Kellemes bolondozás, persze hangulat kell hozzá. Tisztázzuk, számomra az amerikai vígjáték műfaj halott, bár ma már a francia sem remekel. Közepesnél jobbat ők sem izzadnak össze. Szégyenszemre jobban működnek a Drax féle humormorzsák egy szuperhős moziban, mint az erre hivatott vígjátékokban. Jelen alkotás alaptörténete elég szürreális. Viszont ez csak a keretet adja az önismereti úthoz, amit bejár a főszereplő. Ennek hatására még valamiféle jellemfejlődésnek is tanúi lehetünk. Sőt ha jobban nagyító alá vesszük a dolgokat, rájövünk, hogy kapunk némi görbe tükröt az úgynevezett celebkedéses közösségi média hatásáról. Nevezetesen, hogy magánéleti eseményeket is közvetítünk, amivel akár a családunknak is ártunk. Mark Hamill láthatóan élvezi ... több»
Egyelőre ez sem felnőtteknek szánt, hátha később... Először is elnézést kérek a fanoktól, mert valószínűleg belegázolok a lelkivilágukba. Többel beszélgettem már, és azt tudtam leszűrni, hogy számukra szinte mind1, mit látnak. SW-ból nem létezik rossz, ez az alap. Az Andor kivételével egyik idáig lement sorozatot sem tudom értékelni. Az esélyt megadtam mindegyiknek, de bugyuta, gyerekes, önismétlő volt mindegyik. Jelen darabunkban idáig nincs nagy fantázia, térképet kell szerezni, mert X elbujdosott. Idáig nyugodtan mondhatom, hogy ismerős a történet. Csak ezúttal nem Palpatine-ről van szó. Elsőre szembetűnő, egy szem főszereplő kivételével minden pole pozícióban hölgyek vannak. Nehezen emésztem, hogy a városból kivezető út láthatóan egy embe... több»
Élmény, csak nehéz felismerni az erényeit Teljesen véletlen botlottam bele, talán valahol olvastam egy fél sort róla, így kíváncsi lettem. Most, hogy a végére értem, örülök neki, hogy nem mentem el mellette, pedig már a tartalom is könnyedén megakad az ember torkán. Szerintem a többség azonnal kukázza magában. Apáca, mesterséges intelligencia, Szent Grál. Valljuk be, nem igazán vonzó kombináció, mondjuk úgy, merőben eltér a mai trendi sablonoktól. Számomra ez azonnal piros pont, kedvelem, ha bárki manapság mer formabontó lenni, és előállni valami újszerűvel. Sok érdekes dolgot boncolgat a sorozat a maga egyedi módján. Egyrészt a vallási, hitbéli oldalt, másrészt a technológia térnyerését az életünkben. Természetesen a két dolog egym... több»
Mindent beleadtak, amit csak lehet Pár nappal ezelőtt botlottam az Arnoldos kávéfőzős promóanyagba. Már itt érezhető volt, hogy nagy tervei vannak Gal Gadottal Rachel Stone-ként a Netflixnek. Már most borítékolom a folytatást. Szóval érdeklődve álltam neki az új „nagy dobásnak”, John Hammond szavaival élve „nem spóroltam semmin”, és valóban, kitett magáért a vezető streaming szolgáltató. Jó pár ismert színészt felvonultatnak. Elég csak megemlíteni Glenn Close-t, de nem ér véget vele a sor. A történet nem igazán tartalmaz meglepetéseket, szokásos ügynökös, kémhálózatos, dupla fedett és stb. klisékkel operál. A negatív oldal motivációja sem sikerült túl egyedire. Javier Bardem elsütött már hasonlót a Skyfallban. Nagy hirtelen ő... több»
Üzenet van, működő humor kevésbé Vasárnap délutáni kikapcsolódásnak ígérkezett, tehát nagy reményekkel nekiálltam. Nagyjából úgy várok egy igazán jól működő, nevetős, térdcsapkodós vígjátékot, mint a kiszáradt föld az esőt. Sajnos ez most sem jött el. Próbáltak valamiféle humorfaktort becsempészni a főhős nyers viselkedésével és szabadszájúságával, csak hát nem igazán működik. Pedig Jennifer Lawrence mindent megtesz, a szó szoros értelmében. Nem rajta múlik, ugyan az ötlet nem rossz, de a forgatókönyv gyengesége, ami okolható a sikertelenségért. A történet nagy vonalakban működne, de nem igazán sikerült a helyzetkomikumokat csúcsra járatni. Kissé izzadságszagúak a monológok és a konfliktushelyzetek. Valamint eléggé kiszámít... több»
