Az animáció kissé visszafogott, az ún. modern Barbie-feldolgozásokhoz képest gyengébb. Sok benne a kommersz epizód, szereplő. Értelmes gyerekek számára inkább más ajánlott.
Karakteres érzelmi benyomást kelt, kifejezetten szombat esti tévéfilm. Csupó Gábornak - annak ellenére, hogy más pályán indult a karrierje - jó érzéke lett az ilyen típusú filmes megjelenítéshez.
Egy történetileg teljesen fel nem tárt korszakról nagyon halvány benyomás képzés. Hiteltelen, félrevezető. Hogyan lehetne egy 1600 évvel ezelőtt élt történelmi személlyel kapcsolatban feddhetetlen tudomása az emberiségnek, ha még a 30 éve történt eseményekről sincs ismerete.
Érdekes hogy minden korban magához vonzza a történet a legkiválóbb színészeket. Ez persze sokkal jobban érvényes a múlt század közepe táján készült remake-ekre. Itt különösen megemlítendő Tim Curry (az örök intrikus) és nem különben Michael Wincott.
Megjegyzendő, hogy az események valódiságának eufemisztikus bemutatása, a kontraszt, a ismert történelmi tények mellett csak még inkább furcsa szájízt okoz a megtekintése után. A színészi munka miatt képtelenség négynél rosszabbat adni neki.
Érdekes és egyáltalán nem számít sztereotípiának, hogy immár sok-sok évtized távlatából csak szuperlatívuszokban lehet róla beszélni. Egyébiránt még egy jellegzetes mémet hordoz a film a kiváló Henry Fondával kapcsolatban, nevezetesen, hogy elképesztő emberséget hordoz magában a karaktere. Ez abból a szemszögből tekintve is érdekes, hogy minden valószínűség szerint a hazai közönség (is) sokkal előbb láthatta őt példaként a Volt egyszer egy vadnyugat című ismert klasszikusban, ahol tipikusan a főgonosz szerepét öltötték rá. Mindazonáltal megjegyzendő, hogy nem is szívesen adta be a derekát. Márpedig, ha a néző ekkora kontrasztban láthatja újra, igencsak meglepően hathat. Hiszen egy csupa mele... több»
Az igazság, hogy az úgymond Barbie mémet összehozni egy klasszikussal, nem igazán helyeselendő. Ugyanakkor ahhoz képest hogy 3D-s, viszonylag jó. Három csillagot érdemel, de a melódia miatt nem lehet négynél kevesebbet adni.
Még mindig nem tudtak kinőni a rajzfilmek sem a megszokott drámai alapfelállásból. Egy furcsa szituációból sikerült (magától értetődően) üzletet csinálni, plusz folytatást is.
Érdekes átalakuláson ment át a páros, egészen a 60-as évek végétől (melyet például az Isten megbocsát, én nem című, félig-meddig önmagát már komolyan vevő film fémjelez), csaknem a 90-es évek közepéig, a Bunyó karácsonyig klasszikusáig terjedően. Minden valószínűség szerint – és ezt talán még a készítők vagy a főszereplők sem tagadnák (sem cáfolnák) – nem igazán volt eldöntött tény, hogy mi is legyen az alapkoncepció. Tekintve a történeti dramaturgiát (ha van), a szereplők alapkarakterét, és így tovább. Kezdetekben észrevehetően maradtak az európai alapokon, betartva az olasz (nyugat-német) westernek jellemzőit, esetleg némi kezdeményezést átvéve Sergio Leonétól valóban komolyan szerettek vo... több»
Minden valószínűség szerint az ősmozi, A texasi láncfűrészes mészárlás keblein nevelkedett újkori mozi. Több, megbízható forrás szerint kétségtelenül izgalmas, de szűk szubkultúra nézőinek szánt.
Kultmozinak minősül, melyet gyakran láthattunk az HBO késő esti kínálatában. Később alakult ki valamilyen módon a klasszikus jellege, nyilván Stephen King miatt, mert egyébként gyakorlatilag a B kategóriából is kiesik. Többnyire nevetséges, de például alkalma lehet a nézőnek Del Shannon klasszikusát is hallgatni.
