Krumplishal

Időtlen ballada a vadnyugatról
Sergio Leone Volt egyszer egy Vadnyugat című filmje nem csupán egy western, hanem a műfaj nagyszabású összegzése és újradefiniálása. 1968-ban, amikor a klasszikus hollywoodi western már kifáradóban volt, Leone egy olyan művet tett le az asztalra, amely egyszerre búcsúztatta a régi hagyományokat és mutatott túl rajtuk. A film lassú, szinte operai ritmusa, a grandiózus képi világ és Ennio Morricone felejthetetlen zenéje együttesen teremtettek meg egy olyan élményt, amely messze túlmutat egy egyszerű zsánerfilmen. A történet középpontjában Jill (Claudia Cardinale) áll, aki férje meggyilkolása után a vadnyugati hatalmi játszmák kereszttüzébe kerül. Vele szemben áll Frank (Henry Fonda), aki élet... több»

Detroit védelmezője családbarát köntösben
A nyolcvanas évek végének egyik ikonikus akció-sci-fije, a Robotzsaru első része éles társadalmi szatírával, erőszakos, mégis okos hangvételével robbant be a köztudatba. A folytatás, a Robotzsaru 2. már vegyesebb fogadtatásban részesült, de még mindig magán viselte Paul Verhoeven eredeti látásmódjának nyomait. A harmadik rész viszont – Fred Dekker rendezésében – végleg eltávolodott attól a sötét, kegyetlen világtól, amely a franchise-t eredetileg különlegessé tette. A történet középpontjában ismét a megavállalat, az OCP áll, amely továbbra is elkeseredetten próbálja lebontani Detroit szegénynegyedeit, hogy helyet adjon a Delta City projektnek. Ezúttal azonban a középpontba a lázadó civilek ... több»

Erőteljesebb folytatás, magasabb parafaktor
A 2014-es Annabelle sokakban hagyott hiányérzetet, hiszen a Démonok között árnyékában született spin-off nem tudta igazán visszaadni azt a félelmet és súlyt, amitől a főszéria működött. A három évvel később bemutatott második rész, az Annabelle 2 – A teremtés azonban meglepetést okozott, mert sikerült nemcsak javítani az első film hibáin, hanem saját jogán is hatásos horrorként működni. A történet ezúttal a baba eredetének nyomába ered, és egy vidéki ház falai között bontakozik ki, ahová árva kislányok és egy apáca költöznek. A játékkészítő férfi és felesége régóta őriznek egy sötét titkot, amely a démonnal megszállt baba köré fonódik, s ez lassan, de könyörtelenül tör felszínre. A film ha... több»

Egy kaland, ami mára legendává érett
Kevés olyan film született a ’80-as években, amely ennyire könnyedén vegyítette a kaland, a romantika és a humor elemeit, mint a Smaragd románca. Robert Zemeckis rendezése 1984-ben jelent meg, és nemcsak kasszasiker lett, hanem máig is hivatkozási pontja annak, hogyan lehet szórakoztató, mégis érzelmileg megragadó kalandfilmet készíteni. A történet középpontjában Joan Wilder (Kathleen Turner) áll, aki romantikus regényíróként él visszahúzódó, kényelmes életet. Egy váratlan fordulat azonban Kolumbiába sodorja, amikor nővérét elrabolják, és a váltságdíj egy titokzatos térkép. Joan, aki eddig csak a képzelet világában élt, hirtelen saját maga is kalandregényének főszereplőjévé válik. Útja sorá... több»

A széria nagy váltása
Kevés olyan akciófilmsorozat létezik, amely annyira át tudta formálni önmagát, mint a Halálos iramban. Az első négy rész után úgy tűnt, a széria megmarad a tuningolt autók, az éjszakai utcai versenyek és a testvéri rivalizálások világában. A Halálos iramban: Ötödik sebesség azonban új alapokra helyezte az egész franchise-t, és olyan irányba vitte el, amely nemcsak a közönségnek, de a kritikusoknak is bejött. A 2011-ben bemutatott film nem csupán folytatás, hanem valódi újrakezdés, amely a későbbi epikus akciómozik előfutára lett. A cselekmény ott veszi fel a fonalat, ahol a negyedik rész véget ért. Dominic Toretto (Vin Diesel) börtönszállító buszban utazik, ám Brian O’Conner (Paul Walker) é... több»

