Ülve nézd, és igyál közben kávét (különben bealszol) Egy New York-i típusú filmet látunk (zsidó értelmiségi családdráma), jelen esetben muszlim szállal tarkítva. A családi funkciózavarok és problémák, a konfliktusok és megoldásaik életszerűek és valósak, de erősen érdektelennek találtam a bemutatásukat. Volt az egész film végén egy amolyan „OK, mindent értek, és akkor mi van?” érzésem. Pár egész jó pillanat keveredett annál több amatőr vagy akár röhejes megoldással, de erős csúcsok és hullámvölgyek nem voltak, inkább a stabil középszer dominált. A szakácsok kifejezetten bénák voltak, lehetett látni egy csomó „így ne” konyhai praktikát, pl. így ne élezz kést soha, így ne hámozz stb. Az is vicces volt, hogy eljátsszák a színészek a muszlim csalá... több»
Tizenvalahány éve láttam már, de nem emlékeztem Olvastam, hogy sokszor adják televízióban, de nekem nincs bevezetve a házba az a fajta szórakoztatás. Úgyhogy én utoljára (és először) tizensok éve láttam, és el is felejtettem. Negyed óra után már elkezdtem emlékezni, de októberre (vagy jövő hétre) megint el fogom felejteni. Lehet, hogy ezért adják gyakran televíziókban, mert könnyű elfelejteni, így újra és újra úgy lehet nézni, mint új filmet. Mint egy nem túl emlékezetes, de új filmet. Az új itt idézőjelben értendő, ez egy késő huszadik századi klasszikus akció-kalandfilm, amiben a még ifjú szikla foglalkozású Dwayne Johnson alaposan szétcsihi-puhiz minden gonoszt, akik ostorral, égő botokkal és egyéb szuper kalandos eszközökkel támadnak.... több»
Erős vagyok, és végignézem most már A felénél járok, és nem tudom, hogy fogom végigcsinálni, de végigcsinálom. Egyfolytában kínos érzéseim támadnak a film nézése közben. Jennifer Lawrence valami plasztikai sebészeti balesetet szenvedett, vagy szétitta az arcát, nem tudom, de nehezen fogadtam el ezt az új kinézetét. Mint Zalatnay a börtönben. Rettenet poénok, gyíkfejű hülye gyerek főszereplő... Na és az egész sztori... Ha tanárnő lenne, akkor ezért Amerikában simán lecsuknák, itt meg elvileg röhögnünk kellene. És akkor ejtsünk pár szót a jó dolgokról. 32 percnél becsúszott egy tényleg jó poén, amin konkrétan felröhögtem. Jó dolgokat írtam többes számban? Bocs, nem voltam pontos, egy már megvan, a többin gondolkoznom kell még. U... több»
10/10 – óriási Ez nem volt mindenkinek való, úgy látom a reakciókból mindenféle filmes oldalakon. Úgyhogy elöljáróban egy jótanács: csak az nézze, akinek bejött A Grand Budapest Hotel meg A Francia Kiadás. Nekem állatira tetszett, egyszer kimentem fagyiért a konyháig, de addig is muszáj volt leállítani, egyszerűen nem lehetett kihagyni egyetlen képkockát se. A mondanivalót könnyen dekódolhatónak találtam, ha valakinek nem jött át, érdemes leguglizni, biztos van fenn megfejtés a neten, én most inkább nem spoilereznék. Ja, mindenki IS szerepel a filmben.
7/10 Egész jó, egész jó Ez a film nagyon érdekes. Szerintem nagyszabásúnak szánták a maga nemében, mint az A remény rabjait, csak ez nem lett tökéletes, de a szándék tetten érhető. Azért elég jó így is, csak nagyon el van nyújtva és van pár átgondolatlan vagy bénán megoldott rész. De ezeken könnyű túllendülni, főleg, ha van a nézőnek türelme megküzdeni a lassú tempóval. Az én ízlésemnek kicsit sok volt az így isten úgy isten a filmben, nem kellett volna annyit emlegetni az öreget, mégiscsak komoly felelőssége van abban, hogy a csajnak komolyan haza lett vágva az élete első fele. De félre a fenntartásokkal, a film meglehetősen jó. Tényleg.
