Ez az a film, amire csak a rendező fog emlékezni. Jó sokáig, remélem! Casper feeling, de az a film legalább aranyos volt. Adott egy amnéziás, agorafóbiás, kopaszodó szellem, Ernest (David Harbour), aki valamiért nem tud beszélni, és nem emlékszik, hogy miért nem tudja elhagyni a házat, ahol kísért. Számomra kézenfekvő lett volna, ha már összebarátkozom vele, elé csúsztatok egy papírt és egy tollat (talán valamit szeretne megosztani velünk, de nem)! Persze ez túl bonyolult lett volna, inkább egy bugyuta nyomozásba kezd két tini, akik aztán autós üldözésbe keverednek a rend őreivel, és mentik meg a szellemet, és ennek ellenére hiányzik a filmből a lendület és a csavar. Aztán vannak persze a gonosz emberek, gonosz tudósok, és valami csoda folytán a gonosz tudósból hirtelen jó és segítőkész ember lesz. Na, ez is ol... több»
Megmérettetett, és könnyűnek találtatott. Nem mondhatnám, hogy körmeimet rágva izgultam végig a filmet. Vontatott, egy kicsit kusza, néha erőszakos. Félreértés ne essék, nem az erőszakot hiányoltam a filmből. Talán érezhető, hogy Nick Cave három hét alatt írta meg a forgatókönyvet (állítólag). Még egy hetet rászánhatott volna! Voltak benne olyan részek, amikről fogalmam sincs, hogy miért került a történetbe, szereplők, akiket nem tudtam, honnan jöttek, és mit akarnak. Például John Hurt (akit A nyolcadik utas: a Halál című filmben ismerhettünk meg) jelenetei. Ki Ő? Az egyik főszereplőt, Captain Stanley-t (Ray Winstone) egyetlen filmben láttam, ahol pozitív szerepet kapott, a Fanny és Elvisben, nagyon aranyos film, azóta inkább zsarno... több»
S ím, alászállunk a Mennyből a Pokol egyik legsötétebb bugyrába. Nehéz a film, és nem ajánlom, hogy ezzel rontsuk el a vasárnapunkat, ha csak nem akarunk mély depresszióba süllyedni. Jó lesz egy szerdai napra is. Kicsit dokumentarista a film, de ettől függetlenül nagyon feszült. Ausztrália a csodás helyek világa, és mégis mennyi gyilkost termelt ki. (Arthur Phillip kapitány 11 hajóból álló flottája az angliai Portsmouth kikötőjéből indult útnak Ausztrália felé 1787. május 13-án. A hajókon 750 elítélt és mintegy 300 tengerész, tengerészgyalogos, hivatalnok [családtagjaikkal egyetemben] utazott az Isten háta mögötti területre, amelyet 1770-ben, a brit korona nevében James Cook kapitány vett birtokba.) Persze lemészárolták a bennszülötteket, ahogy szokta az ... több»
Ha rossz király vagy, elpusztul az ország, ha jó, akkor gyarapodni és virágozni fog. Nem is lehetne aktuálisabb a cím, mint most. Az Excalibur az egyik legszebb történet, melyet valaha hallottam és láttam. Egy történet, mely megérinti mindenki szívét. Egy legenda egy jó királyról, annak hűtlen feleségéről és hűtlen barátjáról. Zárjuk ki a külvilág zaját, és kapaszkodjunk, mert visszarepülünk több ezer évet. Milyen csodálatos látomás az „Excalibur”! Arthur király (Nigel Terry), a briton király (körülbelül 496–537 uralkodott) legendájának ez a vadul ambiciózus újramondása a sötét középkor és az őket benépesítő hősi alakok kísérteties és erőszakos változata. Nagyszerű páncélos alakok, gyönyörű lovak, a lovak dobogása hihetetlen erőt sugároz. Olyan részletgazdagságba, olyan átha... több»
