Sajnálatos módon nem lehet maradéktalanul egységesnek tekinteni – főleg erkölcsi szempontból – eme rendkívüli drámai felütéssel operáló filmet. Ez a tény igazán jelentős határvonalat húz abban a tekintetben hogy minden értelemben mérföldkőnek lehessen tekinteni.
A 21. század elején láthatóan a végletekig felfokozódott a közösségi morál általános erodálódása. Az atomizálódott társadalomban még jelen lévő érzelmileg szegregált emberek rendszerint hiába keresik a kapcsolatokat társaikkal, immáron sem a közös nyelv, sem a szándék nincsen meg. A legkisebb erőhatás irányában, a legkönnyebb módon és erőtlenül mozgó embertömeg csak a külső hatásoknak és az ösztönök delejes erőhatásainak engedelmeske... több»
Sajnos csatlakoznom kell a kritikus véleményekhez. Sokak véleménye szerint már korábban elkészült ennek a témának a prelűdje - a Tőzsdecápák c. klasszikus -, így eme darab valóban csak obszcenitásával és elképesztő hosszával tud versenyt nyerni.
Ha a néző a Szárnyas fejvadász után nézi meg, a szereplőválogatást illetően kissé csalódás lesz. Persze nyilvánvalóan az iménti film nem csupán Rutger Hauer miatt volt emlékezetes.
A felülmúlhatatlan Túlzás nélkül minden idők egyik legjobb tudományos-fantasztikus kult mozija – immáron 40 éve szolgáltatja a témát a rengeteg dilemmának a kibeszélésre, feloldására. A 2020-as évek elején bizonyos momentumai nagyon aktuálissá válhatnak – gondolhatunk itt a már jól ismert 2029-es időpontra. Hozzátéve ugyanakkor, hogy a később magyarázatot nyert összefüggésrendszer kiindulópontja már a 90-es évek végén be kellett volna, hogy következzenek. Mindez hála Istennek nem történt meg. Viszont, ha tovább gombolyítjuk a fonalat, az apokalipszis-várók és a mindenben összeesküvést szimatolóknak még esélyük lehet. Mindez persze csak vicc, minthogy a film végzetszerű előképe az emberiség számára nagyon is le... több»
Nagyon megosztó film, de lehet abban valami hogy túlértékelt a képességeit tekintve. Számos olyan momentum található benne, és a magyar változatát is belesorolva, ami bosszantó. Egyébként Ridley Scottra inkább a kamaraszerű darabok a testhezállók, ezért ez a szuper blockbusternek szánt mozi túlnőtt a hatáskörén.
A megdöbbentő igazság felismerése Mint ismeretes, nagyon kis költségvetéssel készült mozgóképes alkotás. Tulajdonképpen mondható, hogy főszereplőnknek az első igazi nagy blockbustere. Egyébként Jack Nicholson még a Szelíd motorosok c. Dennis Hopper-film után került igazán a filmes köztudatba. Mivel utóbbi epikus mű is egy rendkívüli filmes gyöngyszem lett nagyon hamar, ő egészen korán meg tudta mutatni, valójában milyen hatalmas színészi képességek rejlenek benne. Ennek okán nem is volt csoda, hogy az európai származású rendező az örökké mosolygó sztárt tette meg kamaradarabjának főszereplőjévé. Mondhatni, korábbi szerepeitől meglehetősen eltért a Száll a kakukk fészkének főhőse, hiszen a főleg pikírt dialógusokkal operáló d... több»
Egyfajta érdekes feldolgozása az élettől elfordult, a szemlélődő, tűnődő és az élet forgatagában feszengő létmód aspektusainak. Egyébiránt a filmbéli illusztrált eset, egy gyermeknek egy tanító óvó kezei közé adása sok helyt igen megszokott. Ez mind a mester, mind a növendék tanonc részéről sok-sok kritériumot kíván meg, így rendszerint csak bizonyos családok engedhették meg maguknak. Nem mellesleg a nyugati társadalmakban (Magyarországon is) számos példa után nyomozhat a tisztelt néző. Példaként több magasrangú családnak a sarját adták még jó kicsi korban olyan tanítómesterek mellé, akik nagy hírnévnek örvendtek – vagy egyáltalában olyan kultúr környezetbe, ahol a családtól távol éltek. Jól... több»
Megdöbbentő érzelemvilágú disztópia – amely kizárólag csak hangulati skála felszálló ágán lévő nézők számára javasolt. Sokak szerint a könyv eredetije jobb, de ez minden valószínűség szerint örök dilemma marad a filmes feldolgozásokat illetően.