6/10 egynek teljesen jó El lehetett lenni rajta, én leginkább azt értékeltem, hogy más, mint a megszokott filmek, azért svájci mozit nem látunk minden nap, és eléggé másképp csinálják, mint a többi európai nemzet. Nem hasonlít se a francia, se a mediterrán (olasz, spanyol stb.), se a skandináv filmekre. Vicces módon olyan benyomásom támadt, hogy leginkább a kelet-európai mozikra emlékeztet, például a cseh vagy a balkáni vígjátékokra, időnként akár a magyarokra is. Nem abban az értelemben, hogy hú, ide nekem még több svájci filmet, isten őrizz, ötévente egy bőven elég. De a változatosság érdekében ennyi néha belefér.
Utólag érett meg bennem a film, nem is volt rossz «update» Felülbírálom magam, rájöttem, hogy sokkal-sokkal jobb, mint elsőre éreztem, köszönhetően annak, hogy kénytelen voltam a nagy részét újranézni, mert egy családtagom újranézte és ott voltam. Azét az első benyomásomat itt hagyom. «update vége»
Nemnemnemnemnem. Micsoda csalódás. Sokan írták, milyen jó, kíváncsi is lettem, és ez nem tett jót, mert a szükségesnél több várakozással vágtam bele.
Ez egy Sharknado osztályú film volt, amit A kategóriásnak marketingeltek. Micsoda félreértés, vagy félrevezetés. Csak a Sharknadón erősen röhögünk (persze csak az elsőn, a többi már nem működik). Pár jópofa pillanat ebben is akadt, de összességében gyenge volt.
Én nem éreztem Cage-et se olyan remekn... több»
10 perc Büszke vagyok rá, hogy ezúttal viszonylag hamar hallgattam a belső hangomra, és megspóroltam magamnak a film megnézésének mintegy 90%-át. Ebben a 10 percben az történt, hogy néhány fiú a koránál komolyabb képet vágva beszélget hozzájuk nem illő szinkronhangon, zenekaroznak, az egyik fiú lefektetne egy lányt, de a lánynak ez túl gyors, amire a fiú az életkoránál érettebben reagál, de nem hihető és hiteles a jelenet, hanem kínosan mű. Hazamegy, de éhes marad, mert anyu lefagyasztotta a pizzát, amit apu sütött, de szerencsére apu megkínálja a fiút egy korty Unicum-szerű löttyel, aztán megint a fiúkat látjuk beszélgetni, és akkor én ott kikapcs. F*xom. Bocsánat, fax készülékem.
Bollywoodi történet a drámai Anatólia tájain A török filmek mindig nagyon különleges élményt nyújtanak, európai szemmel egészen valószínűtlenek tudnak lenni. Legtöbbször, mint most is bollywoodi infantilitás és túljátszás jellemzi őket. A filmben látható török vidéki életmód és kultúra alapján újfent megállapíthattam, hogy hiába vannak néha szórványos európai hümmögések azon, hogy hosszútávon elképzelhető-e Törökország felé az EU bővülése, egy ilyen film megnézésekor azonnal megkapjuk a választ, hogy dehogy. Törökország világa közelebb ál a keleti isztánokhoz, Iránhoz, stb-hez, mint Európához.
Ez a film most az 1960-as évek Törökországában játszódik, ahol az Izmir környéki, kissé testesebb fajta műanyag Ken figura hatású (szabályos f... több»
WTF Calamy miatt legyen mondjuk 2 csillag, de különben az 1 lenne a reálisabb az alapján az 1 óra alapján, amit sikerült letudnom.
Nem voltam képes kapcsolódni a szereplőkhöz és a problémáikhoz, tipikusan a hülye emberek hülye dolgokat csinálnak történetet látunk. Egy olcsó prostituált próbálja a semmirekellő motiválatlan hülyegyereke jövőjét megalapozni azzal, hogy erején felül összekaparja a tandíjat neki egy sulira. Rengeteg kulizós szexmunkával igyekszik elérni, hogy támogassa a kis köcsögöt, ahelyett, hogy elmenne pénztárosnak, árufeltöltőnek vagy takarítónak a helyi hipermarketbe, mert annyit ott is fizetnének neki, mint amit a filmben képes megkeresni az elcseszett melójával. A hülyegyere... több»
Frankó Elsőre nem tudtam ráhangolódni, de aztán beszippantott.
