatlan maradt (kerülve a véres izgalmakat), maga sztori végig érdekfeszítő. Kicsit mondjuk túl sokat ugrálnak az időben (néha percenként), és szerintem rengeteg a lelkizés is, a kanadai vadonban játszódó túlélő show igenis izgalmas.
A főszereplő hölgy, Melissa Barrera csinos (bár inkább tűnik indiainak, mint mexikóinak) és kifejezetten jól alakítja a vadonban lezuhant, kétségbeesett nőt. Nem az ő hibája, hanem a forgatókönyvé, hogy olyan helyzetekben is a gyermekkorán KELL merengenie, amikor az a legkevés... több»
A szürke ember: John Wick és Bourne filmek matiné változata Örültem A szürke ember című filmnek, mert végre egy szinkronos kém-akció mozinak ülhettem neki, ami a James Bond, Jason Bourne, John Wick, Ethan Hunt filmek után egy új megközelítést jelenthetett. De sajnos nem jelentett.
Inkább a John Wick és Bourne filmek felhigított matiné-változata lett. Ryan Gosling ugyan szakállat növesztett, de így sem lett kőkemény akcióhős, mert valahogy túl jófiús maradt a karaktere. Van akció, meg villámgyors verekedések, de mégis sekély marad a téma. Egy túlkapásokra hajlamos, kegyetlenkedő CIA-vezetőt akarnak megfékezni, de az istennek sem sikerül. (A film legvégére sem.) A főg onosz, Carmichael (Regé-Jean Page) túl fiatal és sima modorú a minden hájjal megkent... több»
Izgalmas, érdekes és történelemhű: Az utolsó párbaj Másodszor megnézve is csak elismeréssel lehet beszélni Ridley Scott 2021-es történelmi drámájáról, Az utolsó párbajról.
A cselekmény teljes mértékben megtörtént eseményeket mutat be. Valóban létezett egy Jean de Carrouges (Zsan dö Káruzs) nevű XIV. századi lovag, akinek egy másik nemes megerőszakolta feleségét, bizonyos Jacques LeGris (Zsák LöGrí), és a viszályt valóban egy párbaj zárta le (a király színe előtt, Párizsban). Ez volt az utolsó eset, hogy úgynevezett "isten ítélet" döntött egy peres ügyben, mely arra épült, hogy az isten azt hagyja életben a párbaj során, akinek igaza van. Ebben az esetben valóban jó döntés született: Carrouges elégtételt vehetett.
A film különlegessége, h... több»
TOP akciófilm lett a Maverick A filmet megtekintők egy része a régi, 1986-os Top Gun kultusz-film nagy rajongói és nosztalgikus érzéssel nézte meg Tom Cruise legújabb vadászgépes kalandjait. A mozizók másik része "TopGun-szűz", és először találkozott ezzel a világgal. Én az első táborba tartozom, hiszen amikor a Top Gun legelső magyarországi bemutatója volt 1991-ben én már lelkes középiskolásként néztem végig a sztorit, élvezve az F-16-os jeleneteket. A folytatást az eredetihez mérve is nagyon jó lett: leginkább az alaptörténet, a látvány és a kulcskarakterek miatt. Joseph Kosinski a 2013-as Feledés után, ezúttal is különlegeset alkotott. Miles Teller jó választás volt Goose fiának szerepére, mint ahogyan az 50 évesen is... több»
Kár ezért a filmért Baz Luhrmann nagyot akart gurítani ezzel a filmmel, elsőként felfedve az Elvis Presley mögött álló titokzatos menedzser és szélhámos Tom Parker hatását az énekesre. A rendező a film legutolsó részében (a zárszóban) ugyan leteszi a voksot Parker ártatlansága mellett, ám valójában kilóg a lóláb: igenis ő tette tönkre Elvist, felemelte majd depresszióba és halálba taszította az énekest. A karakter megformálására a jobb sorsa érdemes Tom Hanks lett kiválasztva, akit bár dagadtra maszkíroztak, nem tudtak olyan gonosszá tenni, hogy az hiteles legyen. Maga Hanks az, aki ennek legfőbb akadályát képezi, hiszen karakteridegen számára Parker figurája. Sajnálatos, hogy a XX. század egyik legtehetségeseb... több»
A Tarantino-filmek középmezőnye Kicsit a perverz oldalát élhette ki Tarantino ennél a filmnél, mely eddigi 10 rendezésének középmezőnye. Az Aljas nyolcas egy kamaradarab is lehetne, hiszen a törtenet 90%-a egyetlen helységben játszódik, egy havas faházban. A legfőbb kérdés azonban kétségbevonja az egész film értelmét és élvezhetőségét: mi a búbánatos jó fenéért várnak a bandatagok a nő kiszabadításával addig, amíg Kurt Russellék odaérnek a fogadóhoz, miért nem előbb léptetik meg a lányt, a kocsiból, amíg úton vannak? Erre nincs értelmes válasz sajnos. És így maga a film is kicsit értelmetlen. A sok alpáriságról nem beszélve. Értékelés: 55%.