Boszorkányok, szajhák, zsoldosok, nekromanták és bubópestis. Mégis volt egy a „nyúlon túl”-i érzésem a film nézése közben. Nem egy könnyű darab. 1348-ban, Angliában járunk, a sötét középkorban, amikor tombolt a bubópestis, vagyis a mirigyláz, mely több millió ember életét követelte. (A fekete halál 1347 és 1350 között sújtotta Európát, általában a nyakban, az ágyékban, vagy a hónaljban okozott vérzést. A pestis korai tünete a fájdalmas hónalj volt. ) Ha sikerül beleélnünk magunkat, akkor a rideg realizmussal és a történelem borús korszakával találjuk szembe magunkat. Ez nem horrorfilm, viszont elég sötét a hangulata. Annak ellenére, hogy a film témája nagyon érdekes, mégis egy kicsit lomhának érzem. Az okát nem tudom. Hullák között, büdös sikátorokban, sötét apátságokban és ködös erdőkben bolyongunk, boszorkányü... több»
Az 1300-as évekből egy hírhedt történet, melynek szereplői az igazságot magukkal vitték a sírba. Egy film, igaz történet alapján. Elgondolkodtató dráma, amely a százéves háború kellős közepén játszódik, és a férfiak mindenütt jelenlévő hatalmát, az igazságszolgáltatás gyarlóságát, valamint egy nő erejét és bátorságát tárja fel, aki hajlandó egyedül kiállni az igazság mellett. Rengeteg olyan tulajdonsággal büszkélkedhet ez a remekmű, amelyek magukon hordozzák az epikus bélyeget. A forgatókönyvírók: Nicole Holofcener, Ben Affleck és Matt Damon egy perspektíván alapuló struktúrát valósítanak meg, ahol az igazságot a főszereplők szemszögéből mutatják be, ami azt jelenti, hogy a közönség ugyanazt a történetet többször, másképp fogja látni. Minden perspektívának vannak egyedi jelenetei, amelyek kizárólag az adott karakterhez... több»
Sokan elgondolkodtatónak találják majd a filmet, nekem csak két szó jutott eszembe a film végén: végre vége! Ne essünk bele abba a hibába, hogy azt hisszük, olyan sci-fi filmet kapunk, amit megszoktunk. A film három, kb. harminc perces epizódból áll. Ezek mindegyike a Cherry (Tatum Matthews) néven ismert mesterséges intelligencia fejlett formájának létrehozása, megvalósítása és gyors evolúciója körül forog. Az elsőnek az ötlete nagyon tetszett. Mesterséges intelligenciával egy szőke kislány „személyében” lépre csalni az online ragadozókat, hogy utána leleplezzék őket. Ragadozókból üldözöttek! Gondoltam, na, ebből valami nagy durranás lesz, már lélekben felkészültem, hogy egy nagyon jó filmet fogtam ki. Sajnos nem. Sőt! A nagyon jó indulást átvette egy iszonyatosan gyors és hosszú párbeszéd egy ablaktalan szobában (előjött a klausztrofóbiám) három ember között. Kezdett ellaposodni és unalmas... több»
Egy gótikus horror, de valami hiányzik a filmből, ami odaszegezett volna a fotelhez. Ez a fejezet jobban működik az elméletben, mint a gyakorlatban. Senkinek sem kell bemutatni az 1897-ben íródott Bram Stoker Drakuláját. Érdekes a regény keletkezése, mert 1890-ben az író találkozott Vámbéry Ármin magyar professzorral, aki először mesélt neki a havasalföldi uralkodó, III. Vlad Tepes legendájáról. E karaktert szorgos kutatómunkájának és lenyűgöző képzelőerejének köszönhetjük, immár 126 éve, annak ellenére, hogy sosem járt Kelet-Európában. Köszönjük! A film egy erőtlen horrorfilm Drakula költözéséről Erdélyből Londonba. Kísérteties lehetett egy ilyen hajón utazni ilyen rakománnyal azokban az időkben. Főleg éjszaka, amikor csak a végeláthatatlan víz veszi körül a hajót, a csend, fent az égen a csillagok táncolnak, lent a raktérben meg a patk... több»
