Érdekes, hogy a romantikus filmeket a nők nézik, pedig a férfiaknak kellene, mert honnan is ismernék meg a női lelket, ha nem az ilyen filmekből? (Persze, ne ezzel kezdjünk!) A történet ismerős. Mindenkinek ismerős, hiszen láttuk már százszor, csak más szereplőkkel. Az eleje szomorú, a közepe közepes, a vége happy. Semmi kiemelkedő nincs benne, talán a rengeteg SMS-t leszámítva. Egy gyászoló fiatal nő, Mira Ray (Prijanka Csopra), aki elzárkózik a külvilágtól, miután meghal a szerelme, szerelmes SMS-eket küld a halott szerelme telefonjára. Nem is sejti, hogy a telefonszámot már kiadták másnak, így egy idegen kapja non-stop az üzeneteket. Mira testvére, Suzy Ray (Sofia Barclay) unszolására Mira belemegy egy internetes társkereső oldalról helyesnek vélt férfival egy randevúba. A nagy randevú, két év visszavonulás után, egy bárban, ami rosszul sikerül. (Bevallom, ott... több»
„Olyan játékost akarok, aki a »tökét« nem a bokszra használja.” Ennél inspirálóbb filmet nem igen lehet találni! A film hihetetlen energiával taglózza le a nézőt. Egy tehetséges baseballjátékos élete (csipet humorral, csipet rasszizmussal fűszerezve), akiben volt tehetség és akarni vágyás. Bár soha nem volt írott szabály, de a baseballcsapatok mindig rasszok alapján voltak szétosztva, egészen 1947-ig, amikor Jackie Robinson (Chadwick Boseman) tehetsége áttörte ezt a bőrszín alapján felállított falat. Az afroamerikai játékosok leszerződtetése lassú folyamat volt, és évekbe telt, mire elfogadták őket mint csapatjátékost. Imádom a baseballt (Dodgers, szinte mindenki hallott már róluk), az amerikai futballt, a kosárlabdát, na és persze a teniszt (Novak Djokovic a kedvenc). Valami hihetetlen embertömeget tu... több»
1945 Dánia. Tizenévesek az aknamezőkön. Furcsa érzés kerített hatalmába a film nézése közben, és vívódtam magamban, a jó és a rossz csapott össze bennem. Van egy öt éve megszállt és felszabadult ország, Dánia, és vannak a német hadifoglyaik, akik főleg babaarcú fiatal fiúkból állnak, olyan tizenöt, tizenhét éves fiúk, akik még az anyukájuk után sírnak. Megrázó. A foglyok feladata, hogy a világ legrosszabb munkáját végezzék el. Az ő feladatuk a németek által elhelyezett aknák megtalálása és hatástalanítása egy gyönyörű, elhagyott tengerparton, főleg úgy, hogy sokuk még nem is látott aknát, nemhogy hatástalanította volna azt. 45000 aknáról van szó. (Állítólag kétezer német tinédzsert, fiatal katonát küldtek ki az aknamezőkre, a felü... több»
„Én az egyenlőség barátja vagyok, ezt kijelentem ország és világ előtt.” A kevés jó magyar filmek közül az egyik kedvencem. Vasárnap délelőttre remek kikapcsolódás. Régen még tudtunk jó filmeket csinálni, a mostani mind gatya. Kerülöm is a mostani filmnek nevezett valamiket. Ez a film igazán visszaadja a régi magyar életet. Szabadság, szalonna, jó kenyér és bor. Rideg Sándornak köszönhetjük ezt a remek történetet. Sokan irtóznak az akkori élettől, de biztos, hogy jobb volt, mint most. Persze akkor nem volt mobil meg net, mégis nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb életet éltek az emberek. Az biztos, hogy kevesebb ember halt meg szívprobléma miatt. Nem tudom nem leírni, hogy agrárország voltunk, mindent megtermeltünk a jó zsíros magyar földben, és szomorúan néztem a f... több»
Egy gyilkos elméjéhez milyen út vezet? Mennyire sérülhetünk meg mi, ha meg akarjuk tudni, milyen félelmetes és szörnyű titkokat őriz a gyilkos a fejében? A film, ami a bőrünk alá is bekúszik. A kedvenc angol filmajánló oldalamat bogarászva találtam rá erre a thrillerre. El sem kellett olvasnom a film tartalmát, mert a szereplők között megláttam azt a színészt, aki a frászt hozza rám, Sean Harrist. Nagyon jó színésznek tartom, mert olyan érzéseket vált ki belőlem, amire kevés színész képes, pusztán a színészi játékával. Van benne valami ördögi. (Gondoljunk csak bele: Prometheus, Távozz tőlem, Sátán! stb.) Azok a fekete szemek, az a szúrós tekintet, a kiszámíthatatlan mozdulatai: az egyik percben nyugodt, a másikban egy őrjöngő vad... több»