Megbizserget kicsit, de a végén elmúlik Siló után álltam neki, kapóra jött a sorozat, volt mire várni hetente. Igazán jól indul, okés gépeltérítés, volt már ilyenhez szerencsénk. Ettől függetlenül szépen adagolják a cselekményt. A földrészeket átszövő rejtély kellőképpen lefoglal minket. Van időnk azonosulni a gépen ülők bizonytalanságával, félelmével. Idris Elba karaktere jól kitalált, és őt sem tudjuk igazán hová tenni. Zavarba ejtő, hogy a szavak mestere és kellően hidegvérű. Azt hittem, valami ütős katonai stratégát gyúrtak össze egy komoly harcossal. Utóbbiban csalódnom kellett, az első komolyabb küzdelemnél kiderül, hogy szó sincs ilyesmiről. Kellő dinamikával haladunk előre a földön és a levegőben. Négy csillagot megérdeme... több»
Tegnap fejeztem be a második évadot. Ritkán érzek ekkora felindultságot. Szándékosan vártam egy napot a körmöléssel, hogy nyomdafestéket bírjon a mondandóm. Az első évad hatalmas kedvencem, éppen ezért ért ennyire érzékenyen a sorozat ilyesféle lesilányítása. Rajongok az alapkoncepcióért: a két oldal, és köztük valahol középen egy démon és egy angyal barátsága. Ötletesen segítik egymást, és vezetik félre az „alsó és felső” vezetőket. Mindkét színész egyformán remekül keltette életre a rábízott karaktert. Volt hozzá egy jó kis apokalipszisos háttértörténet, és kész is a sikeres recept. Nos a második évad nyögvenyelősebben indul, de nem mondhatnám, hogy első blikkre nem érdekes. Ugyan kevésbé ... több»
Disney mércével ez már egész komolynak számít A cím nem véletlen, véleményem szerint a Disney sorozatainak többsége 12 éveseknek ajánlott szinten mozog. Ebbe beleértendő az SW-vonal is, ahol az Andor az egyetlen kivétel. A többségét végig sem tudtam nézni, még a közkedvelt Mandalórit sem. Egyszerűen borzalmasan gyerekesnek tartom. A Sólyom és a Tél Katonáját tudtam valamennyire komolyan venni. No de beszéljünk jelen darabról. Nem lihegték túl, minisorozat, hamar elugrik egy-egy rész. Vegyes érzéseim voltak, egyszer-egyszer meg tudott ragadni, tagadhatatlan. A történet gerincét adó beszivárgás magasabb vezetői körökbe egyáltalán nem rossz. Az már más lapra tartozik, hogy az alakváltó Skrullok fizimiskáját sosem tudtam komolyan venni. Ez ... több»
Tömény borzalom Hatalmas dobásként emlegette a DC, hogy most aztán megszületett az elképesztő, mindenkit lehengerlő darab. Megvallom, nem igazán szoktam nézni a többi értékelőt. Ezúttal megdöbbenve tapasztalom a sok maximális csillagot és az ájuldozást. Évek óta nem találja magát a DC, irigykedve figyeli a konkurencia sikereit. Többször éreztem úgy, hogy most talán sikerül, aztán egy-egy sikeres darab után a második részekkel mindig tönkretették az amúgy ígéretes darabot. Jelen alanyunk is egy az egyben Marvel-koppintás, nosztalgiázzunk a régi szereplőkkel, akik magukra öltötték X/Y gúnyáját. Multiverzum, idősíkok – ugyanaz, nincs különbség. A történet lényege, üzenete rendben is lenne, engedjük el, amit el... több»
Komolytalan vérszívás Minden esetben plusz ponttal indítanak nálam a vámpíros történetek. Itt jegyezném meg, bárcsak láttam volna az elmúlt években valami komolyt a témában! A Morbius csúfosan leszerepelt. Ha jól emlékszem, az utolsó emlékezetes darab, amit láttam, az a 2007-es A sötétség 30 napja volt. Úgy látszik, mostanság inkább humorosan szeretnék tálalni ezt a témát, a 2022-es Nappali műszak is ugyanezt a trendet erősíti. A Renfieldet Cage miatt vártam, de valahogy csalódás volt. Nem igazán tudtam eldönteni, hogy a szerepe volt szándékosan ripacs jellegű, vagy ő játszott rá túlzottan. A komolyság nem volt szempont, de túl viccesnek sem sikerült lenni. Így megmaradt az egész a kettő közt. Néhány tocsogós jel... több»