OMG! Mi a rézfán fütyülős fityfene volt ez? Már egyszer nekifutottam ennek a filmnek, de akkor elhasaltam. Most újra nekiduráltam magam, olvasván, hogy ezt a filmet beválasztották az elmúlt 25 év legjobbjai közé. Kik, mikor, hogyan és miért? Azt olvastam egy kritikában, hogy David Lynch ebben a filmben játszik a valóság és a látomások összekeveredésével. (Nem szerettem volna a vágó helyében lenni!) Nincs is ezzel semmi baj, de attól függetlenül nekem nem jött be, sőt borzalmas volt! Mivel ekkora rajongótábora van a filmnek, nem is bánom, hogy nem jött be, nem kell mindig beállni a sorba. Mindenkinek más a véleménye mindenről, és ez így van jól. Ha viszont valóban úgy van, hogy keverednek a dolgok, akkor sem értem a borzalmasan hosszúr... több»
Egy királynak nincsenek barátai. Csak ellenségei és követői. Tudom, sokan rettegnek, de adjunk egy esélyt ennek a fantasztikus történelmi filmnek a híres Azincourt-i ütközetről. Nem bánjuk meg. Ennek a filmnek remek színészi alakításai, remek forgatókönyve (forgatókönyvírók: Joel Edgerton, David Michôd), rendezője (David Michôd), remek díszletei és jelmezei vannak. Mindez hozzáadja ennek a 15. századi angol korszaknak a hitelességét. 1413-ban járunk, IV. Henrik udvarában. Fia, Hal herceg (Timothée Chalamet) a keményen bulizó, de békeorientált, 1413-ban vonakodva lesz V. Henrik angol király, egy fényes de súlyos korona alatt, és válik hirtelen nagykorúvá. Nehéz feladat annak, aki egész életében tivornyázott, és nem foglalkozott sem a bel-, sem a külpol... több»
Egy háborús veterán sosem iszik egyedül. Mindig vele vannak a halott bajtársainak és a halott ellenségeinek a szellemei. A civilizációs fejlődés kéz a kézben jár a háborúkkal és a polgárháborúkkal? Miért képesek emberek lelkiismeret-furdalás nélkül gyilkolni, illetve erőszakot használni védtelen embertársaikkal szemben? Mi értelme a háborúknak, és annak, hogy a halálba vigyék a népet? Akik túlélik, már sosem lesznek olyanok, mint voltak. Ezt nagyon jól bemutatja Nathan Algren (Tom Cruise), az amerikai polgárháborút megjárt százados, akit cirkuszban mutogatnak, és a történeteit kell napról napra elmesélnie a megélhetésért. Sokan lezüllenek és az alkohol rabjává válnak, mert kísérti őket a múlt szelleme. Nekik már sosem lesznek szép álmaik. Megcsonkított, megkínzott hullák, oszló tetemek. Csak a magunk igazáért ... több»
Kőkemény drog, ami nem ereszt. Van, akinek bejön, van, akinek nem! De ha bejön, az maga a mennyország! Peaky Blinders egy mese, amely egy 1919-es évben egy angol bandára épül, a túlzsúfolt Birminghamben, mely tele volt rendkívül szegény nyomornegyedekkel. Sokak számára a bűnözés, a csempészet, a rablás és az illegális fogadóirodák, szerencsebarlangok kirablása jelentette a megélhetést. Mivel több rivális banda is járta Birmingham utcáit, ez előbb-utóbb a bandák véres összecsapásához vezetett. Kemény idők, kemény nők, kemény férfiak, akik megjárták a háborút, akik harcoltak a hazájukért. Ez egy történet antihősökről, akik együttérzést váltanak ki a közönségből, bármennyire is erőszakosak. Nagyon jól megszerkesztett film, kiváló dráma, és van benne valami olyan különlegesség, ami ellenállhatat... több»