Vágóhíd 1917. „A remény veszélyes dolog”. Sok negatív kritikát olvastam a filmről, nekem kimondottan tetszett a film, de nem vagyunk egyformák. Egy magával ragadó, fordulatos, izgalmas és látványos dráma, Észak-Franciaország lövészárkaiból és csatamezőiről. Kapaszkodjunk, mert a történet beszippantja az embert, és megszűnik a külvilág. Két őrvezető, Schofield őrvezető (George MacKay) és Blake őrvezető (Dean-Charles Chapman) bajtársak, parancsot kapnak, hogy a németek által már megszállt ellenséges területen keresztül jussanak el egy távol állomásozó alakulatukhoz, ezzel megmentve több száz bajtársuk életét, mivel a németek „stratégiai visszavonulást” hajtottak végre, ami arra utal, hogy megfutamodtak. Val... több»
Nem kertelek: aki a film felét „túléli”, a többi már megy magától. Borzalmasan hosszú, vontatott és nyomasztó a film. Értem, hogy megvilágosodása volt a forgatókönyvíró/rendezőnek (megint egyazon személy) (Hlynur Palmason), de nekem nem igazán jött át a film mondanivalója. Amennyiben Izland barátságtalan és zord időjárását akarta bemutatni, az sikerült. Nyáron a sziget fekvése miatt a nappalok hosszúak, és éjszaka is szürkületi derengés tapasztalható, ami egy kicsit megőrjíti az embert, télen viszont csak pár órára kel fel a nap. Gleccserek, tavak, terméketlen lávamezők, sivár homok és az izlandi zuzmó. Csodálhatjuk és rettegjük egyszerre. De ettől még nem lesz jó egy film. Lehet, hogy az élet körforgása a téma? Ezt egy elpusztult ló testének bemutatásával ... több»
Az ellenségem ellensége a barátom. Vagy vannak kivételek? Erőszakos a film, de ezt az erőszakot a szégyen, a folyamatos megalázás és a zaklatás szüli. Adott egy kisváros, mely nyugodt hétköznapjait éli. Szép vidék, kicsi, hangulatos üzletek, viszont a tinédzserek itt sem kímélik egymást, ha valakit kiszemelnek. A gúnyolódások és megszégyenítés mások előtt (ki ne akadna ki ilyentől), főleg, ha megosztják a neten is egymás között. Mit tehet egy visszahúzódó, túlsúlyos tinédzser? Kihez fordulhat segítségért? Kinek merne beszélni arról, hogy bánnak vele, és miket mondanak róla? (Gondolom, sokan úgy vélik, hogy egy túlsúlyos lány vergődéséről szól a film. Talán egy kicsit többről van szó, hiszen minden nap jelen vannak az ilyen megszégyenítések.) Nagyon... több»
Gótikus élmény a Halványkék szemek Ne a kategória besorolás (krimi, horror) és Christian Bale (ha meglátom a nevét, mindig „egy meztelenül rohanó férfi a kezében egy motoros fűrésszel” kép ugrik be) neve miatt üljünk le megnézni a filmet, mert akkor csalódni fogunk. Ismernünk kellene legalább egy novellát Edgar Allan Poe-tól, hogy valamennyire értékelhessük a filmet, és rá tudjunk hangolódni. Poe munkásságát a gótikus irodalom műfajába sorolják. A film is ezt adja vissza. Én úgy gondolom, hogy van hasonlóság Poe művei és a film között. (Olvastam Poe összes művét a novelláktól kezdve a versekig, és A holló a kedvencem.) Főleg, hogy Edgar Allan Poe (Harry Melling) is szerepet kapott a filmben. Izgalmasan indul a film. Augustus ... több»
Régi bűnnek hosszú az árnyéka. Talán nem a bűn a megfelelő szó arra, ha egy anya elhagyja a gyerekeit. Nem igazán tudom, hogy mi a megfelelő szó erre. Persze mindenki meg tudja magyarázni tettének okát, de a lényeg, a végeredmény, hogy megtette. Mindenesetre a főszereplőnk Nevel/Cheryl (Ashley Madekwe) teljesen új életet kezd, miután elhagyta gyerekeit és régi életét. Új családot alapít, és kiváltságos életet él egy londoni kertvárosban a jelenlegi férjével, Iannel (Justin Salinger) és két új gyermekével. Aztán felbukkan a múlt. Két idegen, akik folyamatosan Nevel/Cheryl közelében ólálkodnak, és rögtön megértjük a nő furcsa viselkedésének az okát. Két elhagyott árva, akik már felnőttek, válaszokat várnak, bosszúra szomjas... több»