Legenda, amit felfalt a mai hamisítatlan és igénytelen filmgyártás könyörtelen gépezete Megéltem már pár évet, Indi gyakorlatilag a film- és moziszeretettem alappillére. Régivágású filmkedvelő vagyok, bevallom, egyre nehezebben értem meg és fogadom be a mai silány minőségű futószalaggyártást. Nem tudok megbarátkozni sem a technikai megoldásokkal, sem a sokszor gyermeteg, egysoros történetekkel. Ma talán túl soknak tűnik az igényem, de kb. három pontnak kellene megfelelnie mindösszesen. Hogy sok ez, vagy kevés, én nem tudom, de ha a három pontból nem stimmel valami, akkor elrontja az élményt. Ha meg elrontja az élményt, hiába jók a fentmaradó pontok. Szóval 1. Technikailag maximálisan legyen megoldva, ne lássam, hogy gagyi CGI-t használtak. 2. Minimum jó vagy kiváló színészi tel... több»
Jó ideje várt a sorára, nem mondhatni, hogy kedvelem a témát, mégis nagy becsben tartom a hasonló filmeket. Igaz, jó ideig győzködtem magam, mire valóban rányomtam a lejátszás gombra. Furcsák ezek a filmek, hisz annyira valóságosak, valódi, csontig hatoló drámák. Pár napra meg szoktak ütni, minden alkalommal átértékelem kicsit az életet és a saját gondjaimat. Az élet naponta produkál drámaibbnál drámaibb tragédiákat. Hajlamosak vagyunk ezeket úgy kezelni, hogy tőlünk távoli, minket ez nem érhet. Pedig az élet, a sors kiszámíthatatlan. Zach Sobiech utat mutat számunkra, nagyon különleges személyisége átsugárzik a filmkockákon. Pár másodpercre eltűnődik az ember, hogyan lehet ilyen teherrel to... több»
Habkönnyű ügynökösdis és akciósdi, de közel sem erre kell figyelnünk Befejeztem az évadot, így megalapozott véleményt tudok nyilvánítani. Azt hiszem, sokaknak csalódást fog okozni. Aki a múltbéli Arnold tesztoszterondús akcióorgiáira vágyik, az neki se álljon. Nah, nem azért, mert nincs, hanem azért, mert egyáltalán nincs komolyan véve. Az öreg kioszt pár pofont, lő gazdagon, de igazából súlytalan a néha CGI-jal megerősített látvány. Itt mondhatnánk azt, hogy akkor ez nem ér semmit. Nos, ez nem így van, az akció és a küldetések csak keretként szolgálnak egy humoros, ám elgondolkodtató üzenetekkel teli szappanoperához. Nem tudtam kiverni a fejemből, hogy a történet gerincét adó cselekmény nem-e Arnold saját életéből, baklövéseiből merít. A karakterek érdekesek... több»
Kőkemény lecke Az év meglepetése számomra. Dán alkotás, semmit mondó címmel. Talán el is kerültem volna, de a 6,3-as IMDb-átlag és az unalmas szombat délután elém lökte. Abszolút szokványos, klisés thrillerre számítottam. Itt jegyezném meg, a 6,3 szerintem eléggé alulértékeli a filmet. Talán a ritmust tudnám felhozni apró hibaként. Néha túlságosan komótosan zajlanak az események. Ezt leszámítva remek darab. Akiben van egy kis empátia, nos, kérem szépen, az nem mindennapi módon fog összezavarodni. Első körben azonnal döntünk a gyilkosról, aki amúgy remekül hozza a rábízott karaktert. Kissé furcsa, halk szavú, szinte már földöntúlian nyugodtan, de rideg tekintettel követeli az ítéletünket. Az ellenszenvünk m... több»
Jóból is megárt a sok....... Akár a nagy többség, én is kedveltem az első részt, rossz a rossz ellen, egy bosszúhadjárat közepette. Meglehetősen szokatlan volt a rengeteg hasonló bosszúállós cím közt. Jól koreografált akciómoziként vonult be a filmtörténelembe. Azóta franchise nőtte ki magát. Magam mondjuk nem értem pontosan, de el kell fogadjam, az emberek képesek ugyanazt nézni akár évtizedeken keresztül is – lásd a soha véget nem érő Halálos iramban sorozatot. No, de maradjunk a tárgynál. A második rész még elment, de láthatóan gyengült, a harmadik részre számomra már kifulladt. Mivel a bevételi mutatók kedvezők, így egyértelmű volt, hogy jön a negyedik rész. Meglepő a számomra, hogy az első rész után talán ez a lege... több»
A Lappföldi Rambo A bemutató zseniális, ember legyen a talpán, akit nem ragad magával. Izgalommal vártam a megjelenést, végre valami hentelős, kemény, véres akcióorgia. Nincs lelkizés, csak darálás. Nos, ekkor még csak képzeltem, de nem tudtam, mi is vár rám. Emlékszem még a régmúlt rendszer orosz propaganda filmjeire. Grisa ment a Kalasnyikovval, rálépett az aknára, nagy kráter. Az alján leporolja a sapkáját, csőre tölti a fegyvert, és kimászik a gödörből, csupa elszántsággal a szemében. Az alkotói tuti hasonló filmeken nőttek fel. Kicsit belegyúrták még John McClane agyonsebzett figuráját és Rambo hősiességét. A történet faék, és nem is kell ennél több, nem ezzel akarják megragadni a figyelmünket. Alapfokon... több»
