Eddie Redmayne tökéletes választás volt a szerencsétlen élethelyzetbe és teljesen testi fogyatékossá vált univerzum szerte ismert és elismert tudós szerepére. Néha vérző szívvel szorítunk érte, hogy sikerüljön felépülnie, de mivel valós történetet mesél el a film, így erre nincs esély.
A hitelesség és a drámaiság mivolta felől kétség nincs, bár én a feleséget alakító Felicity Jones rézéről ezt nem mondanám el. Jó a kétségbeesett feleség szerepében, de valahogy hiányzik belőle valami. Jobban elvárnám tőle azt a kitartást a párja felé, amit a férje tanusít az életben maradás és tudomány imádata iránt. De emberek vagyunk, hibázunk.
Lehet sokadszorra látjuk azt, amit, hogy a kis ember néha félrelépések árán tud csak boldogulni, valamiért mégis sikerül működőképessé tenni a filmet. Talán James Franco és Kate Hudson között rendkívül jól működő kémia miatt van.
Persze a veterán Tom Wilkinson és a közelmúltban világszerte ismerté vált Omar Sy sem rossz, de két főhősünk tartja igazán életben a filmet, akikért az utolsó percig szurkolunk, hogy elnyerjék méltó jutalmukat, és persze megtarthassák a szajrét.
Kissé krimi, kicsit párkapcsolati dráma, de a kiszámíthatósága ellenére nem fog csalódást okozni. Akiket pedig a főszerelők személye nem győz meg, akkor semmi nem fog.
Valós történeten alapszik, és már ez elég hozzá, de sajnos a főszereplő, Tobey Maguire valahogy mégsem képes megtartani. Nagyon is élethű az alakítása, ami színesíti a filmet, mélyíti a drámaiságát, de azonban ehhez Liev Schreiber visszafogott karaktere sokkal többet ad hozzá!
Érdemes megnézni, de nagyobb a füstje, mint a lángja, szerintem. Azonban, akik a hasonló történeteket kedvelik annyira sem fognak benne csalódni, mint én, sőt, imádni fogják, de nekem elég volt egyszer megnézni
Kellemes, üdítő felemelő, és teljes kikapcsolódást nyújt. Minden színész a maga karakterének tökéletesítésével, kiteljesítésével hozzáteszi a maga részét, hogy a néző elégedett legyen a végkifejlettel, akár csak a filmben a nők a "kezelés" végeredményével.
Az, hogy mennyire próbál tanítani és tanulságosnak bizonyulni csak hajszálnyit számít, mert a két főszereplő mellett inkább a szórakoztató faktor érvényesül igazán, végül is egy orgazmikus élményt biztosító vígjátékról van szó.
Valahogy minden szereplő kicsit erőltetett, túlságosan próbálkozik - a színészek a reális megvalósítással, a karakterek pedig a maguk boldogulásával. Nem jött össze. Nyomasztó a drámai mivolta, maga a történet és ez teljesen helyénvaló, de mégis nincs az az érzés, hogy ez "jó dráma" volt. Ja, és túlságosan kiszámítható is. Ilyen nevekkel, főleg Jake Gyllenhaal és Natalie Portman hallatán pozitívabb értelemben véve mélyrehatóbb film lett volna elvárható.
A mérsékelt közönségsikernek örvendő első rész után egy rettenetesen gyenge, borzalmasan erőltetett folytatást sikerült összehozni. Néha botrányosan lealacsonyító és giccses, ami elgondolkodtat, hogy l. Rupert Everett és Colin Firth miért vállal ilyen szerepeket, mikor sokkal többre hivatottak.
Aki látta és megszerette az első részt, ahogy én is, az legalább egyszer nézze meg a folytatást, e többször nem, mert úgysem lesz rá képes, de tényleg! :)
Szórakoztató, vicces, humoros, kikapcsolódásnak, ahogy szoktam mondani "agymosásnak" tökéletes. A rendkívül sablonos mivolta ellenére van egy bája, ami magával ragad és többször nézőssé teszi ezt a rendkívül egyszerű filmet, ami sokszor csavaros, fordulatos, vagy csak próbál annak látszani, de mégis szórakoztató.
Az plusz, hogy brit filmről van szó, így privát iskola révén a vidéki és későbbi jelenetekben a fővárosi helyszínek látványa némileg hozzáad egy kicsit a film összehatásához
A nagy nevek mellett a "címszereplők", a lányok is megmosolyogtatnak minket, sokszor pont az ő kárukra, de ez már csak így van, a felnőttekkel ott szúrnak ki ahol csak lehet.