Egy ostoba történet szánalmas végterméke. Borzalmas volt! Nem ismerem Brandon Cronenberg munkáit, de az biztos, hogy ez a film után óvatosan közelítem meg a filmjeit, ha lehet, inkább elkerülöm. Újra egy mű, ahol a forgatókönyvíró és a rendező is egy azon személy. Nem tudtam, hogy mire vállalkozom, mikor elkezdtem nézni a filmet, gyanútlan és ártatlan voltam a film előtt, viszont utána úgy éreztem, hogy meghülyültem. Egy szürreális, erőszakos, nyivákolós hülyeség. De azt hiszem, a szürreális sem a megfelelő szó erre a filmre. Nincs kategória, amibe be tudnám sorolni. Ilyen filmeket fognak készítenek a jövőben? Az vagy a felemelkedése lesz a filmiparnak vagy a teljes összeomlása. Én az utóbbit gondolom. Egy kritikában azt olvastam, hogy a rendező mé... több»
Ha elveszik, ami a miénk, a harc nem arról szól, ki milyen erős, hanem arról, ki nem adja fel! Nekem nagyon tetszett a film. Na, jó! A film végén volt egy kis Indiana Jones érzésem, de ettől eltekintve azt mondhatom, végre egy film 2023-ban, amit végigizgultam. Kicsit véres, de ez ne riasszon el senkit! 1944., Finnország. Egy katona, Aatami Korpi (Jorma Tommila), akinek elege lett a háborúból és a vérontásból, aki mindenét elvesztette, egy lóval meg egy kutyussal elindul Finnország kietlen zord tájain (valahogy a szabadság érzését éreztem a csendben és a végtelen tájban), hogy aranyat találjon. A jóisten letekint rá, de amíg nincstelenül bolyongott, nem volt féltenivalója, de már van. Már tudja, hogy nem lesz veszélytelen a további útja, főleg, hogy a visszavonuló vesztes német csapto... több»
Uram! Ments meg minket az őrültektől! Így lőjünk „házi nyúlra”! Egy egyszerű és hétköznapi történet, ami nap mint nap megesik, és megeshet bárkivel, szerte a világban. Egy kis flört a munkahelyen, utána pedig jön a menekülés, üldözés, kergetőzés, ami maga a rémálom, és nincs megállás! Főleg, ha olyan kollégát fogtunk ki, aki pszichiátriai eset. Nem tudhatjuk, hogy kiben mi lakozik, ezért csak körültekintően járjunk el. A filmben az asszisztensnő, vagyis a pszichopata gonosz, erotikus ragadozó, egy bájos kis színésznő, Lisa (Ali Larter), és ezt drámai hangeffektusokkal megerősíti bennünk a rendező (Steve Shill) és a zeneszerző (James Dooley). Meggyőzően játssza el a szerelmes, de annál őrültebb és veszedelmesebb kolléganő szerepé... több»
Ez az a film, amire csak a rendező fog emlékezni. Jó sokáig, remélem! Casper feeling, de az a film legalább aranyos volt. Adott egy amnéziás, agorafóbiás, kopaszodó szellem, Ernest (David Harbour), aki valamiért nem tud beszélni, és nem emlékszik, hogy miért nem tudja elhagyni a házat, ahol kísért. Számomra kézenfekvő lett volna, ha már összebarátkozom vele, elé csúsztatok egy papírt és egy tollat (talán valamit szeretne megosztani velünk, de nem)! Persze ez túl bonyolult lett volna, inkább egy bugyuta nyomozásba kezd két tini, akik aztán autós üldözésbe keverednek a rend őreivel, és mentik meg a szellemet, és ennek ellenére hiányzik a filmből a lendület és a csavar. Aztán vannak persze a gonosz emberek, gonosz tudósok, és valami csoda folytán a gonosz tudósból hirtelen jó és segítőkész ember lesz. Na, ez is ol... több»
Megmérettetett, és könnyűnek találtatott. Nem mondhatnám, hogy körmeimet rágva izgultam végig a filmet. Vontatott, egy kicsit kusza, néha erőszakos. Félreértés ne essék, nem az erőszakot hiányoltam a filmből. Talán érezhető, hogy Nick Cave három hét alatt írta meg a forgatókönyvet (állítólag). Még egy hetet rászánhatott volna! Voltak benne olyan részek, amikről fogalmam sincs, hogy miért került a történetbe, szereplők, akiket nem tudtam, honnan jöttek, és mit akarnak. Például John Hurt (akit A nyolcadik utas: a Halál című filmben ismerhettünk meg) jelenetei. Ki Ő? Az egyik főszereplőt, Captain Stanley-t (Ray Winstone) egyetlen filmben láttam, ahol pozitív szerepet kapott, a Fanny és Elvisben, nagyon aranyos film, azóta inkább zsarno... több»