Látványos romok, elszalasztott lehetőségek
A képregényekből készült filmek világában nem ritka, hogy egy-egy kevésbé ismert alapanyagból születik látványos akciómozi. A Világvége után is ebbe a kategóriába tartozik: a Red 5 Comics poszt-apokaliptikus sorozatából merít, és megpróbálja ötvözni a Mad Max-szerű világot egy klasszikus heist-sztorival. A végeredmény azonban inkább vegyes képet mutat: egyszerre szórakoztató és frusztráló, hiszen a potenciál sokkal nagyobb, mint amit a film végül kiaknáz. A történet alapfelütése ígéretes: tíz évvel járunk egy óriási napkitörés után, amely a Föld keleti féltekéjén minden modern technológiát megsemmisített. Ebben a világban a múlt „kincsei” felbecsülhetetlen értékkel bírnak, így Jake (Dave Ba... több»

Amikor a nosztalgia és az abszurd humor újra találkozik
A Csupasz pisztoly a nyolcvanas–kilencvenes évek egyik legikonikusabb vígjátéksorozata volt. Leslie Nielsen sztoikus arcú, ám teljesen alkalmatlan nyomozója, Frank Drebin örökre beírta magát a filmtörténelembe. A 2025-ben bemutatott reboot tehát eleve komoly kihívás előtt állt: hogyan lehet visszahozni egy olyan humort, amely egyszerre abszurd, gyermeteg és zseniálisan időzített, miközben a mai közönség igényeinek is meg kell felelni? Akiva Schaffer rendezése, Liam Neeson főszereplésével, bátran vállalta a lehetetlent – és a végeredmény vegyes, de egyértelműen szórakoztató. A történet ezúttal Frank Drebin Jr.-ra (Liam Neeson) koncentrál, aki apja nyomdokain igyekszik járni – több-kevesebb si... több»

A spagettiwestern koronája
Ha Sergio Leone neve örökre bevésődött a filmtörténetbe, azt leginkább a Jó, a Rossz és a Csúf (1966) című mesterművének köszönheti. Ez a film nemcsak a „dollár-trilógia” csúcspontja, hanem az egész westernműfaj egyik legnagyobb mérföldköve. Leone itt mindent elért, amit a műfajjal el lehetett: grandiózus méretet, epikus hangulatot, ikonikus karaktereket és felejthetetlen zenét. Egy olyan mozi született, amely a mai napig meghatározza a western képét, és túlmutat saját korán: a mozitörténet egyik legnagyobb klasszikusa. A cselekmény központjában három férfi áll, akik mind ugyanarra az aranykincsre vadásznak az amerikai polgárháború végnapjaiban. A Jó (Clint Eastwood), a hidegvérű és cinikus... több»

Mi rejlik az örök éj leple alatt?
Kevés film van, amely egyszerre képes vizuálisan lenyűgözni, filozófiai gondolatokat ébreszteni és közben lebilincselő, noir hangulatú thrillert nyújtani. Alex Proyas 1998-as alkotása, a Dark City pontosan ilyen: egy ritka hibrid, amely a klasszikus film noir árnyékvilágát ötvözi a modern sci-fi merész gondolataival. Bár bemutatásakor nem aratott elsöprő közönségsikert, azóta kultuszstátuszba emelkedett, sokan pedig a Mátrix előfutáraként emlegetik. A történet középpontjában John Murdoch (Rufus Sewell) áll, aki egy hotelszobában ébred amnéziával. Azonnal nyilvánvalóvá válik számára, hogy nemcsak saját emlékei hiányoznak, hanem valami sokkal baljósabb dolog történik a várossal is, ahol él. A... több»

A sebesség újjászületése
Amikor 2001-ben a Halálos iramban első része berobbant a mozikba, sokan egy egyszerű, tuningolt kocsikkal és illegális versenyekkel feldobott akciófilmet láttak benne. Ám a sorozat gyorsan kultuszstátuszt ért el, részben a szereplők karizmájának, részben a benzingőzös hangulatnak köszönhetően. A második és harmadik rész azonban eltávolodott az eredeti felállástól, és a rajongók lassan kezdtek kiábrándulni. A 2009-ben bemutatott Halálos iramban 4. azonban fordulópont lett: a film visszahozta a régi arcokat, és ezzel együtt a sorozat szívét – a családot. A történet középpontjában Dominic Toretto (Vin Diesel) áll, aki bujdosva él, de amikor szerelme, Letty Ortiz (Michelle Rodriguez) tragikus m... több»