Tegnap este óta még mindig azon agyalok, hogy mitől lett ennyire rossz ez a film ! Álmatlanul hánykolódtam. A forgatókönyv? A rendezés? A kameraállások? A film (úgy gondolom) bukásra volt ítéltetve, annak ellenére, hogy pár híres színészt (Kathleen Turner, Toni Collette, David Duchovny) is felvonultatnak. Borzalmas volt! Az alapötlettel már találkozhattunk jó pár filmben, semmi újat nem tudott mutatni a forgatókönyvíró. Egy kapzsi család, amely ördögi terveket eszel ki, hogy hozzájusson a haldokló, gazdag rokon vagyonához. Ez egy vígjáték kategóriába sorolt, lassú tempójú, unalmas és gusztustalan film. Még csak el sem mosolyodtam. Az első tíz perc után azt hittem, hogy lendületet vesz a film, és belecsapunk a lecsóba, de a 180°-os fordulat helyett 360°-os fordulatot tettünk. A film nézése közben,... több»
Úgy hallottam, két embernek nem szabad hazudnunk: az orvosunknak és az ügyvédünknek, persze csak akkor, ha egy csapatban játszunk. Ha újra kezdhetném, válóperes ügyvédnek mennék, mert ha hiszünk a statisztikai adatoknak, minden második házasság válással végződik, és nem kevés pénzt kapnak a munkájukért az ügyvédek Beverly Hillsben. A két főszereplő Miles Massey, a sikeres válóperes ügyvéd (George Clooney) és Marylin Rexroth, a gyönyörű aranyásó (Catherine Zeta-Jones). Mindkét szereplő egy dörzsölt cápa a maga területén, de mindkettő ember is. Még Marylin azon dolgozik, hogy forgathatná ki férjét (Edward Herrmann) a vagyonából, mert az félrelépett, addig Massey rájön, hogy a siker és a pénz nem minden. Unatkozik, kihívásra vágyik, és akkor Jupiter és Vénusz istennő fia, Ámor nyila megérinti, mikor meglátja Marylint. A v... több»
A The Red Door az ötödik, és állítólag az utolsó Insidious-film, de már megtanultuk, hogy az ilyen kijelentésekben sosem bízhatunk Nagyon vártam ezt a filmet, főleg, hogy Wilson rendezőként debütált. Számomra csalódás volt, persze ez az én véleményem, attól még ajánlom mindenkinek, és döntse el mindenki saját maga. Nem tudom, hogy a producereknek mennyi beleszólásuk van a filmkészítésbe, de ez nem lett egy kiemelkedő darab. Inkább egy családi drámába csöppenünk bele, örökölt skizofréniával és egy maroknyi ijesztő jelenettel megfűszerezve. (Az MRI-s jelenet is főleg a szűk tér miatt volt ijesztő. A klausztrofóbiások imádni fogják.) Az is zavart egy kicsit, hogy egy meditációs gyakorlaton is részt veszünk a filmben, egy festőórán a fiatal művésztanulóval, Dalton Lamberttel ( Ty Simpkins). Erősen gondolkodtam, hogy ha elér... több»
Évente harmincezer eltűnést jelentenek Ausztráliában. Kilencven százalékukat megtalálják, néhányukat soha. A filmet még félelmetesebbé teszi, hogy megtörtént események alapján készítették. Nem tudom, hogy valós adatokat hallhatunk-e a film elején az eltűnt személyek számáról. Találkoztam már sokkal rosszabb statisztikai adatokkal is. A történetet Ivan Milat sorozatgyilkos rémtettei ihlették, aki hátizsákos turistákra vadászott, szó szerint. 1989 és 1992 között legalább hét túrázót gyilkolt meg a leírások szerint. Milat a raboskodása alatt mindvégig tagadta, hogy ő lenne az elkövető. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Ausztráliában hatalmas távolságok vannak városok között. Ha a Wolf Creek krátert akarjuk megközelíteni, elképzelhető, hogy akár több száz vagy ezer kilométert is gyalogolnunk kell lakatlan területeken, a semmi közepén, főleg, ha lerobban a kocsink. Ezért nem ... több»