S ím, alászállunk a Mennyből a Pokol egyik legsötétebb bugyrába. Nehéz a film, és nem ajánlom, hogy ezzel rontsuk el a vasárnapunkat, ha csak nem akarunk mély depresszióba süllyedni. Jó lesz egy szerdai napra is. Kicsit dokumentarista a film, de ettől függetlenül nagyon feszült. Ausztrália a csodás helyek világa, és mégis mennyi gyilkost termelt ki. (Arthur Phillip kapitány 11 hajóból álló flottája az angliai Portsmouth kikötőjéből indult útnak Ausztrália felé 1787. május 13-án. A hajókon 750 elítélt és mintegy 300 tengerész, tengerészgyalogos, hivatalnok [családtagjaikkal egyetemben] utazott az Isten háta mögötti területre, amelyet 1770-ben, a brit korona nevében James Cook kapitány vett birtokba.) Persze lemészárolták a bennszülötteket, ahogy szokta az ... több»
Ha rossz király vagy, elpusztul az ország, ha jó, akkor gyarapodni és virágozni fog. Nem is lehetne aktuálisabb a cím, mint most. Az Excalibur az egyik legszebb történet, melyet valaha hallottam és láttam. Egy történet, mely megérinti mindenki szívét. Egy legenda egy jó királyról, annak hűtlen feleségéről és hűtlen barátjáról. Zárjuk ki a külvilág zaját, és kapaszkodjunk, mert visszarepülünk több ezer évet. Milyen csodálatos látomás az „Excalibur”! Arthur király (Nigel Terry), a briton király (körülbelül 496–537 uralkodott) legendájának ez a vadul ambiciózus újramondása a sötét középkor és az őket benépesítő hősi alakok kísérteties és erőszakos változata. Nagyszerű páncélos alakok, gyönyörű lovak, a lovak dobogása hihetetlen erőt sugároz. Olyan részletgazdagságba, olyan átha... több»
Boszorkányok, szajhák, zsoldosok, nekromanták és bubópestis. Mégis volt egy a „nyúlon túl”-i érzésem a film nézése közben. Nem egy könnyű darab. 1348-ban, Angliában járunk, a sötét középkorban, amikor tombolt a bubópestis, vagyis a mirigyláz, mely több millió ember életét követelte. (A fekete halál 1347 és 1350 között sújtotta Európát, általában a nyakban, az ágyékban, vagy a hónaljban okozott vérzést. A pestis korai tünete a fájdalmas hónalj volt. ) Ha sikerül beleélnünk magunkat, akkor a rideg realizmussal és a történelem borús korszakával találjuk szembe magunkat. Ez nem horrorfilm, viszont elég sötét a hangulata. Annak ellenére, hogy a film témája nagyon érdekes, mégis egy kicsit lomhának érzem. Az okát nem tudom. Hullák között, büdös sikátorokban, sötét apátságokban és ködös erdőkben bolyongunk, boszorkányü... több»
Az 1300-as évekből egy hírhedt történet, melynek szereplői az igazságot magukkal vitték a sírba. Egy film, igaz történet alapján. Elgondolkodtató dráma, amely a százéves háború kellős közepén játszódik, és a férfiak mindenütt jelenlévő hatalmát, az igazságszolgáltatás gyarlóságát, valamint egy nő erejét és bátorságát tárja fel, aki hajlandó egyedül kiállni az igazság mellett. Rengeteg olyan tulajdonsággal büszkélkedhet ez a remekmű, amelyek magukon hordozzák az epikus bélyeget. A forgatókönyvírók: Nicole Holofcener, Ben Affleck és Matt Damon egy perspektíván alapuló struktúrát valósítanak meg, ahol az igazságot a főszereplők szemszögéből mutatják be, ami azt jelenti, hogy a közönség ugyanazt a történetet többször, másképp fogja látni. Minden perspektívának vannak egyedi jelenetei, amelyek kizárólag az adott karakterhez... több»
68 Ráadásszerelem (2023)
A történet ismerős. Mindenkinek ismerős, hiszen láttuk már százszor, csak más szereplőkkel. Az eleje szomorú, a közepe közepes, a vége happy. Semmi kiemelkedő nincs benne, talán a rengeteg SMS-t leszámítva. Egy gyászoló fiatal nő, Mira Ray (Prijanka Csopra), aki elzárkózik a külvilágtól, miután meghal a szerelme, szerelmes SMS-eket küld a halott szerelme telefonjára. Nem is sejti, hogy a telefonszámot már kiadták másnak, így egy idegen kapja non-stop az üzeneteket. Mira testvére, Suzy Ray (Sofia Barclay) unszolására Mira belemegy egy internetes társkereső oldalról helyesnek vélt férfival egy randevúba. A nagy randevú, két év visszavonulás után, egy bárban, ami rosszul sikerül. (Bevallom, ott... több»