Jerry Bruckheimer ért a tömegek szórakoztatásához, és most sem tévedett. Bár néha nehéz kikerülnie a giccset, mert manapság kinek nem egyértelmű a sablonosság egy hollywoodi látványfilmben, nem csak azért, mert kiszámítható az egész, legalább is a végkifejlet.
Nem csak a szórakoztató faktor és a dekoratív főszereplők, hanem a látvány mellett a történet is izgalomban tart minket. de persze sokat köszönhetünk Jake Gyllenhaal személyének.
Annak ellenére, hogy az ami és olyan amilyen, a legvégén nem szeretnénk visszamenni az időbe, hogy meg nem történté tegyük a film megtekintését. Sőt, azért mennénk vissza, hogy újra megnézzük és meglepődjünk rajta, már ahol és amikor lehet.
Alapvetően szokásos romkom vígjáték, enyhe drámával, amennyit még a gyomrunk elvisel egy "dramedy" (drama+comedy) kapcsán. Az, hogy a főszereplők annyira szexik, hogy mi magunk is lefeküdnénk velük, csak mellékes, mert ahhoz, hogy bevonzanak és megtartsanak a humorral pont elegendőek.
Talán azért is bocsájtjuk meg a filmnek a műfaji sajátosságait, mert próbál életszerű lenni és sokszor sikerül neki, nagyon könnyen megszeretjük a karaktereket és nehezen engedjük el őket a film végén.
Kötelező a romkom kedvelőinek, gyűjteménybe való darab.
Kapunk pár már ismert arcot, egy ezerszer lerágott csont szintű történetet, szokásos amerikai látványfilm köntösbe csomagolva.
De mégis hatásos, hiába kiszámítható, hogy lesznek benne veszteségek, újra egymásra találások és ki fogja túlélni a végén, bevonz és összetart, mint ha nekünk is túl kellene élni a 2 órát a képernyő előtt,. Sikerül is, de a sablonosság ellenére elégedetten állunk fel a székünkből a film végén, mert nem kapunk mélyreható drámát, hiába az amcsi filmekben szokásos apa-fia viszonyra próbál építeni a film, de mégis elviselhető marad az egész.
El kell ismerni, hogy sokat akartak, de keveset fogtak végeredményt kapunk. A körítés Hollywood részéről a szokásos, a 3D nem ad hozzá semmit, a történet sem mozgat meg igazán. Viszont a főszereplőkkel együtt elég ahhoz, hogy 2 órán át kikapcsoljon.
Mivel arról van szó amiről, így kiszámítható a végeredmény, de a negatívumok ellenére egy mégis nézhető, közepes szintű akciófilmmel van dolgunk, amit már csak azért is érdemes megnézni, mert részben itt forgattak nálunk, hiába lettek kivágva azok a jelenetek a filmből (kivéve pár másodperc a film vége felé)!
Tisztában voltam vele, hogy feldolgozásról van szó. Ott van még az, hogy kevés rész látható egy évadba, valamint a nem túl meggyőző szinopszis és kevésbé ismert színészek.
A lassú, melankolikus, de mégis csontig hatoló izgalom már az első részben rabláncra ver minket és nem enged szabadulni az emberi fejlődéshez és a természetünk, valódi énünk kibontakozásához, másik számára való megnyílásához hasonlóan lassan jövünk rá mindenre és mindenki motivációjára.
Lehetett volna szó arról is, hogy az alap sztorit a 3-dik évaddal lezárják, de a karakterek kiteljesedése szempontjából volt még igazán szüksége egy utolsó ügyet feldolgozó rövidke 4-dik évadra.
Szokták mondani, hogy lassú víz partot mos... több»
Nulláról felemelkedni Ügyvédek, tiltakozások, fellebbezések, ítéletek, már láttuk mindet, hiszen nem csak sorozatokban, de minden amerikai krimiben látunk jogi képviseletet biztosító személyeket. Mi újat képes mutatni, miért jó az, hogy méregdrága öltönyben rohangálnak az ügyvédek és egymás íróasztalára mappákkal csapkodva próbálják megfélemlíteni, rettegésben tartani vagy éppen józan ésszel, esetleg jogi kiskapukkal megfúrni őket, vagy maguk mellett tartani a társukat, ellenségüket?