Ami kezdetben nem tetszett, a vágás stílusa és ritmusa végül pont magával ragadott, a történet is jó volt, a színész felhozatalra igazán nem lehet panasz, mi kell még.
Sokan Mr. Nespressót dicsérik a rendezés miatt, de közben elfeledkeznek az íróról. Pedig szerintem itt az is igen sokat nyomott a latban: Charlie Kaufmant sejtem a sok különleges megoldás és ötlet mögött. Ő írta A John Malkovich-menet forgatókönyvét is, és itt is nagyon jó munkát végzett. OK, Chuck Barris könyve alapján, de azért mégiscsak ő dolgozta ki végül.
A stáblistát kezeljétek fenntartással, van néhány cameo, köztük akadnak konkrétan pár másodpercesek, méghozzá sz... több»
6/10 – romantikus csajos klisés, de abból egynek jó Nehezen indult be nekem ez a film, több okból is.
1. Az egyik főszereplő Emma Thompson, akit utoljára a Minden jót, Leo Grande című filmben láttam, ami piszok jó volt, és nagyot alakított benne. Ebben a filmben egy kissé egyszerű, de jóindulatú anyukát alakít, mintha valami ostobenkó vígjáték egybites sztereotip szereplője lenne, ami negyedannyira nem használja ki a képességeit, mondjuk, hogy szakmai visszalépés.
2. Öt perc után már tudtam, mire megy ki a játék, és nagyon komoly összegben mertem volna fogadni, hogy mi lesz a film vége, és tádám, úgy is lett.
3. Amikor a film néhányadik percében egy harmincas szerkesztő azt bírja mondani egy rossz címötletre, hogy „ezt szétadom„, akkor majdne... több»
Huh, vegyes érzéseim vannak Túl sok minden kavarog bennem a filmmel kapcsolatban. Egyrészt remek színészek remek alakításai vannak benne, másrészt a történet kicsit olyan, mint egy közhelyes színházi vígjáték, ami előkelő nyaralóhelyen játszódik vagyonos és közéjük furakodott szerencsevadász szereplők között, mindenki megtrükköz mindenkit, az ember meg felváltva kap agybajt a gátlástalan szélhámoskodástól, a rászedett áldozatok feletti kínos és részvétteli érzésektől, meg attól, hogy tulajdonképpen tök mindegy, mert mindenki megérdemli a nyomorát az egészben. Nagyjából egyik szereplővel se tudtam azonosulni. Összességében jó film, de azért engem eléggé próbára tett az elcseszett sztori.
10/10, de csak mert nem lehet 11/10. Mindenkinek nem ajánlott, de aki bírja a Family Guyt, az be fog rajta halni. Eléggé megosztó lehet, így megtévesztően alacsony az IMDb értékelése, emiatt nagyon sokára és csak valamilyen véletlen folytán néztem meg. Még szerencse, hogy megtettem, és azóta most láttam másodszorra, hát ez kész, újfent hatalmas szórakozás volt. Biztosan meg fogom még 1-2-szer nézni! Apró fun fact: látom, Ryan Reynolds előkelő helyen szerepel a stáblistán, nos semmiképpen nem szeretnék spoilerezni, de annyit elmondhatok, hogy nagyon figyeljetek végig, ha nem akartok lemaradni róla :))
10/10, mi más? A napokban írtam a Brian élete című filmhez, hogy ami abban nincs benne, az nincs is. Na ez a másik ilyen alapmű. Az élet bármely helyzetéhez fel lehet idézni egy odaillő South Park jelenetet. Zseniális. Az újabb évfolyamok között akadnak gyengébbek, sőt, kínos részek is, de összességében annyira találóan tart görbe tükröt tulajdonképpen bármi elé, ami éppen témaként feljön, hogy azért cserébe a gyenge epizódokat is szívesen elnézem. Bármikor jöhet egy rész, rajzfilmből vagy ezt, vagy a Family Guyt nézem előszeretettel.