Az egyik legjobb harcművészfilm, amit valaha csináltak Iko Uwais az 1973-ban meghalt Bruce Lee méltó utóda a harcművészetek terén. Az indonéz férfi a Pencak Silat nevű délkelet-ázsiai küzdősport mestere és A rajtaütés-filmek sztárja. Az első rész jobb, mint a második, gyakorlatilag egy folyamatos küzdelem 101 percen keresztül. Az alapsztori szerint egy rendőrségi csapat (talán egy tucatnyi kommandós) támadja meg Jakarta egyik alvilági épületét, ám túlerő esik nekik, így az elejétől kezdve az életükért küzdenek. Nagyon igényesen megcsináltak a bunyók, az összecsapások és Iko Uwais zseniálisan harcol: villámgyors, erős, átütő szó szerint minden mozdulata. Felbukkan a filmben egy másik harcművészlegenda is: Yayan Ruhian, akinél ma nincs gyorsabb ha... több»
Különleges film A Jojo Nyuszi egy különleges film, mely mélyebb tartalommal bír, mint elsőre tűnik. A második világháborút új szemmel láthatjuk az új-zélandi rendezőnek hála. Taika Waititi másként értelmezi Hitler és a nácik szerepét. Értékelésem: 75%.
Tipikus Tarantino-film A Django egy tipikus Tarantino-film, ráadásul a 10-ből az egyik legjobb, mert egyszerre véres, humoros, különleges és izgalmas. Egy rövid jelenetben maga Tarantino is felbukkan, jól szét is robban egy dinamittól. Christoph Waltz óriási, ahogy Jamie Foxx is. Mindkét színész tökéletes választás szerepeikre. Jó az alaptörténet is, és tetszetős a script. Nekem bejött a Candyland-téma is Dicaprióval, bár ő egy kicsit túljátssza a szerepét. Értékelésem: erős 85%, a rendezés és a két említett főszereplő miatt, akik zseniálisak.
Elk*rták, a valósághoz nem sok köze van Ennek a filmnek külön érdekessége, hogy egy fordított politikai tükörként működik: vagyis éppen a fideszes vezetők (és filmkészítők) cselekedtek volna hasonlóan azokban a bizonyos napokban (az öszödi beszédet követően), hiszen ahogyan mindezt elképzelték (mármint a szocik döntéseit), sokat elárul saját politikai gondolkodásukról is. Éppen ŐK tettek volna hasonló lépéseket 2006-ban, éppen ŐK azok, akik így gondolkodnak, hiszen ebből kiindulva készítették el filmjüket is. 2006 őszén - a hírhedt öszödi beszédet félreértve - megmozdult Budapest, hogy felháborodásának hangot adva érje el Gyurcsány Ferenc lemondását. A film mozgalmasan követi végig az eseményeket, de sajnos propagandajellege, a sz... több»
A legjobb disztópikus film A Snowpiercer a legjobb disztópikus film, amit valaha csináltak. Egy különleges világot teremtett a koreai rendező, melybe egy többrétegű sztorit helyezett, érdekes karakterekkel. Egyszerre izgalmas és elgondolkodtató, mert sokan (az árnyékos oldalon élve) mindennapi küzdelmeinkkel tudjuk rokonítani a történetet, és egy esetleges jövőt is felfedezhetünk benne, a diktatúrák elleni harccal. Chris Evans tökéletes a legfőbb karakter megformálására. Markáns és ugyanakkor érzelmekre is képes az a figura, akit megjelenít. Nálam a Snowpiercer egy 90%-os film.
68 Alien: Romulus (2024)