Csak, mert! :) Talán az is hozzájárul a sorozat sikeréhez, hogy egyes főszereplők akár modellek is lehetnének úgy néznek ki, de ez csak másodlagos, körítés. A "Suits" tartalmilag is megállja a helyét és bár minden évad egy adott tém... több»
Számomra enyhén szólva lassan indult a sorozat, de már az első felénél azt mondtam, hogy hol van az X-edik évad? :) Hamar képes magához láncolni, ahogy Norman beteges módon ragaszkodik Norma nevű anyjához. - Ez a különleges, néha gyomorforgatóan közeli "viszony" teszi különlegessé a sorozatot, megadja neki azt az alap hangulatot, amiért képes képernyő előtt tartani.
Vannak karizmatikus mellékszereplők, de valamiért 90 százalékban képtelenek vagyunk nem Normanra és Normára figyelni, ahogy az idő és az évadok előrehaladtával nem csak az övék, hanem az egész család múltja szemünk elé tárul és nyilvánvalóvá válik, hogy zsigeri szinten romlott családról van szó.
Nem ismerem az eredeti Psycho fi... több»
Néha elgondolkodom, hogy ki a rosszabb - napjaink diktátorai vagy Francis J. Underwood! A válasz egyértelmű! :) Kevin Spacey (Francis J. Underwood) és Robin Wright (Claire Underwood)velejéig romlott, akik ha azt mondom, hogy szó szerint BÁRMIT, akármit képesek megtenni, hogy elérjék céljaikat, akár külön, de főleg együtt, akkor ezt szó szerint értem.
Természetesen vannak különbségek köztük, sőt sokszor úgy állnak egymással szemben, mint Demokrata és Republikánus, tűz és víz, de legbelül, lelkük mélyén összepasszolnak, tökéletes párt alkotnak.
A két főszerelő kétség kívül Oscar-díjas szintű alakításától eltekintve a főbb és kevésbé lényeges mellészereplőktől is hasonló módon megkapjuk a mag... több»
Don Cheadle velejéig romlott, Kristen Bell a női mivolta, mint ha a másolatát egy szexi ribi testébe helyezték volna! Biztos, hogy nem bíznám rájuk a cégemet, mert tényleg csak a pénz érdekli őket és úgy képesek benyalni másoknak, hogy észre sem veszik bábokként mozgatják őket!
Ben Schwartz és Josh Lawson karaktere, nos, ha azt mondom, hogy enyhén szólva tenyérbemászóan idegesítő, és inkább én végeznék magammal, mint velük, mert nem bírom tovább az idegesítő p*fájukat, akkor enyhén fogalmaztam. - Persze ez a szükséges rossz, fenntartja a sorozat dinamikáját mellékszereplők szintjén, hiszen Don Cheadle feleségét és apját alakító színészek kitesznek magukért, de tényleg csak "mellékesek"!
Sz... több»
Laura Linney nem csak a rákból lenne képes felgyógyulni, hanem a csalódottságból is, hogy nem kap elég díjat, elismerést a sorozatért. Ő és Oliver Platt különböző, mégis egységes, harmonikus párt alkotnak. Viszont Laura Linney testvérét alakító színész hasonló módon illik a szerepre és a sorozat azt is érzékelteti, hogy a család nem feltétlenül tökéletes, főleg, ha vérrokonokról van szó.
Nem vagyok elégedett a végkifejlettel, a lezárás megvalósításával, de a sorozat utolsó 10%-tól, az előző évadokra simán 90%-os értékelést adok.
Ez egyszerűen látványfilm, sablon sztorival, semmi több. Csak 20 éve még nagy szám volt ilyen effektes film, idegen lényes, titkos bázisos, Földet megtámadós dologgal! - Amúgy meg Will Smith kurvára nem főszereplő. Egy kis senki, a végén segédkezik pilótaként, ennyi! Még volt pofája 50 millát kérni a folytatásért, amikor lényegében "mellékszereplő" volt az első részben? Azt a rokonát ennek, a filmben rendkívül idegesítő, egoista, semmirekellő, nulla szintű karaktert játszó, öntelt színésznek!!! Feltételezem, hogy az "ID2" is hasonló! Esélytelen, hogy egyáltalán letöltsem, nem, hogy pénzt költsek rá!
Elképesztő, hogy a nép mennyi szennyet bekajál már évtizedek óta. Még a Mátrix 2-3-mat szidj... több»
87 A mindenség elmélete (2014)