A gép és az ember határán
Az 1987-es Robotzsaru Paul Verhoeven rendezésében nemcsak egy látványos akciófilm volt, hanem éles társadalmi szatíra is, amely a nagyvárosi bűnözés, a médiamanipuláció és a korporatív mohóság világát kritizálta. Három évvel később érkezett a folytatás, a Robotzsaru 2, amelyet Irvin Kershner (A Birodalom visszavág rendezője) készített. A film igyekezett túlszárnyalni elődjét akcióban és brutalitásban, de a fogadtatása jóval vegyesebb lett. Detroitban új kábítószer, a „Nuke” terjed, amely teljes anarchiát hoz a város utcáira. A szálak a drogbáróhoz, Cainhez vezetnek, aki vallási fanatikus is egyben. Eközben az OCP vállalat tovább szövi terveit: céljuk a város feletti totális kontroll megszer... több»

Egy kanyar, amely megosztotta a rajongókat
Kevés olyan hollywoodi akciófranchise létezik, amely akkora utat járt volna be, mint a Halálos iramban sorozat. A harmadik rész, a Tokiói hajsza (2006) azonban nem csupán új terepre vitte a történetet, hanem sokáig kérdésessé is tette, hogy van-e jövője a szériának. A Justin Lin által rendezett film szakított az első két rész amerikai gyökereivel, és a történetet a japán főváros neonfényes alvilágába helyezte át. A végeredmény egyszerre lett merész kísérlet és megosztó fejezet. A történet középpontjában Sean Boswell (Lucas Black) áll, egy problémás amerikai kamasz, aki állandó balhéival a rendőrség figyelmét is felkelti. Büntetés gyanánt Japánba küldik, ahol apjánál kell új életet kezdenie.... több»

Beton, gettó és űrszörnyek
Joe Cornish 2011-es filmje, az Idegen arcok első pillantásra talán csak egy furcsa keveréke a sci-finek és a brit gettófilmeknek, de amint beindul a történet, világossá válik, hogy sokkal több ennél. A dél-londoni lakótelep rideg, szürke hangulata tökéletes hátteret ad annak, hogy a semmiből megjelenő, sötét szörnyek igazi fenyegetést jelentsenek. Van a filmben egy különös kettősség: egyszerre nagyon valóságos a közeg, a beton és a neonfények világa, és közben mégis érezni azt a tipikus B-filmes örömöt, amikor minden percben történik valami váratlan. A film igazi ereje azonban a karakterekben rejlik. John Boyega Moses szerepében először egyszerű bandavezérként tűnik fel, aki inkább ellensz... több»

Leone stílusának kiteljesedése
Ha az Egy maréknyi dollárért volt a spagettiwestern születése, akkor a Pár dollárral többért (1965) egyértelműen annak felnőtté válása. Sergio Leone második darabja a „dollár-trilógiából” nem csupán ismétli a bevált receptet, hanem tovább is fejleszti azt: összetettebb történettel, árnyaltabb karakterekkel és még kiforrottabb vizuális és zenei világgal. Itt már nem pusztán egy stílusgyakorlatot látunk, hanem egy olyan filmet, amely kijelöli Leone igazi helyét a filmtörténetben. A történet középpontjában ismét egy idegen áll, Clint Eastwood „Névtelen embere”, aki fejvadászként járja a vadnyugatot. Ezúttal azonban nem egyedül, hanem egy riválissal – majd szövetségessel – kell megosztania a te... több»

Dieselmentes verdák
Amikor először leültem megnézni a Halálos iramban második részét, tudtam, hogy nem várhatok Shakespeare-i mélységeket, de reméltem, hogy a franchise legalább tartja az első rész által felállított mércét. Az első filmben még ott volt a frissesség, a kocsik és az utcai versenyek kultúrájának bemutatása, valamint a Brian és Dom közti feszültség, amely igazi emberi drámát adott a gumifüst mögött. A második rész azonban más irányba fordult – és őszintén szólva, az élmény számomra vegyes volt. A történet szerint Brian O’Conner (Paul Walker) immár Los Angelesen kívül próbálja tisztára mosni a nevét, miután a rendőrségtől való elszakadása után új életet keres. Az FBI megkeresi, hogy segítsen egy dr... több»