Pihent agyú, de legalább nem hazudik Nagy kincs manapság, ha nem ver át az álomgyár. A PR kampány, a bemutatók egyre többet verik át az embert. Nem felejtem, mikor először halottam ezt a címet, felkaptam a fejem. Mi a bánatos isten haragja lehet, és ezt komolyan gondolták? Ez a két szó egyáltalán nem illik össze, akkor meg hogy a fenébe gyúrták össze őket? Erre jött az igaz történet alapján információ. Mi van? Kicsit utána néztem, ugyan az író kicsit kibővítette a sztorit, mondhatni erősen kiszínezte, de valóban elpusztult egy medve a repülőből kidobott kábítószer miatt. A film ügyesen játszik, nem 100% trash, de a határvonalán mozog. Egy másodpercre sem veszi magát komolyan. Ez kifejezetten jól áll neki. A szereplők többsége s... több»
Vérözön, és semmi más Nem igazán kedvelem ezt a fajta horrort, pedig sajnos az ipar jó ideje termeli a démonos tartalmakat. Egyetlen ok miatt tettem kivételt, fiatalságom egyik, ha nem a lefélelmetesebb filmje volt. A VHS időkben " Az erdő szelleme " címen futott, h ki adta neki ezt, fogalmam sincs. Sztem valaki átkeresztelte, hisz nem hivatalos úton jutott akkortájt az országba. Nem kevés álmatlan éjszakát okozott Sam Raimi alkotása. Neki álltam az újabb üdvöskének, hátha hasonló " örömökben " lesz részem. Lelövöm a poént, nem lett. Üdvözöltem az ötletet, miszerint elhagyták az erdei kunyhót, és a nagyváros közepébe helyzeték a sztorit. Le a kalappal, legalább próbálkoztak a megújítással. Idáig okés, öreg sokeme... több»
Üdvözlünk meseországban! Az egyik kedvenc műfajom a fantasy, így hát nem érhet vád, h ez nem nekem való. Az esélyt megadtam neki, annak ellenére, h a bemutatóból láttam valószínűleg nem az én világom lesz. Sajnos bejött, ennek az alkotásnak egyértelműen a kisebb gyerekek a célcsoport. Biztos vagyok benne, h felhördülnek azok a középkorúak akiknek tetszett. Mondanék pár címet, amik ugyanebbe a műfajba tartoznak, mégis szélesebb korosztálynak nyújtanak kiemelkedő szórakozást. Gyűrűk ura 1-3, Titánok harca, sorozatból a Carnival Row, Sandman. Ezekben van komolyság gazdagon, néha horrorba hajló elemekkel. Itt faék egyszerű történetet kapunk, ebben egy percnyi időt sem kap ennek a világnak a bemutatása. Belecseppenünk a ... több»
Harmatos próbálkozás Az utolsó hasonló témájú amit láttam az A rítus volt. Előtte meg a méltán híres Ördögűző. Megjegyzem mindkettő fényévekkel jobb. Úgy látszik a téma nem nyugodhat, időről-időre leporolják. Nem is lenne ez gond, ha kiaknáznák a sok-sok lehetőséget ami a témában rejlik. Van-e köze a valósághoz, sosem fogjuk megtudni, a lényeg, h valós személy ihlette. Bárcsak sikerült volna valami picit is újszerűt hozni, bárcsak lenne félelmetes, feszült, titokzatos. Sajnos olyan, mintha copyzták volna az elődöket. Annyi biztos nem erőltette meg magát a forgatókönyvíró. Az egész egy klisé halmaz, az elejétől a végéig. A megszokott elemek követik egymást időrendben. Ez miatt eleve unalmas, hisz mindent tudunk e... több»
65 Bert a csúcsfegyver (2023)
Tisztázzuk, számomra az amerikai vígjáték műfaj halott, bár ma már a francia sem remekel. Közepesnél jobbat ők sem izzadnak össze. Szégyenszemre jobban működnek a Drax féle humormorzsák egy szuperhős moziban, mint az erre hivatott vígjátékokban. Jelen alkotás alaptörténete elég szürreális. Viszont ez csak a keretet adja az önismereti úthoz, amit bejár a főszereplő. Ennek hatására még valamiféle jellemfejlődésnek is tanúi lehetünk. Sőt ha jobban nagyító alá vesszük a dolgokat, rájövünk, hogy kapunk némi görbe tükröt az úgynevezett celebkedéses közösségi média hatásáról. Nevezetesen, hogy magánéleti eseményeket is közvetítünk, amivel akár a családunknak is ártunk. Mark Hamill láthatóan élvezi ... több»