10/10 – Ami ebben nincs benne, az nincs is Ez az a film, amit 1-2 évente meg szoktunk nézni egy haverommal, mert nem lehet megunni. Most volt itt megint az ideje, és ismét remekül sikerült szórakozni. A gyaloggalopp is jó, de a Brian élete egy nagyságrenddel rátesz. Majdnem minden mondata aranyköpés, és minden korban aktuális. Ja, ami a legjobb, hogy eredeti nyelven és magyarul egyformán zseniális, én mindenesetre javaslom így is és úgy is megnézni. Kedvenc jelentem, amikor Brian beszédet intéz a híveinek az ablakból, pontosan egy percben (that wasn’t a minute – yes, it was). Zseniális :)))
A felénél írom, mert nem biztos, hogy végig bírni fogom Hát na. Hogy is írjam, hogy ne bántsak meg senkit, látom, sokaknak tetszett. Az van, hogy eltelt már egy óra a filmből, és ami eddig volt, az belefért volna egy popzenei videóklipbe. Costner korrekt színiparos, vannak jó alakításai, de a rendezéstől szerintem nem ártana eltiltani. Duvall is okés, de mindkét színészben van valami veleszületett unalomfaktor, ketten együtt pedig a sehová nem menő történettel tetézve igazán próbára teszik a nézőt. A cselekmény vánszorog, sehol semmi humor, csak a tömény szokásos old school western, amiből ha hármat látott már az ember, akkor látta az összeset. Még azon kattogok, hogy végignézzem, ha már ennyit belefeccöltem, vagy hagyjam a csudába.
Kimagasló Benedict Cumberbatch szerintem ebben a filmben jobban meg tudja mutatni a színészi tehetségét, mint egy halom korábbi produkcióban, ebben most valósággal remekelt. Ebben kiváló partnere volt Claire Foy, kettőjük összhangja szembetűnő volt, és szívmelengető eredményt szült, kár, hogy a történet úgy hozta, hogy ezt a kettőst nem élvezhettük hosszabb időn keresztül.
Van egy íve ennek az életrajzi filmnek, bolondos vígjátékként indul, de aztán mélyre megy.
Ja, a sminkes jó munkát végzett. És Louis Wain művészete is nagyon érdekes, kicsit utánagugliztam, ti is csekkoljátok le.
Jóféle film lett, nem váltja meg a világot, de rendben van Nagyon szórakoztató filmet sikerült összerakni, és nemcsak ifjú gamereknek, hanem ilyen vénebb arcoknak is, mint én. Orlando Bloomnak előnyösebb volt ez a szerep, mint szőke tündeként nyilakat lövöldözni a szélrózsa minden irányába. A produkciót 80-90%-ban Magyarországon rakták össze, így alkalmat adott az olyan megfigyelésekre, mint hogy az angol külvárosi jelenetek a Csepel Művek területén játszódtak, a versenyző a Dubai versenypályáról kijőve a csapat marketingesével a Párisi udvarban huppan le egy sörre (konkrétan látszik is fenn a falon a Párisi udvar felirat), a versenyzők szállása és a Nissan kiképzési bázisa a budapesti Bálna majdnem felismerhetetlenre maszkírozva, illetve hogy a ver... több»
Ha már félig megnézted, tarts ki végig Ha a feléig eljutottál, ne add fel. A vége előtt tíz perccel kezdik összerakni nekünk a megoldást, odáig kicsit homályosan alakul. Én eléggé abban a hiszemben néztem odáig, hogy egy szimbólumokkal operáló koncepcióba csöppentem, a sokszor lejátszott „hová tűnt a régi bátorságod, kezdj el újra élni” téma mentén. De aztán valami egészen más lesz belőle. És úgy már sokkal érdekesebb. Nem mondom, hogy annyira nagyon megfogott volna, de értékelem azt, ahogy ez a fiatal rendező ilyen szépen összerakta, kreatív, azt meg kell hagyni.
57 Ízek, imák, gyerekek (2019)
Egy New York-i típusú filmet látunk (zsidó értelmiségi családdráma), jelen esetben muszlim szállal tarkítva. A családi funkciózavarok és problémák, a konfliktusok és megoldásaik életszerűek és valósak, de erősen érdektelennek találtam a bemutatásukat. Volt az egész film végén egy amolyan „OK, mindent értek, és akkor mi van?” érzésem. Pár egész jó pillanat keveredett annál több amatőr vagy akár röhejes megoldással, de erős csúcsok és hullámvölgyek nem voltak, inkább a stabil középszer dominált. A szakácsok kifejezetten bénák voltak, lehetett látni egy csomó „így ne” konyhai praktikát, pl. így ne élezz kést soha, így ne hámozz stb. Az is vicces volt, hogy eljátsszák a színészek a muszlim csalá... több»