Velőt rázó katarzishoz vezetnek a Fonalak A kubai rakétaválság, de egyébként en bloc a második világháború óta az emberiséget rettegésben tartó nukleáris tűz mindent letaroló, az emberi civilizációt elsöprő mély lelki hatásának kivetülése. Elviekben koprodukciós dráma, de jól érezhető rajta a hollywoodi kulturális közegből való kilépés. Máskülönben az angol eredetű mozifilmektől való ódzkodás ebben az esetben alaptalan – talán azért, mert annyira kilép a történet a megszokott életkörülményekből. Szóval meglehetősen jól átgondolt (annak ellenére, hogy egyáltalán valakinek elképzelése lehet az ilyen események bekövetkeztéről), jól vezetett, és dramaturgiailag is nagyon pontos.
A háború előtti társadalmi állapotok, a mikroközösségeken... több»
Egy évtized távlatából csak úgy ömleng a digit-rajongásról. Egyáltalán nem inspiratív. Hogyan szerezzen a robot bankszámlát, aztán hogyan vegyen feleségül egy hölgyet? Teszetosza palimadár.
Természetesen nem fontos egy tudományos filmnek tudományosnak lennie, bár a jelenség irrealisztikus. A kitörések eredményeként ugyan elképesztő elektromágneses impulzus érheti el a Földet, ami katasztrófát is okozhat az információs rendszer leállásában. A történet kimenetele nagyon inspiratív, de a beágyazása a cselekménybe nehézkes.
A szív hídjai alatt drámai folyam hömpölyög Nagyon nehéz maradéktalanul teljes kritikát alkotni a filmről, illetve általában nem könnyű rezümét vonni egy komplex alkotásról, legyen szó akár egy versről vagy éppen egy mozgóképes műről. Általában nem tévedünk nagyot, ha azt már az elején megállapítjuk hogy semmilyen esetben sem kielégítő az írónak, a készítőnek az általános summázatára hagyatkozni. Hiszen ebben az esetben a rendezőnek illetve írónak az akkori gondolatai, ábrándjai már nem adják vissza az eredeti nagy képet. S egyébként is, mihelyst az alkotás bekerül a kollektív psziché fogaskerekei közé, mindig valamilyen más összkép kerül vissza, mint – úgymond – megoldás a felvetett társadalmi jelenségekre, lelki problémákra vagy más... több»
Egy pénz körül függő játszma Bájos kultfilm, mely a 90-es években megkerülhetetlenül és ellenállhatatlanul magával ragadta mind Stallone, mind a hegymászás rajongóinak a tömegeit. Valóban, ami azt illeti, mindkét aspektus tekintetében eredeti különlegesség. S ami feszültség kellő felütését illeti – néminemű megjegyzés az utókor számára -, mivel a készítők úgysem érdekeltek.
1. Noha az író nem erősítette meg külön, annyi tudható hogy szegény Hal Tucker barátnője nem volt echte hegymászó, tehát felelőtlenség volt ilyen jellegű túrába bevonni.
2. Nagyon valószínűtlen, hogy biztosítóövek és csatok öntöttvasból, avagy más gyengébb anyagból készültek, épp ellenkezőleg.
3. Kesztyűben nem mászunk hegyet – ennek megindoklásá... több»
Azon folytatások sorát gyarapítja, amelyeknek rezüméje sajnos lesújtó benyomást ad. Az első részhez képest annak csal halovány árnya, s ami azt illeti, számos olyan bosszantó klisére felhívja a figyelmet, amely az első rész hihetetlen belevalósága és magával ragadó volta miatt nem is észrevehető.
Az ifjúsági sorozatok egyik ékköve a 90-es évekből. Elképesztő érzelmi hitelességgel, valódi mondanivalóval, mely a mai darabokban már részben kiveszett. Viszonylag kis számú részei lehetővé tették, hogy mindig magával ragadó történetekkel szolgáljon. A producereknek sikerült a szériába egy rész erejéig elcsábítani Christopher "Superman" Reeve-t.
Pehelysúlyú darab, de csak ha ragaszkodunk a kategóriai besoroláshoz. Szeretné reprezentálni, mennyire nem könnyed anyává válni. Nem volt képes a témához megfelelő mélységgel nyúlni, s számos momentumot elbagatellizált. Nagyon alacsony drámai munícióval bír.
90 Barbie, a Sziget hercegnője (2007)