Voltaképp – végigmenve egészen a gyökerekig – egy antropológiai, mélylélektani drámával van a nézőnek dolga, amely nem hiányolja a passzív pszichohorror láthatatlan elemeit. A sokkolóan kiábrándító filmek iránt inspirálódó rendezők számára sem volt ihlető erejű – a filmet az akkoriban nem túl ismert Michael Radford vette óvó szárnyai alá. Ingmar Bergman biztosan nem figyelt, vagy nem volt éppen ideje – hiszen nagyjából az ő lélektani miliőjében fogan... több»
Kissé eltúlozva a jelzőket – elképesztő mennyiségű egész estés filmes és széria jellegű változatot élt meg. Ezek közül az egyik legeklatánsabb és az utóbbi nemzedék számára is jobban ismert eme darab. Jean Valjean szerepében Liam Neeson, a rendíthetetlen Javert felügyelőt pedig a Király beszéde c. Epikus műben tündöklő Geoffrey Rush alakítja.
Igazából Victor Hugo regényét kellene számadás alá vetni, de ezt – számos középiskolás diák legnagyobb bánatára – elég részletesen megteszik tankönyvek tucatjaiban. Nem mellesleg, mint számos más átadni kívánt tudás mellett – az irodalom sok-sok ismert műve közül (beleértve a szerzőt is) szinte egyiknek sem marad meg még a rezüméje sem. Ez nyilvánvalóa... több»
Gyermekkorod óta megszoktad a kutyanyúzó rajzfilm gonosztevő karakterét (nagyon féltek a gyerekek tőle). Vajon miért szeretnének belőle is pozitív hőst csinálni? Bár a főszereplő kihozta a szerepéből, amit lehet. Az "újjal" jobban lehet azonosulni, de köszönőviszonyban nincs az eredetivel.
Az első három rész megoldása nagyjából kijön, mint egy egyenlet. Szinte kizárólag azok számára élvezhető maradéktalanul, akik nem az echte Csillagok háborúján nőttek fel.
Mítoszrombolás vagy nosztalgia? Minden bizonnyal a legnagyobb filmtörténeti mémmel van dolgunk – amelyet a legtöbb stábtag nem tekintett másnak, mint egy könnyed űrtörténetnek. Az már valószínűleg George Lucas titka marad – aki egyébként ezt a részt is rendezőként jegyzi – hogy annak idején (1977) milyen történetfolyamot álmodott meg. Egyáltalán tervezte eredetileg trilógiára, majd most már inkább – latinul kifejezhetetlen számú – sokrészes univerzummá. Azt lehet tudni azért, hogy befejezve az első részt – még anno Spielberggel közös nyári szünidejüket töltve – nem jósolt ő maga sem fényes jövőt. S akkor már ne is szóljunk semmit Alec Guinness-ről, aki egy az egyben az első és utolsó sci-fijének titulálta a Csillagok hábor... több»
Kutyám, Jerry Lee Annak ellenére, hogy nem tipikus A–listás mozi, remek történet, melyben a hamisíthatatlan akció-krimi ötvöződik a nagyon könnyed, nagyon élvezhető vígjátéki elemekkel. James, vagy ahogy gyakrabban hívják, Jim Belushi, európiai szülőktől származó, egyébként echte amerikai nagyvárosban született, nevelkedett színész. Bátyja, a tragikus sorsú John, aki a 80-as években ismert színésznek számított (a még máig is híres Blues Brothers c. film egyik karaktere).
Dooley figurája, illeszkedve a már kikristályosodott nyomozó zsánerhez, egy nagyon szerethető valaki, aki képtelen a közösségi munkában részt venni. Afféle magányos farkas. Nem önmaga lépett erre az útra, hanem sajátos, kiszámíthatatlan flúg... több»
Mindenki vegye számításba, hogy ez a film egy nagyon szűk szubkultúra számára készült. A cannes-i darabokhoz szokott nézőközönség számára nem ajánlott.
Nézhető folytatás, ha már feltétlenül folytatni kellett. Szerethető karakterek vannak benne, képes magával vinni. Talán az eredeti trilógia utáni részek legkarakterisztikusabb epizódja.
Fekete-fehér személyiség Többek szerint az első igazi thriller, ezt leginkább a műfajt megalkotó Alfred Hitchcock tudná igazából eldönteni. Egy picit kamaradráma jelleget ölt, az elme dimenzióin keresztül, álomszerű utaknak lehetnek tanúi a nézők. A kettős személyiség, mint tudati deformáció a jelenségét Hitchcock elég korán és váratlanul hozta be a filmes köztudatba. A fogadtatás is elég vegyes volt. Kérdés, hogy a mondanivaló és a tartalom mennyire jön át a mozilátogató számára. A téma olyannyira szokatlan volt, hogy a folytatás végül egy totálisan más alapfelállásból indították. Nem igazán volt szerencsés Psycho-univerzumot készíteni a neves thriller-rendező gyöngyszeméből. A koncepcióváltás inkább nevetségessé ... több»
87 Joker (2019)