Misztikus jelek a testen
A Stigmata Rupert Wainwright rendezésében a ’90-es évek végének egyik legmegosztóbb, vallási témákat feszegető thrillere volt. A film középpontjában Frankie Paige (Patricia Arquette), egy fiatal, ateista fodrász áll, akinek testén rejtélyes sebek jelennek meg – pontosan azok, amelyek a keresztre feszített Krisztus stigmáit idézik. Az események hamar felkeltik a Vatikán figyelmét, és egy tapasztalt pap-nyomozó, Andrew Kiernan atya (Gabriel Byrne) érkezik, hogy feltárja az igazságot. A film hangulatát leginkább a nyomasztó, misztikus atmoszféra adja, amelyet sokszor szinte horrorfilmes eszközökkel építenek fel. A gyors vágások, a sötét tónusú képek és a kísérteties hangzásvilág (Mark Snow zené... több»

Irány a Himalája!
A Jeges pokol: Bosszú a 2021-es Jeges pokol közvetlen folytatása, amely ezúttal nem csupán az extrém jégtáblás kamionozás veszélyeire koncentrál, hanem a főhős személyes történetét is előtérbe helyezi. Liam Neeson alakítja Mike McCannt, aki testvére halála után bűntudattal és gyásszal küzd, miközben egy újabb veszélyes küldetésre vállalkozik a Himalája meredek, zord tájain. A film fő konfliktusát nemcsak a zord természet és az embert próbáló utak adják, hanem egy fegyveres csoport is, amely veszélyezteti a helyi falut és az utazókat, valamint a nehezen kiismerhető terep és az extrém időjárás fokozza a feszültséget. Bár a film próbál izgalmas akcióthriller-érzést nyújtani, az összkép vegyes... több»

Autók, csajok, satöbbik
Kevés olyan akciófilm született az elmúlt két évtizedben, amely akkora kulturális jelenséggé nőtte volna ki magát, mint a Halálos iramban (The Fast and the Furious, 2001). Rob Cohen rendezése első pillantásra csupán egy gyorsulási versenyekre és bűnügyi intrikákra épülő akciómozinak tűnt, mégis egy olyan filmsorozat alapkövét fektette le, amely mára a világ egyik legismertebb brandjévé vált. Az első rész azonban különösen érdekes, mert a franchise későbbi, grandiózus látványorgiáival szemben sokkal földközelibb, realisztikusabb történetet mesél el. A film középpontjában Brian O’Conner (Paul Walker) áll, az ifjú rendőr, aki beépül a Los Angeles-i utcai versenyzők világába, hogy leleplezze a r... több»

A western újjászületése Sergio Leone keze alatt
Kevés film van, amely akkora hatást gyakorolt volna a western műfajára, mint Sergio Leone 1964-es klasszikusa, az Egy maréknyi dollárért. Bár első pillantásra egyszerű bosszú- és pénzhajhász-történetnek tűnik, valójában ez a film teremtette meg azt a különleges hangulatot és stílust, amelyet ma csak „spagettiwesternként” emlegetünk. A mozi nem csupán a Leone-életmű alapköve, de Clint Eastwood pályáját is új irányba indította, egyben bebizonyította, hogy az olasz és spanyol forgatási helyszíneken készített európai westernek is lehetnek legalább olyan hatásosak, mint a hollywoodi darabok. A cselekmény alapja szinte mesébe illően egyszerű. Egy névtelen idegen (Clint Eastwood) érkezik egy kis h... több»

Amikor az acél mögött emberi szív dobban
Paul Verhoeven 1987-es Robotzsaru című filmje első ránézésre egy tipikus akciómozinak tűnhet: fegyverek, bűnözők, robbanások és egy félig ember, félig gép szuperzsaru, aki mindent kibír. Ám a felszín alatt a film jóval többet nyújt: egyszerre szatíra, társadalmi parabola és egy meglepően szívszorító emberi történet. Detroit a közeljövőben – egy város, amelyet bűnbandák uralnak, miközben a megacégek lassan kisajátítják a köztereket és a közszolgáltatásokat. A rendőrséget az OCP (Omni Consumer Products) irányítja, amelynek elsődleges célja nem a rend fenntartása, hanem a profit maximalizálása. Ez a disztópikus környezet nemcsak hátteret ad a történetnek, hanem görbe tükröt is tart a nyolcvana... több»