Feszültség csak a tévékészülékemben volt, a filmből kimaradt A feszültségkeltés (mentális vagy érzelmi megterhelés) művészetének majdnem minden eleme hiányzott a filmből. A dolgok valahogy megtörténnek a filmben, és nincs semmi, amire azt mondhatnánk, „ez kemény volt”, vagy a szívünkhöz kapnánk. Bár gondolkodunk, ki lehet a tettes és mi történt, de annyira nem foglalt le a téma. Gondoltam lesz, ami lesz, majd kiderül. Bár egymásnak ellentmondó bizonyítékokkal is találkozunk, de nem sikerül megteremteni az ijesztő légkört. Az erőteljes végkifejlet végképp elmarad, viszont kapunk helyette egy rém unalmas véget. A film feléig szinte nem történik semmi kimagasló. Aztán találunk egy vértócsát, eltűnik a barátnőnk és hazudozunk a rendőröknek. Ha az én barát... több»
Akik nem bírják a vergődést felsőfokon, azok kerüljék el nagy ívben! Hibát hibára halmoztam tegnap este: nem olvastam el a film tartalmát, bekapcsoltam a tévét, elindítottam a filmet és végig is néztem. Annyira jó a film címe, egy ilyen „alkotásra” elpazarolni vétek volt. A befejezésen gondolkodom, annyi mindenre utalhat. Kapcsolat befejezése, barátság megszakítása, munkahely elhagyása, új élet kezdése és a régi elhagyása stb. Na de ez? A remény, a boldogság, az öröm, a kiegyensúlyozott párkapcsolat közelében sem járunk. Egyetlen perc sem volt, ami melegséggel töltötte volna el a szívemet. Régóta kerülgettem ezt a filmet, nem is csodálkozom, hogy eddig nem tudtam rávenni magam. Most is kár volt az időért. A filmben megint ugrálunk időben és térben, ide-oda mo... több»
Egy vérlázító, aljas film, ami megtötént eseményt dolgoz fel, de sajnos thriller készült belőle A film kemény és durva történetet mesél el egy nyaralásból hazatért család küzdelméről az otthonuk visszaszerzésére irányuló törekvéseikről. Mindennapos sztori. A család elmegy nyaralni, és közben a bébiszitterre és annak férjére bízzák a házuk őrzését, megengedik, hogy arra az időre beköltözzenek a házukba. De mi történik akkor, ha a bébiszitter és férje nem költözik ki, és a hatóságok is melléjük állnak? A minden törvényt betartó, ház nélkül maradt házaspárnál mikor pattan el az a bizonyos cérna? Meddig tudnak higgadtan viselkedni és bizakodva ügyvédtől ügyvédig járni? A tisztességes embereknek hogyan kell ezt átvészelniük? Egy ilyen komoly problémával szembesülve egy házaspár meddig tart ... több»
71 Szellem van a házunkban (2023)
Adott egy amnéziás, agorafóbiás, kopaszodó szellem, Ernest (David Harbour), aki valamiért nem tud beszélni, és nem emlékszik, hogy miért nem tudja elhagyni a házat, ahol kísért. Számomra kézenfekvő lett volna, ha már összebarátkozom vele, elé csúsztatok egy papírt és egy tollat (talán valamit szeretne megosztani velünk, de nem)! Persze ez túl bonyolult lett volna, inkább egy bugyuta nyomozásba kezd két tini, akik aztán autós üldözésbe keverednek a rend őreivel, és mentik meg a szellemet, és ennek ellenére hiányzik a filmből a lendület és a csavar. Aztán vannak persze a gonosz emberek, gonosz tudósok, és valami csoda folytán a gonosz tudósból hirtelen jó és segítőkész ember lesz. Na, ez is ol... több»